Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Agrokémiai állomások XXXIV. évfolyam, 167. szám ARA: 1983. július 16., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden a hatodik ötéves terv kiemelt társadalompolitikai programjai Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága Váltás Budapest felé csattog velünk a síneken a vonat. Velem szemben régi ismerősöm, a benzinkutas. Pillanatok alatt beszédbe elegyedünk. Elsőként arról kérdezem, hogy-hogy nem autóval...? — hiszen van kocsija. A válasz: kocsi valóban van, de így, egyedül olcsóbb a vonat. Azt válaszolom, hogy egy benzinkutasnak ez igazán nem lehet probléma. Mire ő: lassan egy éve lesz már, hogy állást változtátott, felhagyott az egyébként szeretett és még mindig elég szépen jövedelmező foglalkozással, s bár nagyon marasztalták — elment raktárosnak. Most is ilyen minőségben utazik a fővárosba, tanfolyamra, amelyet új munkaköréhez kell elvégeznie. Ezek után barátom arról beszél, milyen nehéz volt döntenie, hiszen valóban jól keresett és minden nehézsége mellett nagyon megszerette a benzinkutaskodást. „Még a könny is a szemembe szökött, amikor kimondtam, hogy nem maradok” — emlékezett visz- sza nem titkolt nosztalgiával —, hiszen az volt az első munkahelyem, és tizennyolc évi munka után hagytam ott. ,.Képzeld csak el: tizennyolc év után...” Nos, nem volt nehéz elképzelni: ez még akkor is nagyon hosszú idő, ha kellemesen és jövedelmezően telt is, amihez pluszként jött a főnökök és a vendégek megbecsülése. Barátom mégis szakított vele, mert bár a szíve marasztalta, az agya mást diktált: most, harminc-egynéhány évesen kell változtatni, ha újat akarok. És — tegnap még benzinkutas, ma már raktáros barátom — nincs egyedül. Meglehetősen gyakran lehet hasonló esetekről hallani. Arról, hogy valaki további sorsának alakulása szempontjából milyen fontos — talán nem mindig eléggé megfontolt — lépésre határozza el magát. Az indokok közt első helyen minden bizonnyal az annyiszor emlegetett megváltozott — és tovább változó! — körülmények szerepelnek. Akinek például pénze, bátorsága, és kedve van, „kisvállalkozásba” kezd, mert annak jövője van. És ezzel nincs is semmi gond, nem lehet ellene szavunk. Annál inkább elgondolkoztató, ha arról hallunk, hogy vállalatát ez vagy az a kitűnő szakember másfél vagy két évtized eredményes, de eléggé el nem ismert munkája, alkotó tevékenysége után hagyta ott. Az ilyen váltás bizony — önvizsgálatra késztet. És — bár meglehet, kényelmes lenne — nem mehetünk el behunyt szemmel, befogott füllel a nyitott kérdés mellett, hogy: miért...?! Arra kell feleletet adnunk, hogy egyáltalán tettünk-e, teszünk-e kellő lépéseket magunkért, a szakemberek megtartásáért; hogy bizto. sítottunk-e számukra megfelelő munkakörülményeket, méltó elismerést. Ha igen, úgy tiszta lelkiismerettel sajnálkozhatunk kitűnőségeink távozta felett. De ha nem .. .? B. Kun Tibor Megtartotta soron következő ülését Kiss Sándornak, a pártbizottság titkárának elnökletével, a párt megyei bizottsága tegnap, pénteken délelőtt Egerben. A testület meghallgatta azt a tájékoztatót, amelyet Barta Alajos, a pártbizottság első titkára tartott, a Központi Bizottság július 6-i üléséről. Ezután Markovics Ferenc, a Heves megyei "tanács elnöke előterjesztésében jelentést vitatott meg a pártbizottság. E jelentés széles körű áttekintést adott a hatodik ötéves terv kiemelt társadalompolitikai programjai megvalósításának helyzetéről. A pártbizottság ülésén egyébként részt vett dr. Vi- dovszky Kálmán, a Központi Bizottság alosztályvezetője és dr. Kavero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az ezt köAz MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén az ipar helyzetéről és feladatairól hozott határozatot, ismertette pénteken a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, a vállalatok vezetőivel Az értekezleten jelen volt több mint 400 igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok számos képviselője. Méhes Lajos bevezetőben kiemelte az iparnak népgazdaságunkban betöltött szerepét, azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg és teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igények kielégítése, termékeinek 80 százaléka itthon kerül piacra. A gépexport négyötöde, a fogyasztási cikkekének fele, s általában az exportált ipari termékeknek mintegy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a másik fele a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ipar tehát meghatározó szerepet tölt be az ország gazdaságában, s most különösen a« egyensúlyi, helyzet javításában. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a párt vezető testületé első ízben átfogó elemzést adott a magyar ipar helyzetéről, és hosszabb távra is kijelölte a legfontosabb iparpolitikai feladatokat — hangoztatta a miniszter. A következő időszak teendőiről szólva elmondta, hogy azok meghatározásakor mindig a piaci lehetőségekből kell kiindulni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változás, nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni a körülmények, hez. Célul tűztük ki, hogy természeti kincseinket minél gazdaságosabban hasznosítjuk, átalakítjuk az energiaszerkezetet, például a villamosenergia-termelésben vető vitában felszólalt többek között dr. Vidovszky Kálmán aki hangsúlyozta azt a felelősséget, amely a kiemelt társadalompolitikai feladatok végrehajtásában a párt-, és az állami szervekre hárul. Külön is kitért az egészségügy és a közoktatás terén előttünk álló feladatokra, méltatva egyben az e téren a megyében elért kétségtelen eredményeket. Dr. Kavero Róbert az OTH nevében arról beszélt felszólalásában, hogy milyen rendkívüli fontos és időszerű a társadalmi programok áttekintése, hiszen népünk életkörülményeinek javításában ezek a programok jelentik a meghatározó erőt. A feladatokról szólva többek között felhívta a figyelmet a szociálpolitikai szempontok differenciált alkalmazására is a magánerős lakásépítkezések támocsökkeni fog az olaj • és a földgáz felhasználása, s előtérbe kerül a szén, illetve az atomenergia hasznosítá. sa. Rendkívül fontos a feldolgozóipar versenyképességének növelése. Ez utóbbiban nagy szerepet játszik a mikroelektronikai fejlesztés és a biotechnológia alkalmazása. Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt a világpiacon, — mint például a járművek, részegységek, vízgépek,' energetikai berendezések, vákuumtechnikai eszközök, orvosi műszerek és egyes ruházati cikkek gyártása —, továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartoznak majd. Jobban ki kell használni — részben a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással — a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártást az élelmiszer- termelés növelésére. Javítani kell a szerszám- és készülékellátást is. A jövőben jobban ki kell használnunk a komplett rendszerexportban rejlő lehetőségeket, főleg a villamos- energda-iparban, az egészségügyben, az oktatás terén és az élelmiszer-gazdaságban. Mindennek érdekében egyenletes színvonalú, minőségi termelésre van szükség, ami a dolgozók alkotó- készségének kiteljesedését igényli. Méhes Lajos röviden szólt az ipar 1983. első félévi munkájáról, elmondta, hogy az ágazat termelése a tavalyi félévhez képest 99.6 százalék volt. Mivel az idei terv 1,7 százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem jelentéktelen. Az utóbbi hetekben azonban sok vállalat intézkedéseket tett az elmaradások behozására. A következő félévre megfelelő a rendelésállomány, tehát az iparvállalatok és a szövetkezetek előtt kedvezőbbek a feltételek a terv teljesítésére. Az igazgatói értekezlet gatásában. A pártbizottság széles körű vita után a jelentést egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Virág Ká- rolynak. a pártbizottság titkárának előterjesztésében személyi ügyeket tárgyalt a testület. Ennek keretében a megyei pártbizottság felmentette Németh Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetői funkciójából, egyetértőén tudomásul vette az egri városi pártbizottság első titkárává történt megválasztását, majd titkos szavazással megválasztotta őt a megyei párt-végrehaj tóbizottság tagjává. A megyei pártbizottság a párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjévé Ambrus Józsefet, az osztály eddigi helyettes vezetőjét nevezte ki. A pártbizottság ülése Kiss Sándor zárszavával ért véget. után az Ipari Minisztérium vezetői, élükön a miniszterrel, az államtitkárokkal és a miniszterhelyettesekkel, sajtótájékoztatót tartottak az ipar időszerű kérdéseiről. Az MTI munkatársának válaszolva Rabi Béla államtitkár arról szólt, hogy a tárca sorra megvizsgálja majd az alacsony hatékonyságú nagy-, közép- éö kisvállalatok helyzetét, de azt ma még nem lehet megmondani, hogy a csepelihez hasonló szervezeti változást más vállalatoknál is kezdeményeznek-e. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatok gondjainak megoldására nem lehet sémát felállítani, minden egyes esetet külön kell megvizsgálni. Az azonban biztos, hogy mindenekelőtt maguknak a vállalatoknak kell erőfeszítéseket tenniük, akár szervezeti, akár szervezési intézkedésekkel, hogy kilábaljanak rossz helyzetükből. Elmondta azt is, hogy: igaz, hogy a legfejlettebb ipari országban a világpiaci recesszió idején is intenzív volt a technikai fejlesztés, de elsősorban a szellemi tőkét hasznosították. A mi erőforrásaink az utóbbi időben szűkösek, legalábbis ami a beruházási lehetőségeket illeti, de szellemi tartalékaink szinte korlátlanok. Azt is el kell mondani — hangoztatta —, hogy a recesz- sziós időszak ellenére határoztuk el például az elektronikai, vagy a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártási programokat. Lelkes Ivánné miniszteri főtanácsos arról tájékoztatott, hogy a mikroelektronikai alkatrészek gyártásának fejlesztése jó ütemben halad, de az egyéb alkatrészek, mint például az ellenállások, a kondenzátorok termelésének korszerűsítésében némi lemaradás tapasztalható. A tervek egy részét ezért átprogramozták és megváltoztatták, mindez azonban nem veszélyezteti az egész fejlesztési koncepciót. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Időszerű ipari kérdésekről Kevesebb is elég Az üvegházban dr. Dula Bencéné a fertőzési vizsgálatok közben A közelmúltban 30 éves fennállását ünnepelték az országos növényvédelmi hálózat mai jogutódjai, a megyed növényvédelmi és agrokémiai állomások. Az egri intézmény hatvan. mezőgazda- sági nagyüzem növényvédelmi, agrokémiai tevékenységének szervezését és hatósági felügyeletét látja el, s emellett szakmai tanácsadásokat nyújt, vizsgálatokat végez a kistermelőknek és a hobbikertek tulajdonosainak is. Talán a nagy múltú, híres történelmi borvidék is közrejátszott abban, hogy ők kapták meg országos megbízatásként a szőlő integrált növényvédelmi technológiájának kidolgozását: a módszer lényege, hogy kevesebb is elég a hatásos vegyszerekből, csak nem mindegy, hogy mikor szórják ezt ki. A megfelelő szaktanácsadással és technológia átadásával így csökkenteni lehet a növényvédelemre fordított — nem éppen alacsony — összeget. Felvételeink a mindennapi munkából villantanak fel néhányat. Gedeon Sándorné, a szermaradékot vizsgálja a GAS Chromatograph segítségével * A biológiai laboratóriumban a mikroszkóppal Szendrei Lászlóné a kórokozókat határozza meg + A növényvédelmi központ saját fejlesztésében készült el a szántóföldi permetezőgép (Fotó: ' Szabó Sándor)
