Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 165. szám Ara: 1983. július 14., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA UJ köntösben egri „remete” otthona Helyreállították a Gárdonyi-házat Az épület kívülről A munka Nem tartozik a dallamos szavaink közé. Ha két szótagját kimondjuk, kis­sé nehézkesen formálja ajkunk a betűket. Az egy. más mellett álló mással­hangzók, mint a mágnes egynemű pólusai, ta­szítják egymást. Határo­zottan és keményen szok­tuk ejteni ezt a szót. Sem. mi lejtés, semmi cicoma, ezért kissé mackósán bum­fordi, szögletes és nehéz­kes, ahogy kimondjuk. Mint az üllőre zuhanó és felcsengő kalapács: mun­ka, mun-ka. De más népek nyelvén sem muzsikál ez a szó. A csupa ropogó r. sziklake­mény b, egyértelmű t kö­zött a máskor lágy, de ebben a környezetben fa- gyottan zengő megtűrt magánhangzók: arbeit, ra- bota, travail. Mondhat­nánk, szigorú és barátság, tálán szavak. Mint a mun­ka maga? Az Édenből történő ki­űzetéskor ilyen útravalót kapott a bibliai ember: „fáradtságos munkával élsz életednek minden napjá­ban, orcád verítékével egyed a te kenyered.” Büntetésünk-e hát a mun. ika? Marx és Engels megfő- j galmazása szerint a mun­ka mindenekelőtt olyan folyamat, amely az ember > és természet kapcsolatát j rendezi. Az ember miköz­ben hat a természetre, ; megváltoztatja mind kör­nyezetét. mind önmagát. A természetet megváltoz. * tatva az ember saját tu­datos célját valósítja meg, a természet tárgyait a maga szükségleteinek meg­felelően alakítja át. Ez a fajta munka nem bünte­tés, hanem éppen ellen­kezőleg; örömöt jelentő ; alkotás. Munka a romba dőlt vá­rosok újjáépítése, újak megalkotása, a meddő föl. dek termővé tétele, a gyó- j gyítás, a tanítás. De céltu­datos emberi cselekvés a rombolás is. A precízen megtervezett nukleáris fegyver is évekig tartó anyagi és szellemi energiá. kát felemésztő megfeszített : munka eredménye. A munka az emberi lé- ; tezés első és alapvető fel- ; tétele, amely az ember és az állat közötti egyik leg­lényegesebb különbség — , egyben g történelem tra­gikuma. Mert jelölhető-e egyazon fogalommal, szó­val az értékteremtésre és az értékek elpusztítására . irányuló emberi cseleke­det? .Mi a marxista értelme, zésű alkotó munka hívei vagyunk. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez erőfeszí­tést kíván. A fáradtság­érzés azonban jólesik, mert látjuk, élvezzük az ered­ményét. Életünk érteimé, nek bizonyítéka, emberi mivoltunk legjellemzőbb vonása. Azon munkálkodunk, hogy a világon mindenki­vel megértessük, megízlel. tessük az alkotó munka örömét és gátat emeljünk a rombolásnak, a céltalan fáradozásnak. Fazekas Eszter Készültem erre a találko­zásra, akárcsak annyi ér­deklődő, odafelé menet fel­idéztem a kiváló író arcélét, eszembe jutottak mesterien megformált, remekül egyé- nített főhősei, felvillant előt­tem. munkásságának ezernyi érdekes részlete, 1969 szep­temberében megfejtett tit­kosírásának számos bölcs intelme, okos tanácsa, a megnyerő karakter ember­séget sugárzó varázsa. Az otthon már felújítva, friss köntösben fogadott. Dr. Korompai János tudományos főmunkatárs, az egri Dobó István Vármúzeum iroda­lomtörténeti gyűjteményé­nek vezetője nemcsak a ko­rábbi gondokról, a két esz­tendeig tartó'látogatási szü­net okairól beszélt, hanem érdekes epizódokat is emlí­tett az alkotó életéből. — Nyolcvanhat esztendő­vel ezelőtt 1897-ben vette Gárdonyi az akkori városszé­lén lévő, a Hóhér-partnak nevezett dombon álló kis parasztházat. Nem véletle­nül költözött ide, hiszen ide­gennek érezte a budapesti kőrengeteget, s megfelelő vi­déki otthont keresett. Elbű­völte a festői panoráma, a hősi harcokat idéző vár kö- zelléte, a szinte háborítat­lan csend. Természetesen egyéni elképzelései, sajátos ízlése szerint alakíttatta át az épületet, magasíttatta a falakat, nagyobbíttatta az ablakokat. A beköltözés es­téjén nem véletlenül került ez a mondat naplójába: „ ... igen fáradtak voltunk és boldogok." Itt születtek legértékesebb, legmaradan­dóbb művei, később úgy ha­tározott, hogy családjának Az ország 12 cukorgyárá­ban megkezdődött a felké­szülés a szeptemberben kéz. dődő szezonra. A majdani szállítási csúcsok enyhítésé­re már most gondoskodnak a cukorgyártáshoz nélkülöz­hetetlen segédanyagokról, így többi között beszerzik a kokszot, a mészkövet. Leg­több helyen a szerelő-kar­bantartó brigádok tevékeny­kednek ezekben a napok­ban, felújítják a gépeket, hogy a szezonban minél na. gyobb biztonsággal működ­jenek a berendezések, mi­nél kevesebb legyen a gép­új fészket emeltet, s a régit alkotóműhelyként hasznosít­ja. Nyugalma, háborítatlan­sága érdekében — többek között kipárnáztatta az aj­tókat. Persze csak formáli­san zárta el magát a világ­tól, nem lett remete, ugyanis a meghitt légkörben hajdani élményei öltöttek formát, azaz közelebb került a való­sághoz, mint bármikor. Menedéke halála után za­rándokhellyé lett, jöttek az ismerősök, a hajdani bará­tok, a tisztelők. S az emlék­könyvben gyarapodtak az elismerő, a méltató szavak. A háború alatt megron­gálódott a ház, s 1952 nya­ráig lezártan, gondozatlanul állt. Ekkor a városi tanács — a renoválás után — a múzeumnak adományozta. A hetvenes évek óta eszten­dőnként mintegy százezer lá­togató rótta le kegyeletét hibából adódó kiesés. A legrégebbi cukorgyárban, az ácsi üzemben újakkal vált­ják fel az elöregedett gépek egy részét, és folytatódik a szerencsi gyár rekonstruk­ciója is. A termelés költsé­geinek csökkentésére olyan műszaki megoldásokkal pró­bálkoznak — többek között Selypen is —, amelyekkel az energia jelentős része meg­takarítható. így például a szerencsi üzemben keve­sebb energiát igénylő fő­zőautomatákat szerelnek fel, máshol a kokszról föld- gáztüzelésre térnek át. A rekonstrukciók, felújítások ezen a helyen. 1981-ben azonban be kellett csukni a kaput, mert repedeztek a falak, elkorhadt a padlózat, elavult a tetőszerkezet. — A felújítást, a helyre- állítást az egri épületkar­bantartó szövetkezet vállal, ta, s tisztességgel látta el. Átérezték az ügy fontossá­gát, ezért határidő előtt fe­jezték be a kivitelezést. Közben az Országos Széché­nyi Könyvtár szakemberei megóvták a pusztulástól az író híres könyvtárának hat­vanöt legértékesebb darab­ját. Természetesen a többit is rendbe hozták, megmentet­ték a jövő számára. Veres Mihály festő és Tihaméri Imre bútorasztalos a falakat öltöztette új köntösbe, illet­ve a berendezést védte meg a további romlástól. így aztán semmi akadálya an­nak, hogy július 29-én, dél­után 3 órakor ünnepélyesen átadhassuk a nagyközönség­nek. Ottjártunkkor már az a lát­vány fogadott, amelyet a tu­risták százezrei csodálhat­nak majd meg. Aki ide belép újra élheti a ritka tehetségű szerző hét­köznapjait, képet alkothat arról, hogy mennyire szen­vedélye volt az olvasás, a nyolcezer kötet jelzi érdek­lődési körét, a polcokon ti­zenhat nyelv képviselteti magát. Ez nem véletlen-, hi­szen Bornemissza Gergely alakjának életre álmodója minden munkát eredetiben óhajtott tanulmányozni, s azt is bizonyítani akarta, hogy anyanyelvűnk minden ár­nyalat kifejezésére alkalmas, hogy kevés versenytársa akadhat a világon. során bővül a kapacitás is, az idén a tavalyinál 5 szá­zalékkal több cukrot állít­hatnák majd elő naponta. A gyárakhoz befutó jel­zések szerint kedvezőek a terméskilátások. A meleg, száraz tavaszi napok ugyan megritkították a vetést, a júniusi esők azonban meg­gyorsították a répa fejlődé­sét, s így amennyiben az időjárás nem szól közbe, az idén is megterem a jó szín. vonalú hazai ellátáshoz szükséges cukorrépa-mennyi­ség. (MTI) A híres dolgozószoba (Fotó: Szántó György; Pécsi István Készülnek a cukorgyárak a szezonra Heves megyébe látogatott a szófiai pártbizottság első titkára Tegnap Heves megyébe lá­togatott Csudomir Alex un­dor, a szófiai pártbizottság első titkára, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága titkára. A vendéget Egerben Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és Kiss Sándor, a párt­bizottság titkára fogadta. A ibolgár vezető ezt kö­vetően a megyeszékhellyel ismerkedett. Többek között a várat, s a tanárképző főis­kolát tekintette meg, majd Párádra és Noszvajra láto­gatott. A szófiai pártbizott­ság első titkára ma reggel utazik el megyénkből. Naponta több száz tonna zöldség-gyümölcs exportra Többletszállítással magasabb bevétel Nagy a forgalom a Hun- garofructnál. Naponta több száz tonna zöldség, gyümölcs kel útra kamionokbanv hű­tővagonokban a szocialista és a tőkés országokba egy­aránt. Thurn László, a kül­kereskedelmi vállalat főosz­tályvezető-helyettese el­mondta : mivel általában nyomottak a külpiaci árak, a magasabb bevételeket többletszállítással igyekeznek elérni. Jó néhány cikknek ked­vezett a meleg idő, így pél­dául a tavalyinál 15—20 százalékkal több piros- és feketeribizlit, valamint megy- gyet értékesítettek. Meggy­ből 1200 tonnát adtak el, ami 30 százalékkal haladta meg a múlt évi mennyisé­get. A meggyszezon a végéhez közeledik, az utolsó tétele­ket szállítják. Megkezdődött viszont a sárgabarack kivi­tele. A forró nyár siettette e gyümölcs érését, ez előny­telen az exportra, ugyanis a görög kajszibarackkal egy- időben jelentkezik a vevők­nél, tehát nagyobb a kíná­lat, mint a kereslet. Ráadá­sul a magyar kajszi hiába jobb ízű, a görög gyümölcs tetszetősebb, ezért gyakran kapósabb. A hagyományos osztrák, NSZK-beli, svájci vevők azonban továbbra is inkább a magyar kajszit vá­sárolják, így naponta 2—300 tonnát szállítanak Bács-Kis- kun megye gyümölcsöseiből, valamint a Bilkali és aBa- latonboglári Állami Gazda­ságból. Megkezdődött az ősziba­rackszedés, -eladás is. A most beérő korai fajták kevésbé bírják a szállítást, ezért a jó minőség megőrzésére a közelebbi vevőkhöz — az NDK-ba és Csehszlovákiába — indítják a vagonokat, a később érő fajtákat pedig ' Lengyelországba és a Szov­jetunióba irányítják. A zöldségek közül befeje­ződött a melegágyi paprika exportja, jelenleg már a szabad földről szedik az NSZK-ban, Belgiumban, Hol­landiában keresett zöldséget. A vállalat megkötötte a szerződést a július végén kezdődő görögdinnye-kiszál­lításokra, elsősorban az NDK- ban és Csehszlovákiában vá­sárolják e gyümölcsöt. A legnagyobb tétel a kivitel­ben az alma lesz, amelyet augusztus második felében kezdenek exportálni. (MTI) Máriái József találkozott Ivan Arhipovval Marjai József miniszter­elnök-helyettes szerdán meg" beszélést folytatott Ivan Ar. hipowal, a Szovjetunió miniszterelnökének első he­lyettesével, aki átutazóban Budapesten tartózkodott. Megbeszélésükön áttekin. tették a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok egyes Időszerű kérdéseit. Iván Arhipov kíséretében volt Jakov Rjabov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke. Jelen volt Nyikolaj Bazovsz- ikij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Bemutatkozó látogatáson a lengyel nagykövet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnö­ke bemutatkozó látogatáson fogadta Jerzy Zielinskit, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Útban a határ felé... Reggelente kombájnok hosszú sora halad át Hatvanon. A 21. számú főútvonalon a szomszédos Csehszlovákiába indulnak viszonozni a baráti segítséget Heves és Szolnok megyei gaz. daságok (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom