Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 136. szám ARA: 1983. június 10., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A jogszabálytervezetek társadalmi vitáinak tapasztalatairól - A szén­hidrogénipari beruházások helyzetéről — A munkavédelemről — A Fogyasztók Országos Tanácsának működéséről Ülést tartott a Minisztertanács I---------“H A ratás Aratás, igen! Aratás, amelyet ünnepként szokás köszönteni, mint eddigi munkánk gyümölcsét, hol­napunk egyféle — és nem is akármilyen — zálogát. Most mégsem tudunk egyértelműen lelkesedni az országban korán „kitört” aratásért, amely a déli me­gyékben az elmúlt héten kezdődött és már itt tart, küszöbeinknél. Nem kell még csak szak­embernek sem lennünk ah­hoz, hogy tudjuk: ritkán jeleznek jót a túlzott re­kordok. így vagyunk ez­zel a mostani, minden idők legkorábban kezdődött ara­tásával is — tudtunk volna jobbat. Mindenekelőtt jobb, kedvezőbb időt a gabona fejlődéséhez, beéréséhez. A melegrekordokat hozó má­jus azonban keresztülhúzta reményeinket és számítá­sainkat. Mert valóban sokáig szép reményeket tápláltunk, ki- mondva-kimondatlan. Bi­zonyára sokan emlékeznek még rá, hogy az elmúlt ősz a szántás, a magágy­előkészítés szempontjából szinte ideálisnak volt ne­vezhető. És sokáig a to­vábbiakra sem lehetett pa­nasz: amikor már nagyon eljött az ideje, kapott esőt, majd hótakarót is a föld. Amint pedig tavaszodni kezdett, üde látványt nyúj. tott a szemnek a zsenge vetés. Azokban a hetekben, ha panaszra egyáltalán lehe­tett okunk, az csak annyi volt, hogy talán úgy két hetet „késik” a természet. Igen, valóban így volt: ké­sett, hogy azután annál in­kább felgyorsuljon, s a kelleténél előrébb rukkol­jon ... Ilyenkor gondolunk arra, hogy nemhiába évez­redes a magyar paraszti óvatosság. A szépen induló vetésre, a pompásan vi­rágzó gyümölcsösre dehogy is vágja még rá, hogy most jó termésünk lesz. Lehet, hogy a lelke mélyén ott dagad a remény, de nincs az a pénz, amiért ki is mondaná. Hogyisne: még elrettentené a szerencse jóakaratát... ! így vagyunk vele mi, maiak is. El nem hallgat­juk ugyan, ha valamit biz- ? tatónak látunk, a túlzott bizakodástól azonban több­nyire tartózkodunk. És hogy ez mennyire indokolt, azt a jelen, a korán kezdődött aratás sajnos nagyon iga- { zolja. Ezt nemcsak azok tudják, akiknek dolguk, hivatásuk a mezőgazdaság, hanem szinte még az is, * aki soha oda nem látogat, -j „csak” ül a tévé előtt, rá- \ diót hallgat, újságot olvas. Vagy az agrártudományok­hoz mit sem konyító utazó, aki vonattal vagy autón utazik, netalán csak úgy, a földek mellett kedvére kerékpározik, láthatja, kell, hogy észrevegye: „éretle­nül”, teljes kifejlettsége előtt érett be a kalász. Ezúttal tehát nem jött, nem jön úgy össze, mint aho­gyan sokáig reméltük, és számunkra nem maradt más: betakarítani, amink van. Méghozzá most igazán a lehető legkisebb szem­veszteséggel. B. Kun Tibor A kormány Tájékoztatási Hivatal közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén megvitatta a jogszabályter­vezetek társadalmi .vitáinak tapasztalatait. A mindinkább gyakorlattá váló eszmecse­rék elősegítik, hogy az ál­lampolgárok megismerjék a tervezett intézkedések indo­kait, javaslataikkal, észrevé­teleikkel hozzájárulhassanak azok körültekintő előkészí­téséhez. A kormány úgy fog­lalt állást, hogy a jövőben nemcsak a törvények, hanem a közérdekű minisztertaná­csi és miniszteri rendeletek előkészítése során is foko­zottabban élni kell a társa­dalmi kontroll lehetőségével. A Minisztertanács kifejezve köszönetét az érdekvédelmi és a társadalmi szerveknek, kérte, hogy a jövőben is vál­Az aratásra való felkészü­lés helyzetéről tartott négy megye vezetőinek részvéte­lével tájértekezletet csütör­tökön délelőtt Hajdúnánáson a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium. A városi pártbizottság székhá­zában a Hajdú-Bihar, Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Heißes Ha a mesebeli király meg­betegedett, és a messzi föld­ről érkezett orvosprofesszo­rok nem tudtak segíteni ba­ján, az udvar apraja-nagyja a mezőkre indult gyógyfü­veket szedni. A füvekből főzet készült és az — cso- dák-csodája — elvette a kínt. A mese tulajdonképp igaz, hiszen az ember a kényszer­szabta véletlen folytán is­merte meg a gyógynövények titkát, és állította az orvos- tudomány szolgálatába. Ma már számtalan gyógyszer alapanyaga az erdőkön, me­zőkön összegyűjtött fakéreg, gyökér, fű és virágszirom. E vadon termett „kincsek­nél” olcsóbban előállított exportcikke aligha van az országnak. . Persze naiv elképzelés, hogy a kamillavirág, a ka­kukkfű, a szőlőlevél, vagy1 a bojtorjángyökér úgy ke­rül a felhasználókhoz, ahogy a természet adta. A gyógy­növények érétkesítésére épp­oly szigorú minőségi és ter­mészetesen egészségügyi kö­vetelmények vonatkoznak, mint bármely más cikkre, amit a Herbária Országos Gyógynövényforgatmi Közös Vállalat garantál. , Kétszáz-készázötven féle gyógynövény begyűjtésével és értékesítésével foglalkoz­laljanak részt a társadalmi viták megszervezésében, ta­pasztalatainak összegezésé­ben és tolmácsolásában. A kormány az Állami Tervbizottság jelentése alap­ján áttekintette a szénhid­rogénipari beruházások hely­zetét. Megállapította, hogy a tervidőszak első két évében a programba foglalt alapve­tő feladatok teljesültek,. Fel­hívta az érintett szerveket, hogy a tervező munkában a következő évek kiemelke­dően fontos feladatnak te­kintsék a szénhidrogénkuta­tás és -termelés fejlesztését, valamint az ellátás javítá­sát. A Minisztertanács megtár­gyalta a SZOT tájékoztató­ját az 1982. évi munkavédel­mi helyzetről. Megállapítot­ta, hogy a munkahelyek biz­és Nógrád megyéket képvi­selő szakvezetők előtt dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes ismertette a nyári betakarítás országos előké­születeit, beszámolt a munka szervezéséről és az aktuális teendőkről. nak, a vállalat összes ter­melése 500 millió forint. Ebből kétszázötvenmillió értékben exportálnak, első­sorban nyugati országokba, amelyek közül az egyik legnagyobb megrendelőjük Ausztria. Itthon tizenegy szakboltjukban kínálják a gyógynövényeket, illetve a belőlük készült teákat és különböző készítményeket. A Herbária füzesabonyi üzeme a legmodernebbek egyike. Szolnok, Nógrád, He­ves és Borsod megyéből mintegy hatvanféle gyógy­növényt vesznek át. Ezek egy részét a minősítés után helyben dolgozzák fel, a töb­bit más üzemekbe küldik. Ok nyolc van an elsősorban a kamillával foglalkoznak, ilyenkor, szezonban öt-hat- száz tonna is érkezik napon­ta. Az öt hektárnyi területen a tervek szerint csipkeszörp­üzemet kívántak létesíteni, de a beruházások korláto­zása miatt erre egyelőre nem kerülhetett sor. — A nyers kamillát elő­ször itt szárítjuk — mutat körbe a magtárhoz hasonló helyiségben Farkas Ernő üzemvezető. A kiterített vásznakon megannyi gyöngyszem az illatos fehér virág. A ka- m illaszőnyeg végében egy tonságosabbá tételére tett intézkedések, az aktív felvi­lágosító, nevelő és ellenőrző munka eredményeként to­vább csökkent az üzemi bal­esetek és a foglalkozási megbetegedések száma. A kormány a SZOT javaslatait elfogadva határozatban írta elő a munkavédelem fejlesz­tésének állami teendőit. A Minisztertanács meg­hallgatta és tudomásul vette a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának tájékoztató­ját, a Fogyasztók Országos Tanácsa működésének ta­pasztalatairól. Kötelezte az illetékes állami' szerveket, hogy a tanács által feltárt tapasztalatokat folyamatosan hasznosítsák a munkában. (E témáról lapunk 3. oldalán részletesen is olvashatnak.) koztatást kapott az aratás előkészületeiről az említett négy megyéből is. A meg­beszélésen részt vett Koós Viktor, Heves megye Taná­csának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je, valamint dr. Geri And­rás, a Heves megyei TESZÖV titkáirhelyettese is. nő ül, kis lapáttal lyukba tereli a növényt. Innen spe­ciális vágógépre kerül, ez szabadítja meg a szártól . a virágot. A gépből futósza­lag indul, mellette asszo­nyok válogatják a virág közt maradt szárrészt. Hal­kan dúdolnak munka köz­ben. így május, június tá­ján bizony elkelne több kéz is a válogatáshoz, fel­dolgozáshoz. ' A másik üzemrészben tölgyfakérget őröl a malom, ez gyógyszeralapanyag. Fi­nom porrá darálják a csip­kebogyót, az így készült lisztet az édesipar használ­ja á tésztagyártáshoz. A készáruraktárban sorok­ba rendezett zsákok, rajtuk cédula: gyermekláncfűlevél, mormájvavirág, diófakopács, cserszömörce. Ez utóbbit a Szovjetunióból hozzák. — A külföldi gyógynövé­nyekből mind kevesebbet hozhatunk be, az import he­lyettesítése nálunk is kö­vetelmény — mondja az üzemvezető. — A Japánból származó ginseng-gyökeret például a hozzá hasonló ha­tású leúzagyökérrel kell majd pótolnunk. Az útra kész kamilla nem­zetiszínű szalaggal átragasz­tott kartondobozokba kerül, rajtuk a felirat: CamiJlen- floweer Hungary. Felkészülés az aratásra Négy megye tájértekezlete Hajdúnánáson A miniszterhelyettes tájé­FŰBEN, FABAN, VIRÁGBAN AZ ORVOSSÁG Kamíllaszezon idején Füzesabonyban GÉPESÍTETT KÉZI MUNKA Célgépekkel — könnyebb A tekercselő célgépet a Villamosipari Kutató Intézet készí­tette: mágnesek tekercseit készíti rajta Kiskartali Benedekné A Finomszerelvénygyár he­vesi üzemének évi 300 millió forintos tervéből csaknem kétharmados arányt képvi­selnek az Ikarus megrende­lésére készülő ajtónyitó be­rendezések és a többi pneu­matikus alkatrész. A célgé­pekkel, korszerű körülmé­nyek között folyó gyártást mutatják be képeink. A kész tekercsek ellenőrzését végzi ez a mérőpad, amelyen Bakos Józsefné és Csontos Sándorné dolgozik Sinkovlcsné Nagy Erzsébet fejlesztőmérnök a háromművele- tes huzaldaraboló és csupaszoló automata kezelésére oktatja Juhász Annamáriát. A sűrített levegős automatát — amely sok hasonló üzem munkáját kőnnyíthetné — a Finomsze­relvénygyár termékeiből állították össze, és működése 6—7000 normaóra megtakarítását eredményezi Sűrített levegős csavarhúzó segíti Valyon Istvánná munkáját, a végállás­kapcsolók szerelését is (Kőhidi Imre képriportjaj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom