Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 135. szám ARA: 1983. június 9., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nehezen ? Panaszkodik a könyvtáros: ebben a nehéz gazdasági helyzetben lassan alig jut már pénz a kultúrára. Évről évre csökken a könyvekre költhető pénz összege, de talán nem is baj, — legyint —, hiszen az emberek úgysem érnek rá olvasni. A második gazdaság — vélekedik — nem hagy időt arra, hogy valaki a könyvet forgassa. Inkább maszekol, kertészkedik mindenki, hogy vihes- se valamire, vagy a megszokott szintet tartsa. A nehéz gazdasági helyzetre utal a gyárigazgató is, aki azt fejtegeti, hogy kevés a pénz a fejlesztésre, ugyanakkor jobb minőségű és korszerűbb terméket csak modernebb gépekkel lehetne előállítani. És így lehetne igazán alkalmazkodni a piaci igényekhez. Nehéz gazdasági helyzet... nehezebben lehet boldogulni... hányszor hallottuk, olvastuk már? S való igaz, a mai helyzet egyáltalán nem könnyű. Csakhogy, amint Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és még jó néhány vezető elmondta, hozzá kell szoknunk a megváltozott helyzethez, és ami a lényeges még ezen kívül: nem rövid, hanem hosszú távon. Régebben ugyanis csakis beruházásokban, új gépek, eszközök vásárlásában láttuk a problémák megoldásának lehetőségeit, s alig-alig fordítottunk figyelmet az olyan tényezőkre, mint az ésszerűség kibontakoztatása, a takarékosság, a jobb szervezés. Tehát az olyan lehetőségekre, amelyek nem pénzigényesek. S a megváltozott helyzethez azért szükséges hosszú távon hozzászoknunk, mert, ha előbb-utóbb be is következik a világ- gazdaság, s benne népgazdaságunk fellendülése —, akkor sem lehet visszatérni a korábbi gyakorlathoz: az ésszerűtlen munkaszervezéshez, a pazarláshoz és sok más olyan dologhoz, amit már korábban meg kellett volna szüntetni. Mert csupán egy példát említve: a felesleges beruházás maga is pazarlás, s adott esetben egy rekonstrukció sokkal hasznosabb és jövedelmezőbb lehet. Másrészt azt is meg kell szoknunk, s ugyancsak hosszú -távon, hogy még a szükséges dolgokra sincs mindig pénz, vagy esetenként kevesebb, mint kellene. S ilyen esetben egyáltalán, vagy csak szerényebben lehet az elképzeléseket megvalósítani. A nehézségekre való hivatkozás tehát a valóság talajáról fakad, ugyanakkor nem helyes magatartás, ha valaki emiatt elbizonytalanodik, elveszti cselekvőkészségét. Nem feladni kell tehát a küzdelmet, hanem alkalmazkodni szükséges az új helyzethez. Cselekvőén, alkotó módon. Hiszen — megyénkből is — számtalan gyár, üzem példája bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére lehet, sőt szükséges is javítani a minőséget, bővíteni az exportot és növelni a hatékonyságot. Kaposi Levente AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA ELŐTT Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Napirenden: a lakásgazdálkodás, az egészségügyi ellátás, az iskolai fejlesztés A képviselők a gépműhelyben (Fotó: Tóth Gizella) A nyári parlamenti munkára készültek tegnap, szerdán megyénk képviselői. A soron következő ülésszakot megelőzően tartották meg csoportértekezletüket Det- ken, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz tanácstermében, ahol a képviselőket, illetve a meghívott vendégeket No- vák Pálné dr., csoportelnök köszöntötte. Külön üdvözölte Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, aki ebben a tisztségében először vesz részt a képviselők tanácskozásán. A képviselőket a program szerint elsőként Maróti Sándor, a megyei tanács elnök- helyettese tájékoztatta a kiemelt társadalompolitikai feladatok eddigi megvalósításáról. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy szűkebb hazánk VI. ötéves tervében három kiemelt program szerepel: a lakásellátás, az egészségügyi hálózat — különösen a kórházi és a szociális otthoni férőhelyek számának — bővítése, valamint az általános iskolai tanteremfejlesztés. Az elmúlt három év eredményeit érintve kiemelte: az idei év végéig előirányzott 6370 lakás a terveknek megfelelően megépül, annak ellenére, hogy a városokban az elképzeléseknél valamivel lassabb az ütem: Egerben a telekkialakítás gondjai, Gyöngyösön a beruházások mérséklődése, Hatvanban pedig az építési kapacitás hiánya miatt. Ezzel szemben jól haladnak az építkezések a megye községeiben, ahol zömmel családi házak nőnek ki a földből. A gondok közé tartozik még, hogy a lakásátadások ütemessége még mindig nem kielégítő. A lakásgazdálkodással kapcsolatban hangzott el az ülésen, hogy új feladat az építés mellett a lakásfelújítás: 1981—1983 között 777 lakás felújítását tervezték, s várhatóan 867 otthont sikerül majd újjávarázsolniuk az építőknek, akik korábban ezen a téren is bizonyos kapacitáshiánnyal számoltak. Az egészségügyi tervek megvalósítása: ' 1981-ben megkezdődött a megyei kórház fejlesztése, a második ütem — 180 újabb ágyat jelent — az év végére fejeződik be. Jövőre elkészül a központi egészségügyi mosoda, s folytatódik a kórházi épületek rekonstrukciója. Készül a terv a gyöngyösi kórház rekonstrukciójára is, az első ütem kezdete: 1984. A fejlesztési tervekben szerepel továbbá, hogy felújítják az egri, a hatvani szociális otthonokat, az öregek napközi otthoni hálózata újabb 240 hellyel bővül. Űj szociális otthon épül Egerben és Bélapátfalván — összesen 410 idős embernek jut majd hely bennük —, s megkezdték a felmérést az egrihez hasonló nyügdíjás- ház ügyében Petöfibányán és Gyöngyösön. A demográfiai hullám hatására megyénkben több mint 4 ezerrel több gyermekkel kell számolniuk az oktatási intézményeknek, ezért a fő feladatok közé tartozik az általános iskolák fejlesztése, hasonló tervek készülnek a középfokú oktatási hálózat bővítésére. Az elhelyezési gondok megoldásához minimálisan 180 új tanteremre, illetve további hatvan átszervezéssel történő kialakítására lesz szükség. Tervszerűen halad az iskolák felújítása, korszerűsítése, a világítási program végrehajtása. Javult a napközi otthonos ellátás, a gyermekélelmezés: 1981—82-ben 2600 tanulóval több részesült ebben az ellátásban a korábbi évekhez képest. A tájékoztató után egymás után kértek szót — főként a lakásgazdálkodási témákat érintve — a képviselők. Elmondta véleményét Sas Kálmán, Úszta Gyula, Komjáthy Aladár, Vaskó Mihály, Dobos Józsefné és Novák Pálné dr. A vitában szót kért Barta Alajos is» aki kiemelt feladatként említette a lakásépítési tervek — ezen belül a magánerős építések — megvalósítását, az otthont teremtők gond? jainak csökkentését, a házépítők támogatását. Ezen túlmenően hívta fel a figyelmet arra, hogy megyénkben nemcsak az új lakások építését kell szorgalmaznunk: óriási feladataink vannak a meglévő, régebbi, de még jó állapotban lévő lakások megóvására, felújítására, karbantartására, hiszen ezek is nagy szerepet játszanak a lakásgondok megoldásában. A csoportülés további részében Tóth Mihály, a TE- SZÖV elnöke adott tájékoztatást a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéről. Erre az adott apropót, hogy a szövetkezetek összes termelésének 26,6 százaléka az alaptevékenységen kívüli munkából származott az elmúlt évben. A téma kapcsán tettek látogatást Szabó Imre elnök kalauzolásában a detki termelőszövetkezet melléküzem- ágaiban megyénk ország- gyűlésre készülő képviselői. Szilvás István Közgazdászok közgyűlése A megyei szervezet új elnöke: dr. Puskás Sándor A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete közgyűlést tartott szerdán délutón Egerben. Ez alkalommal dr. Garamvölgyi Károly, az MKT főtitkára a külgazdaság aktuális kérdé^ seiről tartott érdeklődéssel kísért előadást, Kántor Imre megyei titkár pedig a szervezeti munkáról tájékoztatta a résztvevőket. Személyi kérdések is napirendre kerültek. Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára — új, fontos megbízása miatt — felmentését kérte a szervezet elnöki tisztéből. Kérését a tagság — érdemei elismerése mellett — elfogadta. A búcsúzó elnök szólt a közgazdászok előtt álló fontos feladatokról és jó munkát kívánt valamennyi üknek. A tagság egyidejűleg dr. Puskás Sándornak, az MNB Heves megyei Igazgatósága vezetőjének személyében új elnököt választott a megyei szervezet élére. Dr. Garamvölgyi Károly Kádár János fogadta Romes Csandrál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Romes Csand- rát, a Béke-világtanács elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a béke-világmozga- lom időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke és Sarkadi Nagy Barna, az OBT főtitkára. ★ A Béke-világtanács elnökével tárgyalásokat folytatott Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint az Országos Béketanács több vezetője. Romes Csandra találkozott a magyar egyházak és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselőivel. A tárgyalások során áttekintették a magyar békemozgalom és a Béke-világtanács együttműködése fejlesztésének lehetőségeit, valamint a június 21—26. között Prágában megrendezendő béke-világtalálkozó előkészületeit. NÉPGAZDASAGI ÉS VÁLLALATI ÉRDEKEK Törekvések a selejt csökkentésére A jobbak között az egri Finomszerelvénygyár Mind több iparvállalat ismeri fel, hogy a versenyképességnek ma már alapvető és elengedhetetlen feltétele a selejt visszaszorítása, a jó minőség garantálása. A piac kényszerítő hatása azonban sajnos még nem mindenhol érvényesül. Pedig a termelőket a gazdasági bizottság két korábbi határozata alapján kidolgozott tárcaintézkedések is kötelezik az új és igényesebb minőségszabályozásra. A szerszámgépek és a kohászati termékek jó részénél már számottevően javult a gyártfnányok minősége. Problémák vannak viszont többféle háztartási készülék és néhány általános • gépipari berendezés kidolgozásával. Az érintett tárcák szerint további vállalati intézkedésekre van szükség a minőség javítása érdekében. A technológiai fegyelem betartását, az ellenőrzés szigorítását, sajátos ösztönző eszközeik kialakítását a vállalatok csakis maguk oldhatják meg. A SZIM esztergomi maró- gépgyárában — ahol a tervezettnél három évvel korábban befejezték a termékszerkezet-váltás fontos szakaszát, és ebben az évben már kizárólag a piacon legkeresettebb NC—CNC vezérlésű gépeket gyártják — minden üzemrészben ösztönzőbb bérrendszert vezettek be. Az egri Finomszerelvény- gyárban, ahol sokféle apró alkatrésszel dolgoznak, jelenleg egy százalék alatt van a termelési selejt aránya. Egyik legfontosabb gyártmányuk a hűtőgépkompresszor. Miközben új típusokat alakítottak ki, amelyek a korábbiaknál tíz százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak és sokkal zajtalanabbul működnek, csökkentették a selejt arányát is. Négy évvel ezelőtt még a 140 ezer kompresszor 1,3 százalékát visszakapták megrendelőjüktől, a Jászberényi Hűtőgépgyártól, most az évi 166 ezer kompresszornak 0,37 százaléka bizonyult selejtnek, ami javulást jelent, de egyben arra is figyelmeztet, hogy további intézkedésekre is szükség van. Eddig sok kifogás merült fel például a gyártmányok elszíneződésére. Igaz, ez főleg esztétikailag zavaró csak, új galvanizáló technológia bevezetésével megoldották a gondot. Élőbb kapcsolat a lakossággal Napirenden: a tanácstagi csoportok munkája A közéleti munkából talán kevésbé ismert a megyei tanácstagok járási, városi és város környéki csoportjainak testületi tevékenysége — jóllehet a fontos, felelősségteljes munka folyamatos, ha olykor látatlan is, számos eredménnyel jár. A csoportülések, a kollektív ellenőrzések és tapasztalatcserék nem csupán egyszerűen módot adnak a tanácstagi jogok, kötelességek érvényesülésére, hanem a választott tisztségviselőket területeik igazán jó ismerőivé is teszik, lehetőséget teremtenek a helyi érdekek összehangolt képviseletére. E sommás megállapítósoktól természetesen több is kiderült az alkotmányjogi munkabizottság vezetőjének, Görög Istvánnak a tájékoztatójából, amely szerdán délelőtt került a Hazafias Népfront megyei elnöksége elé. A tanácstagi csoportokat sok minden érdekli. Különösen élénken foglalkoznak a településeket érintő legkülönfélébb kérdésekkel a gyöngyösiek, akiknek fórumain időről időre a pártszervek is aktívan képviseltetik magukat. Ám másokra sem lehet éppen nagyobb panasz, hiszen a legutóbbi két esztendő alatt a művelődési, az egészségügyi, a szociális, illetve a lakás- és kommunális ellátási, a kereskedelmi, a mező-, valamint élelmiszergazdasági, továbbá az egyéb területekről összesen 90-nél több témát tűztek napirendre. Az említett csoporttalálkozókon, jó néhány esetben a tanácstagi fogadónapokon szerzett tájékozódásaik, személyes tapaiztalataik fel- használásával, s a társadalmi, politikai szervekkel kialakított jó együttműködés eredményeként egy sor gondot sikerült enyhíteni vagy eloszlatni, több feladatot pedig megyei programba iktatni. Egyebek mellett így történt meg Füzesabonyban a kislakásépítéshez szükséges területek kijelölése, az aluljáró építésének elkezdése, vagy például az egerfarmosi bekötőút felületi kezelése. S — hogy csupán néhányat említsünk —, így kapott helyet „szűkebb hazánk” terveiben Boldog község ivó- vízellátása, a hatvani telefonhálózat korszerűsítése. Az elnökségi ülésen egyébként — amelyen részt vett a megyei pártbizottság képviseletében Bessenyei Jánosáé, s megjelent Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is —, szó esett még Borics László előterjesztésében a településpolitikai munkabizottság tevékenységéről. Hajdú Jánosné a propagandamunkáról, Jenei János titkárhelyettes pedig a testület II. félévi programjáról szólt.
