Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 7., kedd 3. Természetes mozdulattal hajítjuk a szemétbe a kiürült mosószeres flakont, festékes tégelyt, a rétegelt fóliából készült kávészacskót, vagy a pvc-tasakot, amiben az inget, a pulóvert, a harisnyát vettük. A csomagolóanyagok megtették kötelességüket — megóvták az áru minőségét — nincs többé szükségünk rájuk. A csomagolás ára Műanyag a mezőgazdaságban A magyar mezőgazdaságban évente 40 ezer tonna műanyagot használnak fel. Ez a hazánkban előállított összes műanyagoknak mintegy tíz százaléka. Ezekből a mezőgazdaságban felhasznált műanyagipari termékekből nyílt kiállítás Soroksáron, a Kertészeti Egyetem tangazdaságában. Képünkön: a Fest megyei Műanyagipari Vállalat öntözőberendezés-alkatrészei és vegyszerszivattyúi láthatók (Fotó: Hauer Lajos felv. — KSj AFÉSZEK ÉS KISTERMELŐK Kölcsönösen előnyös kapcsolat Nemcsak megyeszerte, de azt is mondhatnánk, országszerte „nagyüzemmé” fejlődtek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Ezt jelzi, hogy a szűkebb pátriánkban működő áfészek tavaly 310 millió forint értékű terméket vásárolhattak fel, nagyobbrészt a kistermelőktől. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy amióta kiépült a többcsatornás felvásárlási rendszer, azóta az áfészeknél visszaesés tapasztalható. 1981-ben például 332 millió forint értékben vásárolhattak, azaz csaknem 20 millió forinttal többet, mint az elmúlt esztendőben. Gyakorlatilag ma már az áfészek mellett a TSZKER, a ZÖLDÉRT, valamint a magánkereskedők is biztos piacot nyújtanak a kisegítő gazdaságoknak. Az igy kialakult helyzet arra készteti az áfészeket, hogy az igények növelésével lépést tartva, az eddigi beszerzési forrásaikat megtartsák. Pazarlás? Aligha, hiszen a jó, a célszerű csomagolás növeli az áru értékét. Sőt, még a kevésbé jó is: bajos lenne mondjuk cukrot, sót, paprikát vagy lisztet hazavinni zacskó nélkül. Ám a csomagolás nem csupán az áru értékét, hanem — annak megfelelően — az árát is növeli. Nem számlázzák ugyan külön, de megfizetjük a mosogatószer flakonját csakúgy, mint azt a kartondobozt, amelyben a televíziót, a mosógépet árusítják. A csomagolás költsége benne van a termék árában. Előfordul, hogy többszörösen is, de ez már a visszaélések körébe tartozik. Az elmúlt években a nagy élelmiszerboltok sora szerzett be korszerű csomagológépeket tökéletesen tisztességes szándéktól vezérelve: azért, hogy lehetőséget nyújtsanak a teljes önkiszolgálásra, a gyorsabb vásárlásra. Kiteszik a pultokra a tálcára halmozott felvágottat, süteményt, gombát, diót, gyümölcsöt, amely áttetsző zsugorfólia alól kelleti magát; a vevő csak leemeli a csinos csomagot és meg sem áll a pénztárig. Ott pedig beütik a pénztárgépbe azt az összeget, amit a csomagon árként feltüntettek. Csakhogy ez az ár — mint a népi ellenőrök vizsgálata kiderítette — nem mindig szabályszerű. Az árhatósági előírás szerint ugyanis ilyen esetben az árut a csomagolóanyag nélkül kell mérni, és annak árához kizárólag a csomagolóanyag árát szabad felszámítani. Van, ahol ' így is járnak el, másutt viszont tálcástól mérik a téliszalámit, aminek következtében a tálcát a téliszalámi árában adják el, ismét másutt — ezt a Zöldért-boltokban tapasztalták a népi ellenőrök — a tálcákat kettévágják, de az egész árát csapják hozzá az áru árához. Az ilyen manipulációk ellen a fogyasztó alig tud védekezni ; a nyerészkedés megfékezése az ellenőrök dolga. Azt viszont jó tudni, hogy a tálcán vagy zsugorfóliában kínált áruért többet fizetünk. És ezt érdemes tudni, mert van választási lehetőségünk: a sajtot, a felváMagtermesztök és kereskedők kongresszusa Hétfőn az Építők székházában Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitójával megkezdődött a Magtermesztők és -kereskedők Nemzetközi Szövetségének kongresz- szusa. A tanácskozáson 36 ország szakemberei vesznek részt. Négy témakörben, a gabona-, a zöldség-, a takarmánynövények és a cukorrépa-vetőmag nemesítésében elért eredményekről tartanak előadásokat. A szakmai beszámolókból kitűnt: a növény genetikusok világszerte a nagyobb hozamokat adó, a betegségekkel szemben ellenállóbb fajták előállítására törekednek. A munka azonban hosszú időt vesz igénybe, s meglehetősen költséges, ezért — a terhek megosztására — mindinkább fokozzák az együttműködést. A szakmai előadásokkal egyidőben az üzleti tárgyalások is kezdődtek. Máris nagy az érdeklődés egyebek mellett a Magyarországon termesztett lucerna- és vö- röshere-vetőmag iránt. gottat, a zöldséget, a gyümölcsöt többnyire kimérve is árusítják. Az olcsóbb és a drágább csomagolás közötti választási lehetőséget újabban más módon is bővíti az ipar. Figyelemreméltó, hogy a takarékos eljárás egy nálunk gazdagabb országból, Dániából érkezett. Egy magyar kereskedelmi szakember járt ott és fedezte fel az úgynevezett fehér termékeket. Ezek onnan kapták nevüket, hogy egyszerű fehér csomagolópapírban láthatók és kaphatók. A dániai fogyasztók már tudják, hogy a fehér termék egyenlő a megbízhatóan jó minőséggel, és — az egyszerűbb csomagolás révén — az alacsonyabb árral. Ezt a módszert próbálja a hazai élelmiszeripar is alkalmazni, több-kevesebb sikerrel. A magyar fehér termékeket a takarékosság jelképe, a perselyes malac különbözteti meg; ez látható a csomagoláson. Egyelőre csak néhány gyár kísérletezik a csomagolás egyszerűsítésével de termékeikből már össze gyűlt egy kiállításra való, amelyet a minap tártak a nagyközönség elő a főváros egyik ABC-áruházban. Régebben a szappan- és a fogpasztafogyasztás meny- nyiségén mérték egy-egy nép életszínvonalát, kulturáltságának fokát. Manapság a csomagolásra fordított ösz- szeg nagysága tölt be hasonló szerepet a nemzetközi összehasonlításokban. A magas fajlagos csomagolási költség — tehát amikor filléres árut öltöztetnek forintos ruhába — kétségkívül ésszerűtlen. Vétek lenne azonban a másik véglet is: elspórolni mondjuk a hullámpapír dobozt a sérülékeny televíziós készüléktől. Ami ma megfigyelhető nálunk — a korszerű, drága és az egyszerű malacperse- lyes csomagolás egyidejű jelenléte — az valóban nagyjából jelzi gazdaságunk fejlettségének mértékét. S ami még fontosabb: lehetőséget nyújt a differenciált igények kielégítésére. (G. Zs.) Sugárzik Kisvarga Gyula siroki tanácselnök arca, amikor beszélgetésbe fogunk, hogy a tanácsiak öröme- gondja számba vétessék. — Alig két hete jött meg a megyei tanács közlönye, amiből megtudtuk, hogy értékelték a települések 1982- es társadalmi munkaakcióit, és a mi 2800 lelkes községünk került az első helyre. Az egy lakosra jutó érték nálunk meghaladta az 1400 forintot, és olyan dolgokat sikerült ebből megoldanunk, ami mind az egész település hasznára van. Háromszáz- ezer forintra tehető például kőműves, festő és szerelő kisiparosaink teljesítménye, amivel az iskolát rendbe tették. Kőfaragóink a ligetekbe padokat, virágtálakat csináltak. A szülők bevoná— Óvatos, körültekintő, ugyanakkor reális tervezésre késztet bennünket a több csatornás felvásárlási rendszer — mondja Zachar Gábor, a MÉSZÖV elnöke. Az idén úgy számolunk, hogy a tavalyi évhez hasonló értékben lesz mód zöldség, gyümölcs, sertés, baromfi stb. felvásárlására. Az áfészekről azt is elmondhatjuk, hogy jó gazdaként törődnek a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságokkal. De talán ennél többről is szó van. — A termelőkkel való kapcsolatunkat mutatja, hogy az áfészek keretében működő 108 szakcsoportnak 15190 tagja van. (Ennek ismeretében is joggal állíthatjuk, hogy nagyüzem!) A szerzősával bitumenes kézilabda- pálya épült a fiataloknak, lakossági segítséggel és a Fémművek szocialista brigádjainak jóvoltából folyamatossá vált a tanácsi intézmények karbantartása, parkjaink rendje, tisztasága. A közlönyben olvasottak utáif most már azt reméljük és várjuk, hogy a megyei tanácsvezetés hivatalos formában is méltányolja ezt a szép sikert — mondja egy szuszra Kisvarga Gyula, akit öt esztendeje hívott haza szülőfaluja a tanács- elnöki posztra. Volt aztán hét eleji beszélgetésünknek egyéb témája is, amelyekbe örömüröm egyaránt vegyült. Többek között elkészült a község rendezési terve, és ez, miután a helyi tanács megdéses alapon tevékenykedő szakcsoportok termelték tavaly a kistermelőktől felvásárolt áruk 60 százalékát. Vagyis az áfészeknek biztos bázist jelentenek a szakcsoportok. Ismert az is, hogy az áfészek segítsége nem merül ki a felvásárlásban. — Valóban, a fogyasztási szövetkezetek a termelési feltételek javítását is figyelemmel kísérik. Műtrágyából és növényvédő szerekből az ellátás kielégítő, ugyanakkor nem panaszmentes. Az áfészek az elmúlt esztendőben csaknem háromezer vagon takarmányt és tápot juttattak a kistermelőknek. A vetőmagból előfordul, hogy néhány keresettebb fajta hiányzik, de helyettesítő fajszavazta, harminc esztendőre utat jelöl a különböző fejlesztéseknek. Hogy milyennek ígérkezik a jövendő? A terv, jelenünkhöz hasonlatosan, dinamikusan fejlődő településként kezeli Sirokot, ahol a lakosság három évtizeden belül négy és fél ezerre növekedhet, miközben több fontos feladatot oldanak meg. Elsőként, és a közeljövőben száz telket parcelláznak, darabonként 40— 45 ezer forintos áron. A kőkúti részen kezdődik ez a munka, és hogy ott mindegyik parcella közművesített legyen, várhatóan kétmillió forint támogatást biztosít hozzá a megyei tanács. — Gondunk ugyanekkor, hogy rendkívül viszontagságos Sírok vízellátása. Előfordul nemegyszer, hogy fákkal ki tudjuk elégíteni az igényeket. A termelési kedv növekedésével arányban egyre többet vásárolnak a zöldségpalántákból, tavaly például kilencmillió darabot forgalmaztak az áfészek. Évente csaknem negyvenezer naposlibát, 81 ezer naposkacsát, 160 ezer előnevelt csirkét 2900 tenyész- nyulat szállítanak ki a termelőknek. Gyümölcsfából az elmúlt évben ötvenezer darabot értékesítettek az áfészek. Amióta az import megcsappant, bizony gondot okoz a kellő választék biztosítása a kisgépekből, szerszámokból. Különösen a nyugati típusú motoros kapák iránt nagy az érdeklődés, de ezek egyelőre hiánycikkek. A kora tavaszi hónapokban a fóliából is akadozott az ellátás. A kistermelés fejlesztése népgazdasági érdek. Az eredményesség növelése érdekében az áfészek nem restek ösztönözni sem. — Manapság már több kezdeményezés életképes. Elsősorban az áru biztos piaci megjelenését biztosítja az, hogy ma már egyre többen nagyobb területen egyfajtát telepítenek. S hogy mi ebben az üzlet? Nos, aki vállalja mindezt, az negyven százalékkal olcsóbban kapja szőlő esetében például az oltványt. Gyöngyösön egyébként már működik olyan szakcsoport, amely csemegeszőlőt telepített. még télen is másodfokú vízkorlátozást kell bevezetni — mondja a tanácselnök. — Ez összefüggésben van a község rohamos fejlődésével, és a probléma arra késztetett bennünket, hogy a mindeddig tanácsi kezelésben levő hálózatot átadjuk az Északmagyarországi Regionális Vízműnek, ahol több a pénz és ilyenformán nagyobb értékű hálózatrekonstrukciót, illetve -bővítést remélhet a település. Ez a munkálat elsőként a Dobó, a Bornemissza és a Vörös Hadsereg utcák vízhiányát szünteti meg. Bár a dologhoz tartozik az a tény is, hogy nem minden lakossági áldozat nélkül! Az eddig „partizán módra” végbevitt vízbekötéseket, ötletszerű csoportos csatlakoztatásokat ugyanis az ÉRV felszámolja, majd szabályos formában oldja meg. Természetesen itt számítunk a különböző gazdálkodási tervek, elsősorban a Fémművek anyagi segítségére, mert millió forintokról van szó. Az viszont közös érdek, hogy a faluban mindenütt legyen víz. Később arról is beszélt a tanácselnök, hogy a Párád és Vidéke Körzeti Áfész hosszú évek óta hitegeti őket egy korszerű, a fejlődő községHallottuk, hogy a termelés korszerűsítéséhez, bővítéséhez kölcsönt is nyújtanak a takarékszövetkezetek a kistermelőknek — Való igaz, tavaly a mezőgazdasági termelés segítéséhez mintegy 72 millió forintot adtak a takarék- szövetkezetek. Mint megtudtuk, a több csatornás felvásárlási rendszer bevezetésével szűkült a felvevőhelyek száma. Mégis mi garantálhatja a felvásárlás biztonságát? — Az áfészek mind a kistermelőkkel, mind a vállalatokkal szerződést kötnek. A Hatvani Cukor- és Konzervgyárral, a hűtőházakkal, a ZÖLDÉRT-tel vannak kapcsolataik, a felvásárolt zöldséget, gyümölcsöt nekik szállítják, adják el. Az áfészek és a kistermelők kapcsolata tulajdonképpen kölcsönösen előnyös. S mindez akkor válik anyagivá, ha jobban, olcsóbban termelnek a gazdák. A hatékonyság érdekében a szakcsoportok tagjai téli oktatásban vesznek részt, amelynek során megismerkednek a legkorszerűbb technológiával, s a magasabb hozamot adó tenyészfajták- feal. S hogy a tapasztalatcserék nem hiábavalók, azt bizonyítja, hogy a szabad időben végzett munka meghozza gyümölcsét... Tereny Andrea ben nélkülözhetetlen ABC létesítésével, csak éppen semmi különöset nem cselekszik. Már célrészjegyeket is kibocsátottak, gyűlik is a lakossági hozzájárulás, de bizony sokan megkérdik a tanácsiakat, merjék-e a maguk 5—6 ezer forintját odaadni az áfésznak, amikor mindeddig csak ígérgettek. Jó viszont, hogy egy közeli völgyben még az idén megkezdődhet az autóskemping építése megyei támogatással, csak éppen az idegenforgalmi szervek nem mozdítják ez ügyben a fülük botját sem. Talán a kis lépések taktikájához kell folyamodniuk, mint teszik ezt sokfelé. Aztán még egy közeli eseményre tért ki Kisvarga Gyula: — Június 17-én lenne 75 éves Borics Pál szobrászművész, a falu szülötte, aki értékes életművet hagyott hátra 1969-ben, amikor autóbaleset áldozata lett. Nos, az évfordulón, az özvegy jóvoltából, felavatják Borics Pál szoborportréját, amihez ugyancsak az egyik helybéli kisiparos, Vincze József épít társadalmi munkában posztamenst és az évfordulón le is leplezik a tanácsháza előtti parkban a szobrot. Moldvay Győző A hét öröme-gondja Sírikban ELSŐ HELY TÁRSADALMI MUNKÁÉRT - FEJLESZTÉSI TERV SZÁZ PARCELLÁVAL - VÍZHÁLÓZAT ÉRV-KEZELÉSBEN - ABC, AMIT CSAK ÍGÉRNEK - SZOBROT AVATNAK JÚNIUS 17-ÉN
