Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1983. június 5., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Balbillentyű Gyöngyöshalászon jegyeztük le azt a szólásformát, amelyben kulcsszerepet játszik a címbeli szóalak. A szólás így hangzik: Olyan vagy, mint a balbillentyű. Hogy jelentését és használati értékét megérthessük és értelmezhessük, aszóösszetétel elő- és utótagját külön is megvizsgáljuk. A bal előtagnak a szólásban vállalt szerepéről, jelentésbeli értékéről vallanak ezek a nyelvi formák: balsejtelem, baleset, balfogás, balkezes (ügyetlen), balhiedelem stb. Még érzékletesebben beszélnek ezek a szólásszerű nyelvi alakulatok : Amolyan balkörmü ember (lopós, zsivány). — Amolyan galkörmű nőszemély (feslett). — Balkézre házasodott (nem esküdtek meg). Balkézzel vár valakit (éppen, hogy nem vár) stb. A billentyű jól illeszkedik bele abba a szósorba, amelyet a -tyű, -tyű képzőpárral alkotott meg elsősorban a nép szóteremtő képessége: kallantyú .(zárféle), tolarvtyú (tolózár), toppantyú (bocs- kor), poffantyú (pofa), ru- gattyú (rúgó), koffantyú (kofaasszony) ; kesentyű (kézmelegítő), csipkentyű (ürgefogó kelepce), nyirettyű (hegedűvonó), emeltyű (emelő), pengettyű (a sarkantyú taréja), stb. Hogy az ilyen képzésű szavak mennyire alkalmasak már csupán hangsorukban is a játékosság, a tréfálkozás érzékeltetésére, arról ezek a szólásformák, illetőleg szövegrészietek is árulkodnak : Amolyan heppen- tyű ember (rest, tántorogva járó). Mit akar ez a heb- rentyű (bolondos, féleszű) ? Az olyan vagy, mint a balbillentyű szólást is az idétlen, félszeg, balga emberekre mondják, inkább a tréfálkozás, mint a megbán- tás szándékával. Hogy az ilyen képzésű szavak hangalakjával, hangzásával is a humor és az irónia színét és ízét is kifejezhetjük, arról ezek a szövegrészietek is tanúskodhatnak: „Mindenféle szerkentyűt vett elő, hümmö- gött, matatott” (Magyar Nemzet, 1983. máj. 14.). — „A fiatalok egy része lif- fentyűt tűz a fülébe, vagy az orrába” (Élet és Irodalom, 1983. ápr. 15.). A lif- fentyű nagyobb stílusértéket jelent az olvasok számára, mint a lelógó, lecsüngő szóalakok. A kátyúba jutott, szorult a kapcája nyelvi formák mondanivalóját kifejező, közvetítő csik- kentyűbe jutott szólásszerű nyelvi alakulat nemcsak az egészséges nyelvi humor megtestesítője, hanem sajátos népi színezet is társul hozzá. Éppen ezeket a jellegzetességekét hiányoljuk feleslegesen elszürkített mai nyelvhasználatunkban. Dr. Bakos József Támogatás — kulturális rendezvényekre A Megyei Művelődési Központ az Állami Ifjúsági Bizottságtól ebben az évben 100 ezer forint céltámogatást kapott az ifjúsági létesítmények és táborok kulturális ellátására. Az összeget a beérkező igények alapján már elosztották. Így többek között támogatják a novaji klubkönyvtárat, a tarnamérai alkotótábort, a lőrinci ifjúsági házat. Hozzájárulnak a Hatvani városi Művelődési Központ szabadtéri színpadának rendezvényeihez, a Gyöngyösi városi Művelődési Központ diákcentrumának műsoraihoz. Támogatást kap a nagykökényes! alkotótábor, az egri Ifjúsági Ház, valamint a vámosgyörki művelődési ház. Segítik a hatvani városi klubtalálkozó programját is. Tamás bátya és a többiek Sztárok a szuperkunyhóban Nehezen elképzelhető, hogy akadt is valaki, akit ne rázott volna meg ifjú, vagy még ifjabb kori olvasmánya: Harriet BeecherStowe regénye, a Tamás bátya kunyhója. Pedig a mű — tizenöt-húsz évvel idősebb fejjel gondoljunk csak bele — nem igazán érthető, átérezhető a zsenge iskolásoknak. Mert bár erőteljes romantikája magával ragad, mély igazsága, az igaznak kimondása fölháborít, a történet izgalma még éhesebbé teszi a képzeletet, s az alakokba is „belebújik”, a fiatal olvasó, — csakis úgy csapódik le a regény az ilyen korúaknái, hogy szemük nem marad szárazon. Láthattuk már többféle feldolgozását ennek a soha nem múló erejű regénynek; akár színpadon, akár a tévé képernyőjén. S egyik sem adott többet, mint az eredeti mű. Amennyiben rokon volt mindenik megjelenítés: a komor, borongós hangulat, a kilátásbalanság, a sötét kor sötét lefestése. S most Radványi Géza rendezésében, színes, szélesvásznú olasz—NSZK koop- rodukcióban láthatjuk a moziban Tamás bátya meg fekete és fehér barátainak klasszikus történetét. Az el. ső képsoroknál az új benyomást fedezi fel a néző: itt most egy szuper-produkciónak lehet a részese. Teli színnel, temperamentumos cselekmény-szövéssel. A film első részében furcsállja is: sehol a bensőséges jelenetek, sehol az apró mozdulatok, amelyek eljutottak az olvasóhoz, s most nem jutnak el a nézőhöz. Már-már azt hinni: a buja színű ruhákban libegő nők, az érzelgős dalokat dúdoló rabszolgák, a dús-zöld táj, az észak-amerikai földbirtokosok pazar lakhelye elhomályosítja az eredendő szándékot, a rabszolgatartó társadalom mélységes-mély elítélését. Aztán ahogy árad a mese, úgy kapnak életet, „lelket'’ az alakok, s nemsokára azon veszi magát észre a néző, hogy egyszerűen magával ragadja a film, s átadja magát a teljes élmény befogadásának. Mert Radványi Géza egyet, len lehetőséget sem hagy ki, a legapróbb részleteket is tökéletesre szándékszik formálni. Sikerül neki. S csak a film után kezd gondolkodni az ember, hogy talán túlságosan is sikerült. Ha elnyomó és elnyomott összeütközik, borotvaéles az ellentét, ha a kis Éva odabújik Tamás bátyához, el- facsarodik a néző szíve, s amikor a néger fiút meglin. cseiik, ökölbe szorul a keze. Látvány, hang, cselekmény — mind, mind hatásossá formált, egy romantikus mű romantikus megjelenítésének lehetünk tanúi. A rendező sztárokat sorakoztat fel filmjében. John Kitzmiller nemcsak rokonszenves Tamás bácsi szerepében, de olyan pillanatokra is képes, amikor szinte megáll körülötte a levegő. A népes szereplőgárdában egy- egy epizód erejéig ott találjuk Myléne Demongeot- ot, Juliette Greco-1. Herbert Lom a durva rabszolgatartó szerepében egyenesen „bics- fcanyitogató”. Tény, hogy észre sem veszi a néző; kétrészes a film. Szívesen nézné még tovább. S bár szem itt sem marad szárazon, Radványi szuper- produkciója után is megállapíthatja az ember, hogy Harriet Beeher-Stowe művét igazán csak felnőtt fejjel lehet befogadni. Mikes Márta A 70. esztendőm A Gobbi-jelenség Regesrég nem ' Gobbi Hilda. A Gobbi. (Olykor: Hil- duska.) A publikum nyíltan és egyezményesen intézményesítette. Persze ennek sok oka lehet — nyilvánvaló népszerűségén túl. Gobbi ugyanis színésznő, előadó, versmondó, mozgalmi ember, szervező, író egysze- mélyben. Az egészben az a legérdekesebb, hogy egyik tevékenysége sem megy a másik kárára. Hogy hogyan csinálja? Örök titok. És ez a csupa energia, sohasem siránkozó, mindig aktív, folyton nyitva tartó intézmény — most éppen hetven éves. Az egészben ez a leghihetetlenebb. Létezik, hogy már kerek hét évtizedet hagyott maga mögött? A könyve szerint — legalábbis a megélt élmények alapján — ebben benne lenne akár hétszáz esztendő is... Emlékszem, volt két soros napihír a ré- ges-régi Színházi életben, amelyben műsorának betiltásáról tudósítottak, és utána kolumnákat írtak róla. Méltatták hangosan, és bántották csöndben, őszintén és nyíltan élt — és játszott —, megalkuvások, becstelen kompromisszumok nélkül. Most meg a születésnapját üljük. Kétkedve nyúlunk a lexikon után: vajon csakugyan stimmel ez az évszám. Gobbi ugyanis már az indulásnál rendelkezett azzal a fantasztikus képességgel, hogy egyszerűen kortalan volt. Sem a szakma, sem a publikum nem sejtette, milyen idős is lehet. Talán mert sohasem volt csivitelő, csipogó naiva, bugyuta bakfis — öregasszonyokkal kezdte és folytatta pályáját. Megszámlálhatatlan jó és rossz anyókát, nénit, asz- szonyságot, kendős paraszt- mámit, szenilis grófnőt, kíváncsiskodó • szomszédasz- szonyt formált eddig — Shakespeare, Csokonai, Mo- liére, Ibsen, Osztrovszkij, Giraudoux, Gorkij, drámáiban, komédiáiban. Mindig a legkézenfekvőbb, legőszintébb megoldásokat választotta, s csodálatos beszédtechnikájával úgy sipította, süvítette, préselte ki a hanA Peer Gynt-ben Ladányi Ferenccel gokat, hogy egyetlen szava, hangsúlya sem illant el a színpadi zajba nyomtalanul. A filmmel — megszámlálhatatlanul sok szereplés ellenére — nagy szerencséje nem volt, de mivel az idő neki dolgozik, még kár lenne elhamarkodott ítéletet hozni. A sors furcsa fintora, hogy óriási népszerűségét egy folytatásos rádiójáték szerezte meg. Az ország Szabó nénije lett — talán azért, mert ezt is úgy oldotta meg, mint Gertrudist vagy Murzaveckaját a színpadon. őszinte volt. önmagát adta. Eszköztelenül. N. Gy. ien akkor, ha- JBjOűl TANÁCSOK. A jog és tanácsadás lett mai életünk polipja. Karjaival úgy átkarol, hogy nem tudunk szabadulni tőle. Mi az, hogy nem tudunk, nem is akarunk. Sőt! Űjabb és újabb jogokat, szabályokat gyártunk, hogy azután legyen mire tanácsot adnunk. A jogi felvilágosítás bennem az ismeretek olyan gazdag tárházát hozta össze, hogy lépten-nyomon rajtakapom magam, amikor — egyelőre gondolatban — tanácsokat adok. S mint any- nyi más tanácsadó, én is szakosítottam magam. A legnépszerűbb témára szakosodtam: a szexjogra! A kisfőnök kívánsága Csoda-e. ha hegyezi a fülét az ember, amikor az Erotika nevű szerződéses presz- szóban mögötte két barátnő beszélget egyikük főnökéről. — Képzeld, mit akar a kis. főnök, mert így hívjuk. Sovány kartársat. Azt kérte, hogy mossam meg a hátát, meg a mellét, meg még másutt is. Igen, tegnap behívott. Most gyakrabban hív, mert a jobb karjában ideggyulladása van. A jobb kezével még a tollat se tudja megfogni, pedig innen a negyvenen, de hát te is jól ismered a kisfőnököt. Az új irodaházunkban, a főnöki irodához zuhanyzó is tartozik. Arra kért, hogy ő egy tehetetlen ember, akinek szüksége van a tisztálkodásra. Életszükséglet, de egyedül él. Legyek szíves és mos. sam meg... Ügy meglepett, hogy tiltakozni sem tudtam, csak azt hebegtem hirtelen, hogy vizes lesz a ruhám. Semmi az, mondta ő, vessem le a ruhámat, mindent, és van két törülközője. Te mit csinálnál, mondd? Nem hallottam a barátnő precíz és hasznos tanácsát, de nekem már összeállt a szexjogi válaszom, amit hasonló esetekre és teljesen ingyen közreadok: A kisfőnök kérése teljesen emberi talajból táplálkozik. Vállalja el nyugodtan, de csak a kisfő- nöke lakásán, mégpedig egyszemélyes kisvállalkozásban. Nem adóköteles vállalkozás. Várjuk levelét döntéséről, de előre kijelentjük, hogy gyermekáldás esetére nincs ellenjavallatunk. Jog a házaséletre Kérem, az Alkotmányunk nagyon is hézagos. Hiányzik belőle — például — a „Jog a házaséletre” című fe. jezet, paragrafus, bekezdés. Onnan jöttem rá, hogy nemrégiben egy kolléganő panaszkodott. Fiatalon hozzáment egy idősebb úrhoz, akivel akkor és még néhány esztendeig nem volt semmi probléma. De ma! Röstellte kimondani, azért csak kimondta, hogy lehetetlen és tehetetlen, pedig neki joga van a házaséletre. Mit tegyen, kihez forduljon? Bírósághoz semmi esetre sem — tanácsoltam —. hacsak nem talált egy fiatal, nőtlen, szimpatikus, megértő, ráérő, és főbérleti lakással rendelkező bírót. De ne ragaszkodjon bíróhoz. Teljesen igaza van. Csak megértéssel hallgattam szavait. Igenis joga van a házasélethez. Ebben az országban, sőt, az egész világon kivívták maguknak a nők ezt a jogot. Két dolgot azért tanácsolnék. A titoktartást, persze a férje előtt. És a kifejezés megváltoztatását, mert azt akkor már nem házaséletnek nevezik. „Éljünk együtt!” Ezt is úgy hallottam, mint amatőr szex jogász. „A férjem — panaszkodott Mancika — csak úgy válik, ha beleegyezek, hogy együtt lakjunk a családi házunkban, és én eltűröm, hogy a Zita fejárjon, mint ahogyan ő se szól, ha csönget a Józsi, aki eddig is odajárt, de csak olyankor, ha a férjem nem volt otthon. Mit tegyek?” A kor szellemével állunk szemben — adtam a szex jogi tanácsot. Hiszen a kisközösségek alakítása, úgy látszik. ma már begyűrűzött a magánéletbe is. Először is, hozzon össze egy találkozót, ahol a Józsi összeismerkedhet a férje Zitájával. A pertu különösen fontos. Azután vonuljanak félre, ön, asszonyom, a férjével, Józsi pedig Zitával. Lehet, hogy a válás elmarad, és akkor a férje nem áll elő ilyen kívánságokkal. Ha mégsem, akkor se keseredjen el. Vacsoránál, fehérnemű váltáskor biztosan találkozni foga volt férjével, mert a Zita kisassony főzni, mosni aligha akar majd. Egyszerűen azért, mert nem nyúl másnak a mosógépéhez. Amikor mindezt elmeséltem a barátomnak, ő is felvilágosított, hogy teljesen feleslegesek ezek a tanácsok, mivelhogy kétezer éve már feltalálták és feltálalták az akkori asszonyoknak a római fórumon. Kétezer év alatt csak a szavak változtak, a módszerek finomultak, de a téma örök. Akkor én most egy örök téma áldozata vagyok. Gáldonyi Béla Szovjet katonaművészek Ismét benépesült Hatvanban a népkerti szabadtéri színpad, és a nagy érdeklődés, a siker azt bizonyította, hogy nemcsak a „divatos” rock-zenekarok vonzanak közönséget. Kell a szép, tartalmas muzsika, kellenek a népi ihletésű táncok, dalok! Mind ezt a szovjet déli hadseregcsoport művészeti együttese nyújtotta a helybélieknek, éspedig olyan színvonalon, ahogyan e műfaj legjobbjaitól el lehet várni. Mind a szólisták, mind a zenekar, mind pedig a tánc- együttes éretten, a legapróbb részletekig kimunkál- tan szólaltatták meg, idézték elénk a túlnyomórészt szovjet szerzők által komponált dalokat, operaáriákat, tánc jeleneteket, méltán aratva viharos tetszést a közönség soraiban. Dunaújvárosi Mars Mars istent ábrázoló bronzszobrocska került elő Dunaújvárosban. a római városrészben második hónapja tartó leletmentő ásatások során. A második századnál régebbire becsült alkotás a harc istenét római tiszti egyenruhában, toll- forgós sisakkal, páncélzatban, lábvértben, az istenekre jellemző büszke, méltóságteljes testtartásban ábrázolja. A földréteg épen Őrizte meg a nagy gonddal megformázott alakot, s így a rárakódott szennyeződés letisztítása után már eredeti szépségében látható. Hamarosan ki is állítják az Intercisa Múzeumban.
