Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1983. június 5., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Balbillentyű Gyöngyöshalászon jegyez­tük le azt a szólásformát, amelyben kulcsszerepet ját­szik a címbeli szóalak. A szólás így hangzik: Olyan vagy, mint a balbillentyű. Hogy jelentését és használa­ti értékét megérthessük és értelmezhessük, aszóösszeté­tel elő- és utótagját külön is megvizsgáljuk. A bal előtagnak a szólás­ban vállalt szerepéről, jelen­tésbeli értékéről vallanak ezek a nyelvi formák: bal­sejtelem, baleset, balfogás, balkezes (ügyetlen), balhie­delem stb. Még érzéklete­sebben beszélnek ezek a szólásszerű nyelvi alakula­tok : Amolyan balkörmü em­ber (lopós, zsivány). — Amo­lyan galkörmű nőszemély (feslett). — Balkézre háza­sodott (nem esküdtek meg). Balkézzel vár valakit (éppen, hogy nem vár) stb. A billentyű jól illeszkedik bele abba a szósorba, ame­lyet a -tyű, -tyű képzőpár­ral alkotott meg elsősorban a nép szóteremtő képessége: kallantyú .(zárféle), tolarvtyú (tolózár), toppantyú (bocs- kor), poffantyú (pofa), ru- gattyú (rúgó), koffantyú (ko­faasszony) ; kesentyű (kéz­melegítő), csipkentyű (ürge­fogó kelepce), nyirettyű (he­gedűvonó), emeltyű (emelő), pengettyű (a sarkantyú taré­ja), stb. Hogy az ilyen kép­zésű szavak mennyire al­kalmasak már csupán hang­sorukban is a játékosság, a tréfálkozás érzékeltetésére, arról ezek a szólásformák, il­letőleg szövegrészietek is árul­kodnak : Amolyan heppen- tyű ember (rest, tántorogva járó). Mit akar ez a heb- rentyű (bolondos, féleszű) ? Az olyan vagy, mint a balbillentyű szólást is az idétlen, félszeg, balga em­berekre mondják, inkább a tréfálkozás, mint a megbán- tás szándékával. Hogy az ilyen képzésű szavak hangalakjával, hang­zásával is a humor és az irónia színét és ízét is ki­fejezhetjük, arról ezek a szövegrészietek is tanúskod­hatnak: „Mindenféle szer­kentyűt vett elő, hümmö- gött, matatott” (Magyar Nemzet, 1983. máj. 14.). — „A fiatalok egy része lif- fentyűt tűz a fülébe, vagy az orrába” (Élet és Iroda­lom, 1983. ápr. 15.). A lif- fentyű nagyobb stílusérté­ket jelent az olvasok szá­mára, mint a lelógó, le­csüngő szóalakok. A kátyú­ba jutott, szorult a kapcája nyelvi formák mondanivaló­ját kifejező, közvetítő csik- kentyűbe jutott szólásszerű nyelvi alakulat nemcsak az egészséges nyelvi humor megtestesítője, hanem sajá­tos népi színezet is társul hozzá. Éppen ezeket a jel­legzetességekét hiányoljuk feleslegesen elszürkített mai nyelvhasználatunkban. Dr. Bakos József Támogatás — kulturális ren­dezvényekre A Megyei Művelődési Köz­pont az Állami Ifjúsági Bi­zottságtól ebben az évben 100 ezer forint céltámogatást kapott az ifjúsági létesítmé­nyek és táborok kulturális ellátására. Az összeget a be­érkező igények alapján már elosztották. Így többek között támogatják a novaji klub­könyvtárat, a tarnamérai al­kotótábort, a lőrinci ifjúsági házat. Hozzájárulnak a Hat­vani városi Művelődési Köz­pont szabadtéri színpadának rendezvényeihez, a Gyöngyö­si városi Művelődési Köz­pont diákcentrumának műso­raihoz. Támogatást kap a nagykökényes! alkotótábor, az egri Ifjúsági Ház, vala­mint a vámosgyörki művelő­dési ház. Segítik a hatvani városi klubtalálkozó prog­ramját is. Tamás bátya és a többiek Sztárok a szuperkunyhóban Nehezen elképzelhető, hogy akadt is valaki, akit ne rázott volna meg ifjú, vagy még ifjabb kori olvas­mánya: Harriet Beecher­Stowe regénye, a Tamás bá­tya kunyhója. Pedig a mű — tizenöt-húsz évvel idő­sebb fejjel gondoljunk csak bele — nem igazán érthető, átérezhető a zsenge iskolá­soknak. Mert bár erőteljes romantikája magával ragad, mély igazsága, az igaznak kimondása fölháborít, a történet izgalma még éhe­sebbé teszi a képzeletet, s az alakokba is „belebújik”, a fiatal olvasó, — csakis úgy csapódik le a regény az ilyen korúaknái, hogy sze­mük nem marad szárazon. Láthattuk már többféle feldolgozását ennek a soha nem múló erejű regénynek; akár színpadon, akár a té­vé képernyőjén. S egyik sem adott többet, mint az erede­ti mű. Amennyiben rokon volt mindenik megjelenítés: a komor, borongós hangulat, a kilátásbalanság, a sötét kor sötét lefestése. S most Radványi Géza rendezésében, színes, széles­vásznú olasz—NSZK koop- rodukcióban láthatjuk a moziban Tamás bátya meg fekete és fehér barátainak klasszikus történetét. Az el. ső képsoroknál az új be­nyomást fedezi fel a néző: itt most egy szuper-produk­ciónak lehet a részese. Teli színnel, temperamentumos cselekmény-szövéssel. A film első részében furcsállja is: sehol a bensőséges jelene­tek, sehol az apró mozdu­latok, amelyek eljutottak az olvasóhoz, s most nem jut­nak el a nézőhöz. Már-már azt hinni: a buja színű ru­hákban libegő nők, az ér­zelgős dalokat dúdoló rab­szolgák, a dús-zöld táj, az észak-amerikai földbirtoko­sok pazar lakhelye elhomá­lyosítja az eredendő szán­dékot, a rabszolgatartó tár­sadalom mélységes-mély el­ítélését. Aztán ahogy árad a mese, úgy kapnak életet, „lelket'’ az alakok, s nem­sokára azon veszi magát észre a néző, hogy egyszerű­en magával ragadja a film, s átadja magát a teljes él­mény befogadásának. Mert Radványi Géza egyet, len lehetőséget sem hagy ki, a legapróbb részleteket is tökéletesre szándékszik formálni. Sikerül neki. S csak a film után kezd gon­dolkodni az ember, hogy talán túlságosan is sikerült. Ha elnyomó és elnyomott összeütközik, borotvaéles az ellentét, ha a kis Éva oda­bújik Tamás bátyához, el- facsarodik a néző szíve, s amikor a néger fiút meglin. cseiik, ökölbe szorul a ke­ze. Látvány, hang, cselek­mény — mind, mind hatá­sossá formált, egy romanti­kus mű romantikus megje­lenítésének lehetünk tanúi. A rendező sztárokat sora­koztat fel filmjében. John Kitzmiller nemcsak rokon­szenves Tamás bácsi szere­pében, de olyan pillanatokra is képes, amikor szinte meg­áll körülötte a levegő. A népes szereplőgárdában egy- egy epizód erejéig ott ta­láljuk Myléne Demongeot- ot, Juliette Greco-1. Herbert Lom a durva rabszolgatartó szerepében egyenesen „bics- fcanyitogató”. Tény, hogy észre sem ve­szi a néző; kétrészes a film. Szívesen nézné még tovább. S bár szem itt sem marad szárazon, Radványi szuper- produkciója után is megál­lapíthatja az ember, hogy Harriet Beeher-Stowe mű­vét igazán csak felnőtt fej­jel lehet befogadni. Mikes Márta A 70. esztendőm A Gobbi-jelenség Regesrég nem ' Gobbi Hil­da. A Gobbi. (Olykor: Hil- duska.) A publikum nyíltan és egyezményesen intézmé­nyesítette. Persze ennek sok oka lehet — nyilvánvaló népszerűségén túl. Gobbi ugyanis színésznő, előadó, versmondó, mozgalmi em­ber, szervező, író egysze- mélyben. Az egészben az a legérdekesebb, hogy egyik tevékenysége sem megy a másik kárára. Hogy hogyan csinálja? Örök titok. És ez a csupa energia, so­hasem siránkozó, mindig aktív, folyton nyitva tartó intézmény — most éppen hetven éves. Az egészben ez a leghihetetlenebb. Létezik, hogy már kerek hét évtizedet hagyott maga mögött? A könyve szerint — legalábbis a megélt él­mények alapján — ebben benne lenne akár hétszáz esztendő is... Emlékszem, volt két soros napihír a ré- ges-régi Színházi életben, amelyben műsorának betil­tásáról tudósítottak, és utá­na kolumnákat írtak róla. Méltatták hangosan, és bán­tották csöndben, őszintén és nyíltan élt — és játszott —, megalkuvások, becstelen kompromisszumok nélkül. Most meg a születésnapját üljük. Kétkedve nyúlunk a lexikon után: vajon csak­ugyan stimmel ez az évszám. Gobbi ugyanis már az indu­lásnál rendelkezett azzal a fantasztikus képességgel, hogy egyszerűen kortalan volt. Sem a szakma, sem a publikum nem sejtette, mi­lyen idős is lehet. Talán mert sohasem volt csivitelő, csipogó naiva, bugyuta bak­fis — öregasszonyokkal kezdte és folytatta pályáját. Megszámlálhatatlan jó és rossz anyókát, nénit, asz- szonyságot, kendős paraszt- mámit, szenilis grófnőt, kí­váncsiskodó • szomszédasz- szonyt formált eddig — Shakespeare, Csokonai, Mo- liére, Ibsen, Osztrovszkij, Giraudoux, Gorkij, drámái­ban, komédiáiban. Mindig a legkézenfekvőbb, legőszin­tébb megoldásokat válasz­totta, s csodálatos beszéd­technikájával úgy sipította, süvítette, préselte ki a han­A Peer Gynt-ben Ladányi Ferenccel gokat, hogy egyetlen szava, hangsúlya sem illant el a színpadi zajba nyomtalanul. A filmmel — megszámlál­hatatlanul sok szereplés el­lenére — nagy szerencséje nem volt, de mivel az idő neki dolgozik, még kár lenne elhamarkodott ítéletet hoz­ni. A sors furcsa fintora, hogy óriási népszerűségét egy folytatásos rádiójáték szerezte meg. Az ország Szabó nénije lett — talán azért, mert ezt is úgy oldot­ta meg, mint Gertrudist vagy Murzaveckaját a szín­padon. őszinte volt. önma­gát adta. Eszköztelenül. N. Gy. ien akkor, ha- JBjOűl TANÁCSOK. A jog és tanácsadás lett mai életünk polipja. Karjai­val úgy átkarol, hogy nem tudunk szabadulni tőle. Mi az, hogy nem tudunk, nem is akarunk. Sőt! Űjabb és újabb jogokat, szabályokat gyártunk, hogy azután le­gyen mire tanácsot adnunk. A jogi felvilágosítás ben­nem az ismeretek olyan gaz­dag tárházát hozta össze, hogy lépten-nyomon rajta­kapom magam, amikor — egyelőre gondolatban — ta­nácsokat adok. S mint any- nyi más tanácsadó, én is szakosítottam magam. A legnépszerűbb témára szakosodtam: a szexjogra! A kisfőnök kívánsága Csoda-e. ha hegyezi a fü­lét az ember, amikor az Ero­tika nevű szerződéses presz- szóban mögötte két barátnő beszélget egyikük főnökéről. — Képzeld, mit akar a kis. főnök, mert így hívjuk. So­vány kartársat. Azt kérte, hogy mossam meg a hátát, meg a mellét, meg még má­sutt is. Igen, tegnap behí­vott. Most gyakrabban hív, mert a jobb karjában ideg­gyulladása van. A jobb ke­zével még a tollat se tudja megfogni, pedig innen a negyvenen, de hát te is jól ismered a kisfőnököt. Az új irodaházunkban, a főnöki irodához zuhanyzó is tarto­zik. Arra kért, hogy ő egy tehetetlen ember, akinek szüksége van a tisztálkodás­ra. Életszükséglet, de egye­dül él. Legyek szíves és mos. sam meg... Ügy meglepett, hogy tiltakozni sem tudtam, csak azt hebegtem hirtelen, hogy vizes lesz a ruhám. Semmi az, mondta ő, vessem le a ruhámat, mindent, és van két törülközője. Te mit csinálnál, mondd? Nem hallottam a barátnő precíz és hasznos tanácsát, de nekem már összeállt a szexjogi válaszom, amit ha­sonló esetekre és teljesen in­gyen közreadok: A kisfőnök kérése teljesen emberi talaj­ból táplálkozik. Vállalja el nyugodtan, de csak a kisfő- nöke lakásán, mégpedig egy­személyes kisvállalkozásban. Nem adóköteles vállalkozás. Várjuk levelét döntéséről, de előre kijelentjük, hogy gyermekáldás esetére nincs ellenjavallatunk. Jog a házaséletre Kérem, az Alkotmányunk nagyon is hézagos. Hiány­zik belőle — például — a „Jog a házaséletre” című fe. jezet, paragrafus, bekezdés. Onnan jöttem rá, hogy nem­régiben egy kolléganő pa­naszkodott. Fiatalon hozzá­ment egy idősebb úrhoz, akivel akkor és még néhány esztendeig nem volt semmi probléma. De ma! Röstellte kimondani, azért csak ki­mondta, hogy lehetetlen és tehetetlen, pedig neki joga van a házaséletre. Mit te­gyen, kihez forduljon? Bírósághoz semmi esetre sem — tanácsoltam —. ha­csak nem talált egy fiatal, nőtlen, szimpatikus, megértő, ráérő, és főbérleti lakással rendelkező bírót. De ne ra­gaszkodjon bíróhoz. Telje­sen igaza van. Csak megér­téssel hallgattam szavait. Igenis joga van a házasélet­hez. Ebben az országban, sőt, az egész világon kivív­ták maguknak a nők ezt a jogot. Két dolgot azért ta­nácsolnék. A titoktartást, persze a férje előtt. És a kifejezés megváltoztatását, mert azt akkor már nem házaséletnek nevezik. „Éljünk együtt!” Ezt is úgy hallottam, mint amatőr szex jogász. „A fér­jem — panaszkodott Man­cika — csak úgy válik, ha beleegyezek, hogy együtt lakjunk a családi házunk­ban, és én eltűröm, hogy a Zita fejárjon, mint ahogyan ő se szól, ha csönget a Jó­zsi, aki eddig is odajárt, de csak olyankor, ha a férjem nem volt otthon. Mit te­gyek?” A kor szellemével állunk szemben — adtam a szex jo­gi tanácsot. Hiszen a kiskö­zösségek alakítása, úgy lát­szik. ma már begyűrűzött a magánéletbe is. Először is, hozzon össze egy találkozót, ahol a Józsi összeismerked­het a férje Zitájával. A per­tu különösen fontos. Azután vonuljanak félre, ön, asszo­nyom, a férjével, Józsi pe­dig Zitával. Lehet, hogy a válás elmarad, és akkor a férje nem áll elő ilyen kí­vánságokkal. Ha mégsem, akkor se keseredjen el. Va­csoránál, fehérnemű váltás­kor biztosan találkozni foga volt férjével, mert a Zita kisassony főzni, mosni aligha akar majd. Egyszerű­en azért, mert nem nyúl másnak a mosógépéhez. Amikor mindezt elmesél­tem a barátomnak, ő is fel­világosított, hogy teljesen feleslegesek ezek a tanácsok, mivelhogy kétezer éve már feltalálták és feltálalták az akkori asszonyoknak a római fórumon. Kétezer év alatt csak a szavak változtak, a módszerek finomultak, de a téma örök. Akkor én most egy örök téma áldozata vagyok. Gáldonyi Béla Szovjet katona­művészek Ismét benépesült Hatvan­ban a népkerti szabadtéri színpad, és a nagy érdeklő­dés, a siker azt bizonyítot­ta, hogy nemcsak a „diva­tos” rock-zenekarok vonza­nak közönséget. Kell a szép, tartalmas muzsika, kellenek a népi ihletésű táncok, da­lok! Mind ezt a szovjet dé­li hadseregcsoport művészeti együttese nyújtotta a hely­bélieknek, éspedig olyan színvonalon, ahogyan e mű­faj legjobbjaitól el lehet várni. Mind a szólisták, mind a zenekar, mind pedig a tánc- együttes éretten, a legap­róbb részletekig kimunkál- tan szólaltatták meg, idéz­ték elénk a túlnyomórészt szovjet szerzők által kom­ponált dalokat, operaáriákat, tánc jeleneteket, méltán arat­va viharos tetszést a kö­zönség soraiban. Dunaújvárosi Mars Mars istent ábrázoló bronz­szobrocska került elő Dunaúj­városban. a római városrészben második hónapja tartó lelet­mentő ásatások során. A má­sodik századnál régebbire be­csült alkotás a harc istenét ró­mai tiszti egyenruhában, toll- forgós sisakkal, páncélzatban, lábvértben, az istenekre jellem­ző büszke, méltóságteljes test­tartásban ábrázolja. A földré­teg épen Őrizte meg a nagy gonddal megformázott alakot, s így a rárakódott szennyeződés letisztítása után már eredeti szépségében látható. Hamarosan ki is állítják az Intercisa Mú­zeumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom