Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

Szegfű Visontáról Évente 170—200 ezer szál szeg­fűt szállítanak a Mátravölgye Termelőszövetkezet visontai üvegházából Gyöngyösre és környékére. Űj eljárásként vezették be a konténeres ül­tetést, amelynek lényege, -hogy polietilén fólia konté­nerbe kerülnek a gyökeres szegfűdugványok, így elke­rülik a gyakori gombabeteg­séget. ★ Banka Alajosné és Réti Ildi­kó az Qvegházban (balra) ★ Kiültetés előtt a szegfűpalán­ták (jobb oldali kép) (Fotó: Szántó György) 3500 partnerrel dolgoznak Minősítették a termelési rendszert Ismét minősítették a ter­melési rendszereket; a MÉM háromévenként ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági ter­melők jelentős körét össze­fogó rendszerek tevékenysége megfelel-e a követelmények­nek, eleget tesznek-e vál­lalt kötelezettségeiknek, il­letve, hogy erre egyáltalán képesek-e. A legújabb ellen­őrzések eredményeit most tették közzé, ezek szerint 8 termelési rendszert állami­lag elismertek, 27-et pedig megerősítettek, jóváhagyták további működésüket. (A többi rendszer is folyamato­san sorra kerül.) A MÉM adatai szerint legnagyobb számban a ker­tészet területén tevékenyked­nek rendszerek, szám szerint 29-nek van működési enge­délye. Az állattenyésztéssel 24, a növénytermeléssel pe­dig 21 központ foglalkozik maga köré gyűjtve az állami gazdaságokat s a tsz-eket. A rendszerek száma évek- óta nagyjából változatlan, és ugyanúgy a partneri kap­csolatok számában sincs kü­lönösebb változás. Azt, hogy a rendszerek a termelők nagy körét „foglalkoztatják”, jelzi: 3500 partnerrel dol­goznak az üzemeket vezető gazdaságok. Ez a szám lé­nyegesen nagyobb. mint ahány nagyüzem tevékeny­kedik az országban; egy- egy nagyüzem egyidőben akár négy-öt rendszernek is tagja lehet, kihasználva a formából adódó előnyöket. A gazdálkodásnak ezek a szervezetei a termőterület döntő többségét átfogják. Nem végleges összesítések szerint a mezőgazdaság ve­zető növényeinek, a kukori­cának, a búzának, a napra­forgónak hozzávetőleg 90 százalékát valmelyik rendszer keretében művelik. A vezető gazdaságok útmutatásai és különböző kedvezményei le­hetővé teszik a hozamok viszonylag gyors ütemű nö­velését; az elmúlt 5—6 év­ben 10—15 százalékkal is fokozták a termésátlagokat a rendszerben gazdálkodók, ami azért is figyelemremél­tó teljesítmény, mert hoza­maik már korábban magas szintet értek el, s innen a továbblépés összetett munkát és körültekintő szakmai fej­lesztést kíván. A rendszergazdák szolgál­tatásai általában megfelel­nek a szerződésekben fog­laltaknak. Az elmúlt évek­ben a hivatalos minősítések során mindössze nyolc szer­vezettől vonták meg a mű­ködési engedélyt; volt olyan rendszer, amelyik magától állt el a megkezdett tevé­kenységtől, másutt pedig be­igazolódott: kevés a jószán- dék, hiányzik a kellő szak­mai tartalom. Újabb rend­szerek szervezésével csak kevés helyen foglalkoznak. Egy területen viszont vár­hatóan rövidesen kezdemé­nyező lépések történnek; a fagazdaságban is elterjesz­tik a rendszerszerű munkát. Záróülés az IPU-konferencián Az európai biztonság meg­szilárdítását, az enyhülés folytatását, a madridi talál­kozó sikeres befejezését sür. gető határozat elfogadásával ért véget szombaton Buda­pesten az Interparlamentá­ris Unió V., az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó kon­ferenciája. Az egyhetes ta­nácskozáson 28 ország tör­vényhozói vettek részt, a helsinki záróokmány európai aláíróinak túlnyomó többsé­ge mellett az Egyesült Ál­lamok ás Kanada parla­mentjének küldöttei is. A záróülésen, amelyen Barcs Sándor, az IPU ma­gyar nemzeti bizottságának vezetője elnökölt, benyújtot­ták a határozati javaslatot. A záródokumentum egyes fejezeteinek előterjesztői ki­emelték, hogy az együttmű­ködés szándékának és szel­lemének köszönhetően — csakúgy, mint valamennyi korábbi IPU-tanácskozáson — a szerkesztő csoportnak sikerült minden pontban teljes egyetértést, konszen­zust elérnie. A plenáris ülés résztvevői közfelkiáltással fogadták el a záródokumentum fejezete­it, EGY RÉSZÜK MÉG TERV Tettek a Mátránkért Megyénk egyik büszkesége és kedvelt kirándulóhelye a Mátra, amelynek fejleszté­séért már eddig is sokat tet­tek a megyei szervek, de még soká érkezik el az az időpont, amikor megnyu­godva lehet visszatekinteni a múltra, mert a tennivalók sorának a végére értéig. Az összefogás jegyében a Belkereskedelmi Minisz­térium több milliós hozzá­járulással segíti a kékestetői élelmiszerbolt megépítését, aminek befejezési határideje 1985. A mátrafüredi Avar Szállónál teniszpálya készül. Szintén Mátrafüreden köny- nyítik meg a tisztaság fenn­tartását egy gép beszerzésé­vel, amelyhez a MEBIB nyújt támogatást. Ugyancsak jelentős összeggel segíti a szeméttárolók, a pihenőpa­dok, s az esőbeállók kiala­kítását. Anyagi támogatást nyújtott az autóparkoló megépítéséhez is. Régóta kérdőjel a mátrafüredi strand állapota. A vízmű a terv szerint hárommillió fo­rintot, az Országos Vízügyi Hivatal kétmillió, a MEBIB pedig egymilliót szán arra, hogy végre örömet nyújtson a strand az itt üdülőknek, az idei látogatóknak. Évek óta foglalkoznak " a városi szervek azzal a gon­dolattal, hogy Farkasmáj­ban hangulatos vendéglátó helyet létesítsenek. A megol­dásra pályázatot adnak be, a vállalkozó a GYÖNGY- SZÖV Áfész lesz. Sástón elkészült a motel, de az épületet télen nem lehet használni. Szükség lenne a központi fűtés be­szerelésére, amelynek elké­szítéséhez az Idegenforgal­mi Hivatal folytat elővizs­gálatokat. Megtörtént itt a kilátó felújítása. Majdnem félmillió forintot fordítottak erre a munkára. Az áfész pavilon építését tervezi a tó környékén. A városi tanács a volt kőbánya végleges megszüntetését szorgalmaz­za, de addig is szükségesnek tartja a bányaterület meg­felelő bekerítését, hogy az erre járók ne kerüljenek életveszélybe. Mátraházán autóparkolót kellene kialakítani, mert a meglévő helyek szűkeknek bizonyulnak főként a hét végi napokon. Ugyanitt pa­vilonsor létesítése látszik szükségesnek ahhoz, hogy a vendégek és a turisták kü­lönböző vásárlási igényeit ki lehessen elégíteni. Készül a kilátó a Csórhegyen, ame­lyet eddig még elég keve­sen ismertek, pedig nagyon szép része a Mátrának. Kékestetőn szükség van az útforduló korrekciójára, amelyre a MEBIB a jövő évi felhasználásra egymillió forintot nyújt. A déli sípá­lyán a nagyteljesítményű felvonó felszerelése elodáz­hatatlan. A kivitelezési terv már kész. A költségek mint­egy kétmillió forintot tesz­nek ki, ehhez azonban még' csupán a MEBIB járult hoz. zá egymillió forinttal. Galyatetőn a pavilonsor megépítésére a Belkereske­delmi Minisztériummal, an­nak illetékeseivel folytatnak tárgyalásokat. Az autópar­koló már elkészült. Ugyanitt kész a sípálya is. A kilátó azonban még csak a programban szere­pel. Mátraszentistvánban in­dokolt egy új élelmiszerbolt megépítése. Mátraszentim- rén a szennyvíztisztító ki­alakítása a legfőbb gond, amelynek költségei előrelát­hatólag tetemes összegre rúgnak, éppen ezért csak társulásos alapon képzelhe­tő el a megvalósítása. A megyei szervek javasolják, hogy magánpanziókat léte­sítsenek a Felső-Mátra terü­letén. Gyöngyös vezetői arra tö­rekszenek, hogy a vezetékes gázt Mátrafüredre is eljut­tassák, és ugyanígy szeret­nék, ha a 24-es út teher­mentesítésére megépülne Gyöngyösorosziból a régi bányaút korszerűsítésével az úttest Galyatetőig. A már eddig megvalósí­tott feladatok az utóbbi két évben is milliókat emésztet­tek fel, és ugyancsak több milliót igényel a meglévő tervek különböző pontjainak végrehajtása is. G. Molnár Ferenc Építészet és környezet­védelem Építészet és környezet- védelem a mottója az idei környezetvédelmi vi­lágnapnak. Az ENSZ kör­nyezetvédelmi programja bizonyára nem korunk nagy építészére Le Corbu- sier-ra kívánt emlékeztetni, de éppen a program mot­tója' sugallja ezt. Le Cor­busier tisztelte a földet, a fát, a füvet, a: környeze­tet. O mindenekelőtt azért tervezte a magasba az épületeket, hogy minél kevesebbet raboljon el az erdőből, a mezőből, s amit kényszerűségből mé­gis elvett, azt tetőkertként visszaképzelte. S álljanak | lábakon a házak, hogy alattuk is zöld legyen. Felelősséggel gondolko­dók idézik, hogy valaha nagy tiszteletben tartottuk a folyót, amely halat, s az erdőt, amely vadat adott. S áhítattal ejtettük ki, hogy: anyaföld. Egyes szak­emberek szerint viszont az utóbbi negyven évben rne- gyényi területet építettünk be. Ami még talán nem lenne baj, gyarapodásunk­nak, fejlődésünknek is je­le ez, s korszerű ipar, in­tenzív mezőgazdaság, a la­kások nyújtotta öröm bő­séggel kárpótolhat érte, ám meggondolatlanságból köny- nyelműségből, pazarlásból jórészt száműzték a terü­letről a természetet is. Az emberiséget fenyege­tő veszedelmek: fegyver­kezés, túlnépesedés, éhezés, környezetszennyezés. És ez utóbbi az, ami talán csak tíz, tizenöt év óta téma. Felelősen gondolkodó azt is felidézi, hogy hajdanán csak annyit vetítünk el környezetünkből, amennyi­re létfenntartásunkhoz szükségünk volt. Az ará­nyok azután kezdtek elto­lódni, s ma gyakran mér­téket sem ismerünk. Meg­feledkezünk — építtetők és építők — arról, hogy nem csupán az utóbbi év­tizedek, hanem száz, száz. öltven év környezetpusztí­tása és környezetszennye­zése halmozódott fel nap­jainkra. Az ember sajátja, hogy I gondolkodik, mielőtt terve­zőasztalhoz ül, s mielőtt csákányt vesz a kezébe. Számba veszi: most a múlt mulasztásai is minket sújtanak, s hog> lépést Hárítsunk felismert igé­nyeinkkel, meg kellene előznünk mindazt a kárt, ami ezután következne. Meg kell előznünk min­den további önszegényí- tést. Környezetvédelmi tör­vényünk van, amire a vi­lág előtt is büszkék lehe­tünk. Törvény védi ha­zánkban a környezetet, a mezőt, a talajt, a levegőt, a napfényt, a tájat. De kellően védjük-e mindazt mi magunk? Egy belső törvény igényével. Ellentmondásos a kép. Miközben egy-egy kisvá- < rosunk főútjáról kiirtjuk I — útszélesítés címén — a gömbakácokat, öt nyárfáért ' a Balaton partján verik az j j asztalt a tanácstagok. Nem i ■ a lejtőt, a dombot kell a -j j házhoz „igazítani”; hanem j j talán fordítva is lehet. Labdarúgó NB I. A labdarúgó NB I. szombati eredményei: Vasas—Rába ETO 2—3 Csepel—Diósgyőri VTK 2— 1 MTK-VM-Bp. Honvéd 1-1 Békéscsaba-Ferencváros 0- 1 Debreceni MVSC—Haladás VSE 0—1 Nyíregyháza—Pécsi MSC 2— 1 Videoton—Tatabánya 1—0 Zalaegerszegi TE—Ü. Dózsa 4—2 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 132. szám ÄRA: 1983. június 5., vasárnap 1,40 FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom