Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 4., szombat 13. Ha az elektronika szó után egyenlőségjelet teszünk, mindenféleképpen oda kell illesztenünk: forradalom. Még ha kissé elcsépelt szópárosítás is ez már. Apá­ink még összejártak rádiót hallgatni, s aki rendelke­zett egy ilyen készülékkel, az olyan irigyelt személy volt, mint történelmünk legnagyobb kiváltságosai. Ma már 4—5 is szól egyszerre egy háztartásban. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a bizonyos forradalom ma is .él, létezik könnyebbé téve min­dennapjainkat. A fejlődésről, a vívmányokról, az eredményekről szól összeállításunk. A félvezetők gyártása volt a legfontosabb témája egyébként az el­múlt héten Egerben tanácskozó Nemzetközi Fizikai Társaság konferenciájának is. Összeállította: Kiss Szabó Ervin A tranzisztortól a „gondolkodó” autóig A jövő útja: az elektromos képrögzítés A videotechnika hazai terjedése A tranzisztort 1948-ban fedezte fel három amerikai kutató és evvel megindult a félvezetők által forradal­masított elektronika diadala. Ki ne emlékezne, milyen csodaszámba ment tizenöt­húsz évvel ezelőtt egy tran­zisztoros zsebrádió, amely azért volt kisebb, mint az addigi típusok, mert az elekt­roncsöveket tranzisztorokkal helyettesítették. A méretek már akkor is óriásit csök­kentek, de azt még a leg­merészebb fantáziával sem lehetett elképzelni, hogy mit hoznak a következő évtize­dek a félvezetőtechnikában. Erről a robbanásszerű fej­lődésről és annak itthoni kö­vetéséről beszélgettünk dr. Gyulai Józseffel, a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézet fő­osztályvezetőjével, az ionim­plantációs célprogram veze­tőjével. — Mi tette lehetővé, hogy ma már nemcsak zsebrádiót, hanem zsebszámológépet is nagy tömegben állíthatnak elő? — Ehhez mindenek előtt arra volt szükség hogy a nagyon bonyolult áramkörö­ket pici méretben tudjuk előállítani. A szilícumkris- tály alkalmasnak bizonyult, hogy felületére idegen ato­mokat — főként bórt, fosz­fort és arzént — juttatva ki­alakuljon a tranzisztorműkö­dés és evvel a digitális áramkör. — Az ionimplantációs tech­nika során a 40 ezer és 400 ezer volt közötti nagyfeszült­ség hatására felgyorsuló bőr-, foszfor- és arzénionok lép­nek be a szilícium felületé­re. Ez ma már igen elter­jedt módszer. Segítségével egy 6X6 mm nagyságú szilícium­lapkán 5—6000 tranzisztor funkcióját ellátó egységet lehet létrehozni. A 6X6 nam­es lapkák a miniatürizált áramkörök egységei. A tech­nika színvonalától függ hogy egy ilyen lapkán hány „atom­méretű” tranzisztor helyez­hető el. A tömeggyártás 5— 6000 tranzisztorfunkciót tesz lehetővé. Semmi akadálya azonban, hogy tovább növe­kedjék az 1 négyzetcentimé­terre elhelyezhető tranzisz­torok száma, és így az 1980- as évekre elérhető a 1 mil­lió tranzisztorfunkció is négyzetcentiméterenként. — Hallhatnánk néhány példát arra vonatkozólag, hogy a digitális áramkörök mire is használhatók a gya­korlatban a ma már közis­mert zsebszámológépeken és digitális karórákon kívül? — Az a tény, hogy az em­beriség megtanult a kettes számrendszerben számolni, és a technikák fejlődése lehe­tővé tették a miniatürizálást, megváltozott a számítógépek­kel kapcsolatos elvárásők szemlélete is. A fejlődés he­lyi vezérléstechnika irányá­ba mutat. Egy autóba be­épített mikroszámítógéppel például rengeteg üzemanya­got takaríthatunk meg Az autó betanítható bármilyen feladatra: automatikusan tompítja a reflektort, vész­megállást hajt végre. Ilyen autók hamarosan kaphatók lesznek ott, ahol fejlett a miniatűráramköröket előál­lító ipar. Kizárólag a terve­zők fantáziáján múlik, hogy mire használják fel ezt a lehetőséget. Ha forgalmi jel­zőlámpákba építenek be kis számítógépet, az „intelligens” jelzőlámpa segít megakadá­lyozni a bonyolult kereszte­ződésekben kialakuló forgal­mi dugót. Ezt már például a VILATI is felhasználhatná Budapest jelzőlámpáiban. Ma már vannak olyan bányagé­pek, repülőgépek és minden­fajta szerszámgépek, ame­lyek bonyolult feladatok el­végzésére alkalmasak a ben­nük levő mikroszámítógép segítségével. — Milyen a digitális áram­körkutatás és -gyártás hely­zete itthon? A hazai kutatás és gyár­tás tulajdonképpen az 1970- es években indult meg és elsődleges célja, hogy meg­levő lemaradásunk ne növe­kedjen. Ezért hozták létre azt a Kutatás-Fejlesztési Társulást, amely a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Műszaki Fizikai Kutató In­tézet, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet és a Táv­közlési Kutató Intézet között jött létre példakísérletként. A társulás célja, hogy akü- lön-külön meglevő lehetősé­geket összevonja és így biz­tosítsa a kutatás és a kísér­leti gyártás sikerét. A tár­sulás eredménye például az a 2000 igen-nem információ tárolására képes memória, amelyet már a Kutatás-Fej­lesztési Társulás hozott lét­re. Azt tervezzük, hogy a HIKI 1980-ra megvalósítja a kísérleti gyártás feltételeit. A tömeggyártás Magyaror­szágon az Egyesült Izzót je­lenti. Az Egyesült Izzóban már működik egy szerelősor, amely a félvezető technoló­gia befejező műveletét vég­zi. A digitális áramkörgyár­tás a technológiák csúcsát jelenti. Teljesen más felté­teleket igényel egy ilyen szerelőcsarnok, mint amilye­nek eddig rendelkezésünkre állltak. Egy porszem, egy vízcsepp is selejt termelésé­hez vezethet. A technoló­giai fegyelem szigorú betar­tásával lehet csak elérni eredményt Ha a társulás ku­tatógárdája elég hatékonyan dolgozik, 1980 után megva­lósíthatók lesznek az akkor szükséges technológiák. Szá­munkra ma az a legfonto­sabb. Várkonyi Anna Az utóbbi néhány évben a videózás lázba hozta a vi­lágot. Mi is ez a bűvös szó, hogy video? Magába foglal­ja az elektronikus képrög­zítést és lejátszást. Az igény a közületi, vállalati, intézmé­nyi felhasználókon kívül egyre inkább jelentkezik a háztartásokban is. Napjainkban egyre nő azoknak a családoknak a száma, akiknek „házimozi”- juk van. E képmagnetófon tulajdonosoknak lehetőségük van a televíziós műsorok közvetlen rögzítésére és le­játszására, valamint a műso­ros kazetták visszajátszásá­ra. A siker titka Egy új technika megszüle­tése ritkán fut be olyan fé­nyes karriert, mint az elekt­ronikus képrögzítés. Joggal vetődik fel a kérdés: mi e nagy siker titka? A válasz: a felhasználhatóság sokrétű­sége, a kényelmes, könnyen kezelhető tárolási lehetőség, a már meglévő, nagy érté­ket képviselő 16 mm és 35 mm-es filmek videokazettá­ra való átírása, a televízió­hoz csatlakozása, amely egy­ben a „házimozi” szerepét is betöltheti. Alkalmas kiál­lítások, bemutatók, nagy nemzetközi vásárok korszerű információcseréjére, és már nem nélkülözhető sokáig a hazai szórakoztatás, az ok­tatás, a közművelődés, a sza­bad idő kulturális kelléktá­rából sem. Az első képmagne­tofontól a „házi- mozi”-ig Amikor a videotechnika napjainkban tapasztalható széles körű alkalmazásáról és gyors terjedéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a kezdetekről sem. Több éves kutatómunka után 1956. áp­rilis 14-én mutatta be az Ampex-cég a világon elő­ször tv-technikában haszná­latos képmagnót és még eb­ben az évben képmagneto­fonra rögzített műsort su­gárzott a CBS Televízió. Az elektronika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy a magnók méreteit csökkent­sék, illetve kezelését egy­szerűsítsék, így rövid időn belül különösebb műszaki ismeretek nélkül is elsajátít­ható a kezelésük. Így szü­lettek meg az 1970-es évek elején a házi használatú vi­deomagnók. Gyártásukban három nagy világcég vezeti a piacot: a Sony, a JVC és Európában a Grundig. A képmagnók típusai eltérnek egymástól: szalagsebesség és norma szerint (PAL, SE- CAN, NTSCj. Hátrányuk, hogy a három rendszer nem kompatibilis. Csák azon a tí­pusú magnón játszható le a szalag, amilyen típusú a ka­zetta. Ezért a nagy cégek a múlt évben megállapodtak abban, hogy szabványosított képmagnetofcxnokat fejlesz­tenek ki, melyek megjelené­se a 80-as évek második fe­lében várható. A házi használatú kép­magnetofonok megjelenése­kor a gyártók sem gondol­ták. hogy ilyen rövid időn belül ekkora kereslet mutat­kozik irántuk. Néhány szám­adat ennek érzékeltetésére: Az egész világon 1975-ben néhány százezer képmagnót üzemeltettek, 1978-ban kö­zel hétmillió képmagnót tar­tottak számon, 1980 végén a háztartásokban már csak­nem 8 millió képmagneto­font regisztráltak. 1982-ben már egy év alatt 8,5 millió készüléket értékesítettek. A termelés felfutása folytató­dik és azt tervezik, hogy 1983-ban 14—15 millió, 1984- ben pedig már 20 millió képmagnó kerül le a futó­szalagról. A szakértők sze­rint a 80-as évek végén az USA-ban minden második családnak lesz „mini mozi­ja”. Hazánkban pillanatnyi­lag — a szabványosított kép­magnetofonok megjelenésé­ig — a világszerte elterjedt három rendszer mindegyike megtalálható. Több intéz­mény, így az OMFB. az Or­szágos Oktatástechnikai Központ, a Műegyetem ta­nulmányt készített a rend­szerek különböző célú (ok­tatás, szórakoztatás, kutatás) elterjesztésére. Ami a hazai beszerzést illeti, csupán ar­ról számolhatunk be. hogy napjainkban még csak a Bizományi Áruház boltjai­ban. illetve az OFOTÉRT üzletekben vásárolhatók képmagnetofonok. Egyik legjelentősebb videobózisunk: a Pannónia Filmstúdió Hazánkban már több szer­vezet, illetve vállalat fog­lalkozik videoműsorok ké­szítésével. A legtöbb videó- megrendelést a Pannónia Filmstúdiója készíti. E stú­dió képek tv-ben is sugá­rozható programok készíté­sére. A Pannónia Filmstúdió nevének említésére elsősor­ban a magyar rajzfilmek cí­mei, jelenetei idéződnek fel. Nem kevés azonban azoknak a száma sem, akik ma ha­zánkban a videotechnikát is velük azonosítják, s ez nem véletlen. Az elektronikus képrögzí­tés világsikere a Pannónia Filmstúdiót is arra késztet­te, hogy felkészüljön az új technika adta lehetőségek kihasználására. A felkészü­lés eredményeképpen a filmstúdió a világon ma is­mert és beszerezhető legkor­szerűbb technikával is ren­delkezik: HITACHI kézi és műtermi képfelvevő kame­rákkal. az ehhez csatlakozó korszerű AMPEX képmag­nókkal, montírozó és ki­egészítő berendezésekkel. Mellettük olyan további kor­szerű kép-, hang- és vilá­gítástechnikai berendezések állnak rendelkezésre, me­lyek segítségével a legmo­dernebb trükkök és elektro­nikai hatások alkalmazha­tók. Mindezek lehetőséget biztosítanak önálló video­műsorok magas színvonalú, művészi megvalósításához A különböző intézményekés vállalatok leggyakrabban al­kalmazott képmagnótípusai közül a videoműterem BE- TAMAX, VSH és GRUDIG 2000 típusú képmagnókkal rendelkezik. Szekeres Bélával, a Pan­nónia Filmstúdió .videomű- termének helyettes vezetőjé­vel folytatott beszélgetés alapján az alábbi kép rajzo­lódik ki. A Pannónia Film­stúdió vezetése öt évvel ez­előtt úgy határozott, hogy megkezdi a videotechnika meghonosítását a stúdióban. Először kísérleti jelleggel próbálgatták ezt a számuk­ra akkor még ismeretlen technikát, keresték a fel- használás lehetőségeit. Az alapvető fordulatot az 1981- es év hozta. Ekkor született meg ugyanis az a döntés, hogy a hitel igénybevételé­vel megteremtik a korszerű videotechnikai bázis alap­jait. A Művelődési Minisz­térium jelentős anyagi hoz­zájárulással lehetővé tette, hogy felépüljön egy épület, melyben műterem és a gyár­tással kapcsolatos más he­lyiség lesz. Az új video- centrum várhatóan májusra készül el. Mérő Éva Sok beszélgetés egy kábelen Nyugatnémet szakemberek olyan vívőfirekvenciás táv­közlési rendszert fejlesztettek ki, amelynek segíségével egyetlen koaxiális vezetéken egyidejűleg 10 800 telefonbe­szélgetés bonyolítható le. En­nek felhasználásával egy nagy távú, 60 MHz-es sáv­Egy, a távközlési rendszer­be épített közbülső föld alat­ti erősítőt láthatunk szere­lés közben szélességű hálózatrendszer ki­építését tervezik. A 60 MHz- es sávszélesség elérésében döntő szerep jut, az erre a célra kidolgozott: közbülső erősítőknek, amelyek 1,5 ki­lométerenként egyenlítik ki a közben fellépő csillapodási veszteségeket. Ennték megfe­lelően egy megépített 300 kilométeres szakaszba 3X200 ilyen közbülső erősítőt sze­reltek be, amelyeket földbe ásott, légmentesen lezárha­tó tartályokban helyeztek el. Miután a kábeleket is a föld alatt fektetik, ez egész be­rendezés nem is látható és jól védett. A biztonságos föld alatti elhelyezés azért fontos, mert a berendezések napi 24 órán át üzemelnek, és legalább 15—20 éves élet­tartamra készülnek. A meg­bízhatóság és a tartósság ilyen követelményeinek csak nagyon gondos munkával és szigorú minőségellenőrzéssel lehet megfelelni. A távká­bel 100 kilométerenként fel­színi erősítőállomásokba ve­zet. Ezeken az állomásokon keresztül látják el a köz­bülső erősítőket is — a ká­bel belső vezetékén — elekt­romos energiával. A 60 MHz- es sávszélesség természetesen nemcsak telefonbeszélgetésre, hanem számítógépes adatát­vitelre is alkalmas. A 10 800 beszédátviteli lehetőségen be­lül — mindkét irányban hat csatomafelhasználással — színes tv-adás is továbbít­ható a koaxiális vezetéken. Egy 60 MHz-es rendszer ve­gyes használatánál egyidejű­leg néhány színes tv-progr ram, több tucatnyi rádió sztereóprogram és még né­hány ezernyi telefonbeszél­getés bonyolítható le egy lyen „csodakábelen”. Minikomputer a telefonban Formája ugyan nem fog so­kat változni, de csak néhány alkotórésze fogja túlélni az elektronika forradalmát, mondta a telefon jövőjéről egy Bell-kutató, amikor cége bemutatta az integrált áram­körrel működő legújabb mo­dellt. A sorozatgyártás előtt álló készülékek jóval keve­sebb és üzembiztosabb, ki­sebb energiafogyasztású al­katrészből állnak, s tetszés szerint felruházhatók a mi­nikomputerek tulajdonságai­val is. FELVÉTELRE KERESÜNK SZOT-ÜDÜLÖ MÁTRAHÁZA felvételre keres Az AMFÓRA ÖVÉRT őszi cukorrépa-átvételi idénymunkára, VÁLLALAT külső átvételi állomásainkra szakácsot, kézilányt, konyhai segédmunkást. felvételre keres CUKORRÉPA-ÁTVEVŐKET. Felvétel esetén munkásszállást biztosítunk. Fizetés: munkaügyi targoncavezetőt, árukiszállítót. JELENTKEZÉS: szabályzat szerint. Cím: Eger, Cifrakapu tér 24. Mátravidéki Cukorgyárak, Jelentkezni lehet 3001 Hatvan, rövid személyi adatokkal. az üdülő vezetőjénél. A VASVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT EGRI KIRENDELTSÉGE raktári szakmunkás, raktári segédmunkás, kocsikísérői munkakörökben felvételt hirdet. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. VASVILL Kereskedelmi Vállalat Egri Kirendeltsége, Eger, Nagyváradi u. 18. sz. Készül a videofelvétel Budapesten a Hotel Pentáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom