Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
10. ..JPI NÉPÚJSÁG, 1983. június 4., szombat rakétatelepítést, a brit nukleáris haderő korszerűsítését, s hajlandó egyoldalú leszerelési lépésre. Ugyancsak ellentétek feszülnek köztük a Közös Piac kérdésében. A politikai porond harmadik főszereplője — az egyéb kisebb pártoktól eltekintve — a szociáldemokraták és a liberálisok pártszövetsége, ök, középutas elvekkel fellépve, abban reménykednek, hogy a némileg jobb- és baloldali irányba elcsúszott két nagy párt helyett — és között — befutva megtörhetik, de legalábbis megingathatják az eddigi tory— Labour váltógazdálkodást. Esélyek és jóslatok Az előzetes felmérések egyelőre egybehangzóan a konzervatívok győzelmét jósolták. Tíz-húsz százalékos tory-előnyt mutatnak ki, s a különbség még nagyobb, ha a két pártvezető személyes népszerűségét vizsgáljuk. Thatcher asszonynak tehát határozott, nemegyszer harcias fellépésével sikerült befolyását megőriznie, s ami a fő: a gazdasági gondok jó részét a közvéleménnyel úgy elfogadtatnia, mint a világ- gazdasági nehézségek elkerülhetetlen következményét — amelyről kormánya kevéssé tehet. A Labour-párrt belső torzsalkodása szintén a toryk malmára hajtja a vizet. Ráadásul az ő esélyeiket növeli a választási körzethatárok nemrég történt átrajzolása is. A versenyt persze eleve lefutottnak nyilvánítani elhamarkodott lenne. De a fogadási kedvükről híres londoni fogadóirodákban 5:1 arányban Thatcher asszonyt tartják favoritnak. Szegő Gábor Thatcher asszony a konzervatívok választási kiáltványával. A széles mosoly határozott győzelmi reményeket sugall Roy Jenkins (jobbra)), a szociáldemokraták és David Steel, a liberálisok vezetője egy sajtókonferencián — pártszövetségük sorsa most dől el (Fotó — AP — MTI — KS) Csaknem egy esztendővel a jelenlegi parlament mandátumának lejárta előtt járulnak az urnákhoz a brit polgárok. Az 1979-ben hatalomra került konzervatív kormányfő, Margaret Thatcher — véget vetve a sokhetes találgatásnak és taktikázásnak — feloszlatta a törvényhozást és június 9-re íratta ki az idő előtti általános választásokat. Négy év mérlege A megfigyelők szerint a tory miniszterelnök időzítését több tényező indokolta. Mindenekelőtt ki akarja használni, hogy népszerűsége még mindig határozottan meghaladja az ellenzéki Munkáspárt vezetőjéét, Michael Footét. Minden jel arra vall, hogy a gazdasági fellendülés hivatalos optimizmussal hirdetett jeleit maga a kormányfő sem tartja egészen meggyőzőnek, s tartott tőle, hogy őszre vagy jövő tavaszra pozíciója meginoghat. Biztosabbnak látszott hát a voksolás előrehozása. A toryk négyes ztend ős kormányzásának mérlege vegyes képet mutat. A gazdasági fejlődés stagnált, sőt visszaesett, az ipari termelés és a beruházás csökkent. Sikerült viszont növelni a termelékenységet és lenyomni az inflációt, amely napjainkban már csak öt százalék körül jár. A konzervatív kormány megkezdte egyes állami vállalatok magánkézbe adását, és — a fegyverkezési költségekkel ellentétben — a legkeményebben a szociális kiadásokat nyirbálta meg. „Bizonyítványuk” legrosszabb osztályzatát mégis egyértelműen foglalkoztatáspolitikából kaphatják. A munkanélküliek száma az 1979-es szint többszörösére ugrott, s napjainkban meghaladja a hárommilliót! Thatcher asz- szony ráadásul — ragaszkodva a piacpolitika szigorú elveihez —, még a felelősséget sem vállalja ezért a romlásért. Amint a konzervatívok választási kiáltványa megfogalmazta, „új munkahelyek teremtése nem a kormány dolga, ez a szerep a magántőkére vár”. Ütközőpontok sora Az ellenzék fő erejét alkotó Munkáspárt éppen ezt, a munkanélküliség „nemzeti szégyennek” kikiáltott tényét igyekszik a toryk ellen fordítani. A Labour-párt ígérete szerint a költség- vetési eszközök mozgósításával, nagyarányú beruházásokkal, s egy úgynevezett „sürgősségi program” végrehajtásával öt év alatt egymillió alá szorítanák az állástalanok számát. Az előirányzat realitását a nagytőkés orgánumok természetesen kétségbe vonják. Michael Foot, a Munkáspárt vezetője A Munkáspárt kampányának másik fontos eleme a szociális vívmányok védelme. Figyelmeztetésük szerint egy újabb kormányzási időszakot szerezve Thatcher asszony várhatóan még határozottabban igyekezne szakszervezet-ellenes terveit véghezvinni, és továbblépne a jóléti állam más területei, így a közoktatás és a közegészségügy „megreformálásának” eddig óvatosan kezelt ügyében. Alapvető nézetkülönbségek állnak fenn a külpolitika terén is. Thatcher asz- szony — bár nem téveszti szem elől Anglia kereskedelmi érdekeit — általában az USA hű szövetségeseként szerepel. Vonzereje tagadhatatlan hazájában a tavalyi falklandi háború után, most pedig a Munkáspárt katonapolitikai elveinek bírálataival igyekszik helyzetét erősíteni. A Labour ugyanis ellenzi az amerikai VÁLASZTÁS NAGY-BRITANNIÁBAN Lefutott verseny? Spanyolország - NAT01 éve Egy évvel ezelőtt lett tag" ja Spanyolország a NATO politikai szervezetének. Az akkor már „haldokló” Cal- vo Sotelo-kormány megalkotta főművét: az országot gyorsított ütemben bevitte az észak-atlanti katonai szerződésbe. Azóta a kérdés nem került le a napirendről. Egyre többen és egyre erélyeösszeállította: Huppan Béla sebben követelik a kormánytól: tartsa meg választási ígéretét és mielőbb rendeljen el népszavazást az ország NATO-beli jövőjéről. A kommunista párt, más baloldali erők, békeszervezetek, — az ígért számonkérés mellett — arra is hivatkoznak, hogy a legfrissebb felmérések szerint az ország lakosságának 65 százaléka ellene van a NATO-tagságnak. Pontosan fél évvel ezelőtt — parlamenti székfoglaló beszédében — Felipe Gon- zálesz szocialistapárti miniszterelnök egyértelműen és világosan fogalmazott: „a kormány kötelességének tartja a választási program maradéktalan megvalósítását." Ám ahogy teltek a hónapok, úgy módosultak, váltak egyre bizonytalanabbá a NATO-kérdésben elhangzott felelős nyilatkozatok. A korábbi egyértelműség ma már számtalan feltételhez kötődik és egyre több a „ha" kezdetű mondat. Nem tudni, mi a valóság a decemberi bejelentés mögött, hogy „a kormány leállítja a NATO katonai szervezetébe való beolvadás folyamatát", hiszen Spanyol- ország részt vesz a NATO valamennyi katonai bizottságának munkájában. Nem írja ugyan alá a közös nyilatkozatokat, de a megfogalmazásokkal ellentétes értelmű kijelentéseket sem tesz. Az áprilisban ratifikált spanyol—amerikai katonai szerződés az USA spanyolországi katonai támaszpontjainak jogállásán semmit sem változtatott, a Washingtontól vásárolt 72 darab F— 18-as harcigép ügye pedig az Amerikához való kötődés irányba mutat. TÖRÖKORSZÁG Nem tér vissza a múlt Ismét politizálnak a törökországi kávéházakban. Három új párt neve jár szájról-szájra. A Törökországot jelenleg irányító Nemzetbiztonsági Tanács ugyanis október végére parlamenti választást hirdetett, ami megfelel a „papírformának”, hiszen amikor 1980 szeptemberében a török fegyveres erő kezébe vette a dolgokat, a tábornokok ígéretet tettek, hogy országukat három év alatt visz- szavezetik a polgári kormányzáshoz. Azóta azonban sok minden történt. A hadsereg vezetői átalakították hazájuk belpolitikai arculatát. Megpróbálták törvényekkel és rendeletekkel biztosítani, hogy az ország később ne kerüljön a katonai hatalomátvétel előtti helyzetbe. El a szakadék széléről A hetvenes évek végén Törökország a polgárháború és a gazdasági összeomlás küszöbére került. A terrorista akciók naponta több tucat halálos áldozatot követeltek. Az infláció egy év alatt 130 százalékkal ér.ték- telenítette el a pénzt. Demi. rel miniszterelnök koalíciós kormánya már képtelen volt az ország politikai életét összetartani. Az Igazság Párt politikusa arra hivatkozott, a felelősség nem őt, hanem elődjét, a Köztársasági Néppárt vezetőjét, Ecevitet terheli. S mialatt a törvényhozásban folyt az egymásra- mutogatás, az utcán a terroristák automata fegyverei ropogtak. Ilyen körülmények között érkezett el Törökország a „tábornokok éjszakájához”. A fegyveres erő kemény kézzel látott hozzá a rendcsináláshoz. Lecsapott a szélsőséges elemekre, majd az előző kormányok hangadóit vette elő. Lakat alá került Demirel és Ecevit is. A pártok és a szakszervezetek működését felfüggesztették, minden politikai tevékenységet- betiltottak. Ezzel egyidő'ben azonban már készültek a polgári kormányzáshoz való visszatéréshez. Alkotmány, új pártok A katonai vezetés létrehívta az alkotmányozó gyűlést. Megfogalmazták az új alkotmány paragrafusait, tavaly a népszavazáson pedig jóváhagyatták a lakossággal. Ugyanezen a referendumon — további hét évre — megerősítették elnöki posztján Kennan Evren tábornokot, az országot irányító Nemzetbiztonsági Tanács fejét. Most április óta pedig ismét működhetnek — bizonyos megszorításokkal — a politikai pártok. Igaz, a régi pártok újjászervezését megtiltották. A volt tömörülések vezetői tíz évig nem vehetnek részt a közéletben. Ugyanez a sors vár — bár csak öt évig — az 1980 előtti törvényhozás tagjaira. Az új törvény előírja, hogy a közhivatalnokok, a bírák, az egyetemi tanárak és a hallgatók, valamint a fegyveres erőik tagjai nem léphetnek be a pártokba. A pártok ezenkívül nem alakíthatnak női és ifjúsági szervezeteket. Az új törvény igyekszik megakadályozni a kicsi, de „hangos” pártok létrejöttét. A múltban ugyanis ezek a törpe tömörülések a parlamentben gyakran a mérleg nyelvét jelentették, megbénítva a törvényhozást. A jövőben a pártok csak a szavazatok minimum tíz százalékával kaphatnak képviselő-mandátumot. És csak azok a pártok indulhatnak az októberi választáson, amelyek az ország 67 tartománya közül legalább 34- ben alapszervezetekkel rendelkeznek. Harmadszorra sikerül? Eközben Demirel és Ecevit igyekszik magát visszacsempészni a politikai életbe, ez azonban aligha sikerülhet. A hadsereg, amely az elmúlt két és fél év során mindent egy lapra tett fel, elég biztosítékkal rendelkezik már ahhoz, hogy az ilyen akciókat csírájában elfojtsa. A modern Törökország történetében a hadsereg eddig három alkalommal — 1969-ben, 1971-ben és 1980-ban — avatkozott be a politikai életbe, de most fo. gadkozik: a katonai hatalomátvétel előtti zűrzavaros állapot Törökországba soha többé nem tér vissza. 9. 1- PEgyiptom—Szudán... Közelgő „házasság”? A héten fejezte be alakuló ülésének vitáit Egyiptom és Szudán közös törvény- hozása, a Nílus-völgyi parlamentnek nevezett, hatalom nélküli testület Kar- tumban. A viták további ülésekhez vezetnek majd, — és ki tudja; talán egyszer a meghirdetett célhoz, a föderációhoz is. A parlamenti jegyzőkönyvekből a kíváncsi értesülhetett arról, hogy a bankügyleteknek az iszlám felfogás szerinti értelmezéséről volt szó. Szóltak a közös beruházásokról is, amelyek az integráció csíráit — a szó szoros értelmében — öntözgetik Szudán határmenti Donkala tartományában. További közös vállalkozásokat terveznek. Döntöttek a két ország közti határforgalom megkönnyítéséről. Egyszerűsítik az állami adminisztrációt mindkét oldalon, — és probléma nélkül házasodhatnak össze a két ország állampolgárai. Május óta egyébként, elv. ben, közös utazási okmányok is léteznek, a „Nílus- völgyi kártya”. Az első igazolványokat Mubarak egyiptomi és Nimeri szudáni elnök vette át ünnepélyesen Karíumban. A majdnem kilenc éve létező egyesítési tervek tehát a megvalósulás útján vannak. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pályázatot hirdet titkárnői munkakör betöltésére, a műszaki igazgató- helyettes mellé. Pályázati követelmény: szakközépiskolai érettségi vagy érettségi és titkárnői tanfolyami végzettség; perfekt gyors- és gépírás; 5 év feletti gyakorlati idő. Pályázatot: HÁÉV személyzeti és oktatási osztály, Eger, Lenin út 140/B. címre kérjük küldeni, melyhez egy részletes önéletrajzot is kérünk csatolni. .^’'-KATEGÓRIÁS TERMELŐSZÖVETKEZET felvételre keres JELENTKEZÉS i szarvasmarha-ágazatba telepvezetőket, személyesen vagy írásban főiskolai vagy sznktechnikusi végzettséggel. a termelőszövetkezet személyzeti vezetőjénél. Fizetés Címünk: a 4/1981. sz. MÉM—MŰM. sz. rendelet alapján. Lenin Mgtsz, Tárnáméra, Boconádi u. 50. 3284.
