Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hogy felépüljön 60 ezer lakás XXXIV. évfolyam, 131. szám ' ÁRA: 1983. június 4., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Pedagógusokat köszöntöttek Ünnepség az egri Ifjúsági Házban A „colstok visszalő Sokan emlékeznek rá, mennyit foglalkozott a saj­tó, a rádió, a televízió a pes­ti Marx tér felüljárójának építésével, az ott elkövetett műszaki hibával. A rosszul indított művelet következ­tében az ívek sehogy sem akartak pontosan találkoz­ni! Végül valaminő átter­vezés, súlyosan drága kényszermegoldás tette használhatóvá a felüljárót, alatta az útkereszteződés forgalmát. Vajon, csak a komoly mérnöki tudást, szakértel­met követelő létesítmények tervezésénél, megvalósítá­sánál keletkeznek ilyen fu­ra, a pénzvagyont emésztő melléfogások? Ha jobban körülnézünk falun-váro- son, szűkebb portánkon, bizony gyakori a kisebb- nagyobb ráfizetéssel járó műszaki mulasztás, a pon­tatlanságból és figyelmet­lenségből származó baklö­vés. Amelynek megelőzé­séhez még csak magasabb szintű műszaki tudás sem kell, legfeljebb például a centiméter, a „colstok” fi­gyelmes használata. Heves megyét járva így hallottam kisüzemről, mel­léküzemágról, amely — kooperációban fővárosi partnerével — különböző lemezidomok levágását vál­lalta több tízezres tételben. Végeztek is a munkával, a szállítmányok egymás után indultak Budapestre, de csak hogy harmadnapra, azonmód visszaérkezzenek. A vágógép egy alig fél cen­tit tévesztő, rossz beállí­tás miatt, hasznavehetetlen lemezszerelékeket ontott, amit a rendelő természete­sen nem vett át. Aztán ke­letkezett bonyodalom je­lentékenyebb ügyeknél is, külön-külön talán nem okozván súlyos ráfizetést. De ismerjük az apró dol­gok törvényét. A sok Ms kár együtt már a közva­gyon nagyobb mérvű, fele­lőtlen herdálását mutatja fel. Tatarozzák az egyik köz­ség művelődési házát, fa­laiba több helyütt lyukat fúrnak-Vésnek a füstcsőnek. Persze pontatlanul. Végül ezrekbe kerül a korábban megvett, szép, zománcozott csövek öbbösítése, hogy kö­rülöttük ne tátongjon ür a falsarokban. Vagypedig: mikrobuszt vesz egy hatva­ni intézmény, és garázst építtet hozzá. Áll már a bepucolt építmény régen, csak éppen a Msbusz nem tud bele hajtani. Második neMfutásra is legalább tíz centivel alacsonyabbra si­került a bejárat, mint a gépkocsi magassága. Ugye, önmagukban vi­cinális ügyek ezek. Ha úgy tetszik, szóra sem érdemes műszaki baMk, centiméte­res melléfogások. De az idézettekhez tegyük oda a többit. Azt is, amiről nem tudunk, amit esetleg si­kerrel elkennek. Ezekkel együtt, ilyen megközelítés­ben viszont a pontatlanság, a lazaság már M csibén is drága. És oly bizonyság, mi­szerint a rosszul használt „colstok” gyakorta vissza­lő. Moldva? Gyűlő Június első hetében — több éves szép hagyomány ez már — őket ünnepeljük. A peda­gógusokat, a tudás, az em- - bérré formálás mestereit. Okét, akik az óvo­dákban, iskolákban, oktató- és nevelőintézetekben oda­adással és szakértelemmel teljesítik vállalt feladatukat. Hazánk valamennyi peda­gógusát: az óvónőket, a taní­tókat, a tanárokat, a peda­gógusképző intézmények és oktatásügyünk minden dol­gozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében pénteken, a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnepsé­gen. Az eseményen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője is. Tegnap délelőtt Egerben, az Ifjúsági Házban megtartott ünnepségen nemcsak a jelen­levő pedagógusokat köszön­tötték, de megemlékeztek mind az ötezerről, akik me­gyénkben azon fáradoznak, hogy a felnövekvő nemzedék szelleme és jelleme segítse társadalmunk céljainak meg­valósítását. A pedagógusnapi ünnepsé­gen Szilágyi István, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője kö­szöntötte a részvevőket, köz­tük Markovics Ferencet, a Heves megyei Tanács elnö­két és Vasas Joachimot, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét. Az Interparlamentáris Uniónak az európai bizton­sággal és együttműködéssel foglalkozó V. konferenciája pénteken bizottsági ülések­kel folytatta munkáját az Országházban. A tanácsko­zás három szekciója megvi­tatta a záródokumentum há­rom fő fejezetének terveze­tét. Ezeket — az előterjesz­tett javaslatok alapján — a szerkesztő csoportok dolgoz­ták ki, csütörtöki tanács­kozásaikon. A konferencia I. számú bizottságában a szerkesztő- csoport elnöke, Hans Klein nyugatnémet képviselő el­mondotta, hogy a szerkesz­tők a madridi találkozón résztvevő semleges és el nem kötelezett országok ja­A Megyei Művelődési Köz­pont kamarakórusának mű­sora után Búzás Lajos, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet: — Önöket illeti az elisme­rő szó, akik nap mint nap a legrangosabb alkotómunká­ban az emberség felé kalau­zolják tanítványaikat, gyer­mekeinket. Betűvetésre, olvasásra okítják őket, megismertetik valameny- nyiüket a különböző tudo­mányok műhelytitkaival — mondotta többek között. — Ma önöknek adja át társa­dalmunk a tisztelet virágait, az elismerést. Azoknak, aki­ket nem hangol le a pilla­natnyi kudarc, akik képesek mindig, mindent újra kez­deni. Hitüket méltatjuk, azt, hogy nemcsak a jelen­ben élnek, hanem a holna­pot is látják. Ezért nézik el a botlást, azért segítik át vasliatát vették alapul, s azt egészítették M, illetve módosították a NATO-or- szágök, a román, valamint a magyar IPU-csoport in­dítványának egyes részletei­vel. Az ülés résztvevői kö­zött vita bontakozott ki a határozattervezet egyes pontjairól. A nyugati or­szágokból érkezett képvise­lők az emberi jogokkal kap­csolatos újabb tétel beikta­tását szorgalmazták a ha­tározattervezetbe. A szocia­lista országok küldöttei ki­fejtették, hogy e kérdés- csoporttal az IPU-konferen- cián külön bizottság foglal­kozik. A vitában végül a bolgár küldöttség vezetője kompromisszumos javasla­tot terjesztett elő az emberi jogokkal kapcsolatos parag­a tanulókat az esetenkénti buktatókon. A továbbiakban arról szólt, hogy sokat kell még tenni a pedagógusok életkörülmé­nyeinek, munkafeltételei­nek javításáért, a bizton­ságot, a kellő nyugalmat teremtő iskoláért. Hiszen a gyermekek tanítói joggal igénylik, hogy felelős mun­kájuk közben érezzék a tár­sadalom támogatását, segít­ségét. — A pedagógusnap al­kalmával kérem közvetítsék megyénk politikai és állami szerveinek elismerését, kö­szönetét az óvodák, iskolák, kollégiumok valamennyi dolgozójának. Kívánok me­gyénk valamennyi pedagó­gusának eredményes tanév­zárást, nyugodt nyári pihe­nést, hogy aztán újult erő­vel oldják meg a következő tanév feladatait is s— mon­dotta végezetül. rafus szövegéről. A javaslat aláhúzza az e jogokra vo­natkozó kötelezettségek je­lentőségét, s tartalmilag egyezik a madridi találko­zón a semleges és el nem kötelezett országok által elő­terjesztett indítvány meg­fogalmazásával. A bolgár ja­vaslatot az ülés elfogadta, s beiktatta a paragrafust a konferencia elé terjesztendő határozattervezetbe. Az ülés még két módosí­tást hagyott jóvá: osztrák javaslatra külön Mfejezte a résztvevők reményét, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások eredményesek lesznek; Hollandia és Nor­végia indítványára pedig szovjet—amerikai csúcstalál­kozót szorgalmazott. (Folytatás a 2. oldalon.) A kitüntetettek egy csoportja (Fotó: Perl Márton) Kompromisszum útján Folytatta munkáját az IPU budapesti konferenciája Építőanyag-kínálat a TÜZÉP-telepeken A számítások szerint eb­ben az évben mintegy 60 ezer lakás épül fel magán­erőből, s ennek megfelelő­en a lakosság építőanyag­szükséglete jóval meghalad­ja a korábbi évekét. A jó idő beköszöntővel különösen megnövekedett a TÜZÉP- telepek építőanyag-forgal­ma. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes főosztá­lyának tájékoztatása szerint a kereskedelem — a hazai ipar termékeiből és import­ból — összességében kielé­gíti az ez évi igényeket, a hiányokat inkább választék­problémák és a szállítás egyenetlenségei okozzák. Cementből, csempé­ből, padlóburkolóból és parkettából jó az ellátás, a választékot több import- termék is színesíti. A fala­zóanyagok közül a vásárlók gyakran hiába keresik a te­lepieken a kisméretű téglát, annak ellenére, hogy több téglagyárban szombati és vasárnapi műszakot tarta­nak, s így a terveket az év végéig mintegy 24 millió darabbal túlteljesítik. A tég­laellátásban alapvető javu­lás két év múlva, a kije­lölt nyolc téglagyár re­konstrukciójának eredmé­nyeként várható. Tetőcserép­ből, ajtókból és ablakokból a hiányokat még az idei építési szezonban beérkező importtal enyhíti a kereske­delem. Az összességében kielégí­tő építőanyag-kínálat már csak azért sincs mindig és mindenütt összhangban a ke­reslettel, mert az építkezés „divatja” is változik, idő­ben és országrészenként egyaránt. Az MTI munka­társai arról tájékozódtak, milyen az építőanyag-vá­laszték az ország egyes ré­szein, s mit tesz a keres­kedelem a színvonalasabb kiszolgálásért. Falazóanyagokból az or­szágos átlagnál jobb a kí­nálat az Észak-magyarorszá­gi TÜZÉP Vállalat telepein. Az év eddigi szakaszában a tavalyinál lényegesen több pernyebeton-téglát szállí­tott a Berentei Könnyűbe­ton- és Szigetelőipari Vál­lalat, s több kisméretű tég­lát, tetőfedő cserepet bizto­sítottak a TÜZÉP-telepek számára a mezőtúri, a má- lyi és a békéscsabai tég­lagyárak. Mindemellett a 18 milliós tetőfedőcserép-igény- nyei szemben valószínűleg csak tízmillió darabot szállítanak az idén a TÜ- ZÉP-vállalat számára a ha­zai gyárak. A hiány enyhítésére az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Jugoszláviá­ból két és fél millió, a mis­kolci TÜZÉP pedig az NDK-ból és Axisztriából 300 000 cserepet szerez be. A Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat telepein cementből és mészből megfelelő a kí­nálat. Csempe, padlóburko­ló anyag és piarketta szin­tén van elegendő. Egyéb termékekből a kereslet meg­haladja a kínálatot. Külö­nösen a falazóanyag okoz gondot, amelyből 10 millió Msméretű téglának megfe­lelő mennyiséggel keveseb­bet szállítanak az idén a gyártó vállalatok. Az ablak­keret-hiány pótlására a helyi építőipari vállalatokkal és szövetkezetekkel kötöttek termeltetési szerződést. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye telepjeit el­látó Alföldi TÜZÉP Válla­lat az év első négy hónap­jában 30 százalékkal több építőanyagot értékesített, mint a múlt év azonos idő­szakában. Bács megyében szintén a téglahiány okoz gondot, különösen azért, mert a megyében nincsen téglagyár. Tetőcserép helyett — amelyre hónapiokig vár­niuk kell a vevőknek — ajánlják ugyan az olcsóbb palát, de ettől idegenked­nek a kislakásépítők. Az Alföldi TÜZÉP az ellátás javítására, illetve a válasz­ték bővítésére nyolc ip»ari szövetkezettel termeltetési szerződést kötött, többek kö­zött ajtó- és ablakkeretek gyártására. Mindenütt beváltak az anyagbiztosítási szerződések, amelyekben a TÜZÉP-ek meghatározott időn belül garantálják vevőiknek a megrendelt építőanyag szál­lítását. Több hasznos, új kezdeményezés is született az idei építési szezonban. Az Észak-magyarországi TÜZÉP és a BVM miskolci gyárá­nak megállapodása értelmé­ben a gyártó szombat-va­sárnaponként kedvezménnyel szállítja a betongerendát, fedőpanelt a kis lakásépítők­nek. (MTI) Korai nyár, korai aratás Megkezdődött az őszi árpa aratása Csongrád és Bács-Kiskun megyében Csongrádban, a makói Kossuth Tsz-ben pénteken megkezdték a nagy nyári mezőgazdasági munkát, az aratást. A reggeli órákban tartott gépiszemle után ki­lenc kombájn kezdte meg az őszi árpia betakarítását. Ilyen korán, június 3-án, emberemlékezet óta nem arattak a Dél-Alföldön. Az 1968-as, rendkívül aszályos esztendőben is csak június 8-án indultak meg az első betakarítógépiek. Az ilyen komi kezdést mindig a kényszerűség diktálja. Most a szokatlan májusi kánikula és a kevés, kedvezőtlen megoszlású csapadék idézett elő ilyen korai érést, amely kedvezőtlenül befolyásolja a termelést. Aratnak az ország egyik legnagyobb gabonatermelő megyéjében, Bács-Kiskunban is. Elsőnek a kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Tsz 290 hektáros őszi árpa tábláján indultak meg a kombájnok. (MTI) Tanácskoztak a Miniszter­tanács ás a SZOT vezetői A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának elnökletével pénte­ken megbeszélést tartottak a SZOT székházában. Megvizsgálták a legutóbbi együttes tanácskozásukon megjelölt feladatok, és meg­állapodások végrehajtásának helyzetét. Megállapították, hogy szók megvalósítása rendben folyik, illetőleg egy részük teljesülőben van. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a termelés olyan növelésére kell erőfeszítést tenni, ami hozzájárul a népgazdaság elosztható forrása, ezen be­lül is elsősorban a gazdasá­gos export árualapok növe­léséhez. Az ünnepségen Búzás Lajos mondott ünnepi beszédet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom