Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 29., szerda 1» Nemzetközi tanácskozás a hulladék hasznosításáról útburkolat és energia A MEGYEI TANÁCS VB-NAPIRENDJÉN: Milyen a megyeszékhely lakóinak közérzete? Új orvosi rendelő Szemétből Az ember a lehető legrövidebb úton igyekszik megszabadulni a hulladékoktól. Kukába hordja a MÉH-nél is értékesíthető papírt, rongyot és más színesfém-hulladékot is, de oda kerül az építkezések során megmaradt betontörmelék és még sok minden. Aztán a szemétlerakó helyre szállítják mindezeket, ahol megkezdődik a hasznavehetetlennek kikiáltott anyagok pusztulása, erjedése. Igen- ám, csakhogy az utóbbi idő-. ben a műanyagcsomagolás térhódítása, a fogyasztás növekedése és az urbanizáló- dás miatt újabb és újabb lerakóhelyeket követelnek a hulladékok hazánkban is, hiszen a régiek gyorsan megtelnek. Az újak kialakítása viszont amellett, hogy sokszor nagyobb összegek ráfordítását is igényli, területet vesz el a természettől. Mindezek után érthető, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak Magyarországon is a hulladékkérdés megoldására. Azon a budapesti konferencián pedig, amelyre a közelmúltban került sor, a szilárd és folyékony hulladékok ártalmatlanítása és hasznosítása volt a téma. A MTESZ környezetvédelmi bizottsága és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényének holland, NSZK- és NDK-beli, francia és csehszlovák résztvevői is voltak. Heves megyét többek között Agárdi István, Eger város Tanácsa Mélyépítő és Városgondozási Üzemének gazdaságvezetője és Fekete Zsolt, a Heves megyei Köztisztasági Vállalat főmérnöke képviselte. —i Az ötnapos értekezleten szinte mindenki hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szilárd és folyékony hulladékokra, mivel ezek mennyisége és minősége túljutott azon a határon, amikor semlegesítésüket a természet öntisztító tevékenysége megoldja — mondja Agárdi István. — Gondot jelent, hogy igen sok a szemétbé kerülő nehezen bomló anyag. Ez a nemzetközi tanácskozás a hulladékokban levő értékek tudatos kiaknázását, hasznosítását szorgalmazta. Bemutatták az eddig kidolgozott korszerű módszereket is. A francia kutatók például együttesen kezelik a nyersiszapot, a szippantott szennyvizet és a szilárd hulladékot. Ezzel meggyorsítják a bomlást. Ehhez viszont egy előválogatás szükséges, mely után külön kerülnek az ipari eredetű anyagok, s csak ezt követően — ezek nélkül — indul meg az erjesztés. Hasonló eljárást említettek a hollandok is. Statisztikailag is bebizonyították, hogy a komposztált anyag mezőgazdasági területen történő szétszórásával, tehát trágyaként való felhasználásával a terméshozamok egyes növényi kultúráknál jelentősen emelkedtek. Az NDK- és NSZK-beli résztvevők bemutatták a szeméttelepek megfúrásával, alácsövezésével, gyűjtőku- tak kialakításával nyert biogáz hasznosítását. Ezekben az országokban a lerakodótelepeken levő szociális létesítményeket az így nyert energiával fűtik. De mindez még kísérleti stádiumban van, mivel a vezetékekben levő kondenzvíz gyakran megfagy. Nagyon meglepte a külföldi hallgatóságot rpindaz, amelyet a Fővárosi Köztisztasági Vállalat szemétégető telepén láthatott, az égetés után visszamaradt salak hasznosításáról. Ugyanis ez a másodosztályú kavicsnak megfelelő anyag, bitumennel keverve jól hasznosítható az útépítéseknél. Az égetőműhöz vezető utat például ilyen eljárással készítették. — Heves megyében tudomásom szerint nincsenek hasonló kísérletek a hulladékok hasznosítására. Pedig minden bizonnyal megérné, hiszen például másodlagos nyersanyagokat és energiát nyerhetnének. — Bármilyen eredményt csak úgy érhetünk el, ha egy szelektív lerakórendszert alakítunk ki. Ahol géppel vagy kézi erővel különválogatnánk a vasat, a rongyot, a papírt, s ezeket átadnánk az iparnak. Így csökkenne a megmaradt anyagok erjedési ideje. A településtisztasági vállalattal együttműködve pedig sor kerülhetne a szennyvíz- iszapnak a kiválogatott szilárd hulladékokra történő öntésére is, mely tovább gyorsíthatná a bomlást, s az így keletkező anyagot például trágyaként hasznosíthatnák. Egyébként az egyik Alkotó Ifjúság Egyesülés által irányított csoporttal, akik az NSZK-beli módszerhez hasonló eljárással dolgoznak, „megfúrattuk” a régi egri lerakóhelyünket, s a vizsgálat eredményeként megállapították, hogy nagyon sok biogázt tartalmaz. Terveink szerint egy betonkeverő gépet kapcsolunk majd az itt levő energiára, s előreláthatólag tíz évig biztosított az üzemeltetése. Ha pedig leülepszik a szemét, akkor földréteget helyezünk rá, átadjuk mezőgazdasági művelésre. Persze ezek távlati tervek, s bizony elég sok pénz kell a megvalósításukhoz. Mindenesetre jó lenne, ha a lakosság a MÉH-nél értékesítené a nem bomló anyagokat, mert ezt az ipar még hasznosíthatja, s a szemétlerakó helyek nem telnek be olyan hamar. Fekete Zsolt a folyékony hulladékok hasznosításával foglalkozó szekció munkájában vett részt. — A szippantott szennyvíz elhelyezésének kérdése sajátosan magyar gond. Ezért kevés tapasztalatot gyűjtöttünk a konferencián e téren — mondja. Ugyanis nálunk a települések 80 százaléka vezetékeken kapja az ivóvizet, de a közcsatornázás jócskán lemaradt ettől. A megoldás a csatornázásban rejlik, viszont ennek anyagi feltételeit nem tudjuk megteremteni. Egyébként mi is gondoltunk a szilárd és folyékony hulladékok együttes kezelésére, sőt évekkel ezelőtt folyt is nálunk ilyen tevékenység, s az ily módon történő trágyatermelés nem vált be a műtrágya térhódítása miatt. Ha most újrakezdenénk mindezt, az nagyobb beruházásokkal járna. Már tárgyaltunk is erről, de úgy néz ki, hogy továbbra sem éri meg, így nem merünk belevágni. Számunkra jelenleg jó megoldásnak tűnik a szippantott anyag közcsatornába öntése, természtesen megfelelő előkezelés után. Emellett több helyen szennyvíztisztító telepre is szállítjuk, a kisebb községekben pedig továbbra is szeméttelepieken helyezzük el a folyékony hulladékot. Ami a hasznosítást illeti: nagyon fontosnak tartanánk a hulladékiszapnak a szántóföldre való kijuttatását, viszont a lehetőséggel eddig kevés téesz élt. A konferencia tanulságait a két "szakember így összegezte: az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani megyénkben is a hulladékok hasznosítására. Többek között azért is, mert energiát és másodlagos nyersanyagot nyerhetünk az eddigiek során hasznavehetetlennek kikiáltott szemétből. Persze ehhez nagyobb szervezettségre és anyagi támogatásra is szükség lenne. Homa János őszintén bevallhatjuk: az egri lakosok igen sokat bosszankodtak az elmúlt években, és bosszankodnak ma is a lezárt utcák, a felbontott úttestek, járdák láttán. Sok esetben jogos volt a türelmetlenség egy-egy elhúzódó építkezés miatt, de azt is meg kell mondani, hogy néhányszor indokolatlanul türelmetlenkedünk. Az is igaz viszont, hogy hamar elmúlik a bosszankodás, amikor azt tapasztaljuk, hogy a város ismét tovább bővült egy-egy szép létesítménnyel. Pedig a több mint 60 ezer lakost számláló megyeszékhely fejlesztése bizony nem kis munkát jelent az egri városi tanácsnak. Hiszen mint tegnap, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén is elhangzott, a városban a közvilágítást csaknem 4 és fél ezer lámpa biztosítja, vagy azt is megemlíthetjük, hogy csak a Csebokszári városrészen a fűtőműnek több mint 3 és fél ezer lakás fűtését kell biztosítani. Tovább sorolva a példákat: a szemetet közel 800 ezer négyzetméterről kell naponta elszállítani, a rendben tartandó parkok összterülete meghaladja az egymillió négyzetmétert. Mindezek a számok jelzik, hogy a város meglévő kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális létesítményeinek a fenntartása, továbbfejlesztése esetenként hihetetlenül nagy erőfeszítéseket követel. Mind a városi tanács beszámolója, mind pedig a hozzászólók annak adtak hangot, hogy a város fejlődése azr elmúlt években, így a múlt évben is megfelelő ütemben haladt. A gondok ellenére egyre több új lakásba költözhettek be a lakók, az elmúlt három ötéves tervben mintegy 60 kilométer vízvezeték és 36 kilométer szennyvízcsatorna épült, a gázelosztó hálózat hossza pedig eléri a 90 kilométert. A megyeszékhely közlekedésében jelentős javulást eredményezett a 25-ös számú fő közlekedési út üzembe heA cementgyári nagyberuházás megvalósítása után felszabadult egyik 2160 négyzetméteres alapterületű szolgáltató épületet az egri áfész a kispestiekkel közösen — gazdasági társulásban — lyezése és ezzel párhuzamosan sor kerülhetett a gyalogos belváros kiépítésére is. A pénzügyi fedezet alakulásától függően természetesen tovább folytatódik az útépítés és -felújítás. Egy más területet említve: az óvodai hálózat is igen örvendetesen bővült a megyeszékhelyen. 1981-ben a város északi részén megnyílt egy százszemélyes óvoda, de bővült az Epreskert utcai gyermekintézmény és a dohánygyári óvoda is. A helyenkénti zsúfoltság ellenére az ellátottság helyzetét a város vezetői kielégítőnek tartják. Űj iskolák szintén épültek az elmúlt években a megyeszékhelyen, azonban gondot jelent még mindig a tanulók elhelyezése, hiszen az általános iskolai hallgatók száma, évente 4—500-zal emelkedik. Javult az egészségügyi ellátás helyzete is. A napokban adtak át új orvosi rendelőt a Grónay—Pacsirta utca sarkán épülő sávházban, a garzonház földszintjén pedig rövidesen gyermek körzeti orvosi rendelőt alakítanak ki. A Csiky Sándor és a Beloiannisz utca sarkán épülő lakóházban a közeljövőben iskolafogászati rendelő nyílik, a város hét gyógyszertára mellett pedig újabb kettő létesül még ebben az évben. szövőüzemmé rendezi be Bélapátfalván. A fővárosi gépek letelepítése már megkezdődött s fél esztendő óta a kispesti gyárban tanulnak az első szövő illetve karbantartó szakemberek. Az új a Lajosvárosban (Fotó: Szántó György) Az eredmények mellett természetesen szó esett a gondokról is. A végrehajtó bizottság tagjai közül többen szóvá tették, hogy a jövőben a közművelődési intézmények felújítására és újak építésére az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani, amellett, hogy a már meglévő intézményeket is jobban ki kell használni. Szó esett arról is, hogy a magánlakás-építésekhez szükséges építési telkek ára esetenként elég magas és figyelmet kell fordítani arra, hogy olcsóbb telkek is kialakításra kerüljenek, még ha ezek közművesítettsége nem olyan magas fokú, mint a drágábbaké. Megfogalmazódott a vitában, hogy a városi tanács részére a pénzügyi lehetőségek eléggé szűkösek és ezt jobban tudatosítani szükséges a lakossággal. Az igényeket rangsorolni kell, és esetenként tudomásul kell venni, hogy egyegy beruházásra csak később kerülhet sor. Végezetül a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az egri városi tanács egyre színvonalasabb tevékenységet végez, s ez a színvonalas tevékenység a jövőberT hozzájárulhat a megyeszékhely kedvező ütemű fejlődéséhez. Heves megyei üzem kialakítása folyamatosan történik s a tervek szerint még az idén megkezdődik a termelés, amelynek értéke már a kísérleti időszakban mintegy 10 millió forint lesz. Kaposi Levente Textil — Bélapátfalváról Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártalanított turisták Az Egri Közúti Építő Vállalat a múlt évben a Volán 4. számú Vállalattal szerződést kötött. Ennek értelmében négy alkalmazottja személyenként 7500 forint részvételi díj ellenében a Volán utazási iroda által rendezett hatnapos autóbuszos ausztriai társasutazásén vett részt. A bonyodalmak azzal kezdődtek, hogy a csoport későn érkezett Salzburgba. Az idegenvezető javaslatára az utasok — a négy vállalati alkalmazott kivételével — úgy döntöttek, hogy a városnézés maradjon el. A négy ellenvéleményre tekintettel, rövi- debb autóbuszos városnézést rendeztek. Innsbruckban és Grazban azonban ez elmaradt. Mindezek miatt a vállalat az alkalmazottai által kifizetett összegből a Volántól 10 ezer forintot visszakövetelt. Az Egri Megyei Bíróság az idegenvezetőn kívül, két utast és két autóbuszvezetőt hallgatott meg. Ennek alapján az derült ki, hogy a salzburgi és az innsbrucki városnézés formális volt, Grazban pedig teljesen elmaradt. A bíróság azonban azt is megállapította, hogy a programváltozás az utasok többségének elhatározása volt, ezért ítéletében kimondta: a Volán nem követett el szerződésszegést és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a Volánt 5 ezer forint megfizetésére kötelezte. A döntés indoklása rámutat arra, hogy a vonatkozó rendelet értelmében, az utazási iroda felel a szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért. Amennyiben ezt nem tartja be, a részvételi díjat arányosan le kell szállítania. Nem fogadható el a Volán és a megyei bíróság álláspontja, hogy a program a résztvevők többségének szavazata alapján módosult, tehát szerződésszegés nem történt. Az utazási szerződés ugyanis az abban megjelölt programmal, az egyes utasok és a Volán között jött létre. A kötelezettség teljesítése a részvevők szavazatának többségétől nem tehető függővé. Tehát a Volán a megállapodást megszegte. A visszatérítés összegének megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság azt tartotta döntőnek, hogy az ilyen társasutazások elsődleges célja valamely ország történelmi, kulturális és egyéb nevezetességeinek megismerése. A Volán szerződésszegése éppen abban áll, hogy az építőipari vállalat négy alkalmazottját e nevezetességek megtekintésétől megfosztotta. Ezért — a részvételi díjhoz ará nyitva — személyenként 1250, összesen 5000 forintot köteles visszafizetni. Meszes gödörbe esett — megvakult Tragikus szerencsétlenség történt egy községi tanács udvarán. A községházát tatarozták és az udvaron frissen oltott mésszel teli gödör tátongott. Nem fedték le, nem kerítették körül és így történt, hogy egy lakatos beleesett. Egyebek közt oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy mindkét szemének látását ' nyolcvan százalékban elvesztette. Állapota véglegesnek bizonyult, és vaksági járadékot is folyósítottak neki. A bíróság a tanács teljes kártérítési kötelezettségét állapította meg, és baleseti járadék fizetésére kötelezte. Nemrég a rokkant ember a járadék felemeléséért pert indított. A járásbíróság abból indült ki, hogy a balesetet szenvedett lakatossal azonos beosztású dolgozók keresete jelenleg 4800 forint. A járadék összegének megállapításánál azonban figyelembe vette, hogy az illető havonként kétezer forint rokkantsági nyugdíjat kap, könnyebb fizikai munkával ötszáz forintot kereshet és ezerötszázhuszonöt forint vaksági járadékban is részesül. Mindezek alapján havi 775 forintot ítélt meg neki. A megyei bíróság által jogerőre emelt ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki; — A balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetén, járadékul, az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Kormányhatározat értelmében minden tizennyolcadik évét betöltött vak személyt — jövedelmi viszonyaitól és a vakság okától függetlenül — azonos összegű járadékban kell részesíteni. Ez a baleseti járadék szempontjából nem minősül társadalombiztosítási ellátásnak. Bevezetésével ugyanis a vakok szociális helyzetét kívánták intézményesen javítani, ezért a károkozó felelősségének enyhítésére nem szolgálhat aiapul. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a vaksági járadékot csökkentő tényezőként vették figyelembe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a baleseti járadék összegét 2300 forintra emelte. Naposliba-vész Az egyik áfész részére egy vállalat nagy mennyiségű másodosztályú naposlibát szállított. Az átvétel után két hét sem telt el és az állatok kétharmada elhullott. Az illetékes állategészségügyi intézet igazolása szerint a tetemek vizsgálata több magas, súlyos betegséget állapított meg. Ezek után az áfész a vállalat ellen kártérítési pert indított. A Legfelsőbb Bíróság marasztaló ítéletet hozott. Mint az ítélet indoklásából kiderül, a vállalat, egyebek közt, azzal védekezett, hogy másodosztályú naposlibákért nincs szavatossági felelősség. — Kétségtelen — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy a szabványban nem szabályozott, másodosztályú minőségű, gyengébben fejlett kisebb súlyú naposállat csökkent értékű, ami árában is megmutatkozik. Az ilyennél nagyobb tartási költséggel és nagyobb elhullással kell számolni. A továbbtartásra azonban alkalmasnak kell lennie, nem szenvedhet súlyos betegségekben. Mindezekből következik, hogy a vállalat a kelésgyenge állatok szállításáért felelősséggel tartozik. Mentségére semmit sem tudott felhozni, tehát kártérítési kötelezettsége fennáll. ' H. E.
