Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 149. szám ÄRA: 1983. június 25., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta Paul Vernert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Paul Vernert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, • a szocialista építőmunka menetéről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az NSZEP együttműködése, a magyar—NDK kapcsolatok az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Véleményt cseréltek a világhelyzet, valamint a' nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről is. AZ 1982. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT ELFOGADÁSÁVAL Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka nása valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai arab nép önréndelkezési és önálló államalapítási jogának elismerése. Támogatjuk olyan nemzetközi konferencia -összehívását, amelyen valamennyi érdeke, t fél részt venne, köztük o Palesztin Felszabadítási Szervezet is. Megítélésünk szerint az arab államok fezi csúcsértekezletén elfogadott terv és ezzel összhangban álló szovjet rendezési javaslat reális kiutat mutat a válságból. Az elmúlt másfél esztendőben elmérgesedtek a Közép- Amerikában és a Karib- tenger térségében kialakult konfliktusok. Az imperializmus és szövetségesei gyakorlatilag hadüzenet nélküli háborút folytatnak Nicaragua ellen, s mindent megtesznek, hogy letörjék Salvador népének a függetlenségért, a társadalmi haladásért folytatott harcát. Külpolitikánk alapelveinek megfelelően kormányunk és népünk szolidaritása a Kuba, Nicaragua. Grenada és Salvador népeinek igazságos harca mellett áll. Hazánk szolidáris a dél-afrikai agresszió által sújtott országokkal is, s követeljük, hogy a pretoriai kormány hagyjon fel az Angola és Mozambik elleni nyílt fegyveres támadásokkal, és követeljük Namíbia függetlenségének haladéktalan biztosítását. Szocialista építőmunkánkban és nemzetközi tevékenységünkben egyaránt meghatározó szerepet játszik a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai sokrétűek, együttműködésük kiterjed a politika, a gazdaság, az ideológia, a kulturális és a tudományos élet minden területére csakúgy, mint nemzetközi tevékenységünkre. békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk védelmére. Rendszeresek pártunk és kormányunk vezetőinek vélemény- cseréi az előttünk álló feladatokról. Ezt a jól bevált gyakorlatot demonstrálják Kádár János elvtárs találkozói Jurij Andropov elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít hazánk és a szomszédos szocialista országok kapcsolatainak fejlesztésére. Itt különösen fontosnak tartjuk a nyílt és őszinte párbeszédet, a felmerülő problémák közös leküzdését. A múltnak a haladó hagyományok mellett sajnos visszahúzó maradványai is vannak, amelyeknek az eltávolítás szocializmust építő népeink közös érdeke. A külügyminiszter szólt fejlődő kapcsolatainkról a Varsói Szerződés és KölcsöPúja Frigyes beszéde A külügyminiszter bevezetőjében rámutatott: mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélybe került. Belső és külső feladataink, egész életünk, jövőnk szempontjából meghatározó jelentőségű: sikerül-e megőrizni és továbbfejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált európai együttműködést. A NATO 1979. évi úgynevezett kettős határozatának elfogadása után a szocialista országok rendszeresen és nagy nyomatékkai mutattak rá arra a veszélyre, amelyet az 572 amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéta jelent Európa és az egész világ békéjére. A Szovjetunió számos alkalommal kifejezte készségét az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alap. ján nyugvó megállapodás elérésére. A nukleáris töltetek egyenlő számára vonatkozó javaslata újból bizonyítja ezt. Ugyanakkor szovjet részről hangsúlyozták: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai nem engedhetik meg, hogy felboruljon a jelenlegi katonai erőegyensúly. A nyugati rakétatelepítések megfelelő válaszintézkedésekre késztetik a Szovjetuniót, a Varsói Szerződés országait. Kormányunk helyesli és támogatja az észak-európai, a közép-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló javaslatokat. Üdvözöljük Jurij Andropov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a Balti-tenger térsége is legyen mentes a nukleáris fegyverektől. A Magyar Népköztársaság küldöttsége következetesen síkraszáll azért, hogy a madridi találkozó tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentummal fejeződjék be, s hogy Európa a helsinki záróokmányban megjelölt úton és szellemben haladjon tovább. Ezt az elvi álláspontunkat erősítette meg Kádár János elvtárs a hat európai semleges és el nem kötelezett ország vezetőinek felhívására adott válaszában. Púja Frigyes az európai helyzet elemzése után szólt a különböző tartós konfliktusokról, a válsággócokról. Szemléletes példaként említette Izrael agresszióját Libanon ellen, a háborús készülődéseit Szíria megtámadására. — Ismert álláspontunk — mondotta —, hogy a közel- keleti válság átfogó, igazságos és tartós rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes kivonös Gazdasági Segítség Tanácsa több országaival. A többi között megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai normálisan fejlődnek, pártunk, kormányunk, a magyar nép őszintén szolidáris a lengyel testvérpártnak, a lengyel kormánynak, a lengyel hazafiaknak a válság mielőbbi leküzdésére, a szocialista építőmunka meggyorsítására irányuló erőfeszítéseivel. Az utóbbi időben bizonyos élénkülés tapasztalható a Kínai Népköztársaság és több szocialista ország, köztük hazánk kapcsolataiban. A magunk részéről a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával változatlanul készek vagyunk a kétoldalú államközi kapcsolatok fejlesztésére Kínával. A normális államközi kapcsolatok helyreállítására és fejlesztésére törekszünk az Albán Népköztársasággal is. Púja Frigyes részletesen szólt a fejlődő világ országaival kialakult kapcsolatokról, valamint arról, a tevékenységünkről, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük kétoldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Ezen belül megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk hazánk és a fejlett tőkés államok vezetői személyes találkozásainak és közvetlen tárgyalásainak. Befejezésül megállapította: a Magyar Népköztársaság népünk áldozatos, megfeszített munkával, eddigi eredményeivel megbecsülést, és tekintélyt vívott ki magának a nemzetek nagy családjában. Megyénk képviselői a padsorokban Tanácskozik a legfőbb államhatalmi testület Barcs Sándor (Bp. 1. vk), az MTI nyugalmazott vezér- igazgatója, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke végigteSzót kért még Újvári Sándor Zala megyei, Ispánovits Márton Bács-Kiskun, Tóth Géza Szabolcs-Szatmár, Pet- hő István Veszprém megyei és Kovács Ferenc budapesti képviselő. Ezután Lázár György válaszolt a vitában elhangzottakra. kintett a Szovjetunióra és a többi szocialista országra kényszerített fegyverkezési verseny több évtizedes történetén. Felsorolta azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai tettek az enyhülésért, a leszerelésért, s amelyek túlnyomó többsége mindmáig válasz nélkül maradt. A jelenlegi megromlott nemzetközi légkörben a magyar külpolitika fő feladata az — mondotta —, hogy a legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocializmus építéséhez. Törekvéseinkkel mi is igyekszünk hozzájárulni a feszültség csökkentéséhez. A képviselő egyebek között utalt a közelmúltban Budapesten megtartott IPU-tanácskozásra, amely azt bizonyította, hogy a nézetek különbsége ellenére is el lehet érni kompromisszumos eredményt. Lázár György vitazárója hogy több felszólaló példákkal illusztrálta: mennyire fontos napjainkban a vezetés javítása, az irányítási eszközök fejlesztése. Ezekkel a véleményekkel egyetértek — mondotta és hozzáfűzte: az ezirányú előkészítő munkálatok közel jutottak ahhoz a fázishoz, amikor a döntés meghozható, s a végrehajtás menetére is kialakulóban van az elképzelés. így előreláthatólag 1984—85-ben az irányítási rendszerünket tovább fejlesztő valamennyi lépést megtehetjük. — Nagy jelentősége van annak, hogy a vezetés javítása terén is előbbre jussunk — folytatta. Enélkül elképzelhetetlen a feladatok megoldása, irányítási rendszerünk továbbfejlesztése vagy az ennek megvalósítása során elérhető eredmények realizálása. A kongresszuson és azóta sok más fórumon is megfogalmazódott, hogy a fejlődés mostani szakaszában rendkívül nagy az emberi tényező szerepe. Fokozottan érvényes ez a vezetőkre. Ezt tudva és ismerve — ha csak szerényen is — de tettünk lépéseket. Erősíteni kívánjuk azt a gyakorlatot, amely a demokratikus fórumok — egyszerűen szólva: a munkások számára lehetőséget biztosít arra, hogy saját vezetőik munkájának minősítésébe beleszóljanak. Törvényes lehetőséget teremtettünk arra is, hogy a vállalati vezetőket is pályázat útján állítsák munkába, meghatározott időre alkalmazzák. De ezzel egyelőre — talán érthető okokból — az indokoltnál kisebb mértékben élnek. (Folytatás a 3. oldalon) A vitában elhangzottakat összegezve a kormány elnöke nyugtázta: a felszólalók mindegyike egyetértett azzal, hogy a kormány az 1980- ban megerősített program alapján, a beszámolóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt a bizalom megerősítésének ítélem és a kormány nevében megköszönöm — mondotta. A felszólalások sokszínűén átfogták társadalmi életünk úgyszólván minden területét. Valódi kérdésekkel foglalkoztak, kritikus, de reális és kiegyensúlyozott hangon, olykor töprengve, de minden esetben a megoldást keresve szóltak gondjainkról. Utalt Lázár György arra, (Fotó: Kőhidi Imre) Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés pyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének megnyitója után folytatódott a vita a Minisztertanács elnökének csütörtöki beszámolója felett. Elsőként Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra.
