Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-02 / 129. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. június 2., csütörtök Lakások — lakókra várva A NÉPI ELLENŐRZÉS azt vizsgálta, miért állnak üresen lakások, miközben a tanácsoknál még mindig jó néhány ezer igénylő várakozik az önálló otthonra. Minél több címet kerestek fel, annál erősebbé vált a meggyőződés: valami baj lehet lakásgazdálkodási rendszerünkkel. Mert találtak ugyan néhány olyan átmenetileg üresen álló bérlakást, amelynek a bérlője igazoltan tartózkodott hosz- szabb időre távol, vagy még folyamatban volt a hagyatéki eljárás —, de a jellemző mégsem ez volt. Hanem az, hogy a régi bérlők új, nagyobb lakást kaptak, s elhagyott, kevésbé komfortos, esetleg még el is hanyagolt otthonukat a tanács egyszerűen képtelen volt kiutalni. Bármilyen hihetetlenül is hangzik ez, a lakásosztályokon papírokat mutattak, igazolva, hogy ezt vagy azt a lakást már hányán utasították vissza a megtekintés után. ♦ Bizonyos szempontból érthető is ez, hiszen az üresen álló tanácsi lakások jelentős része szükséglakás, de legalábbis alapos felújításra szorul. Azok a családok pedig, amelyek már hosszú évek várakozása után végre felkerültek a lakáselosztási névjegyzékre, lehetőleg összkomfortos, szép otthont szeretnének maguknak. Csak azok nem tudják ép ésszel felfogni a dolgot, akik a megüresedett lakás szomszédjában mondjuk egy szoba-konyhában laknak, s akiknek nagyon is megfelelne a szóban forgó otthon, még a felújítására, rendbehozatalára is szívesen költe- nének. ök miért nem kaphatják meg a kiutalást, ha az a lakás úgyis üresen áll már évek óta? — kérdezték. A tanácsi szakemberek válasza egyértelmű: az üres lakást is csak annak lehet kiutalni, aki a lakáselosztási névjegyzéken szerepel. S ha nekik nem kell? Itt bezárul a kör, mert akkor egy darabig bizony üresen marad. Félreértés ne essék: nem a lakásosztályok előadóit hibáztatjuk, hiszen ők a legkevésbé sem tehetnek a dologról. Nekik egész egyszerűen hivatali kötelességük a jogszabályokat alkalmazni, amelyek olykor túl merevnek bizonyulnak. (Persze nemcsak lakásügyekben.) AZ igazsághoz tartozik, hogy nemcsak régi, elhanyagolt, alacsony komfortfokozatú, hanem olykor vadonatúj, összkomfortos lakások is hónapokig üresen állnak. A gondok az átadás-átvételi eljárás elhúzódásával kezdődnek, s a kiutalási procedúrával folytatódnak. Ma már egyre gyakrabban tapasztalni, hogy az emberek válogatnak, két- három megtekintő papírt is visszavisznek a tanácsházára valamilyen kifogással. Ha belegondolunk, tulajdonképpen, természetes, jó dolog ez, hiszen örvendetes, hogy igényesebbek lettünk, már válogathatunk is. A lakást az ember nem egykét évre veszi, ajánlatos tehát alaposan meggondolni a választást. Országszerte egyre több tanácsnál hallani, hogy az igénylők inkább nagyobb anyagi áldozatot vállalnak — a szövetkezeti lakás helyett például tanácsi vevőkijelölésű OTP-lakást is elfogadnak —, de meg is követelik, hogy az mindenben feleljen meg saját maguk és családjuk igényeinek. így fordulhat aztán elő, hogy a tízemeletes, sötét- konyhás panelházak jó néhány lakása olykor hónapokig, sőt évekig nem talál lakóra. Az egyik megye- székhelyünkön nemrégiben néhány tízemeletes házban több lakást — az eredeti tervtől eltérően — kénytelenek voltak tanácsi bérlakásként kiutalni, mert OTP- otthonként nem akadt rájuk vevő. ^ Az igények változását természetesen előbb-utóbb a a lakásgazdálkodás rendszerének is követnie kell. S a láncolat végén persze az építőipar áll, amely a megszokott házgyári tömegtermelésből a következő években egyszerűen nem tud megélni. Az átállás már meg is kezdődött: láthatóan országszerte egyre több a változatosabb beépítésű, alacsonyabb házakból álló lakótelep, mind gyakrabban találkozni a paneles családi házak építéséről szóló hírekkel. Ezek is az igények változását tükrözik, mint ahogy erre utal az a néhány előzetes adat is, ami a lakásigény-megújításokkal kapcsolatban vált ismertté. Szinte mindenütt számottevően visszaesett a szociális bérlakásokat igénylők száma, a korábbinál többen várnak viszont minőségi cserére, kényelmesebb, nagyobb alapterületű otthonra. Még akkor is, ha ezért fizetni kell. A LAKÁSGAZDÁLKODÁSSAL kapcsolatos új jogszabályok is egyértelműen arra ösztönöznek, hogy mobilizálódjon a lakásvagyon, a lehetőségek szerint minél többen találják meg — akár csere, akár építkezés, akár pedig vásárlás útján — az igényeiknek és pénztárcájuknak leginkább megfelelő lakásmegoldást. Mégpedig úgy, hogy a korábbinál igazságosabb teherviselés alakuljon ki, tehát ne kerüljenek indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe azok, akik semmilyen áldozatra nem hajlandóak, lakásgondjuk megoldását teljes egészében az államtól, a tanácstól várják. Támogassuk viszont minden saját erős kezdeményezést, mégha az csupán egy felújításra irányul is. S ha így lesz, előbb-utóbb talán csökken majd azoknak a lakásoknak a száma, amelyek manapság hónapokig, sőt olykor hosszú évekig üresen állnak. (D. A.) Százhúszezer tonna borsodi szén terven felül Százhúszezer tonna szenet termeltek terven felül a Borsodi Szénbányák tizenkét aknájában az év első öt hónapjában. A borsodi szénre, amely elsősorban a lakosság ellátását szolgálja, nagy szükség is van; az eladása nem okoz gondot a vállalatnak. Különösen megnőtt a kereslete, amióta javult a minősége, kevesebb benne az éghetetlen meddő, és magasabb a fűtértéke. A jobb minőségű szenet jobb áron is tudják értékesíteni. Ez az év első öt hónapjában mintegy harmincötmillió forinttal növelte a nyereséget; másik harmincötmillió forintos többletbevételt pedig az önköltség csökkentésével érték el. A gépek fölösleges járatásának megszüntetésével mérséklődött az energiafelhasználás, a tervszerű javítás eredményeként pedig megnőtt az egyes alkatrészek élettartama. (MTI) Meggyszüret A hét elején kezdték meg a korai érésű meggy szedését az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet 18 hektáros demjéni gyümölcsösében. Mintegy 120 mázsás termésre számítanak hektáronként, amely 80 százaléka exportra kerül (Fotó: Szántó György) Az összehangolt munka meghozta gyümölcsét Közművelődés termelőszövetkezeteinkben Egy, másfél évtizede a közös gazdaságok jelentős részében mostohagyermek volt a közművelődés, épp ezért a témakör iránt érdeklődő újságírót egyáltalán nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Ma már az ilyesmire ritkán adódik példa, ugyanis az utóbbi esztendőkben egészséges fejlődés bontakozott ki e téren is. A megyei összképről, illetve annak részleteiről, az elért eredményekről és a megoldásra váró gondokról beszélgettünk Szeműn Bélával, a Heves megyei Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közművelődési-oktatási főmunkatársával. Együttműködési megállapodások Az előbbre lépést számos tényező magyarázza. Az egyik az, hogy az átgondolt elképzelések valóra váltásához szövetségeseket, segítőtársakat kerestek. — Hattagú közművelődési bizottságot hoztunk létre, nem azért, hogy papírforma szerint tevékenykedjék, hanem amiatt, hogy áttekintse a helyzetét, s megszabja a legfontosabb tennivalókat. A tagok, tsz-elnökök, főmezőgazdászok, olyanok, akik nemcsak szívükön viselik az ügyet, hanem készek áldozatokat is hozni érte. Az elnök az eesédi gazdaság élén álló Hortobágyi Gusztáv, aki egyben a TOT köz- művelődési albizottságában is munkálkodik, azaz országos kitekintésre is szert tett. Jó érzés arról szólni, hogy ez a tevékeny gárda a Amint arról lapunkban már szóltunk, „megérett a bontásra” az egri piac épülete. A bauxitbetonból készült épületeknél is gyorsabban ment tönkre, mindössze húsz évig állt — és máris új megoldást kell keresniük. a város vezetőinek. A rajzasztalon már kész az épület, tervezője a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat két építésze, Iványi László és Troznai Attiláné. Elképzelésük nemcsak a piac környéki új épületek — Belvárosi ABC, Mágnes, Skála-Duett — fórmai „hagyományaihoz” igazodott, de igyekezett figyelembe venni a kivitelező, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat technológiai lehetőségeit, és műszaki felkészültségét is. A terv szerint az új piac kétszintes lesz. Nagyjából a mostani két épület alapterületét foglalja el, és 3000 négyzetméter új elárusítóteret jelent majd. A földszinkorábbi időszakhoz képest lendületes tempót diktált. A továbbhaladást biztosította az is, hogy máig is élő és gyümölcsöző megállapodásokat kötöttünk — ezek valamilyen formában mindkét partner javát szolgálják — a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával és annak sporthivatalával, a TIT Heves megyei Szervezetével, a Megyei Művelődési Központtal, az egyes járások és városok hasonló feladatokat ellátó intézményeivel, szerveivel. Egyre több mecénás A dicséretes szemléletváltozással indokolható az is, hogy egyre több szövetkezet bizonyította mecénási készségét. — A gazdaságok szociáliskulturális alapjukból rendszeresen támogatják a helyi művelődési otthonokat, házakat. Ez az összeg az ötezer forintos alsó határtól egészen a százezres szintig terjed. Nyilvánvaló persze az is, hogy ennek viszonzásaként joggal várják: a népművelők törődjenek tagjaik ismeretgyarapításával. Kollégáimmal együtt úgy látom, hogy ez az együttműködés o jövőben még erősíthető, annál is inkább, mert a nemes ügy javára kamatozik. Egy biztos: e terebélyesedő harmónia megkönnyítette ötleteink kivitelezését. A magasabb szintű tájékozottságért Az utóbbi időben — lehetőségeinkhez képest — igen ten kapnak helyet a zöldségkereskedők, mégpedig egy részük a maihoz hasonló zárt üzletekben árulhat, a többieknek pedig fedett területen jutnak elárusítóasztalok. E fedél kialakítására ragasztott fa tetőszerkezetet használnak fel, hasonlót a dohánygyári szociális épületben alkalmazotthoz. A földszinti árusok ellátására érkező autók számára az épület patakpart felőli oldalán zárt gazdasági udvart alakítanak ki. Ezenkívül megmarad a mai út is, valamint a parkolóhelyek jelenlegi helye — és ami nem utolsó: alapterülete is. Az épület emeletén a kisebb anyagforgalommal üzemelő árusok — virágosok, kifőzdések, vetőmagkereskedők — kapnak helyet, és ide kerülnek majd az üzemeltetéshez szükséges helyiségek is. így a piaciroda és a gázkazánház is. Az eddigiektől eltérően ugyanis ez a piac sokat tettek a szakmai ismeretek bővítéséért. — Annál is inkább, mert ez a termelés jogos igénye, közvetlen érdeke. Ott igyekeztünk orvosolni a gondokat, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet. Szorgalmaztuk a képzést és a továbbképzést, népszerűsítve az ilyen jellegű intézmények beiskolázási törekvéseit. Kihelyezett szak- és betanított munkás-tanfolyamokat szerveztünk Ecséden, Pélyen, Hevesen, Hatvanban, Nagy- rédén, s legutóbb Mezősze- merén. Ezek beváltak, mivel a résztvevőknek nem kellett elszakadniuk az otthontól, a családi környezettől, azaz házhoz ment az iskola, ősztől az állattenyésztésben munkálkodók utánpótlásáról gondoskodunk hasonló módon, három-négy kihelyezett kurzust indítva. így kell cselekednünk, mert bizonyos területeken még ma sincs annyi szakember, mint amennyire az eredményesebb a hatékonyabb gazdálkodás során szükség lenne. Művészeti csoportok, könyvtárak Mindenekelőtt azért léphettek előbbre, mert kendőzés nélkül felmérték a valódi állapotokat, s ezeket figyelembe véve alakították ki ,,haditervüket”. — Harminckilenc öntevékeny művészeti csoport — páva-, népdalkört, citeraze- nekart — tartanak fenn szövetkezeteink. A sikeres munkálkodásra utal az is, hogy közülük többen kiváló, jó országos minősítést szereztek, példát mutatva ezzel mások számára is. Többségük fűtött lesz, hogy télen se okozzon kárt a fagy a zöldségben, gyümölcsben — és az árusban. Az emeleti rész megközelítésére két, enyhe lejtésű rámpa szolgál majd, amin nemcsak a teherszállítás villamos targoncái, de a lépcsőt nem kedvelő vásárlók is közlekedhetnek, feltolhatják kocsijukat. A „komfortos” piacépület Dobó tér felőli végén egy kúpos tetejű épületrész kap helyet, benne ételbár létesül. Ez az egyetlen új funkció, amelyet a régi piac nem tudott. Szemre szép, feladatainak jól megfelelő benyomást kelti az új piac épülete. Az építők is „kiélhetik” szakmai becsvágyukat: az említett fa tetőszerkezeten kívül a vasbeton gerendák felhasználása éppúgy előfordul az épületben, mint a nyerstéglaborítás, és az egri specialitás, az alag- útzsalu alkalmazása. élén felkészült vezetők állnak, néhány helyütt azonban elkelne a jelenleginél sokrétűbb segítségnyújtás is. Annak örülünk, hogy alkalmat teremtettünk bemutatkozásaik számára, épp az előbb már említett együttműködési megállapodások révén. Fejlődött a klubmozgalom is, ám még korántsem jutott oda, ahol tarthatna. A különböző, a helyi és a nagyobb szabású vetélkedők nem okoztak csalódást, felkeltették az érdeklődést, s növelték a be- nevezők tájékozottságát. Felvettük a kapcsolatokat a községi,' a járási könyvtárakkal, felajánlva azt, hogy közösen tevékenykedjünk az olvasóvá nevelésért, amely a termelőszövetkezeti tagság körében — ismerve a korösszetételt és a rendkívüli lekötöttséget — egyáltalán nem könnyű dolog. — Nemhiába szorgoskodtunk, de tennivaló még van, regimentnyi. Több letéti bibliotékára lenne szükség, gyarapítani kellene a tsz-ek szakkönyvállományát. Tudjuk: ez nem megy máról holnapra, épp ezért szorgalmazzuk a közművelődési bizottságok tagjainak mind eredményesebb felkészítését. Ilyen volt a tavaly őszi egyhetes noszva ji olvasótábor, amelynek keretében módszertani tudnivalókkal vérteztük fel a hallgatókat — többek között — azért, hogy tudják, miként szervezzenek vetélkedőket, író-olvasó találkozókat. Bízunk abban, hogy aktivitásuk révén még többet tehetünk a földeken serénykedők szellemi gazdagodásáért. Pécsi István A terv tehát kész; a piac esetében azonban a szervezés tűnik a nehezebbnek. Az építkezés nyilvánvalóan a Dobó tér felújításának befejezése után kezdődhet és — sajnos — közel 2 évig tart majd. Ezért a Szúnyog közben, a patak túloldalán egy „pótpiac” készül, lebetonozott területére ideiglenes építmények kerülnek őszre. Ezután kezdődhet a régi piacépület bontása, illetőleg az új építése. Az ideiglenes piac kisebb területe nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a régi piac minden feladatának ellátását. Ezért a városi tanács türelmet kér a vásárlóktól, — megéri! — az árusoktól pedig azt, hogy éljenek jobban a lajosvárosi, a csebok- szári-lakótelepi kispiacok lehetőségeivel. Addig, amíg az építés közel 60 milliós feladata 1985 nyarára befejeződik. Kőhidi Imre Milyen lesz az egri piac? A rajzasztalon már ...