Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. máju& 28., szombat 13. Tudomány és gyermek, gyermek és tudomány — látszólag egymástól meglehetősen távoleső világ. De csak látszólag. Hogy miért és mennyire így igaz ez, arra jelen válogatásunkkal szeretnénk választ adni. összeállításunkból — reméljük — sokak számára kiderül, bebizonyosodik, mennyire fontos, mennyire meghatározó a gyermek fejlődése szempontjából a szeretetet percre sem nélkülöző, de tudatos és következetes szülői nevelés. Sokak számára bizonyára nem meglepő: ennek már a terhességi időszakban kell elkezdődnie és — véget talán nem is ér... összeállította: B. KUN TIBOR Nemi nevelés a családban Az ének-zenei nevelés kezdetei A szexualitás téma. A gyerekek hamarabb serdülnek, mint annak idején anyáink. A lányok menarché időszaka már 12 éves korban beköszönt. A világ nagyrészén átsepert a szexuális forradalom, csak mi hajtogatjuk gépiesen, hogy nem történt semmi, csak a fiatalság lett erkölcstelen és züllött. Ismerős ostoba közhely! A fiatalság nem erkölcstelen hanem türelmetlen, tudatlan és kíváncsi. Nagyanyámat kötötte az a vallási dogma, hogy a szexuális élet pusztán akkor erkölcsös, ha az utódok nemzésére korlátozódik. Ma a tabletták és egyéb védekező eszközök korában ez a kánon egyszerűen értelmetlennek tűnik. Sokan sírnak a régi „szép idők”-re emlékezve. Akkor valóban több volt a gyerek, mert a születésszabályozás ismeretlen volt, és valóban kevesebb volt a válás, mert ha egy nőt otthagytak, az erkölcsileg és anyagilag megsemmisült. A házasságokat nemritkán az érdek tartotta össze. Egyik olvasó írta a minap: „Soha ennyi jólöltözött és rosszul nevelt gyerek nem szaladgált az utcán, mint most.” Igaz ez? Sajnos, igen sok benne az igazság! A gyerek ugyanis alapvetően kíváncsi. Mindenre, ami őt körülveszi. Ismerni akarja saját testét, érdekli a mama, a papa, meg hogy hogyan született ő? A bajok rendszerint innen datálódnak. Mivel a szülőknek sem felkészültsége, sem szókészlete nincs, kezdődnek az elhallgatások, a represz- sziók. De, ha még tudnának is mit mondani, munkál bennük az álszemérem, a prűd magatartás: „Jaj, ezek csúnya dolgok, erről nem szabad beszélni. Ejnye, mindjárt a kezedre ütök, hová nyúltál?” Pistike előbb duzzog, majd gyűjtögetni kezdi a megválaszolatlan kérdéseit, és izgatni kezdi az a „csúnya dolog”, amiről nem illik beszélni! Partnereket, forrásokat keres. Barátokat, haverokat, idősebb férfiakat. Aztán majd csinálni is fog valamit, és azért még a bűntudat is gyötörni fogja, hiszen megmondták: „Ez egy csúnya, illetlen dolog”. A lányok, ha lehet, még rosz- szabb helyzetben vannak, mert nekik kiskoruktól kezdve szinte semmit sem szabad: „Ne hagyd! Ne engedd ! Nem szabad! Nem lehet!” Amikor már szabad lenne, meg lehetne, akkor rendszerint késő a „felszabadítás”. Született 1973'ban egy határozat. amelyik kimondja, hogy a fiatalokat elő kell készíteni a családi életre, ezen bérül meg kell oldani szexuális nevelésüket. Igen ám, de ki tegye ezt? A pedagógus, aki ebben a témában maga is tudatlan, és úgy „szabotálja el” ezeket az órákat, ahogy lehet. És ha ő is prűd? És álszemérmes? Akkor könnyen talál hallgatólagos szövetséget a szülőkkel, és mindenki tovább ködösít a dologról. Közben nem felvilágosítani kell a gyerekeket, egyszeri vagy kétszeri alkalommal. Folyamatosan nevelni kell őket, A szexuális nevelés kétségtelenül nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Közvetlen hatása nem mérhető. Hiánya azonban mérhetetlen károkat okoz. Nem kívánt terhesség, pro- miszkuitás, frigiditás, pszichés impotencia, örömtelerr ség, korai magömlés, agresz- szivitás, hogy néhány látványos következményt említsek. Ha egyszer amúgy igazából megvizsgálnák a mérhetetlen számú válások igazi okát, minden második hátterében ott állnak a szexuális élet kisebb-na- gyobb zavarai. Ha nem is tudunk mindig illő dolgot mondani a gyereknek, legalább a szándék legyen meg bennünk. Ne féljünk a „mindent-tudás” tói. Ha mindent tud, nem hajtja többé a kíváncsiság. Fei tudja mérni egy felelőtlen nemi kapcsolat minden hátrányát. És kivárja a megfelelő időt. A nemiséget misztikum és bűntudat lengi körül. A misztikum hamis, a bűntudat pedig veszélyes. Oszlassuk el sürgősen, és meglátjuk, hogy megnyerjük gyermekünk bizalmát. Néhány tanács: Serdülő lányunkat legalább egyszer vigyük el gyermeknőgyógyászhoz. A Nővédelmi Tanácsadókat éppen e célból hozták létre. Beszéljünk nyugodtan a fogamzásgátlásról, magyarázzuk el, hogy a serdülő szervezetre a hormonok igen kedvezőtlenül hatnak. Fiúgyermekünknek idejében szóljunk arról a drasztikusan egyszerű tényről, hogy bármelyik nemi aktusból származhat gyerek. Ha úgy érezzük, hogy bizonytalanok vagyunk, olvassunk, tájékozódjunk, soha nem késő, hogy tanuljunk a témához. Ajánlott irodalom: Andry, A. C.—S. Schepp: Hogyan születik a kisbaba?, Aszódi Imre dr.—Brecsán János: A házasélet ABC*je, Bágyoni Attila: Szex, szerelem, család, Bágyoni Attila —Varjasi Edit: Okos szóval, türelemmel, Bender E. F.: Helga Bormann Rolf: Ifjúság és szerelem, Buda Béla —Szilágyi Vilmos: Párválasztás, Hoffmann, H. J.—P. G. Klemm: őszinte szó a szerelemről, Kahn, Fritz: A szerelem iskolája, Seelmann, K.: Gólya hozza?. Seregély György: Fogamzásgátlás, Spock B.: Tinédzserek könyve, Strmenová, J.: A gólya hozott?, Szilágyi Vilmos: Nemi nevelés a családban, dr. Veress Pál: Beszéljünk róla. Már a kicsi gyermek is a hangok, zörejek sokasága között él. Eleinte a hangok megkülönböztetése még kevéssé fejlett nála, inkább csak az erősebb hangokra való reagálást figyelhetjük meg. Ahogy érik, egyre több hallási ingert fog fel. A gyermekek számára kiemelkedő jelentőségű az emberi hang, elsősorban azért, mert általa válik szorosabbá kapcsolata más emberekkel. A legelső emberi hang, amire szüksége van, szinte születése pillanatától kezdve, az anya megnyugtató hangja, dudo- rászása. Ám a zörejekre, az énekzenei hangokra is nagy szüksége van a gyermeknek, mert ezek elősegítik a külvilágban való tájékozódását, érzelmi kibontakozását. Sem megfosztani, sem túlterhelni nem szabad a hangokkal a gyermeket, hiszen a nagyon erős és hosszú ideig ható zörejek és hangok megijeszthetik, kifáraszthatják, sőt károsíthatják a szervezetét. Ahhoz, hogy érzékszervei egyre jobban működjenek, meg kell teremteni számára a környezet „optimális zajszintjét”. A gyermek érzékszerveinek fejlődésével, mindinkább szándékosan fordul a hatigforrás irányába, hosz- szabban figyeli beszélő vagy éneklő édesanyját és ő maga is játszani kezd saját hangjával, amely már jól megkülönböztethető a sírástól. A gyermek hangadása igen gyorsan fejlődik: gur- gulázik, lalázik, gőgicsél, sikongat, elnyújtott hangjai inkább az énekléshez hasonlítana, semmint a beszédhez. Láthatóan tetszik neki saját hangja, szinte játszik vele, mind hosz- szabban kiabálgat. Ez a szakasz a beszédet készíti elő, de megfelelő foglalkozással az igen korán kialaA szeplő kerek, kisebb- nagyobb foltos barnás bőrfesték-felhalmozódás, amely nem emelkedik a bőr szintje fölé. Legtöbbször arcon, főképp az orron és a homlokon, nemritkán a háton, a karon, a nyakon jelenik meg. Az arcon a serdülőkor táján van a legtöbb szeplő, a kézháton csak az ötödik évtized körül tűnnek elő a barna foltocskák. A háton és a vállon nagyobb, szabálytalan szélű, sötétebb szeplők is előfordulnak. A szeplő szélsőséges esete az arcon tavasszal néha megjelenő nagy, sárgásbarna, szabálytalan alakú folt — az ún. májfolt —, amely a máj, valamint a belső elválasztásé mirigyek zavarára utal. Az arc szeplője sokszor okoz keserű perceket a fiataloknak. Többnyire csak a kamaszok sajátja, az évek múltával elhalványul, s idővel teljesen eltűnik. Kiváltképp a vörösesbarna hajszí- nűeknél, halvány arcbőrűek. nél fordul elő, tavasszal erősebben előtűnve, ősszel pedig elhalványodva. A szeplő sok esetben vele született adottság, és öröklődik, de nem tekinthető bőrbetegségnek. Egyes népeknél a természet pompás ékének számít, s a fiatal nők festék segítségével tesznek az arcukra műszeplőket. kítható éneklés alapjául is szolgálhat. Különösen jelentős ebben az életszakaszban a ritmus élménye. Ősi mozdulat, ahogy az anya a karjában tartva, ritmikusan dajkálgatja a gyermekét, vagy ahogyan a bölcsőben vagy a babakocsiban ringatja. A gyermek, amint képes a tárgyakat elérni, megfogni, maga is ritmikusan ütögeti azokat, ütemesen hangot csalva ki belőlük. Amikor már ülni tud a gyermek, az anya vagy az apa ritmikusan döcögtet- heti a térdén, s közben énekelgethet neki. Igen sok régi népi mondókát ismerünk, melyek elsősorban a ritmusra épülnek. Mesevagy vershallgatás esetén is megfigyelhető, hogy a gyermek ismételten hallani szeretné egy-egy részletüket, örömét lelve az ismétlésekben. Egyéves koron túl a gyermek már megpróbálja utánozni, amit hallott, miközben ütemesen ringatja magát a kis dalokra. Mozgása még fejletlen, így hát segíthetünk neki abban, hogy rátaláljon a megfelelő ütemre: megfogva kezét, mi magunk irányíthatjuk a mozdulatait. Ezért is célszerű, ha énekelgetés közben ölbe vesszük, ringatjuk, vele együtt hajladozunk, hiszen így könnyen átveszi az ütemet, a mozgás ritmusát. Az énekszó és a ritmus összetartozása így alapélményévé válik. A kisgyermek szeret hangokat kiváltani a tárgyakkal is. Adjunk a kezébe egy fakanalat, egy dobozt, vagy zörgőkockát, hadd kísérje ütemes ko- pácsolással, zörgéssel a dalocskákat. Előfordul, hogy ő maga „talál ki” értelmetlen szavakat, mondó- kákát, dalokat és körbe- körbejárva a szobában, udvaron, hosszabb időn át énekelget, dúdolgat magában. Ne akadályozzuk meg Tavasszal a Nap fokozott ibolyántúli sugárzása hívja elő a szeplőket és a szervezet C-vitamin-hiánya (e vitamin ugyanis részt vesz a pigmentcserében). Nincs olyan szer, amely végleg eltüntetné a szeplőket, de egyes háziszerekkel (citrom, uborka, aludttejes pakolás stb). elhalványítható annyira, hogy alig vehető észre. Gyors, vagy fokozatos hám- lasztás révén is eltávolítható a bőrben felhalmozott pigebben az igyekezetében, s ne próbáljuk szüntelenül kiigazítani, hiszen ezek az első önálló „művek” az utánzás és a képzelet együttes termékei. A kisgyermekkorban még nem igen érdekli a kicsinyeket a dailok, mondókák szövege, tartalma. Az ütemes hangokra sokszor értelmetlenül halandzsáznak. Ezen ne lepődjünk meg, hiszen a hangokkal való játék sok, a nép ajkán élő gyermekdalban, felnőttek által kedvelt népdalban is megfigyelhető. A gyermek a kis dalokat, de sok minden mást, például mesét, verset, mondókát eleinte nem szándékosan vési emlékezetébe, gyakori hallás alapján tanulja meg azokat. A gyermek ének-zenei fejlődését azzal segíthetjük elő, ha sokszor elénekelgetjük előtte ugyanazokat a dalokat. Énekeljünk neki öltözködés közben, fürdetésnél, de leginkább, amikor játszunk vele. A zene nemcsak hangulati életünket, egész lelki világunkat befolyásolja. Ha idegesek vagy fáradtak vagyunk, sokszor megnyugtató lehet egy-egy zenedarab végighallgatása. Ismerjük a zene gyógyító hatását is, hiszen az ének, a zene felélénkíthet ^vagy lecsillapíthatja kedélyhullámzásainkat. Láthatjuk tehát, hogy a beszédnek, a zörejeknek, a hangoknak, az éneknek és a zenének, amelyek születésünktől kezdve életünk végéig körülvesznek minket, milyen összetett szerepe van az emberek közötti kapcsolatok megteremtésében, a külvilág megismerésében, a környezethez való alkalmazkodásban, érzelmi életünkben. Éljünk e hatásokkal a családi nevelésben is, gyermekeink személyiségének sokoldalú fejlesztése érdekében! ment, ily módon a szeplő ideiglenesen eltűnik. Ha azonban újabb ibolyántúli fényhatás éri a bőrt, a szeplők ismét kibújnak. Megelőzésére a szabadban fényvédő kenőccsel kell védeni a bőrt. A képünkön látható szeplős kisfiúnak természetesen semmi szüksége sincs óvórendszabályokra a „szeszélyes” szeplőivel szemben. (KS) A család gyermeket vár... A családi élet legcsodálatosabb eseménye, ha két ember szerető kapcsolatából új élet fakad. A gyermekvárás hónapjai alatt megváltozik a család addigi életvitele, és a kis jövevény fogadására készülnek a szülők. A felkészülés feladatai sokrétűek. A családi harmónia megtartása céljából elsősorban arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a várandós nő nem szűnt meg egyben feleség is lenni! Vigyázzon arra, hogy férje ne érezze magát elhanyagolt, háttérbé szorult személynek, nehogy akaratlanul féltékeny legyen születendő gyermekére. A terhes anya ossza meg a várakozás szépségét férjével és örüljenek együtt, ha a kis magzat, édesanyja szíve alatt, életjelt ad magáról. így alakulhat ki meghitt kapcsolat már születése előtt a magzat és az apa között. Erre azért van szükség, mert a legtöbb férfi érzelmileg csak fokozatosan fejlődik apává, míg az anyát magzatával nemcsak testi, hanem „lelki köldökzsinór” is szorosan összeköti. Kedves, kellemes tennivaló a babakelengye előkészítése. Ne hagyjuk az utolsó napokra. A csecsemő- ápolási tudnivalókat is el kell sajátítani minél előbb. Olvasson a terhes anya ilyen témával foglalkozó szakkönyveket. Beszélgessen ezekről férjével is, hogy az alapvető tudnivalókkal ő is tisztában legyen. Így nem okoz neki megoldhatatlan problémát, ha az anya véletlenül beteg, és a csecsemőt néhány napig az apának kell gondoznia. Gondoskodni kell előre arról is, hogy a baba ágya és egyéb felszerelése hová kerüljön. Nem kell megijedni attól sem, ha a bútorok áthelyezése válik szükségessé. Legfontosabb szempont az legyen, hogy a baba világos, huzatmentes, napos helyre kerüljön. Ha nem az első gyermekről van szó, a terhes anya nagyon fontos feladata a testvér vagy testvérek megfelelő előkészítése. így idejekorán megelőzheti a testvérféltékenység kialakulását. Ezt nagy tapintattal kell végeznie, mért egész életre kiható lelki következményei lehetnek. Elrettentő példa, ha a gyermeknek azt mondja az édesanyja: „ne legyél rossz, mert ha megszületik a testvéred, csak őt fogjuk szeretni. Te már nem kel- lessz” stb. Ezzel gyermeke szívében felgyújtja a féltékenység tüzét a születendő gyermek iránt és ezt a tüzet már nem lehet, vagy nagyon nehéz lesz eloltani. Több gyermek esetén az édesanya terhessége jó alkalom arra is, hogy természetes módon, — a gyermekek korához mérten —, felvilágosítást kapjanak. Négyéves kortól már nyugodtan megmondhatja az anya a gyermekének, hogy szíve alatt hordja a megszületendő kistestvért, mint ahogy őt is ott hordozta, táplálta, mielőtt megszületett. A terhesség és a baba születése legyen örömteli, nyíltan kezelt téma a családban. Így a kis jövevény már szinte családtaggá válik születése előtt is a család érzelmi életében. Fási Katalin (—e—a) Szeszélyes szeplő Kiemelt budapesti munkára, magas kereseti lehetőséggel a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvesz: ács, vasbetonszerelő, csőszerelő, hegesztő, kőműves szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat. Helyben biztosítunk szállást, étkezést. Nógrád és Heves megyéből munkásszállító autóbuszjárataink vannak. Jelentkezés: Felvételi irodáinkban Budapesten, közvetlenül a 3. sz. metró-állomások mellett:- Arany János utcai megállónál, Budapest, VI., Zichy Jenő u. 1. (Bajcsy Zs. u, sarok) — Kőbánya-Kispest végállomásától 600 m-re, a 31. sz. mh. fő-építésvezetőségen, XIX., Kispest, Vak Bottyán u. 43. sz. Házzal szemben, valamint a központban: Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 6.
