Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 12., csütörtök 5 Az Urengoj—Uzsgorog gázvez Az Urengoj—Uzsgorod gázvezeték csuvasi szakaszának építésvezetője, Leonyid Mi- helszon (jobbról) és Roman Daminov, a hegesztőbrigád vezetője (Fotó: APN) ^k személygépkocsi szél- védő üvegén a nyomtatott betűs cédula: „Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték” — mágikus erejű volt. Elsőként engedtek bennünket a benzinkúthoz, szívesen segítettek nekünk, hogy kikecmeregjünk a földutak eső utáni vendégmarasztaló sarából, a közlekedésirányítók tisztelettel köszöntöttek bennünket. Csuvasföld (autonóm köztársaság az Oroszországi Föderációban, a Volga középső folyásának vidékén) egész történelme folyamán nem volt még ekkora forgalom az útjain: dömperek, tehergépkocsik, csőszállítók végtelen sora követi egymást. Ebben a gépjárműáradatban sebesen száguldottunk a Bolsoj Civil folyócskához. A gépkocsit Leonyid Mihelszon, a 27 éves mérnök, a gázvezeték-építés csuvas szakaszának irányítója vezette. Az imént közölték vele rádión, hogy egy nehéz csőrakó gép a folyó árterének agyagos talajába süllyedt, s mi azonnal a szerencsétlenség színhelyének irányába fordultunk. A gázvezeték-építők városának kövezetkockákkal kirakott utcája mentén egyenes sorokban álló lakókocsik fényei villantak fel. Fél évvel ezelőtt mező volt itt, ahol egyetlenegy lakókocsi állt. — öt ember élt a kocsiban eték. A csuvasi részleg csőhegesztő bázisa SZOVJETUNIÓ (Csuvas ASZSZK) Mihelszon mérnök hitvallása — emlékezik vissza Leonyid. — Én, a három kotrómester és a gépkocsivezető. Egyébként a lakókocsi kirakodásához egy nehéz emelődaru érkezett az alattomos láphoz. Képzeljék csak el: felszántott föld, amelyen a traktor nyugodtan végighalad, és nem történik semmi, a mi ormótlan lakókocsink viszont a vezetőfülkéig elmerült. Csak 12 óra múlva tudtuk nagy nehezen kihúzni. A közelmúltban, a kialakult hagyomány szerint, a gázvezetéket néhány, szűk területre specializálódott építésvezetőség építette. Az egyik a csőgödröt ásta ki, a másik a csöveket hegesztette, a harmadik a csőszigetelést végezte. Mindegyik csak a saját munkájával foglalkozott. És időnként az egyik késleltette a többieket, és ha valami üzemzavar, rendellenesség történt, egyszerűen lehetetlen volt a vétkest kinyomozni. Ma az előkészítő, a hegesztő, szigetelő és egyéb részlegek az úgynevezett komplex műveleti futószalagrendszerben egyesülnek, s a rendszer kipróbálásra kész csővezetékszakaszt hagy maga után. A folyamatos műveletnél ugrásszerűen nőtt a munka termelékenysége. Amíg korábban a havi 15 kilométeres csőszakasz lefektetése kitűnő eredménynek számított, ma az ütemes műveleti futószalag naponta egy kilométert, sőt, többet halad előre. — őszintén bevallom — emlékezik vissza Leonyid, —, kissé megszeppentem, amikor megbíztak a futószalagrendszer irányításával. Természetesen rendelkeztem már megfelelő tapasztalattal, az építészmérnöki egyetem elvégzése után öt évig északon dolgoztam. Nálunk az a tréfás mondás járja: aki kibírt öt évet a gázvezeték nyomvonalán, az már sohasem hagyja ott. Am az itteni méreteket, léptékeket is számításba kell venni. A két folyó, a Volga és a Szu- ra közötti szakaszt egy évnél kevesebb idő alatt kellett megépíteni. És nemcsak egyszerűen lefektetni a csővezetéket, hanem 35 folyót és patakot, 13 gépkocsiutat és vasutat átszelni, 60 mély szurdok akadályát leküzdeni. A munkások közül sokan, akik már hosszú éveket töltöttek a gázfővezeték építésén, elégedetlenségüknek ad- ' tak hangot, amikor megtudták, hogy ilyen fiatal ember lett a vezetőjük. Ráadásul néhány mérnöknek sem tetszett, amikor elhatároztam, hogy új, kísérleti csőhegesztő berendezést iktatok be a futószalagrendszerbe. Másutt még a tapasztalt munkavezetők is lemondtak erről a berendezésről : egyidejűleg dolgozni és kipróbálni — felesleges nehézségeket jelent. Én azonban kiszámítottam: amikor a csőhegesztő berendezés dolgozni kezd, kamatostól megtéríti az első hónapok veszteségeit, és kitartottam a saját véleményem mellett. Az új vezető megérkezéséhez kapcsolódott az egyéni munkalap alapján történő munkaszervezés, amikor is mindenkinek nem a munka- műveletért fizetnek, hanem a kipróbálásra kész gázvezeték kilométeres szakaszáért. Az ilyen rendszer, amely a végső eredményt célozza, és arra késztet mindenkit, hogy a legkisebb ráfordítással a lehető legjobb eredményt érje el, már régóta létezik a szovjet iparban, és brigádvállalkozásnak nevezik. Itt azonban nem 20—30 embert számláló, önálló elszámolású gyári brigádról van szó, hanem sok száz emberről, számos technológiai folyamatról és szolgálatról. A fiatal mérnök vállalkozó szelleme és határozottsága lassanként tekintélyt szerzett neki a kollektívában. No és az idő igazolta döntéseinek helyességét. ... Már nem jutottunk el a Bolsoj Civil folyócskáig. Rádión jelentették, hogy a csőrakó gép saját erejéből kivergődött az ingoványból, s már úton van a célja felé. Megfigyeltem, hogy a két hívás között mindössze ötven perc telt el. Oleg Lajnye Megőrizte a Dana-parti város atmoszféráját BULGÁRIA Rusze, a megújuló város Rusze sajátos varázsa egyedülálló építészeti örökségében rejlik. A város pompás épületeit Bulgáriának az oszmán rabság alól való felszabadulása után (1878) a híres európai építészek építették. A jelentős történelmi eseményeket átélt házak és paloták megőrizték e Duna-parti város atmoszféráját. A bolgár restaurátorok már több mint egy évtizede fáradoznak azon, hogy visz- szaadják a házak eredeti szépségét. Több mint 300 műemlékké nyilvánított épület szerepei a tervükben: közülük 140 már eredeti formájában tündököl. — A munka két irányú — montja Georgi Radulov, a városi tanács kulturális-em- lékvédelmi osztályának vezetője — egyrészt helyreállítjuk és korszerűsítjük a legreprezentatívabb épületeket, másrészt — például a Fő utcán — rendbe hozzuk sorházak homlokzatát. A ruszeiek a műemlékházakat nem tekintik csupán múzeumi látványosságnak, hanem igyekeznek azokat megfelelően kihasználni. — Végül is az a célunk — folytatja Georgi Radulov —, hogy a szép régi házakat új életre keltsük. Ennek megerősítésére valóban sok példát lehet hozni. Az egyik helyreállított házban berendezték az „Újszülöttek házát”: itt tartják a város legfiatalabb polgárainak ünnepélyes névadóját. Több mint tíz éve nyitotta meg kapuit a felszabadulás utáni egyik első ruszei polgár- mester, Georgi Martinov házában a kulturális dolgozók klubja. Az Építők Alkotóházában a hajdani építészek fantáziáját és kifinomult ízlését csodálhatjuk. Épségben maradtak a kereskedőutca házai is — ezek üzleteit a korszerű követelményeknek megfelelően felújítják. A restaurációs munka napjainkban is tart. Több létesítményen folyik a munka: egyik az a posztókészítő műhely, amelyben valamikor Zahari Sztojanov, az ismert író is dolgozott; a másik egy reneszánsz kori ház, amit a Ruszei Népművészeti Mesterközösség kap majd meg; a harmadik a XVII. században épült Szentháromság-templom. A legnagyobb figyelem az egykori adóhivatal épületére irányul, amely a Szava Ognjanov Drámai Színháznak ad otthont. A múlt évben kezdődött felújítása után Rusze kulturális életének központja lesz. Ruszka Zagoroszka ROMÁNIA Idegenforgalom Kolozs megyében A kolozsvári megyei turisztikai hivatal szervezésében 1981-ben csaknem 400 ezer vendég üdült, nyaralt, és ismerkedett Kolozs megye nevezetességeivel. Tavaly valamivel kevesebb volt a turisták száma, de így is 1,24 millió vendégnapot töltöttek a kül- és belföldiek a megyében. Külföldről 91 ezren keresték fel Kolozsvár, Torda és más városok nevezetességeit. A közeljövő idegenforgalmi tervei között szerepel, hogy Kolozsvár belvárosában egy újabb turistaszállót építenek. A Fellegvári-tető vendéglátóipari létesítményeit egy személyszállító drótkötélpálya megépítésével kívánják „közelebb hozni” a városhoz. Űjabb országúti turistaszállót és vendéglőt terveznek a Feleki-tetőre is. A Kolozs megyei tanács gondot fordít a nevezetes gyógyfürdők — Kolozs, Sza- mosfalva, Torda és Kérőfürdő — korszerűsítésére, átépítésére is. Az 1381 méter magas Kisbányai-hava- sokban téli sportbázis kiépítését tervezik. E helyet földrajzi fekvése, éghajlata a szív- és idegrendszeri megbetegedések kezelésére is alkalmassá teszi. A Szamos menti hidroenergetikai rendszer kiépítésével megteremtett tóvidék és erdősítés Bélés és Fintinele környékét gyógyüdülőhellyé változtatta. Már az idegenforgalmi szezonra felújítják a kolozsvári Sport Szálló melletti, valamint a kérőfürdői és tordai uszodát. Gyaluban és Fintinelén többféle sport gyakorlására alkalmas pályát építenek. A biliárd, a sakk, az asztalitenisz kedvelőinek is lesz hol eltölte- niük szabad idejüket. Tavaly korszerűsítették a közkedvelt kolozsvári Melody bárt és vendéglőt, amelyet főidényben az idén már birtokukba vehetnek a szórakozni vágyó turisták. Ez évben még egy luxusszálló átadására is készülnek Kolozsvárott. A megye idegenforgalmának fellendülése annak is köszönhető, hogy az utóbbi években 12 új turisztikai egységet — többek között három szállodát, két vendégfogadót, több villát és pavilont — adtak át. A megyei szálláslehetőségek az 1975. évi 2451 helyről 1982- re 5100-ra bővültek. A meny- nyiségi fejlődés mellett a turisztikai programok minősége is emelkedett. A megyei turisztikai hivatal tevékenységének az a célja, hogy a pihenést, a kikapcsolódást összehangolják az ismeret- szerzéssel, a szellemi gyarapodással és a tevékeny szórakozással. Mindezek érdekében a Kolozs megyét választó turistáknak gazdag kulturális programokat, sportolási lehetőségeket is kínálnak a gyönyörű tájak, gyógyfürdők és műemlékek" mellett. A dél-csehországi Putim község „Kandúrhoz” címzett kocsmája előtt úti porlepte autóbuszok és gépkocsik állnak, soknyelvű nemzetközi társaság száll ki belőlük. Az úton egyszer csak megjelenik Svejk, a derék katona, és mindjárt véle szemben a kakastollas csendőr. A csendőr azonnal letartóztatja Svejket, mivel ellentmondásba keveredik: azt állítja, hogy Budejovicéba igyekszik, holott abból az irányból jön. A kocsmában aztán lejátsszák azt a jelenetet, amelyben Svejket orosz kémnek gyanúsítva átadják a felettes csendőri szerveknek. A jelenetet a Hasek-cente- nárium alkalmából mutatták be, sok más színes és humoros megemlékezéssel együtt. Ugyanez az epizód szolgált alapjául annak a televízió- műsornak, amely azt próbálta kideríteni, vajon meg- tehette-e Svejk két nap és két éjszakán át tartó meneteléssel azt az utat, amelyen regimentje után indult Táborból Ceske Budejovicébe, de eltévedt Olimpián helyezett távgyaloglót kértek fel a kísérlethez, de bebizonyosodott, hogy lehetetlen feladat elé állították. Hasek születésének szombati, századik évfordulóját már hetekkel megelőzően minden korábbi rekordot megdöntött a Svejk színhelyeit felkereső látogatók száma. A Kehelyhez címzett sörözőben, amelyet ma már jobbára Svejk-kocsmaként emlegetnek, a szokásosnál is több a vendég. Akinek éppen nem jut hely, nosztalgiával emlegeti azt az időt, amikor Palivec úr vendéglőjében csak egy magányos vendég üldögélt: Bretschnei- der úr, az államrendőrség civil ruhás detektívje, akinek Svejk első letartóztatását köszönhette, Azok is eljöttek Csehszlo-- vákiába, akik hivatásszerűen foglalkoznak Svejk és Hasek emlékeivel: a Csehszlovák írószövetség dobri- si vendégházában tizenkét ország 180 irodalomtörténésze háromnapos tanácskozást tartott Hasek értelmezéséről, irodalmi világképéről. A századik évforduló kapcsán áttekintették a szatíra jelenlegi helyzetét, Svejk hatását a mai humorra és Josef Lada ugyancsak világhírűvé vált illusztrációinak utóéletét a karikatúra stílus- irányzataiban. Megvitatták a Hasek fordításával, film- és színházi feldolgozásaival kapcsolatos kérdéseket. Ezek márcsak azért is időszerűek, mivel Prága legjobb mozijában csütörtöktől két héten át sorozatban Hasek ihlette filmeket vetítenek, köztük olyan ritkán látható alkotásokat, mint a Svejkbői 1926- ban készült némafilm. A prágai Vinohrady Színház ismét műsorára tűzte a derék katona kalandjait. Ezekben a hetekben jelent meg Prágában a Svejk új kiadása nyolcvanezer példányban. Szűcs D. Gábor, Prága összeállította: Gyurkó Géza A Kehely „zarándokai”
