Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 7., szombat BUKAREST Bukarestben pénteken folytatódtak a magas szintű román—kínai tárgyalások Nicolae Ceausescu az RKP főtitkára és Hu Jao- pang, a KKP KB főtitkára közt. A tárgyaláson kölcsönösen kifejezték azt a szándékukat, hogy bővítik és elmélyítik a két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatait. KAIRO Az izraeli kormány hosz- szúra nyúlt rendkívüli minisztertanácsi ülése pénteken „elvben” elfogadta a libanoni csapatkivonásról elkészült megállapodás-tervezetet. Az izraeli kormány- szóvivő szerint azonban Tel Aviv „néhány pontot” még tisztázni kíván, olyanokat, amelyek biztonsági kérdésekkel kapcsolatosak GENF Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Karel Hoffmann, a csehszlovák szakszervezetek központi tanácsának elnöke látogatást tett a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban. CANBERRA \z ausztrál kormány számít a Szovjetunióval fenntartott együttműködésre és reméli, hogy a két ország kapcsolatainak erősítésére és javítására irányuló közös erőfeszítések meghozzák a kívánt eredményeket — jelentette ki pénteken Sir Ni- nian Stephen ausztrál fő- kormányzó a Szovjetunió Canberrában akkreditált új nagykövete megbízólevelének átvételekor. LONDON Csütörtökön helyhatósági választásokat tartottak Nagy- Britanniában. Az eredmények lényegében tartósították az eddigi politikai helyzetet, s mint az első elemzések mondják, „Thatcher asszony nem lett okosabb” abból a szempontból, itt van-e a pillanat az általános választások kiírásához. Egészében a toryk az ország déli, az ellenzék pedig az északi körzetekben erősítette a befolyását — nagyjából társadalmi bázisának megfelelően. Szovjet felhívás a madridi tanácskozáson Moszkvában pénteken nyilvánosságra hozták azt a felhívást, amit a Szovjetunió intézett a madridi találkozón részt vevő országokhoz. A dokumentum a többi között megállapítja: a Szovjetunió kész elfogadni azt a határozattervezetet, amit a semleges és el nem kötelezett országok terjesztettek be ez év március 15-én. Mint ismeretes, a semleges és el nem kötelezett országok március közepén tett módosított határozattervezetéről több szocialista ország vezetője — köztük Jurij Andropov és Kádár János — nyilatkozott úgy a múlt héten, hogy az jó alap a tanács eredményes befejezéséhez. A mostani szovjet felhívás megállapítja: a tervezet nem vesz figyelembe számos lényeges elképzelést, s lehetséges, hogy más részt ■ vevő államok is úgy értékelik, hogy az nem felel meg teljes mértékben állás- pontúknál^ Ennek ellenére a Szovjetunió kész elfogadni a tervezetet olyan formában, ahogy azt március 15-én az el nem kötelezett és semleges államok előterjesztették, mivel a Szovjetunió érdekelt a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat folytatásában, a béke megszilárdításában, az európai biztonság szilárdításában, az európai államok közötti együttműködés fejlesztésében és a katonai szembenállás mértékének csökkentésében a kontinensen. A szovjet felhívás megállapítja, hogy a madridi tanácskozás — amely a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat fontos eleme — túlságosan régóta tart már. A találkozó eddigi menete megmutatta, hogy mostanra már teljes mértékben világossá vált az egyes résztvevő államok álláspontja, és gyakorlatilag nincs további lehetőség a megbeszélések eredményes folytatására. A jelenlegi tervezet lényegében több mint kétéves megbeszélések eredménye, 35 ország álláspontjainak szintézise. Ezért ha bármelyik résztvevő ismét módosításokat kívánna tenni, sőt a módosításokat kívánná módosítani, kiegészítéseket és változtatásokat óhajtana eszközölni a tervezeten, akkor mindegyik államnak joga lenne saját módosítására. Ez pedig azt jelentené, hogy füstbe menne mindaz a pozitívum, amit Madridban sikerült elérni. Ha a többi részt vevő tagállam is a Szovjetunióhoz hasonló átfogó politikai megközelítést és felelősségérzetet tanúsít, akkor néhány napon belül lényeges, kedvező eredményekkel lehetne befejezni a madridi tanácskozást. Nicaragua a BT összehívását kérte Új finn knrmány Mauno Koivisto köztársasági elnök pénteken kinevezte a finn köztársaság 63. kormányát. Kalevi Sorsa miniszterelnök negyedik kormányának — a korábbi kormányok hagyományos gerincét alkotó Centrumpárt, Svéd Néppárt, Finn Szociáldemokrata Párt mellett — tagja lett a Falusi Párt is, mely 1967-es megalakulása óta első ízben osztozik a kormányfelelősségből. A nicaraguai kormány csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a közép-amerikai válság és az ellenforradalmi erők nicaraguai területre történt újabb betörései nyomán kialakult helyzet megvitatása céljából. Hxigo Tinoco külügyminiszter-helyettes a Biztonsági Tanács soros elnökéhez címzett, levelében hangsúlyozta: a Reagan-kormányzat által pénzelt, kiképzett és támogatott somozisták hondu- rasi területekről hajtják végre támadásaikat. ENSZ-források szerint lehetséges, hogy a Biztonsági Tanács még a hét végén összeül. Luther Márton emlékére Unrtepélyes, nemzetközi történelemtudományi megemlékezést rendeztek az NDK- ban. Képünkön: a találkozó külföldi vendégei közül Wartburg váránál dr. Richard Freiherr von Weizsäcker nyugat-berlini főpolgármester feleségével; középen Schröder nyugat-berlini lelkipásztor. (Népújság telefotó: ADN— MTI—KSj ~( Külpolitikai kommentárunk Láthatatlan karmester? RÉGÓTA SUTTOGNAK A DIPLOMÁCIÁI SZÍNFALAK MÖGÖTT egy titkos amerikai—izraeli hely- cserés összjátékról a Közel-Kelet nagy kérdéseiben. Erre utalt az óvatos amerikai fanyalgás Tel Aviv telepítés-politikájával szemben, vagy az emlékezetes vérengzés a bejrúti palesztin menekülttáborban lefolyt, emlékezetes ügyében. A suttogás persze csak suttogás. Kézzelfogható bizonyíték eddig nem került elő. Most azonban ismét történt valami, ami felerősíti a gyanút. A közel-keleti feszültség újra kiéleződött — jelentik a világ nagy hírszolgálatai. Libanonban — váratlanul, sőt meglepetésszerűen — ismét eldördültek a fegyverek. A közeli hegyekből tüzérségi tűzcsapás érte Nyugat-Bejrútot. A becsapódásoknak több halálos áldozata van. A tűzpárbaj különben az Izrael pártolta, jobboldali keresztény falangisták és a druz szocialista milícia között dúl, fenn, a hegyek között. A fővárost azonban nem néhány eltévedt lövedék, hanem kiszámított pergőtűz érte. MÉG FELTŰNŐBB, HOGY E LÖVÖLDÖZÉSSEL EGYIDŐBEN, az innen hatvan kilométerre lévő Tripoliban szintén tűzharc kezdődött, mintha csak gombnyomásra, vagy valami láthatatlan karmester intésére történt volna. Ott jobboldali mohamedán szervezetek csaptak össze a Szíriával rokonszenvező haladó erőkkel. A legfeltűnőbb mégis az, amit a váratlanul kiújult tűzharcokról az izraeli politikusok mondanak a velük tárgyaló Shultz amerikai külügyminiszternek, aki nógatja őket, hogy sürgősen írják alá a libanoni csapatkivonási egyezményt, „addig, amíg jó pozícióban vannak”, mert ő maholnap tovább utazik a térségből. Némely izraeli miniszterek azzal válaszoltak Shultznak, hogy íme, e lövöldözések bizonyítják: a libanoni kormány képtelen az ellenőrzése alatt lévő terület megvédelmezésére. Még „érvük” is van: egy halott és kilenc sebesült izraeli katona, aki Bejrútban az ágyuk kereszttüzébe került. Vajon az elesett izraeli katona sejtette-e halála pillanatában, hogy — meglehet — saját kormánya sötét játékának az áldozata? S ha ő nem is gondolhatott már erre, megsebesült kilehc társának eszébe jut-e majd, hogy egymás mellé tegye az eseményeket és megkérdezze, hogy miért vezényelt tüzet a láthatatlan karmester épp akkor, amikor az ő dzsipjük járt abban a szektorban? ALKALMASINT VALID DZSUMBLATTNAK, a Haladó Szocialista Párt vezetőjének és a bejrúti rádiónak van igaza, amikor arra figyelmeztet, hogy az összecsapások kiélezésében egyedül Izrael érdekelt, mintahogy — minden jel szerint — csapatainak kivonásában egyáltalán nem érdekelt. Az érdekek kusza közel-keleti halmazatából azonban végül mégis a békés, politikai rendezésnek kell előkerülnie, ezt megakadályozni semmiféle karmesteri trükkel nem lehet. Firon András Fegyverzetkorlátozás, leszerelés (IV/4.) Nincs más alternativa! A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia 1983 februárjában javasolta: 1. ) A szovjet szárazföldi haderő 20 ezer tagját, s ugyanakkor az amerikai katonai személyzet 13 ezer tagját, közös megegyezéssel, vonják ki a közép-európai térségből. 2. ) A szovjet és amerikai haderőcsökkentés befejezése után mindkét fél fagyassza be haderejét és fegyverzetét, amennyiben időközben nem születne további megegyezés. 3. ) A haderőket és a fegyverzeteket Közép-Eu- rópában csökkentsék 900— 900 ezer főre, s gondoskodjanak a megállapodás végrehajtásának megfelelő ellenőrzéséről. Előzmények: 1973 óta folynak a tárgyalások Bécs- ben a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről. Á jelenlegi állomány: a Varsói Szerződés szárazföldi és légiereje 979 ezer főnyi legénységgel rendelkezik, a NATO megfelelő részereje 991 ezer fő. A szocialista országok 1973-ban tett eredeti javaslata: 1977-ig mindkét fél 150— 150 ezer fővel csökkentse hadseregét és fegyverzetét. 1976-ban a szocialista országok új javaslatukban a szembenálló erők fokozatos csökkentését ajánlották. 1980 augusztusában a Szovjetunió egyoldalúan kivont 20 ezer katonát és ezer páncélost a térségből. A szocialista országok 1982- ben tervezetet készítettek a kölcsönös haderőcsökkentésről. A nyugati országok ellenállása miatt mostanáig megegyezés nem született. A nyugati javaslatokat a szocialista országok nem fogadhatták el, mert egyoldalúan csak a Varsói Szerződés részére írnának elő csökkentést, és ezzel felborítanák a jelenlegi erő- egyensúlyt. Európai leszerelési konferencia A Varsói Szerződés 1983 januári politikai deklarációja megerősítette korábbi javaslatát egy európai bizalom. és biztonságerősítő és leszerelési konferencia ösz- szehívására. Előzmények: a konferencia összehívásának gondolata a 70-es évek második felében született. A részletes javaslatot a Varsói Szerződés 1979 májusában megtartott külügyminiszteri konferenciája terjesztette elő. Az európai leszerelési konferencia összehívása fontos kérdésként került a madridi értekezlet napirendjére. A szocialista országok szakaszos végrehajtást javasolnak. Az első szakaszban a konferencia résztvevői a bizalomerősítő intézkedésekkel — mint például a hadgyakorlatok és csapat- mozgások előzetes bejelentése —, a második szakaszban pedig az európai leszerelés konkrét kérdéseivel foglalkoznának. A találkozó határozatainak politikailag kötelezőknek és katonailag jelentőseknek kellene len- niök. 1979. október 0-án a Szovjetunió tényleges bizalom- és biztonságerősítő kezdeményezéseket indítványozott. Több nyugat-európai ország, köztük Franciaország is tett ilyen javaslatot. Az SZKP XXVI. kongresszusa hangoztatta, a Szovjetunió kész egész európai területét e célra rendelkezésre bocsátani, amennyiben nyugati részről ugyanerre hajlandóság mutatkozik. Egy európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia nagyban hozzájárulna az enyhülési folyamat elmélyítéséhez, a politikai enyhülést a katonai enyhüléssel egészítené ki. Az USA és más államok azonban — az egyenlőség és egyenlő biztonság elveit megsértve — azt követelik, hogy a bizalomerősítő intézkedéseket egyoldalúan az Uraiig terjesszék ki. Leszerelési világértekezlet Si'i Lanka előterjesztése alapján az ENSZ 37. közgyűlése leszerelési világértekezlet összehívását javasolta. Előzmények: a Szovjetunió már 1952-ben javaslatot tett egy, a fegyverzetek csökkentésével foglalkozó világkonferencia összehívására. Az ENSZ közgyűlése 1973-ban hozott határozata alapján létrejött egy 40 tagú, a leszerelési világkonferenciát előkészítő bizottság. Az atomhatalmakat meghívták, hogy vegyenek részt a bizottság munkájában. A bizottság első ülésének záró- dokumentuma szükségesnek mondta ki a leszerelési világkonferencia összehívását. A tárgyalások azóta is folynak, de egyes nyugati hatalmak, ellenállása miatt még nem vezettek eredményre. ★ Tervek, javaslatok és határozatok, mint láttuk, bőségesen állnak rendelkezésre. S ha még sincs előrehaladás a tárgyalásokon, az mindenekelőtt azon múlik, hogy az imperialista, militarista körök nem akarják feladni törekvéseiket a fegyverkezési hajsza fokozására. Nyilvánvaló, hogy itt az ideológiai ellentéteken, a kom- munistaellenességen és nagyhatalmi törekvéseken túl, súlj’osan esnek latba a „katonai lobby” gazdasági érdekei is. Hiszen az újabb és újabb fegyverrendszerek kifejlesztése, gyártása és rendszerbe állítása sokmilliárdos megrendeléseket és ennek megfelelő profitot jelent az érdekelt körök számára. Ám a dollármilliárdok kicsikarása az egyes országok törvényhozó testületéitől egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, mert a törvényhozóknak tekintettel kell lenniök választóik akaratára. Márpedig a tömegek egyre inkább felismerik, hogy a fegyverkezési hajsza kiadásai őket rövidítik meg, csökkentik az életszínvonalukat és létbiztonságukat. De ami ennél is fontosabb: az emberiség túlnyomó többsége nem kér a háború borzalmaiból. A világ minden táján elemi erővel erősödő békemozgalmak, tiltakozások nyíltan kifejezik ezt. Egyre terjed a követelés, hogy a kölcsönös biztonságot garantáló egyensúlyi helyzet minél alacsonyabb fegyverkezési szinten alakuljon ki. Az igazi biztonság elérését pedig csak az őszinte tárgyalásokon alapuló, a reális egyensúlyi helyzetet fenntartó, fokozatos leszerelés hozhatja meg. Nincs más alternatíva! (— VÉGE —) Gáti István Tíz éve folynak a tárgyalások Bécsben, a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről — (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KSj
