Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 4., szerda Bp. Honvéd vagy Ú. Dózsa? Kupadöntőben a pirosak és a lilák Döntőjéhez érkezett a labdarúgó Magyar Népköz- társasági Kupa. Szerdán a Népstadionban 17 órai kezdettel küzd meg egymással a nagy sorozatban hat ellen, félen túljutott két együttes, a Bp. Honvéd és az Ű. Dózsa. Egyikük útja sem volt sima, sőt... az újpestiek hat mérkőzéséből csak egy ért véget a 90 perces mérkőzésidőn belül, háromszor hosszabbításban, kétszer pedig a 2Xl5 perces „ráadás” utáni büntető rúgásokban kerekedtek felül. A Bp. Honvéd egyszer élte át a hosz- szabbítás, egyszer pedig a 11-es rúgás izgalmait. Ez utóbbi egyedülálló a kupatörténelemben, hiszen a 28. büntető eredményezte a legjobb négy közé kerülést a Ferencváros ellenében. A Bp. Honvéd útja a döntőig: Vác 2—1 (hosszabbítás), Pénzügyőr 5—0, Debreceni USE 2—1, SZEOL AK 2—0, Ferencváros 2—2 (11-es rúgások), Csepel 4—0. összesen: 6 mérkőzés, 17—4-es gólkülönbség. Az Ű. Dózsa mérkőzései: Dány 6—3, Ráckeve 4—2 (hosszabbítás), Jászberény 3— 1 (hosszabbítás), Olajbányász 2—2 (11-es rúgások), Tatabánya 2—2 (11-es rúgások), Békéscsaba 6—3 (hosszabbítás). összesen: 6 mérkőzés, 23—13-as gólkülönbség. A 11-es rúgások idegtépő perceit nem számolva a Honvéd 600, a Dózsa pedig 690 perc alatt érte el a finálét. A két csapat már találkozott MNK-döntőben, éspedig 1969. augusztus 20-án, a Népstadionban. Akkor az Ü. Dózsa a vártnál biztosabban 3—1 (2—0) arányban legyőzte vetélytársát Dunai II (40. perc), Bene (43. p.) Nagy L. (47. perc), illetve Tussin- ger (83. p.) góljaival. Amatőr teniszezőknek ritkán rendeznek versenyt Egerben. Érthető, hogy az idei első teniszverseny sorsolását izgatottan várta vasárnap a harminckét résztvevő. A jól előkészített pályákon az első megméretés Hegyi Pál győzelmét hozta (bal oldali képünkön), Bölkény László előtt. Ám a küzdelemtől korán búcsút vettek sem mentek azonnal zuhanyozni: a vigaszágon kaptak lehetőséget a bizonyításra. Közöttük Domán Imre diadalmaskodott a döntőben Jenes Tamás felett. A jó hangulatú esemény az Eger SE teniszszakosztályát dicséri és a közeljövőben újabb alkalmat biztosítanak majd az egri amatőröknek a versenyzésre (Fotó: Szántó György) Amatőr teniszverseny Egerben Jónyer vezényletével Bronzérmes a magyar férfi csapat Tokióban az asztalitenisz világbajnokságon tegnap, a csapatverseny helyosztó mérkőzéseire került sor. Férfi együttesünk miután az elődöntőben 5—0 arányban kikapott Kínától, a bronzéremért küzdhetett. Sikerült visszavágni az angoloknak, és megszerezni a harmadik helyet: Magyarország—Anglia 5—2. Az egyéni eredmények így alakultak: Kriston—Hilton 2—1 (—17, 9, 8), Molnár— Douglas 2—0 (24, 21), Jónyer —Prean 2—1 (—17, 16, 14), RÖPLABDA Douglas—Kriston 2—0 (17, 11), Jónyer—Hilton 2—0 (13, 14), Prean—Molnár 2—1 (—20, 19, 9X, Jónyer—Douglas 2—1 (15,—13, 12), Jónyer tehát ismét mindhárom mérkőzését megnyerte, s a! Gergelyt felváltó Molnár iá megállta a helyét Douglas legyőzésével. Női válogatottunk a 9. helyért vívott találkozón 3—0 arányban bizonyult jobbnak a NSZK-nál, de ezzel sem tudta feledtetni csalódást keltő szereplését. r Újra hengereltek Eger SE—Ganz Vili. SK 3—0 (7, 11, 7) NB 11-es női mérkőzés, Budapest, Marczibányi tér, 50 néző. V.: Vígh, Kalász. ESE: Seregi, Szakmár, Gazdag, Béres, Pálos, Liktor. Cs.: Nagy, Ács. Edző: Bodnár János. Egy újabb — tartalék-játékrendszer kipróbálása volt az egriek célja ezen a mérkőzésen, a bajnokság ötödik helyén álló ellenféllel szemben. Ezt sikeresen oldották meg, bár eddigi stílusuktól merőben eltért. A második játszma közepétől eltekintve, ahol pillanatnyi megingás volt látható, végig vendégfölényben telt el a találkozó. Sok szúrás, gyors akciók jellemezték, amelyből a feladók, elsősorban Liktor jó alkalmazkodása, osztogatása emelhető ki. Csak röviden... Münchenben befejeződött a jégkorong-világbajnokság. Az utolsó találkozón a Szovjetunió 8:2 arányban nyert Kanada ellen, s ezzel veretlenül szerezte meg a világ- bajnoki címet. Csehszlovákia lett az ezüstérmes, a bronzérem pedig Kanadának jutott. * ★ Országos B-kategóriás egyéni karateversenyt rendeznek május 7-én, szombaton, 14 órai kezdettel Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. A rendezők mintegy 140 résztvevőre számítanak, A verseny alkalmával mesterek törés- technikai bemutatójára is sor kerül. A szünetben az egri Kolacskovszky ritmikus sportgimnasztikai szakosztá- tályának tagjai tartanak bemutatót. ★ Egerben a versenyuszodában május 8-án 10 órai kezdettel rendezik meg a Dobó Kupa országos könnyűbúvárversenyt, A hagyományos rendezvényt az érdeklődők ingyen tekinthetik meg. ★ Lezárult a nevezés az Ag- ria városismertető versenyre, amit május 8-án, vasárnap Egerben rendeznek meg. összesen 169 csapat,. 338 résztvevő jelezte indulását. A kilencedik alkalommal kiírt verseny ünnepélyes megnyitóját 8 órakor a Dobó gimnázium udvarán tartják. ★ Parádsasváron hat csapat részvételével rendezték meg a Május 1. Kupa tekecsapatversenyt. A dobogós helyezettek: 1. Pétervásári Áfész 714, 2. Parádi Pedagógus 688, 3. PAKÜSE I. 662 fával. ★ Egri Finommechanika— Miskolci ÉMTE 26—25 (11— 12). NB 11-es férfi kézilabdamérkőzés. Miskolc. V.: Katona, Tiba. Finommechanika: ACZÉL — MADARÁSZ 5, Terenyei 5. LAKATOS 6, Sajóvölgyi 1, Bóta 3, VA- LYON 6. Csere: Kékesi, Scheili. Edző: Brandstädter Gábor. Közepes színvonalú mérkőzésen született a szoros eredmény. A Finommechanika a második félidőben nyújtott teljesítményével szolgált rá a két pontra. E. Finommechanika—MÉMTE 21—18 (11—8). OIB-mérkő- zés, Miskolc. Ld.: Pongrácz 6, Varga 5, Sümegi 4. ★ Az Egri TANÉP—Tungsram SC férfi kosárlabda Felszabadulási Kupa mérkőzést május 6-án, pénteken 16 órai kezdettel bonyolítják le, Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. ★ Ma, szerdán 17 órakor, Gyöngyösön, a városi sporttelepen területi labdarúgóválogatottak mérkőzésére kerül sor. A Mátra-csoport ellenfele a Körös-csoport tizenegye lesz. Sportköreink életéből Váltakozó sikerekkel... A gyöngyösi Vak Bottyán János Műszeripari és Gépészeti Ipari Szakközépiskola 1970. óta teremt lehetőséget a város és a környező települések fiataljainak az elektrotechnikai műszerész, géplakatos, gépi forgácsoló szakmák elsajátítására. Mint azt a felsorolt példák is tükrözik, jórészt a fiúk találják meg számításaikat ebben az intézményben. Tagadhatatlan persze, hogy a nem túl nőies foglalkozások ellenére azért néhány lányt is bűvöletbe ejt a technika. Mindezt jól példázza, hogy az iskola 540 tanulójából huszonkettő leány. A tények mindenesetre magyarázatot adnak arra, hogy a diáksportkörben majdnem kizárólag fiú szakosztályok működnek. Azért majdnem, mert elvétve akad egy-két leányzó — természetjáró —, számuk és teljesítményük azonban nem mérvadó. Egyébként az atlétika-, röplabda-, kézilabda. és az ODK-szakosztályoknak együttvéve csaknem száztíz igazolt versenyzője van. További 120—130 diák külső sportegyesületekben, klubokban versenyez. A szakosztályok közül van olyan, amelynek versenyzői egyenletes teljesítményről adnak tanú- bizonyságot az erőpróbák során, de vannak olyanok is, ahol visszaesés tapasztalható, illetve olyan amely formálisan létezik, csak a gyakorlatban nem hallat magáról. A szabadban mindössze egy bitumenes kézilabdapálya áll, de az előjelek arra utalnak, hogy a fennmaradó füves rész sem lesz kihasználatlan, miszerint egy tollas-, de lábteniszre is alkalmas pálya kiépítésén fáradoznak. Bent az iskolában az edzésmunka vitrinbe zárt fémjelei vezetnek a tornaterembe, ahol Szigetváry Jánost, a diáksportkör tanár elnökét találjuk. A sikerlétra alsó fokán Szűkebb pátriánkban az egyedüli NB 11-es férfi röplabdaszakosztály éppen Gyöngyösön van, nem véletlen hát a sportág népszerűsége a város fiataljainak körében. Visszapergetve 6—8 évvel, de akár tízzel is az idő kerekét, nem igen volt olyan esztendő, hogy a vak bottyános szakközepesek ne nyerték volna a középiskolás megyei bajnokságot, illetve kupát. A sikerlétra második fokára azonban sohasem tudtak fellépni, a megyehatáron belül maradtak eredményeik. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a megye legütőképesebb középiskolás gárdája az országos találkozókon életképtelen. — Ellenfél nélkül előbbre lépni nem igen lehet — A diáksportkör tanár elnöke: Szigetváry János ......játszatn i, versenyeztetni kell a gárdát. . ” mondja Szigetváry János. Alacsonyabb színvonalú csapatok között könnyebb bizonyítani, mint azonos játékerőt és tudást képviselő együttesek esetében. — Mi lehet ennek a felhígult mezőnynek az oka? — Szinte teljesen elökép- zetlenül kerülnek az általános iskolából a középiskolába a gyerekek. A röplabda technikája pedig nem köny- nyű. Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy készségszinten elsajátítsák a mozgást, erre Testnevelés órán a gyöngyösi Vak Bottyán János Műszeripari és Gépészeti Ipari Szakközépiskolában (Fotó: Szabó Sándor) pedig nincs idő, mert játszatni, versenyeztetni kell a gárdát. Ilyenkor fordul elő aztán, hogy a sportág technikájában csak tapoga tódzó együttesek találkoznak. Köztudott, hogy a rátermettebb szakközepes fiúknak van lehetőségük sportpálya- futásuk folytatására, hiszen közülük jó néhányan már a GYSE csapatában edzenek. Éppen ezért a sportág piramisának alapjait kéne rendezgetni, a színvonalemelés érdekében. Mint ahogy ezt már tették is azzal, hogy a sportiskolával felvették a kapcsolatot, ahol már megkezdték az utánpótlás nevelését. Mi van a „piramis csúcsán"? Az eset egyébként a kézi- labdások házatáján is hasonló azzal a kis különbséggel, hogy náluk az utánpótlás-neveléssel nincs gond, hiszen a város számtalan általános iskolájában már erőteljesen cseperedik a felnövekvő kézis nemzedék. Csakhogy nálunk a sportág piramisának úgynevezett csúcsán vannak a bajok. A város felnőtt kézilabdasportja ugyanis évekkel ezelőtt visszaesett, s ez visszahatott az összekötő kapocsra, a közép- iskolás sportéletre. Mint ahogy ez a Vak Bottyán kézilabda-csapatának szereplésén is lemérhető. Míg korábban (a 70-es évek közepén) különösebb nehézség nélkül győzni tudtak a középiskolás megyei bajnokságban, ma már szinte bele sem tudnak szólni a helyezések sorsába. — Való igaz, a gyerekek nincsenek érdekelve a minőség emelésében, hiszen ha kirepülnek az iskolából, véget ér a megkezdett út. Illetve, ha folytatják, nincsenek olyan követelmények elé állítva, amit ne tudnának teljesíteni az addig magukba szívott tudással. Egyszóval itt a felnőttek játékát kéne kissé megolajozni a versenyben maradásért. Edzéslátogatások. . .? Mint minden szál(középiskolában, így itt is ádáz harc folyik a testnevelők és a munkahelyek gyakorlati vezetői között azon, hogy a sportoló mikor és hogyan járjon edzésre. Akadnak aztán olyan tehetségek is, akik egyszerűen kibogozzák a gordiuszi csomót azzal, hogyha még lehetőségük is lenne sem járnak edzésre. — Ifjúságunknak nagyon nagy a választási lehetősége. Éppen ezért nehezen tud választani a diák. Ekkor fordul elő az, hogy az ügyesebb gyerekek is lemorzsolódnak az edzésekről. Az atlétika szakosztálynak például negyven igazolt versenyzője van, ebből tizenketten látogatják rendszeresen az edzéseket. Azért persze vannak eredmények, hiszen a megyei futó csapatbajnokságon az utóbbi öt évben háromszor nem találtunk ellenfélre. Természetjárók... Amikor a sportkörök természetjáró szakosztályai felől ^ érdeklődtünk, a testnevelők szinte mindig megelégedéssel és büszkén beszéltek a túrázó diákokról. — Vajon mi újság itt a szakközépben a természetjáróknál? — Húsz diák vállalja olykor-olykor a túrák fáradalmait. Nem akarunk példákat felsorolni, de a már ismert diáksportkörök tükrében ez a szám igencsak elenyésző. A számok sokmindent elárulnak, többek között a szakosztály munkájának szegényes palettáját. S mint kiderült, létük is csak formális. Nem úgy, mint a tömegsportórák, ahol és amikor mint állítják, lüktet a tornaterem a versenyző diákok mozgásától, az együttérző szurkolók hangorkánjától. Tereny Andrea Az idei első volt
