Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 4., szerda 3. Mit kell tudni a vámszabályokról? Vámmal vagy anélkül Mit és hová? — Mit és honnan? Rövidesen indul az idegenforgalmi szezon. Mit kell tudniok azoknak, akik a szomszédos országokba utaznak, nem árt ismét felidézni a vámszabályokat. A hazánkkal határos országok közül Ausztriába vámmentesen vihetők be a személyes használati tárgyak, ruházati cikkek, fehérneműk, könyvek, ékszerek, gyógyszerek, kisebb sporteszközök, kajak, kenu és evezős csónak, fényképezőgép, filmfelvevő, egy hor_ dozható hangszer, magnetofon, rádió, írógép, gyermek- kocsi, betegtoló szék. A 17. életévüket betöltött utasok vámmentesen vihetnek fejenként saját fogyasztásra 2 liter bort, 1 liter tömény szeszes italt, 200 darab cigaret. tát, vagy 50 darab szivart, illetve 250 gramm dohányt. Az Ausztriában élő rokonok és ismerősök részére az utasok személyenként 400 schilling értékig vihetnek vámmentesen ajándéktárgyakat. Ausztriából engedély nélkül kivihető 1000 darab cigaretta vagy 200 darab szivar, illetve 1 kilogramm dohány, bármilyen mennyiségű alkohol tartalmú ital, negyed liter parfüm nyitott palackban. Engedély nélkül vihető ki Ausztriából személyenként 12 ezer schilling értékű áru és 15 ezer schil- lingnyi készpénz. Az ezt meghaladó értékű árucikkek, valamint a többlet készpénz kiviteléhez az osztrák bank engedélye szükséges. Külföldi fizetőeszköz és üzemanyag korlátlan meny- nyiségben kivihető az országból. Csehszlovákiába vámmentesen vihetők az utazás időtartamának és céljának megfelelő használati tárgyak és élelmiszerek, valamint hatszáz korona értéket meg nem haladó ajándék. Fontos tudnivaló: Cseh. Szlovákiába tilos bevinni tiszta szeszt. Vámmentesen hozható ki az országból az úti-holmi, háromszáz korona értékig az ajándékba kapott, illetőleg vásárolt tárgyak, 18 éven felül személyenként egy liter szeszes ital, két liter bor, 250 cigaretta, vagy ennek megfelelő mennyiségű egyéb dohánytermék. A vámhivatal engedélyével, százszázalékos vám megfizetésével hozhatók ki az országból gumimatracok és felfújható gumicsónakok, sátrak, hálózsákok, mindenféle sportcikk, szőnyegek, csiszolt üveg, háztartási porcelán, zománcozott és alumínium edény, csillár, elektromos és egyéb vezetékek anyagai, valamint építőanyagok. Engedély nélkül hozható visz- sza Csehszlovákiából az a pénz, amelyet az utas a Magyar Nemzeti Bank kiutalása alapján vitt be az országba. Ezenkívül hozhat még az utas annyi koronát, amennyit forintért váltott be Csehszlovákiában, és nem költötte el. Jugoszláviába ugyancsak vámmentesen vihető a szükséges útiholmi, kempingfelszerelés. Ezen felül 1500 dinár értékű tárgy vihető be az országba, ebből 200 dinárnyi vámmentes, a fennmaradó menv- nyiség után vámot kell fizetni. Az országba be- és kilépéskor a vámhatóság szóbeli nyilatkozatot kérhet, ilyenkor a turistáknak be kell mutatniuk holmijukat, illetve fizetőeszközeiket. A jugoszláv devizarendelkezések szerint évente az első alkalommal 1500 dinárt, a további belépésekkor azonban csak ötszáz dinárt lehet készpénzben bevinni az országba, a többit csekken. Romániába a személyes használati tárgyakon kívül annyi élelmiszer vihető be vámmentesen, ami az utazás időtartamára elegendő. A román vámhatóságok 16 éven felülieknek személyenként két liter szeszes ital, négy liter bor, vagy sör és 200 darab cigaretta bevitelét engedélyezik. Ezen felül is vihető be cigaretta, illetőleg italáru, ezután azonban vámot kell fizetni. Ajándékot vámmentesen kétezer lei értékhatárig vihetnek a turisták. Azok az utasok, akik egy hónapban több alkalommal lépik át a román határt, valamint azok, akik 24 óránál kevesebbet töltenek Romániában, legfeljebb 150 lei értékű árut vihetnek be az országba vámmentesen, s további 150 lei értékűt vámfizetés mellett, élelmiszerek be- és kivitelére nem jogosultak. Vámmentesen hozható ki Romániából a saját útiholmi, valamint ezer lei összértékű igazoltan valutáért vásárolt termék. További ötszáz lei értékű áru húszszázalékos, ezen felül legfeljebb ötezer lei értékű áru 40 százalékos vám fizetése után hozható ki az országból. A román vámjogszabály szerint külföldi állampolgárok be- és kiviteli vámot is csak valutában fizethetnek. Valuta minden külföldi fizetőeszköz, így a forint is annak számít. Élelmiszerek csak meghatározott, igen kis mennyiségben, százszázalékos vám valutában történő megfizetése után hozhatók ki Romániából. Még így sem lehet kihozni húst, étolajat, cukrot, rizst, búza- és kukoricalisztet, kávét, kakaót, olajbogyót, mézet, tiszta szeszt, gyümölcsöt, zöldséget, valamint import fűszerárukat. A Szovjetunióba vámmentesen vihetők a személyes használati tárgyak, az útra szükséges élelmiszerek, ital- és dohányfélék. Alkoholtartalmú italokat és dohánytermékeket csak 16 éven felüliek vihetnek be az országba: személyenként legfeljebb egy liter tömény szeszes italt, két liter bort, 250 darab cigarettát vagy ennek megfelelő dohányterméket. A Szovjetunióból vámmentesen hozhatók ki a korábban kivitt személyes használati tárgyak, turista- és sportfelszerelések, a személyes szükségletre vásárolt holmik, kisebb értékű emléktárgyak. Mennyiségi korlátozás nélkül hozhatók ki a Szovjetunióban konvertibilis valutáért vásárolt tárgyak, ilyenkor azonban a vámnál ezt az üzletek számlájával igazolni kell. A magyar turisták rubelt a szovjet és a magyar nemzeti bankok közötti megállapodásokban meghatározott mennyiségben vihetnek ki, illetve hozhatnak vissza. (MTI) Nemzetközi egyezmény a lésszennyezés csökkentéséről Életbe lépett a 24 európai ország által ratifikált nemzetközi egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról. Az egyezmény legsürgősebb feladatként a levegőbe jutó kénvegyületek mennyiségének csökkentését jelöli meg. Európában évente 70—80 millió tonna kéndioxid szeny- nyezi a légteret, Magyarország területéről 1,6 millió tonna kéndioxid kerül a levegőbe. Nagy kertes családi háza van Kórózs Andrásnak Egerben. A kapuban hosz- szasan csengetek. Egy rovar zümmög a fülem mellett. Riadva hessentem el. Fotós kollégám kuncog, látja rajtam, hogy megijedtem. Azt hittem, hogy egy méh, pedig másféle, szelíd, kis hár- tyásszárnyú. Dehát az emberek nagy része hasonlóan reagált volna erre, hiszen méhészhez jöttünk. Aztán megérkezik beszélgető partnerünk. Amikor mosolyogva megállapítja, hogy nem barátságosak a méhei, különösen idegenekkel szemben nem azok, kicsit félve indulunk el a kertbe. Az arcot és fejet védő sűrű háló már rajtunk. A kaptáraik között járva figyeljük a mézgyűjtő rovarok szorgosságát. — Saját magamnak készítettem ezeket a kaptárokat — mondja nem kis büszkeséggel. — Most egyébként a virágporleszedőket rakom fel, mert a méhecskék már begyűjtötték a számukra szükséges mennyiséget. Ide a kaptár elejére helyezem a szerkezetet, s az összegyűjtött port speciális berendezésen szárítom. Aztán eladom. Üjabban ez is legalább olyan keresett exportcikk lett, mint az akácméz. Miközben beszélgetünk, a méhek sűrűn teszik meg a virágzó gyümölcsfák és a ládaszerű lakhelyük közti távolságot. S az alig tíz centiméter széles kis nyílás előtt nyüzsögve várnak sorukra, hogy a lépbe szállíthassák a begyűjtött édes folyadékot. — Nagyon finom a gyümölcsméz. De az akácméznél nincs jobb. Akácvirágzásig mindig idehaza vágyóik. Itt a rengeteg gyümölcsfa, később virágot bont a vadgesztenye is. Május második felében aztán „vándorlók az akácra”. Debrecen mellé szoktam kiszállítani a méhcsaládokat. Ilyenkor én is kiköltözöm velük arra a három hétre, egy tanyára. Rossz alvó vagyok, de olyan tiszta, vagy, hogy pontos legyek, szabályosan édes a levegő, hogy reggelente a „Vizsgálgatom, hogy hol gyűlik össze a legtöbb méz” tároztam el, hogy folytatom a hobbiját. Két család méh- vel kezdtem, 25 éve. Azóta megszállottjuk vagyok. Ezektől a kis rovaroktól nagyon sok jót tanulhat az ember. Szorgosak... Nem rosszin- dulatúak, csupán védekezésből csípnek. De ha ezt nem tennék, biztos többen foglalkoznának velük, s nem lenne értéke a méznek, any- nyit termelnének. Köztudott, hogy a „szakmabeliek” ötéves viszonylatban kalkulálnak, mert egy-egy év lehet rossz is a méhészkedésre. — Az elmúlt négy esztendő szerencsés volt. Ilyen hosszú periódus úgy tudom, száz éve volt utoljára, hiszen a húsz-huszonkét Cel- sius-fokos időjárás kedvező a virágoknak. Nem száradnak el hamar. Nagyon jó „akácidőt” fogtunk ki, és annak is örülök, hogy behozták az országba a jugoszláv hibrid napraforgót, mert a magyarral szemben jól mézel. Így évente száz-száz mázsa mézet adtunk át értékesítésre, melynek nagy része exportra került. — Hogy mennyi pénzt kapunk érte? Hát, ha feleany- nyit adtak volna, akkor is csinálnám, mert szép munka. S már annyira hozzászoktam, hogy észre sem veszem, ha néha belém döfi a fullánkját egy-egy kis jószág. Csak odébblököm. Kórózs András egyik szobájának falán a neves méhészről, sőtér Kálmánról elnevezett díj arany fokozata látható. Kevés embernek van hasonló oklevele az országban. Homa János A méhész szerszámai (Fotó: Szántó György) fiam alig tud felkelteni. Mert ő is elkísér mindig. Sőt, lassan már több kaptár méhe lesz, mint nekem. Nem is beszélve arról, hogy a kisebbik fiamnak is ez a hobbija, de ő még kevés időt szánhat erre, mivel gimnazista. összesen 240 kaptárunk van. A fele itt található, a többi pedig Makiáron és Egerszalókon. Néhány kaptár előtt megáll. Kiemeli a lépeket, s jól szemügyre veszi azokat. — Igyekszem minél ütőképesebb családokat kitelepíteni az akácra. Ezért vizs- gálgatom, hogy hol gyűlik össze a legtöbb méz, mert csak a szorgosokkal kelek útra. A többi méhcsalád itthon marad. A szállítás ugyanis sok pénzbe kerül. Jól lehet, a Méhészeti Vállalat a fuvar 70 százalékát megtéríti. Mint ismert, a méhészidény tavasztól késő őszig tart. Az akác viszont három-négy hét alatt elhullajt- ja szirmait. — Mindig van munkánk. Júniustól a napraforgóra és a különböző kultúrnövények virágaira „vándorlunk”. De számtalan feladatunk van ezután is, melyek közül legfontosabb az anyanevelés. A lépesmézkészítő családoknál évente, a többinél kétévente kell kicserélni a „királynőt”, hiszen ezzel biztosítható a „dolgozók”' szorgos munkája, összességében tehát kevés a szabad időm. Nem is beszélve arról, hogy harminc éve dolgozom az egri Finommechanikai Vállalatnál, igaz, négy éve már, hogy megengedték, hogy bedolgozóként tevékenykedjek. Autószerelő vagyok, de lakatos munkát végzek, és néha asztalosnak való feladatok:' kai is megbíznak. Mindent elvállalok, ami sürgős a vállalatnak. Elcsodálkozom, hogy mi mindenhez ért. Ráadásul eredeti szakmája és a méhészkedés között aligha lehetne közös vonást találni. — Méhészkedni nagyon fiatalon kezdtem. Már a szüleimnek is volt néhány kaptárja. Sajnos, ez a front alatt elpusztult. Apám a háborúban maradt. Akkor haApja is méhészkedett Két ■ _____■ • _ i n api ke; ral te Megvalósulnak a tervek? Mesterek utcája — Egy-egy „elejtett” mondatban lapunk többször is emlegette már az egri mesterek születő „utcáját”. Mivel az ötlet is érdekes, a városbeliek érthető kíváncsisággal fordultak a hír felé s nem kevés izgalommal várják, hogy az elképzelésekből mielőbb valóság legyen! — Vajon miről is van szó, s egyáltalán várható-e, hogy a tervek megvalósulnak. A kérdésire Bakondi Endrénél, a városi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának vezetőjénél kerestük a választ. — Nos, azt szeretnénk, hogy a lakossági igények jobb, magasabb színvonalú kielégítésére egy kicsit színesíteni is tudnánk a megyeszékhelyi szolgáltatásokat — mondta az osztályvezető —, olyan kismesterségeket tudnánk megtelepíteni az öreg belváros falai között, amelyek akár idegenforgalmi látványosságnak sem volnának utolsók. Mire gondoltunk? Arra, hogy a folyamatban lévő rekonstrukciók során, az Unicornis Szálló szomszédságában, a Dobó, Fazola, dr. Hibay Károly, Kossuth utcák, illetve a Dózsa György tér közötti tömb felújításával, korszerűsítésével egyidejűleg kedves, hangulatos műhelysort is építenénk a felszabaduló belső téren, a VÁTl által már elkészített tanulmányterv szerint akár több blokkban elhelyezve. Húsz, egyenként 25—30 négyzetméteres alapterületű műhely, illetve üzlet, szalon került szóba, amelyek létesítését a tanács a szolgáltatásfejlesztési alapból is támogatná. Ha a helyet sikerül majd szabaddá tenni — „kibontani” —, a KIOSZ szervezésében építőközösség alakításával kívánjuk megoldani a feladatokat. A Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat már a kiviteli dokumentáción dolgozik s remélhetően még az idén teljesen eleget tesz megbízásának. — Milyen az érdeklődés? — Eddig negyvenen pályáztak a felkínált lehetőségre, közöttük —, hogy csak néhányra utaljak — üveg- műves, gyertyaöntő, díszkovács, látszerész, textilművész, bőrös, kézi hímző — többen más szakmával tárEgerben sulva s közös fedélre gondolva. A jelentkezőket természetesen egy kicsit „megrostáljuk”, mielőtt a helyre legodaillőbbeket kiválasztjuk. Az az igazság, hogy csakis nívós műhelyeket, üzleteket szeretnénk létrehozni, olyain mesterekkel tárgyalunk, akik sem a fogyasztóknak, sem pedig a tanácsnak nem okoznak csalódást. így a viszonylag sok érdeklődő ellenére is van még néhány szabad helyünk, ahová például szívünk szerint ötvöst, fafaragót, fazekast, rézművest vagy éppenséggel pipakészítőt várnánk. S merjük remélni, hogy ilyenek is akadnak előbb vagy utóbb! — Mikor lesz a nyitás? — Sajnos nem könnyű felelni erre, hiszen, mint említettem már: jelenleg még csupán a kiviteli terveken dolgoznak a szakemberek. Ám mindenesetre azon vagyunk, hogy ezek a tervek mihamarább testet is ölítse- nek, elképzeléseink szerint. legalább a jövő év végére a terveket sikerüljön teljesen megvalósítani. Gy. Gy. Női ruhák — bérmunkában Korszerűsítik a kötődét Ez évben ötmillió forint értékű bérmunkát végez a nyugatnémet E. B. Meer- cég megbízásából az Egri Háziipari Szövetkezet, melynek vezetői elmondták, hogy dolgozóik a feladatot eddig zökkenőmentesen oldották meg, s több mint egymillió forint értékű női ruhát varrtak a nürnbergi vállalatnak. Egyébként belföldön az idén csaknem 75 millió forintnyi női ruhát, munkaköpenyt, géphímzett ágyneműt, valamint perzsaszőnyeget, s kárpitozott bútort adnak át értékesítésre. Emellett papírdobozokat is készítenek a sdrofci Mátravi- déki Fémműveknek, bedolgozóik pedig kézi hímzésű térítőkét varrnak megrendelőknek. A szövetkezetnél a legnagyobb figyelem a kötődé rekonstrukcióját kíséri. A belső átrendezés során új helyre került a műhely, melybe mintegy hárommillió forintos értékben júniusig új automata kötőgépeket szerelnek fel. I
