Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 22., vasárnap 5. Utánajártunk... Nem szolgál dicséretünkre Üzen a szerkesztő G. F. Párád Megkönnyítené a dolgunkat, hogy ha leveléből nem maradt volna ki mely területen, és kinek az ingatlanáról van szó, ugyanis ennek ismerete nélkül még akkor sem tudunk segíteni, ha oly annyira igaza is van az illetőnek. Kérjük a pontos adatokat, s lehetőleg az ezzel kapcsolatos iratokat is, mert ezek nélkül nem állapítható meg jogos-e a panasz. R. Géza Gyöngyös Köszönjük a figyelmeztetést a dátum sajnos valóban téves. B. Éva Eger Természetesen egyetértünk abban, hogy mindenki úgy köszönti szíve szerint az anyák napján az anyákat, ahogy akarja, esetleg versben is. A szép indíték azonban nem jelent egyet azzal, hogy a vers sikerül is. Ez, sajnos nem sikerült. Elhamarkodott dolog lenne egyetlen rosszul sikerült versből végleges következtetést levonni, de ez az egyetlen nem sok biztatót ad. Ha úgy gondolja, keresse fel írásaival, — esetleg személyesen — lapunk kulturális rovatának vezetőjét. „Szabadság a gyes után" jeligére Heves Az alaprendelkezés szerint a gyes lejárta után jogosult a szülés évében részarányosán járó alap- és pót- szabadságra, a gVest követően egy évi alap- és pótszabadságra, valamint a munka újrafelvételét követő időre járó időarányos alap- és pótszabadságra. Azt azonban, hogy az ön esetében ez mennyi, nem tudjuk kiszámítani, ugyanis az ehhez szükséges adatok hiányoznak leveléből. Nem írta meg például munkaviszonya kezdetét, s azt sem, hogy a szülés évében vett-e igénybe szabadságot és mennyit. Ügy gondoljuk azonban, hogy válaszunkból ezek ismeretében ön is kiszámíthatja mennyi szabadságra jogosult. Második kérdésére már pontos választ adhatunk, amennyiben a gyermek nem töltötte be a 3. életévét, az évi hatvan napos betegápolási táppénz igénybevételére jogosult. Az igénybevételnél a gyermek születési dátumától számított egy évről, tehát nem naptári évről van szó. „Mostoha” gyerekek Húsz évvel ezelőtt nagy öröm volt a község lakóinak sz&m&ra, hogy megnyílt a cukrászda. Örültek ennek a gyermekek Is, mert a nyári nagy hőségben nemcsak a várqsl gyerekek, hanem Ok Is nyalogathatták a hűsítő fagylaltot. De gyakran fogyasztották ezt a felnőttek Is. Mióta a karácsondl áfészt a ludaslhoz csatolták — úgy érez. zük — valahogy nem gazdái községünknek. Bizonyltja az Is, hogy a „cukrászdában" levő 70 ezer forint értékű fagylaltgépet nem javíttatják, mondván sokba kerül, talán be sem hozza az árát. Ügy tudjuk, hogy a kereskedelem van az emberekért, s nem fordítva. A 3500 lakosú községben több mint 500 gyermek él. Jó lenne, ha a „Benevölgye Afész” figyelembe venné ezt még akkor Is, ha az 1983-as év „nem a gyermekek éve”. Dán Gyula Karácsond Mint megtudtuk, az egri városi tanács egészségügyi osztályán számos körzeti orvos azt sérelmezte, hogy a házszámtáblákon olykor ki- vehetetlenek az egy, illetve két-három jegyű számok. Éppen ezért többször előfordult már, hogy csak hosz- szas keresgélés után találtak rá a megadott címre. Az időtrabló kutatás pedig minden bizonnyal nem használ a segélytkérő betegeknek. Gyöngyös fennállásának 650. évfordulója alkalmából megkezdődtek az ünnepség- sorozatok. A város múltjának érdekességei közé tartozik, hogy az ország leggazdagabb török iratanyagával rendelkezik, amelyeket dr. Fekete Lajos fordított le és adott közre a „Levéltári közlemények” 1932. és 1933- as évfolyamaiban. A gyűjtemény 237 török iratot őriz, melyek közül a legrégibb 1549-ből, a legújabb 1686- ból maradt fenn. Az iratanyag tehát a hódoltság egész korát átfogja, s a kis város minden bajára, gondjára és törekvéseire kiterjed. Gyöngyös török kincstári birtok volt, ami azt jelentette, hogy az egyenes vagy közvetlen adót általányösz- szegben fizette. Énnek ellenében a török kincstár a városba vitt áruk vámját és egyes bírságokat a városnak engedte át. Meg kell emlékeznünk a török hatóságok belátó, emberséges magatartásáról is, amikor a város nagy ínségben és bajban volt. Az 1674. évi tűzvész után az egri és a hatvani török agák 4 évre elengedték a város minden adóját. Voltak azonban nem egyenes adók, közvetett szolgáltatások is: illetékek, tized, vámok, ajándékok, a várak, hidak javításánál végzett 1983. május 14-én a 7.35- ös járattal utazni szerettünk volna Egerbe Andornaktá- lyáról, a Makiár—Andornak- tálya—Eger járattal. A busz megérkezésekor a sofőr kb. 8 utast fölvett és előttem szándékozta az ajtót bezárni. Kértem, hogy legyen szíves vegyen föl, mert 8 órakor az üzletet nyitnom kell, a kulcs nálam van — de ő nem engedett föl. Kérésemet megismételtem legalább kétszer és erre azt a kijelentést tette „hogy már csak azért sem viszem el” hiába mondták a fölszállt utasok, hogy valóban munkába kell mennem és Többen kérdezhetnék, vajon ki a felelős a már megkopott házszámtáblák cseréjéért. Kiderült, hogy a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk a házszámtáblák felújításáról. A kereskedelem útján szerezhetik be az új táblát a lakosok. Természetesen, ha városrendezés miatt változna meg a házszám, úgy ez esetben a városi tanács műszaki osztálya törődik a táblákkal. közmunkák. Ezekben az ügyekben a gyöngyösiek állandóan panasszal fordultak a magasabb fórumokhoz, mivel e téren' sűrűn előfordultak túlkapások. Az iratokból bizonyos képet formálhatunk a város gazdasági életéről is. Megállapítható, hogy a lakosság fő jövedelmi forrását a szőlőművelés és a vásárai képezték. Ugyanakkor ezek sok bajt is hoztak a városra. A szüret Gyöngyösre csábította a török szabadlegényeket, akik zsold híján éhesen kóboroltak; a vásár híre pedig a két határvidékről csődített Gyöngyösre minden kalandort és katonaszökevényt. A török nem tartott itt helyőrséget, a város karhatalma pedig nem volt képes megfékezni a magyarok és a törökök — főleg boros állapotban történt — összeverekedését. S amikor ezek egymást agyba- főbe verték, a török hatóságok a várossal fizettették meg a vérdíjat és a bírságpénzt. A rendészeti ügyekkel foglalkozó iratokból tudjuk, hogy a város területén és környékén lezajlott bűntettek és szerencsétlenségek, „melynél vér folyt” bírság alá estek. Ezeket a török hatóságok éberen figyelték, mivel a tisztviselőik részére jövedelmet jelentettek. A bírságok gyakoriságuk miatt elviselhetetlenné váltak, s ezért maguk a gyöngyösiek még fölfértem volna. Ezek után kértem, hogy legyen szíves mondja meg a nevét mire ő gúnyosan mondta „nézze meg a busz rendszámát” — hát megnéztem: BV 34-22. Én a kereskedelemben dolgozom és joggal elvárják tőlem az udvarias, figyelmes kiszolgálást, így én is elvártam volna a sofőr udvariasságát és megértését. Meg kívánom jegyezni még, hogy a tanácsházi megállóban kb. 12 ember maradt a következő megállónál pedig 15, akik gyalog vagy stoppal érték el úticéljukat, mivel a következő járat csak 8.49Egyébként a tapasztalat azt látszik igazolni, hogy a megyeszékhelyen ez ügyben még jócskán van hiányosság. Ennek a feloldására a városi tanács műszaki osztálya ősszel ellenőrizni fogja a házszámtáblákat, s amennyiben továbbra is le- olvashatatlan számokat talál, úgy a tulajdonosokat megbünteti. kérték, hogy a vásáraikat tiltsák be. A iratok érdekességei közé tartoznak a központi kormány által, Konstantinápolyban kiadott Gyöngyösre vonatkozó rendeletek és a XVIII. századból való magyar nyelvű levelek. Az előbbiekhez 12 db irat tartozik, melyek Gyöngyös város törvénykönyvét alkották. Az utóbbi 16 darab levélből áll, amelyek valószínűleg a török hatóságok alkalmazásában lévő magyar diák tollából származtak. Ezekben a levelekben a török hatóságok — legtöbbször a hatvaniak — szólították fel a gyöngyösieket adófizetésre vagy más szolgáltatások teljesítésére. A török iratanyag nagyon sok áldozat árán maradt fenn, mivel a gondos kezelés ellenére a gyöngyösi hagyományos csapás, a tűzvész is veszélyeztette. Egy alkalommal a lángok közül ragadták ki azokat, amelynek nyomai ma is meglátszanak, mert megfüstölőd- tek és egy-egy irat szélén a lángok nyomai is láthatók. Gyöngyös város gazdag török iratanyaga értékes helytörténeti forrást nyújt nemcsak a város, hanem a környező települések múltjának kutatásához is. kor indul. Kérem a Volán vezetőségét, hogy a BV 34-22 rendszámú buszsofőrt udvariasabb és megértőbb magatartásra figyelmeztessék, valamint az andornak- tályai buszjárat szombati napokon való megfelelő biztosítását is, mivel e napon a csuklósbusz helyett egy sokkal kisebb befogadó képességűt indítottak. Jó lenne, ha ilyen és ehhez hasonló bosszúságok nem érnék az utazóközönséget. Nagy Lajosné a Volán buszjáratát 12 éve igénybe vevő utas, és további 13 aláírás Felismerve modem civilizációnk ártalmait, új, nagyszerű mozgalom kialakulásának vagyunk szemlélői és bízvást részesei is. Írásokban, rádióban, televízióban, játékfilmekben emelnek szót környezetünk megóvása, természeti és kul- rurális értékeinek megmentése érdekében. A közelmúltban Egerben is bemutatott Noé bárkái című filmben is egyértelműen megfogalmazódik, hogy nemzedékünk ez irányú tevékenységével az emberiség jövendő sorsa felől is dönt. Mentsük, ami még menthető, hisz sok növény- és állatfaj végleges elpusztulása miatt már jócskán van jóvá nem tehető mulasztás. Hasonló céllal országszerte alakulnak a városszépítő egyesületek is. A Népújság hírt adott róla, hogy Egerben és Gyöngyösön is létrejött ilyen egyesülés. Biztosan lehetőségük lesz itt is a hasznos tevékenység kifejtésére. Jeles történelmi múlttal rendelkező városunkban nagy az idegenforgalom, ami nagymértékben növeli felelősségünket. Nemrég olvasVettem, egy nyári szandált. Ügy gondoltam, a korán beköszöntött kánikula aktuálissá tette ezt. Csinoska, a színe is koromhoz illő, a sarka is kényelmes, szóval igazán nem lehet kifogásom, mert ráadásul súlya is pehelykönnyű. örültem is a sikerült vásárnak egészen addig, amíg a kezembe nem akadt a pénztáros által gondosan a tasakba csúsztatott használati tájékoztató, mely tudomásomra adta, mely cipőgyár remekéhez van szerencsém. Ám a cédulán ez állt: nyári cipő: anyaga és összeszerelése (?!) miatt esős időben nem ajánlatos viselni. Figyelem a meteorológiai jelentést, azt mondják változékony esős időre számíthatunk. De akkor mi lesz. És egyáltalán, oly megbízhatatlan ez a nyár, hogy időnként zápor és zivatar van. Akkor mi légyen a szandálommal, mely erre az alkalomra kifejezetten nem ajánlott. Csizmát vegyek fel? — kérdem csak úgy magamtól. tam a Népújságban, hogy ......a megye legszebb fürdőjében felkészültek már „a nagyüzemre”. Esetenként 11— 12 ezer ember is megfordult a strandon. Ezt légifelvételről állapították meg. „Ezt elsőként tettük az országban, de megérte az anyagi áldozatot,” Ha írják, biztos így van. Kár azonban, hogy a fürdő közvetlen szomszédságára már senkinek nem terjedt ki a figyelme az illetékesek közül. Pedig itt és az autóparkírozóban még több ember megfordul, mint a strandon. És mit lát? Düled ező kerítés, szemét, gyom, a szegényes múltról és az igénytelen jelenről tanúskodó omladozó házfalak. A látvány nem kíván kommentárt, Miért ilyen elhanyagolt, elhagyatott ez a terület? Bizonyára sok, a városunkba látogató hazai vagy külföldi vendégben fogalmazódik meg ez a kérdés. A légi fényképek kiegészítésére — nem sajnálva az időt — készítettem néhány földi felvételt. Könnyű felismerni, mi a halaszthatatlan teendő. Korózs László Eger A továbbiakban ugyanis arról volt szó, hogy a gyár gyártmányainak sorában ugyan szerepel a csizma, de mint alkalmi viseletre, erre is az áll, hogy kímélendő, nedvességtől óvandó. Ebből következően a csizma viselete is elvetendő. Most már a következőkön töröm a fejem: 1. Mit hordhat az ember esős nyári napokon? (További vizsgálódásaim során ugyan is kiderült, „összeszerelése” miatt egyik szandál sem alkalmas erre.) 2. Lesz-e valaha olyan technológia a cipők összeszerelésére mely figyelembe veszi, hogy azt viselni kell, s általában csak óvodai, iskolai használatra szokás „váltócipőt” vinni. 3. Mivel sem az első, sem a második számú kérdésemre úgy sincs elfogadható válasz, mire jó az egész használati tájékoztató? V evőbosszantásra ?! —d.— Heves megye múltjából Gyöngyös város török iratai Dr. Horváth Mihály Gyöngyös Apróbb-nagyobb bosszúságok Tőlem is elvárják az udvariasságot A vásárlók szíves tájékoztatásáról avagy adalékok a cipőviseléshez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A PARÄDI ÁFÉSZ 1983. július 1-től, 1986. július 1-ig SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ATADJA a következő egységeket. 1. sz. bisztró, Mátraderecske, Kossuth út 4. sz. vendéglő, Recsk, Kossuth út 10. sz. bisztró, Bodony, Árpád út 4. 25. sz. vendéglő, Sirok, Lakótelep 35. sz. turista, Mátraszentimre, Ágasvár 20. sz. presszó, Recsk, Kossuth út 63. 17. sz. lacikonyha, Sirok, Lenin út 23. sz. büfé, Recsk, Kőbánya-telep 27. sz. büfé, Recsk, Vásártér 2. sz. italbolt, Mátraderecske, Jókai u. 2. 3. sz. italbolt, Mátrabalia, Április 4. út 8. 13. sz. italbolt, Parádsasvár, Kossuth út 30. 14. sz. italbolt, Parádóhuta, Széchenyi u. 14. 52. sz. ajándék bolt, Parádfürdő, Parkírozó 27. sz. zöldségbolt, Sirok—Liszkó 28. sz. zöldségbolt, Recsk, Kossuth út 33. sz. zöldségbolt, Mátrabalia, Április 4. út 34. sz. zöldségbolt, Bodony 36, sz. zöldségbolt, Recsk, Kőbánya-telep 37, sz. zöldségbolt, Recsk, József Attila a. 13/a. A vendéglátó egységek versenytárgyalása 1983. június 22-én, (szerdán), a bolti kiskereskedelmi egységek versenytárgyalása 1983. június 23-án, (csütörtökön), lesz a szövetkezet központjában délelőtt 9 órakor, Párád, Kossuth út 71. sz alatt. A pályázatokat a versenytárgyalást megelőző 8 nappal korábban kell benyújtani a szövetkezet közgazdasági osztályára, ugyanott adnak bővebb felvilágosítást és tájékoztató adatokat. . Gondolnák? — ez a strand környékén látható
