Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 120. szám 1983. május 22., vasárnap ÁRA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Diákok és nyugdíjasok a pultok mögött * Bővül az olcsó áruk köre • Kiemelt ellátást biztosítanak a megye három városában és a Mátrában Jó élelmiszer-ellátás várható a nyárra Felkészültek az élelmiszeripari vállalatok a nyári ellátásra. Termelési tervükben már jó előre beépítették a meleg idővel módosuló gyártási, szállítási ütemet, s az utóbbi napok kánikulája jó vizsgalehetőség volt számukra. A tapasztalat szerint a forró időben is jó ellátásról gondoskodtak, s a megszokottminőséget is sikerült megőrizniük. Ésszel és szívvel Mostanában mintha egyre többünket érdekelne a népgazdaság állapota. Mindez kitűnik a különböző gazdasági témájú fórumok iránti érdeklődésből. Legutóbb az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi ülésén a XII. kongresszus óta végzett munkát bemutató, elemző határozat váltotta ki a legtöbb észrevételt, véleményt. Alapos, valós és előremutató körképet kaptunk arról. hol tartunk jelenleg, s mire lehetünk, mire vagyunk képesek. Közismert dolog, hogy számunkra előnytelenül változik a nemzetközi piac. Sokasodnak gondjaink. Ezt is egyre inkább érzékeljük. S az érzékelés gondolatsorokat indít el. A „gazdálkodj okosan” össznépi feladattá állt ösz- sze. Sokan mondták el véleményüket, javaslataikat az MSZMP KB ülésén a népgazdaság helyzetéről. A mondanivalók mögött egy akarat feszült, az a feltett szándék, hogy minden erőnkkel, értékeink, életnívónk megőrzésére törekedjünk. Nem véletlen a közakarat ilyen erőteljes megnyilvánulása, hiszen jelenünkről van szó. Az idei terv, a költségvetés kemény leckét adott fel például: a már megszokott dinamikus keresetnövekedés helyett most a három évvel ezelőtti reálbér, illetve reáljövedelem megőrzése az elérhető cél. S manapság ez sem kevés. A gondok ellenére jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy „a kongresszuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Javult a népgazdaság egyensúlya, megőriztük népünk élet- színvonalát. Az előttünk álló években változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy a XII. kongresszus határozatainak végrehajtására a VI. ötéves terv teljesítésére összpontosítunk minden erőt”. Kevesen vannak akik ezt ma nem értik. S az is világos, hogy elsődlegesen saját erőnkre támaszkodva valósíthatjuk meg fő céljainkat. Nem reménytelen szélmalomharcot vívunk, hiszen már az eddigi erőfeszítések is megmutatják, hogy összefogással megvédhetjük mindazt, amit az elmúlt évtizedekben létrehoztunk. Sőt, az erőgyűjtés évei után bizonyára már szerény előrelépésre is mód lesz. Csakhogy ennek a módját közösen a párt határozatainak egységes értelmezésével kell kimunkálni. Ésszel és szívvel, következetességgel kell megküzdenünk a továbbfej lődéséért. És úgy, hogy meglévő lehetőségeinket még céltudatosabban használjuk ki. Ha az előbbrejutás a közös boldogulás vágya, elég erősen hevít valamennyiünket, kell, hogy a népakarat anyagivá is váljon. megteremtve jólétünket. .. „ Tereny Andrea Különösen! a húsipari vállalatoktól kíván körültekintő tervezést a nyári időszak. Ilyenkor ugyanis ugrásszerűen megemelkedik a „köny- nyebb” készítmények iránti igény: több parizert, szafa- ládét, virslit igényel a kereskedelem. Gondot fordítanak a viszonylag olcsó áruk választékának bővítésére: jelenleg már megközelítően 60 termék tartozik e kategóriába, többi között kenőmájasok, baromfihús-készítmények. A tej iránt is fokozódik a nyári kereslet. Egy-egy kánikulai napon 15—20 százalékkal több fogy, jelenleg például Budapesten 700—800 ezer litert vásárolnak. Felkészültek az üdítőitalgyártó üzemek is a nagyobb ütemű gyártásra: az idén várhatóan fejenként 57 literrel oltjuk szomjunkat. Az igényekhez alkalmazkodva több újdonság is megjelenik, például a Borsodi Sörgyár a Gyöngy-családot alma. szamóca és barack ízekkel gazdagítja a nyárra, a Budapesti Likőripari Vállalat Sztár-családja pedig meggyüdítővel bővül. A sör Megyénk levegője sajnálatos módon a közepesen szennyezettek közé tartozik. Vajon a Minisztertanács 1973-ban kiadott rendelete nyomán történt-e előbbre- lépés? Erre a kérdésre kértünk választ Bodó Mihály- tól, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottságának titkárától, és Novák András levegőtisztaságvédelmi felügyelőtől. — A megyei KÖJÁL mérései szerint az utóbbi tíz év során javult a megye levegőjének tisztasága — mondja Bodó Mihály. Mindezt az elért eredmények is példázzák. Csupán a Bélapátfalvi Cementgyár harminc- millió forintot fordított a porszennyezés csökkentésére. A jövőben pedig még további milliókat szánnak a levegőtisztaság védelmére. — IMiután a szennyeződést leválasztó, összegyűjtő berendezésekért borsos árat kell fizetniük a vállalatoknak, éppen ezért ritka az az eset, hogy egy rekonstrukciót önerőből fedeznének a gazdák. — Valóban a gyáraknak segítségre van szükségük. A Felnémeti Mészkőbánya és örlőművek például a környezetvédelmi alapból ötmillió forintot kapott, a talajjavító mészkőőrlemény pormentes tárolására, örömmel nyugtázhatjuk, hogy fél év múlva már üzembe is helyezik a csaknem 12 millió forint értékű létesítményt. Egerben, a Gárdonyi iránti kereslet ugyancsak fokozódik. Az öt üzem közül a legnagyobb a Kőbányai Sörgyár az idén a tavalyinál 30 ezer hektoliterrel több sört állít elő. Heves megye három városában és az üdülőterületeken működő élelmiszerboltokba a gyorsabb áteresztőképesség javítására már a nyári időszakra felvesszük a most végzett fiatal szakmunkásokat. Foglalkoztatunk diákokat és a nyugdíjasok is besegítenek létszámgondjaink megoldásába — informáltak bennünket az élelmiszer kis- kernél. — Az előző évhez viszonyítva a szolgáltatásainkat kibővítettük. Eger, Gyöngyös városában és főként a Mátrában több helyen megteremtettük a helyben fogyasztás lehetőségét, olcsóbb ételekből. üdítő italokból és kávéból, a bolt elé kipakolva kínáljuk a jégkrémet, üdítőket, édességet, kisebb ajándékcsomagokat. Kiemelt figyelmet fordítunk az egri belvárosi boltjaink áruválasztékára, a kulturált kiszolgálásra az igazi vendégGéza Színház, valamint a 2-es kórház kazánjainak rekonstrukciójához 4,7 millió forintot adtunk ugyancsak a környezetvédelmi alapból. Várhatóan még a tervidőszakban elkészül a két kazán, így belátható időn belül megszűnnek a műemléki városrész kritikus légszeny- nyező forrásai. Tervszerűek a levegőtisztaság növelésére irányuló vállalati és hatósági intézkedések. A gazdasági egységek korszerűbb tüzelés- technikával igyekeznek csökkenteni a szennyezést. A célszerűtlen fűtőberendezéseket egyre több lakóterületen a távfűtés váltja fel, ami enyhíti a szennyező forrásokat. Ahol mód van, a vállalatokat kitelepítik a városcentrumokból. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek, miután ikiderült, hogy például Hatvanban, a cukor- és konzervgyárban — bár történtek kezdeményező intézkedések a gázfűtésre való átállásra — a megvalósításban valami hibádzik. — Hogy Hatvan város már-már aggasztó szennyeződésében változás következzen be, ehhez meg kellene szüntetni az olaj-, illetve széntüzelést. A két gyár mindezt meg is szeretné valósítani. Csakhogy ebben a kérdésben a főhatóságoknak is sokkal következetesebb környezetvédelmi magatartást kellene tanúsítaniuk, vagyis támogatniuk kellene a hatvaniak elképzelését. váró kereskedelem kialakítására. Az autópálya gyöngyösi szakaszának átadásával a Mátra idegenforgalma is élénkebb lesz, ezért a mátrai boltok és falatozók készleteit megemeltük. Üj kezdeményezés, hogy az áruválasztékot bővítettük, nemcsak élelmiszerekben, hanem apró iparcikkekkel is. amelyekkel az itt üdülők ajándékozási, sportfelszerelési gondjain kívánunk enyhíteni. Praktikus, olcsó játékokkal a gyerekeknek szeretnénk kedveskedni. Szívesen vállaljuk a sástói boltunkban a turisták reggeliztetését és az úticsomagok készítését is. A jobb felkészülés és az átfogóbb szervezés mellett sem tudjuk kielégíteni az igényeket sörből, annak ellenére, hogy a második negyedévre ezer hektoliterrel többet szállít a söripar. Ezt pótoljuk még Csehszlovákiából közvetlenül beérkező sörökkel. Nem lesz folyamatos az ellátás várhatóan a külföldi alapanyagú üdítő italokból és alapvető háztartási papírárukból, mint papírzsebkendő, vécépapír. Komoly gond a tartóstej. a több napos kenyér és a szárazáru: szalámi, kolbászfélék pillanatnyi hiánya — mondta a felkészüléséről Szabó László, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. feladat — Megyeszerte ismert, hogy a legszennyezőbb üzem a visontai Gagarin Hőerőmű. 1981-ben csaknem ötvenezer tonna port bocsátott a környezetére. — A Gagarin esetében is szükséges lenne már a porleválasztó rendszer felújítására. Addig? Fizetik a bírságot. Tavaly 20,5 millió forintjukba került a levegő- szennyezés. — Milyen alapon szabják ki a bírságokat? — Az építésügyi hatóságok közlik az érintettekkel a légszennyezési határértékeket. A vállalatok pedig kötelesek mérni és bevallani szennyezőanyag-kibocsátásukat. Ezt ellenőrizhetjük is, amennyiben a közölt adatoktól való eltérést tapasztalunk, további büntetést fizetnek. — Hallottuk, hogy Heves megye vállalatai, üzemei az elmúlt esztendőben is ösz- szesen közel 25 fnillió forint bírságot fizettek. Mire használják fel a pénzt? — A pénz a környezet- védelmi alapba kerül — mondja Novák András. Ebből adunk támogatást a levegő tisztaságát védő beruházásokra. Manapság persze nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a környezet védelme nem lehet pusztán gazdasági, műszaki feladat. Az elmondottaknál többre is hivatott, sokkal több annál — emberi magatartás. Levegőtisztaság megyénkben Nemcsak műszaki A rendkívül kedvezőtlen adottságú, alig 900 hektáron gazdálkodó egerszóláti Ho Si Minh Termelőszövetkezet libatenyészete ma már országos hírű. És jó üzlet is: a 88 milliós árbevételből 60 millió forintot hoznak a libák. A gazdaság mind komplexebb módon használja ki a főágazat lehetőségeit: a 30 ezres törzsállomány most kellő szaporulatából 200 ezer saját nevelésű pecsenyeliba lesz, 33 ezer kerül francia exportra, 209 ezer pedig a BOV üzemeiben gyarapszik tovább. Emellett a Phylaxia szérumgyártási célokra 33 ezer, 9 napig keltetett embriót vásárol. A libatollból 11 tonna kerül innen Kecskemétre — de most kezdődik annak az egerszóláti üzemnek az építése, ahol mindebből paplant, sőt síruhát / varrnak a környékbeli asz- szonyok. ■Mi Török Jánosné a 19 napja melegedő tojásokat forgatja a kétszázezres keltetőben És a már kikelt pihés jószáig Ezek már másféle ravaszdik: a libatenyésztés hulladékának feletetésére létesült rókafarmon 200 fehér és kékróka les , a vödrökbe... Kőhidi Imre képriportja
