Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. május 21., szombat OLYKOR ÉRDEKOSSZEUTKOZÉS Az ügyfél, aki állampolgár Tanács, közigazgatás, ál­lamhatalmi szerv: valljuk be, egy kissé misztikus fogal­mak, amelyeknek a hallatán a köznapi halandó, akit a hivatalokban általában ügy­félnek titulálnak, pedig őaz állampolgár, ő a test-lélek ember maga, szóval ő haj­landó egy kicsit összerez­zenni, megcsendesülni és egyben sóhajtani is. Mintha mondaná: a hivatal bürok­ratizmusától ments meg, uram, engem. De az ügyfél sem mind egyforma. Vannak közöttük is „karakán gyerekek”, akik nem ijednek meg az író­asztal árnyékától. Panaszko­dott már nekem ügyintéző azért, mert még női mivol­tát sem tekintette a magá­ról megfeledkezett, ordítozó „állampolgár”, aki így vél­te gyakorolni a szocialista demokráciát. Egyszóval: akad ilyen is, olyan is. Kérdés, mi vonat­kozik ebből a gyöngyösi ta­nács hivatali teendőire? Kialakulóban van A törvényesség őre, ahogy ezt szokás kissé lezserebben fogalmazni, a tanácsnál a végrehajtó bizottság titkára. Gyöngyösön dr. Jakab István. — Azt mondhatom napja­ink jellemzéséül — válaszol­ja a kérdésre —, hogy ki­alakulóban van egy, az ed­diginél korszerűbb jogalkal­mazói magatartás, amely már törekszik a jogalkotói aka­rat teljes körű érvényesíté­sére. Mór nem a rendelke­zések mechanikus végrehaj­tása, hanem azoknak alkotó módon. való alkalmazása a legfontosabb törekvés. Tehát nem a lélektelen irodai tevékenység a jellem­ző ma már, hanem az ala­pos helyi ismeret révén az érdekek egyeztetése és az emberies, de elvi alapokon nyugvó döntés, határozat ki­alakítása. Az ügyfél így válik egy­re inkább emberré ott is, ahol valamikor csak aktá­kat és elintézendő ügyirato­kat láttak. Nem túlságosan szép ez a kép? Akik a polgárok ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak: Szabó Jánosné és kolléganői (Fotó: Szabó Sándor) Sajátos törvénysértés A kérdés válaszra készte­ti a bizottság tikárát is. — Természetesen nálunk is vannak még tennivalók. Hadd említsem ezzel kapcso­latban azt, hogy az ügyin­tézésre harminc nap áll ren­delkezésre. Az érkezett ira­tok három-négy százaléká­nál előfordul, hogy a ha­táridő csúszik. Megvizsgál­tuk az egyes osztályok tevé­kenységét is ebből a szem­pontból. Azt állapíthattuk meg, hogy a harminc napon túli intézkedések száma az el­múlt évben sem volt keve­sebb, mint korábban. — Megállapították az egyes osztályokra vonatkozóan a csúszások számát? — Igen. Ha javítani akar­juk ezt a sajátos statiszti­kát, látnunk kell, hol szük­séges fokoznunk az ellenőr­zést. A legtöbb késés az igazgatási osztálynál fordult elő. Követi a pénzügyi osz­tály, majd a műszaki osz­tály a sorrend. — Hogyan minősítik ezt a határidő-késést? — Nincs okunk magya- rázgatni. Nevén kell nevez­ni a tényt: ez a harminc napon túli ügyintézés a tör­vénysértés sajátos területe. Az okok között az objektív tényezőkön túl a szubjektív vonatkozások is megtalálha­tók. — Csak a tény minősítése ilyen szigorú? — Mi sem vagyunk kivé­telek az általános gyakor­lat alól. Az ellenőrzéskor ezeknél az eseteknél jóval enyhébb a szigor, mint a formális jogsértéseknél. A tennivaló tehát egyér­telmű, ha nem is „könnyű”. Minden ügy egyedi is Van egy Dizonyos túlsza­bályozottság, ahogy említi a végrehajtó bizottság titkára is. Ennek a törekvésnek több oka van. De nem jó gya­korlat. — Még ma is sok a ki­egészítő és módosító rendel­kezés, a belső utasítás, irányelv és állásfoglalás. Ezeknek megismerése, az ismeretek folyamatosságának fenntartása szinte megold­hatatlan feladat. Szókimondó megállapítás ez is. Adhat ez felmentést ai ügyintézők munkájában? — Nem engedhetünk a követelményből, ami így hangzik: feladatunk a gyors és színvonalas ügyintézés. — Mi történik olyankor, amikor elhibáznak valamit? — Ügy fogalmazhatok, hogy egy-egy téves intézke­dés szinte megoldhatatlan problémákat okozhat. Gon­dolok a mátraszentimrei üdülőtelkeknél elrendelt épí­tési tilalomra. Ennek tíz éve. Az akkor elmulasztott ér­dekegyeztetés a községi ta­nács jelenlegi vezetőit állít­ja nehéz helyzet elé. A mátrai település város- környéki község önálló ta­náccsal rendelkezik, de a város figyelmében él. — Követelmény, hogy a korábbinál nagyobb figyel­met kell fordítanunk az ügyek egyediségére, a kö­rülmények pontos és alapos vizsgálatára. Régi mondás: Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Két egyforma ügy sem létezik. Az ügyfélért Törvényesség és igazságos­ság látszólag elválasztha­tatlan fogalmak ezek. De, hogy mennyire csak látszó­lag, arra bizonyíték egy mostanában egyre gyakrab­ban emlegetett szó: méltá­nyosság. Ha a paragrafuso­kat sehogy nem lehet iga­zítani a tényékhez, akkor kerül elő a méltányosság. — Véleményem szerint a méltányosság gyakorlata na­gyon bonyolult lehetőség — hallottuk a bizottság titká­rától. — A szakigazgatási szerveinknél a méltányosság gyakorlása a problémák el­lenére is nő. Mi is tudunk ezzel a lehetőséggel élni a helyi tanácsrendeletek meg­alkotásakor és azok végre­hajtásakor. Jó példa erre a legutóbb alkotott lakásügyi tanácsrendelet. Keveset emlegetjük, most itt az alkalom: a hatalmi szerveknek mindenkor fi­gyelemmel kell lenniük az egyéni, a csoport és az össz­társadalmi érdek összhang­jára. Csak jól felkészült szakemberek képesek ezt a követelményt elérni. — Minden eddig elmon­dott megállapítás azt sugall­ja, hogy az ügyfél áll a kö­zéppontban. így igaz ez? — Alapelvünk, hogy kö­rültekintő, megalapozott jog- alkalmazói tevékenység a döntő, amely egyben azt is jelenti, hogy mi, tanácsiak vagyunk az ügyfelekért. Ez a tény azonban nem enged meg semmiféle elvtelensé- get, alap nélküli enged­ményt, ezt is szeretném hangsúlyozni — mondta be­fejezésül dr. Jakab István, a gyöngyösi városi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára. Mit lehet ezek után még mondani? Legfeljebb annyit: kívánjuk, hogy minden ügy­fél, aki egyben állampolgár és köznapi ember, egyetért­sen a megállapításokkal. Én mindig optimista vol­tam, az is maradok. G. Molnár Ferenc Elismerés a nagyüzemeknek és a kistermelőknek Átadták a megyei tejtermelési verseny díjait Egerben Pénteken délután Eger­ben, a megyei tanács nagy­termében értékelték az 1982. évi megyei tej termelési ver­seny eredményeit. Papp Sándor, az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezete állattenyésztési szakosztályának elnöke tar­tott beszámolót. Kiemelte, hogy tavaly országosan és a megyében is a szarvasmar­ha-tenyésztésben komoly gondok jelentkeztek. Tovább csökkent az állomány a nagy- és a kisüzemekben, amely a tejtermelés mérsék­lődésében is megmutatko­zott. A közgazdasági szabá­lyozók jelenleg elsősorban a .húsmarha-tenyésztésre ösztönöznek és mérsékelték a tejtermelést serkentő pré­mium összegét. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium ezért felülvizs­gálja ezt és igyekszik segít­séget nyújtani a tejtermelés fokozásához. Aláhúzta, hogy 1982-ben az egy tehénre jutó tej- mennyiség országos átlaga 3970 liter volt. Ezzel szem­ben Hews megyében elérte a négyezer litert, amely a gazdaságok javuló tenyész­tői munkájának, a jobb ta­karmányozásnak köszönhető. Különösen Tiszanánán, Po­roszlón, Nagyrédén, Zagyva- szántón, Füzesabonyban, to­vábbá Hatvanban értek el jelentős sikereket. A kedve­ző törekvések ellenére 1982- ben Heves megyében 57,4 millió liter tejet értékesítet­tek, amely 1,1 millió liter­rel kevesebb volt, mint 1981- ben. Papp Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a kis­termelők további segítésé­re a nagyüzemek még töb­bet tegyenek. Biztosítsanak szénát és silót, mert ezzel is elősegíthetik, hogy ne csök­kenjen tovább a kisgadasá- gokban a tejtermelési kedv. Ezután Bágyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhe­lyettese adta át a díjakat. Az egy tehénre jutó legtöbb tejet termelő üzemek közül első lett a mezőszemerei Ri­mamente és a hatvani Le­nin Termelőszövetkezet, va­lamint a Hevesi Állami Gazdaság. Második a nagy- rédei Szőlőskert Termelő- szövetkezet. A száz hektár mezőgazdasági területre ju­tó tejértékesítésben a Füzes­abonyi Állami Gazdaság bi­zonyult a legjobbnak. Az 1981-hez viszonyított tejter­melés növelésében első lett a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet. A megyei ta­nács különdíját a füzesabo­nyi Petőfi Termelőszövetke­zet nyerte el. A Heves megyei TESZÖV okleveleit Tóth Mihály, a szövetség elnöke nyújtotta át a vámosgyörki Egyesült Barátság, a zagyvaszántói Zagyvavölgye, a pétervásári Gárdonyi, a karácsondi Kossuth és a nagyfügedi Dó­zsa Termelőszövetkezetnek. A kistermelők közül Bá­nyai Istvánná, Barna Jó­zsef, Hídvégi Miklós, Kal- csó Lajos, Béres János, Híd­végi László, Csató Sándor, Lukács István. Juhász Jó­zsef és Kun Béláné munká­ját jutalmazták Keresztyén békekonferencia hazánkban Május 24—27. között ha­zánkban rendezik meg a ke­resztyén békekonferencia le­szerelési konzultációját, mely­nek témája „a fegyverkezés új szakasza — vagy első lé­pések a leszerelés útján?”. A széles körű tanácskozáson több mint 150 vezető egyhá­zi személyiség vesz részt Eu­rópából, az Amerikai Egye­sült Államokból és Kanadá­ból. Jelen lesznek az afrikai, ázsiai és latin-amerikai ke­resztyének küldöttei, nyolc egyházi világszervezet, vala­mint a nyugat-európai és észak-amerikai békemozgal­mak képviselői. A leszerelési tárgyalások jelenlegi állásáról és az új középhatósugarú rakéták nyugat-európai telepítésének kérdéséről neves külföldi szakértők tartanak előadást. (MTI) Németh az egri pártbizottság Németh László 1942-ben született Győrszemerén. A középiskolai tanulmányai­nak elvégzése után 1961- ben felvételt nyert az egr* Tanárképző Főiskolára. A főiskola elvégzése után elő­ször a KISZ Heves megyei Bizottságának politikai munkatársa lett, később osztályvezetőnek, ezt köve­tően pedig megyei titkár­nak választották. 1974-ben, a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa lett, majd 1979-ben kinevezték a párt- és tömegszerveze- tek osztálya vezetőjének. 1969-ben elvégezte az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­temet is. Nős, két gyermekük van. Németh László a párt­munka különböző területeit ismerő, határozott, követ­kezetes, nagy gyakorlattal, sokoldalú tapasztalatokkal rendelkező vezető. Igényes önmagával és beosztottjai­val szemben. Eredményesen László városi első titkára és felkészülten vett részt a megye pártszervezeteire háruló feladatok, a megye előtt álló célkitűzések meg­valósításában, a végrehaj­tás megszervezésében. HATVAN: 47 FELLEBBEZÉS Lakók és lakások Pótolták az elmaradt felméréseket - Vitatott téma a komfortfokozat - Eddig mindössze ezren Hatvanban dr. Nagy Bé­la igazgatási osztályvezető­től kértünk információt a lakásigénylések megújítá­sa dolgában. Mint elmon­dotta, múlt év decemberé­nek végén 830 igénylést tar­tottak nyilván, ezzel szem­ben most 425 megújított igénylésük van. Tanácsi rendelkezésű lakásra 132, szövetkezetire 98, OTP-tár- sasházi tulajdonra 195 helyi polgár „nevezett be”. Meg­jegyezte az osztályvezető, hogy ez a szám még változ­hat, egy ideig ugyanis nem lehetett a szükséges igénylő nyomtatványhoz jutni. Bár azt is kár lenne elhallgatni, hogy sokan más ellátási formát keresnek! Így példá- ul önerőből építkeznek, vagy a Bajza és Kazinczy utcákban építendő 162 cso­portos családi otthon iránt érdeklődnek. Ami a tanácsi rendelke­zésű lakások újonnan megállapított béreit illeti: Hatvanban és Petőfibányán összesen 2165 bérlőnek küldte ki az erről szóló értesítést az ingatlan- kezelő vállalat, és ahogyan Hartai Sándor igazgatótól értesültünk, ellene csupán 47 bérlő fellebbezett. Ezek beadványát természetesen gonddal felülvizsgálják, s amennyiben jogos a sére­lem, újabb bérösszeget álla­pít meg a vállalat, A hatvani — példaként kiemelt — helyzetkép után következzék a megyei ösz- szesítés: a lakbérrendezés tapasztalataival foglalkozott a közelmúltban a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a fel­adatok végrehajtásával kap­csolatban megállapította: a lakások felmérését időben befejezték, s pótolták ott is, ahol korábban a bérlő be­tegség, vagy egyéb okok miatt nem tartózkodott ott­hon. A körültekintő munkát igazolja, hogy megyénkben a bérlakások számához viszonyítva, csekély számban — mindössze 450—500 eset­ben — éltek panasszal a la­kók. A reklamációk zöme a komfortfokozat megállapí­tásával kapcsolatban hang­zott el, így újabb lakásfel­mérésre általában nem volt. szükség. A panaszok egy része alaposnak és jogosnak bizonyult: ezeket a helyszí­nen vizsgálták ki az ingat­lankezelő vállalatok szak­emberei. Ilyen vizsgálatok alapján utasították el azo­kat az új komfortmegálla­pítási kérelmeket, amelyek­ben indokként a közúti zaj­ártalmat, vagy a benzinkút közelségét jelölték meg a panaszosok... Az illetékesek egyébként a megadott határidőn belül — március 31-ig — min­den lakónak eljuttatták a lakbérközlési lapot, s ezzel egyidőben mindenkinek ki­küldték azokat a tudnivaló­kat, amelyek az új szabá­lyokra vonatkoznak. Egy­ben tájékoztatták őket a fellebbezés, a reklamáció le­hetőségeiről: megyénkben ezek közül 48-at találtak jogosnak, ötvenhárom ügy­ben pedig még folyik a vizsgálat la helyszíni szemle alapján. Amennyiben a la­kónak van igaza, úgy egy újabb lakbérközlő lapon ér­tesítik a későbbiekben fize­tendő összegről. Megállapították azonban az ingatlankezelő, vala­mint a tanács illetékesei, hogy a részletes tájékoztatás és az időben történt értesí­tés ellenére áprilisig — de májusban sem sokat válto­zott a helyzet — az elmúlt év végén nyilvántartott la­kásigényeknek csak töredé­két újították meg: 5906 kö­zül csupán 954-et! Igaz, június 30-ig, a megyében érvényes határidő lejártáig még van idő, ám a tanácsok szeretnék, ha a lakosság nem hagyná az utolsó pil­lanatra szándékának meg­erősítését vagy megváltoz­tatását, hogy már az eszten­dő első felében tervezni le­hessen az új igénylista ki­elégítésének lehetőségeit. Rendelet a zajvédelemről Megjelent a Miniszterta­nács rendelete, amely az em­beri környezetet és egészsé­get veszélyeztető zajok és a káros rezgések elleni véde­lem alapvető szabályait ha­tározza meg. Az új rendelet értelmében meg kell határozni azokat a zaj- és rezgésterhelési határ­értékeket, amelyek felett az emberek többsége számára már veszélyes mértékű a ter­helés. A rendelet a hangsúlyt a megelőzésre helyezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom