Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1983. május 17., kedd Elkerülhető gólokkal... CSALÓDÁS A NÉPSTADIONBAN Széteső játék, Kecskeméti TC—Eger SE 8—1 (1—0) NB Il-es labdarúgó-mér­kőzés. Kecskemét. 2000 néző. V: Roxin (Aczél, Köböl).-If KSC: Erdei — Hájer, Gugye- rás, Beles, Nagy — Somogyi, Mózner, Mohovics — Papp (Hoff- méister a 66. percben), Supka (Ravasz a szünetben), Goják. Edző: Szentannai József. Eger: Bartos — Birin esik, Mé- hesi, Varga, Szert — Lengyel, Móricz, Csepregi — Horváth, Kiss, Jávorszky. Edző: Szent- marjay Tibor. Nagy hőségben kezdtek a csapatok. Az egriek támad­tak, de egymás után három ígéretes lehetőséget is elron- tottak. A hazaiak az 5. perc­ben veszélyeztettek először, amikor Supka, fordulásból 16 méterről a kapu fölé lőt­te a labdát. Ezután tíz per­cig kevés esemény történt a pályán. A vendégek lefé­kezték, lassították a játékot és a hazaiak kezdeményezé­sei is erőtlennek bizonyul­tak. A 15. percben Kiss tért­ölelő indításával Jávorszky tört előre középen, de szo­rongatott helyzetből a jobb kapufa mellé lőtte a lab­dát. A 16. percben Kiss lőtt 18 méterről a kapu mellé. A 20. percben váratlanul megszerezték a vezetést a kecskemétiek. Horváth egri támadás közben, a pálya közepéről rosszul iveit át a másik oldalra, a labdát Móz­ner elcsípte, egyből indítot­ta az üresen maradt Supkát, aki közelről védhetetlenül lőtt a jobb felső sarokba 1—0. A másik oldalon a 24. perc­ben Móricz indításával Já­vorszky tört előre, lapos lö­vése a bal saroknál hagyta el a játékteret. Két perc­cel később Mózner lapos lö­vését Martos csak kiütni tudta, Supka középre ívelte a labdát, de azt _a földről felugorva a kapus megka­parintotta Papp elől. A 28. percben egri szögletrúgást követően kayarodás támadt a kecskemétiek 16-osánál, ahol előbb Csepregit, majd Kisst is leterítették, de a játékvezető szabályosnak ítélte az esetet és továb- bot intett. Enyhe egri fölényben telt az idő. A 38. percben Kiss az 5-ösnél kézzel tette ma­ga elé a labdát, és szabad­rúgás lett a vége. Birincsik volt az egri véde­lem legjobbja (Fotó: Kőhidi Imre) SZÜNET UTÁN a vendégek támadtak töb­bet. Az 52. percben mégis majdnem a hazaiak szerez­tek gólt. Horváth 22 méte­res szabadrúgását Erdei ve­tődve elcsípte, indításával Mózner megiramodott, már csak Bartossal állt szemben, aki a lövést lábbal szöglet­re hárította. Az 54. percben Móricz beadása az 5-ösrj.él nagy helyzetben Csepregi lábáról elpattant és a védők felszabadítottak. Az 58. percben Lengyel buktatásért sárga lapot kapott. A 63. percben egyenlítettek az eg­riek: Mózner átadását Já­vorszky elcsípte, egyből in­dította a jobb oldalon Hor- váthot, akinek beadását Kiss 6 méterről látványosan a bal alsó sarokba fejelte. 1—1. Még két perc sem telt el, amikor megszületett a találkozó sorsát eldöntő újabb hazai gól: Ravasz ka­pott labdát a jobb oldalon, lefutotta a későn eszmélő Szertet és a kifutó Bartos mellett laposan a jobb alsó sarokba talált. 2—1. A gól után fokozták az iramot a vendégek, a kecs­kemétiek szemlátomást el­fáradtak, „levegőben lógott” az egyenlítés, de helyzetek sora maradt ki a hazaiak kapuja előtt. A 71. percben Möhovics gáncsolásért sár­ga lapot kapott. A 73. perc­ben Móricz szabadrúgása a bal sarok mellé, a 79. perc­LESZEREPELTEK PÓLÓSAINK Hetedik hely a Világ Kupán Dicstelenül fejezte be sze­replését az Egyesült Álla­mokban, Malibuban a Világ Kupán a magyar vízilabda- válogatott. Az utolsó, talál­kozón Hollandia ellen is csak döntetlent értek el a mieink, egyetlen nyeretlen­ként fejezték be szereplésü­ket, messze elmaradva még a mértéktartóbb várakozás­tól is. Dr. Mayer Mihály szövetségi kapitány ugyan arra hivatkozott egyebek mellett, hogy a mieinknek a Világ Kupa nem az év legfontosabb próbája volt, az majd az Európa-bajnok- ság lesz, de ez sem magya­rázat arra, hogy mindössze négy döntetlent sikerült ki­csikarnia a magyaroknak. Már csak azért sem, mert a szakvezetés minden támo­gatást meikap a szövetség­től, többek között azt is, hogy az OB I-es bajnoki küzdelmeket egyértelműen a válogatott igényei szerint programozzák, a válogatott felkészítésének rendelik alá. Ügy tűnik ez a módszer nem hozza meg a kívánt eredményességet, s talán ér­demes lenne a tanulságokon elgondolkodni a szövetség érdekeltjeinek is. A Világ Kupa végeredmé­nye: 1. Szovjetunió T 5 1 1 60—47 11 2. NSZK 7 4 2 1 57—47 10 3. Olaszország 7 3 3 1 52—45 9 4. Egyesült A. 7 2 3 2 47—48 7 5. Spanyolor. 7 2 2 3 52—56 6 6. Hollandia 7 1 3 3 58—64 5 7. Magyaror. 7 — 4 3 57—64 4 8. Kuba 7 1 2 4 61—73 4­1. Ascoli—Cagliari 2—0 l 2. Napolt—Cesena 1—0 1 3. Pisa—Fiorentina 0—0 x 4. Roma—Torino 3—1 1 5. Sampdoria—Verona 2—2 x 6. Udinese—Avellino 1—1 x 7. Arezzo—Como / 1—0 l 8. Bari—Perugia 3—1 1 9. Campobasso—Monza 1—0 1 10. Cavese—Sambenedettese 1—0 1 11. Milan—Lazio 5—1 1 12. Pistoiese—Cremonese 0—0 x 13. Regglana—Lecce 0—0 x +1 Varese—Palermo 2—1 1 VÁLTOZÁS A TOTÓBAN A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság az 1983. május 28-1 21. 'fogadási heti totó-tippszelvény- ről a második számú Partizán- Dinamó Zágreb jugoszláv első osztályú bajnoki mérkőzést tö­rölte. A törölt mérkőzés helyett a 14. számú Como—Cavese olasz B-osztályú mérkőzés számít fő­mérkőzésnek, a 13+1 jutalomra való Jogosultság megállapításá­nál pedig a 15. számú Lazio— Atalanta ugyancsak olasz B- osztályú mérkőzést veszik figye­lembe. Nyeremények: 13+1 találat (298 db) =13 749 Ft, 13 találat (258 db) =6352 Ft, 12 találat (9867 db) = 239 Ft, 11 találat (72 153 db) =33 Ft, 10 találat (312 535 db) =14 Ft. megszégyenítő vereség ben pedig Kiss szabadrúgá­sa a kapu fölé szállt. A 86. percben Kiss fordulásból a kapus kezébe rúgta a lab­dát, míg a 88. percben Len­gyel közvetlen közelről a bal sarok mellé fejelt. A nyári kánikulára em­lékeztető melegben lejátszott találkozón az utolsó percig nyílt volt a mérkőzés. Az első játékrészben a hazaiak némi mezőnyfölényt harcol­tak ki, de góljukat — mint a másodikat is — súlyos és elkerülhetőnek mondható egri hibából érték el. A má­sodik játékrészben már egy­értelműen a piros-kékek uralták a pályát, de a ven­dégek a helyzetek sokasá­gát hagyták ki, puskázták el, s ez mint mindig, most is megbosszulta magát: ve­reséget szenvedtek. A dön­tetlen eredmény igazságo­sabbnak lett volna mond­ható, de hát ezt a sportot gólra játsszák... Egyénileg Bartos jól vé­dett, a gólokról nem tehet. A közvetlen védelemben Birincsik volt a legjobb, de nem sokkal maradt el tőle Varga sem. Méhesi és Szert több hibát vétett. Középen Móricz kitűnően játszott. Lengyel fizikailag bizonyult gyengének. Csepregi tudása alatt szerepelt. Elől Já­vorszky javuló teljesítményt nyújtott, Kisst csak gólja dicséri. Horváth bátortalan volt és sokat ügyetlenke­dett is. Fazekas István Az NB II. további eredményei: D. Kinizsi—Volán SC 0—0, Szek- szárd—Sopron 2—0, Salgótarján —22. sz. Volán 2—1, SZEOL AK— Nagykanizsa 3—0, Dorog—Nagy- bátony 7—2, Siófok—Ganz-MA- VAG 4—0, Keszthely—Kazincbar­cika 4—0, Baja—Tapolca ’ 3—1, ózd—Hódmezővásárhely 5—1. Az NB II. állása: 1. Volán SC 31 17 9 5 71-29 43 2. SZEOL AK 31 16 6 9 60-38 38 3. Siófok 31 13 11 7 53-37 37 4. STC 31 16 5 10 52-36 37 5. Kecskemét 31 13 9 9 43-33 35 6. HMSE 31 15 4 12 45-42 34 7. K.-barcika 31 13 6 12 44-42 32 8. Sopron 31 11 9 11 31-33 31 9. Szekszárd 31 12 7 12 38-48 31 10. Eger 31 13 4 14 58-50 30 11. Baja 31 10 10 11 40-38 30 12. Ózd 31 11 8 12 48-52 30 13. Keszthely 31 12 5 14 46-46 29 14. D. Kinizsi 31 9 11 11 34-35 29 15. Dorog 31 9 10 12 38-42 28 16. Bauxitb. 31 11 6 14 42-51 28 17. Ganz-M. 31 11 6 14 45-72 28 18. 22. sz. Volán 31 9 9 13 48-55 27 19. Nagykanizsa 31 12 3 16 45-55 27 20. Nagybátony 31 6 4 21 34-81 16 — Csak a győzelem elfo­gadható — nyilátkozta Mé­szöly Kálmán szövetségi ka­pitány a görögök elleni lab­darúgó EB-selejtező mérkő­zés előtt. Az összecsapást követően viszont nem volt mondanivalója. Nem csoda, hiszen a ma­gyar együttes, pontosabban az a 13 labdarúgó, aki pá­lyára lépett a Népstadion­ban, nemcsak vereséget szenvedett, nemcsak a to­vábbjutás még itt-ott pislá­koló reményeit oltotta ki, hanem egyértelműen gyen­gébbnek bizonyult a görö­göknél. Lehet, hogy az erőviszo­nyokat mérték fel pontatla­nul szakvezetőink? Ügy gon­dolták, elég pályára küldeni a bajnokság utolsó forduló­jában jobb formát mutató labdarúgóinkat ? Nem tudjuk. Az viszont látszott a* mérkőzésen, hogy a pályán levők nem alkottak egységes csapatot, nem ér­tették egymás elképzeléseit, nem találták az összhangot. Nagyszerű küzdelemben Eger SE—Debreceni Közút 27—23 (11—10) NB I. B-s női kézilabda-mér­kőzés. Eger, körcsarnok, 300 né­ző. V. í Hegedűs, Kiss II. Eger: Mészárosné — Csabáné 6 Kovács 4, Káló 3, Lengyelné 8, Vass, Juhász 1. Csere: Csanálo- siné, Honfiné 4, Szabó 1, Jacsó. Edző: Hegedűs Gábor. Az első percekben békés han­gulatban, felváltva dobott gólok­kal „ismerkedett” egymással a két csapat. Aztán kis késéssel megérkezett a nézőtérre az a debreceni gyermeksereg, mely a Közút csapatát volt hivatva biz­tatni, és tették azt a fiatalok lankadatlan lelkesedéssel a be­fejező sípszóig. A nagy hangza­varban volt küzdelem a javából: emberhátrányból dobott gólok, erősen vitatható játékvezetői íté­letek, 15 kiállítás és egymást nem kímélő féktelen rohanás. Szerencsére a feszült hangulat­ban az ESE őrizte meg jobban * higgadtságát, egyes időszakok­ban kitűnően játszott. Főleg a hajrában, amikor még nagyobb sebességre kapcsolva késztették végső megadásra szívósan küz­dő ellenfelüket. A bravúros meg­oldásokra is bátran vállalkozó egri csapat valamennyi Játéko­sa dicséretet érdemel, a fontos győzelem megszerzéséért. Különösen érthetetlen volt ez a jelenség a második fél­időben, amikor már öt fe­rencvárosi játékos szerepelt a válogatottban. Az időnkénti mezőnyfö­lény, a néhány formásabb, látványosabb megoldás ugyanis nem lehetett elegen-- dő a sikerhez. Különösen nem, amikor az ellenfél éppen csapatként mutat töb­bet, tudatosan alkalmazott védekezésből robban előre, s gyors rajtaütéseivel szét­zilálja a lassú, fejetlenül kapkodó magyar védelmet. A keserű vereséget köve­tben egyéni teljesítménye­ket aligha lenne érdemes részleteiben taglalni. Leg­feljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy az ismét lehető­séghez juttatott játékosok egyáltalán nem hálálták meg a bizalmat. A görög vá­logatott teljesen megérde­melt sikert ért el a Népsta­dionban. A hét végén rendezték meg Egerben Heves megye 1983. évi tenisz egyéni baj­nokságát. A férfi mezőny­ből hiányoztak a gyöngyösi OB I-es játékosok. Az öt versenyszám mindegyikében az Eger SE legjobbjai sze­rezték meg a bajnoki címet. Eredmények. Férfi egyes: 1. Takács László, 2. Szigethy András, 3. Vaskó Tamás (mindhárom ESE) és Nagy István (GYSE). Női egyes: 1. Tóth Andrea, 2. Halász Mónika, 3. Lucskay Klára Görögország— Magyarország 3—2 (2—1) Labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés, Népsta­dion, 15 000 néző. V.: Secta­ries- (jugoszláv). Görögország: Szarganisz — Szkartadosz (Manolasz a 75. percben), Mihosz, Galit- sziosz, Vamvekulosz — Ku- szulakisz (Ardizoglu a 67. percben), Alavantasz, Papa- ioánnu, Kosztikosz — Anasz- topulosz, Mitropulosz. Magyarország: Zsihorás — Kardos, Kocsis, Varga — Martos (Jancsika a 43. perc­ben), Ebedli, Garaba, Póczik — Bodonyi, (Szokolai a szü­netben), Nyilasi, Hajszán. Góllövők: Anasztopulosz (16. perc), Nyilasi (24. perc), Kosztikosz (33. perc), Papa- ioannu (51. perc), Hajszán (88. perc). A III. csoport állása: 1. Anglia 5 3 2 - 16- 2 8 2. Dánia 3 2 1-5-3 5 3. Görögország 5 2 1 2 5- 6 5 4. Magyarország 4 2 — 2 14- 9 4 5. Luxemburg 5 ------ 5 5-25 — é s Fábián Bea (mind ESE). Férfi páros: 1. Weiner Ist­ván—Vaskó Tamás (ESE), 2. Takács—Szemerédi (ESE), 3. Nagy I.—Rucska (GYSE) és Szigethy A.—Szigethy ö. (ESE). Női páros; 1. Kele­men Anita—Tábori Tünde (ESE), 2. Sóvári—Török (ESE), 3. Susán—Lukács (GYSE) és Halász—Lucskay (ESE). Vegyespáros: 1. Ta­kács László—Tóth Andrea, 2. Vaskó—Sóvári, 3. Nagy Z.—Lucskay és Szemerédi— Halász (mind ESE). TENISZ Megyei egyéni bajnokság Az ökölvívó EB magyar mérlege: Két ezüst, egy bronz A férfiak között Takács László (ESE) ismét a leg­jobbnak bizonyult Női egyesben Tóth Andrea (ESE) győzött (Fotó: Szántó György) PARAGI: „Elismerésem az amerikainak...“ Befejeződött Várnában a jubileumi. 25. ökölvívó Európa-bajnokság. Az erő­viszonyoknak megfelelően a Szovjetunió bizonyult a leg­eredményesebbnek, fiatal, kevésbé ismert versenyzőket felvonultatva is nyolc súly­csoportban hódította ei az aranyérmet. A bolgárok há­rom első helyükből eggyel aligha büszkélkednek majd, sajnálatos, hogy éppen a mi Váradink volt az eset szenvedő alanya. A két „nagyhatalom” mellett mindössze egy arany jutott az olaszoknak, a világbajnok Damiani révén, akinek a döntőben már mérkőzni sem kellett, mert ellenfele sé­rülés miatt nem állt ki. A magyarok az előző évek mérsékelt eredményeihez képest javítottak. Gönczi Róbert bronzérmén kívül két ezüsttel gyarapodott a gyűjtemény. Váradi János a bolgárok legeredménye­sebb öklözőjével, a pályafu­tása végéhez közeledő, s most mérsékeltebb teljesít­ményt nyújtó Leszovval ke­rült szembe. Az összecsapás mindössze három percig tar­tott. Az első menet nagyon kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, s az utolsó másod­percekben a bolgár fiú megsérült. Olyan súlyosan, hogy a 2. menet el sem kez­dődhetett, mert az orvos nem engedte tovább mér­kőzni Leszovot. Ekkor jött a szoritón kívüli huzavona. Még az új szabályok értel­mében is Váradit kellett volna győztesnek kihirdetni, mivel a sérülés egyértel­műen az első menetben tör­tént, a másodikban nem­hogy ütésváltásra nem ke­rült sor, de még lépést sem tettek egymás irányába az öklözök. Ennek ellenére le- pontoztatták az eddig látot­takat. A pontozók 3—2 arányban Váradit lát­ták jobbnak, de — ez is új szabály — a kontroll zsűri 5—0 arány­ban Leszovra szavazott, így az övé lett Váradi aranya. Kár, hogy nem vívták vé­gig a mérkőzést, mert a magyar fiúban láthatóan volt erő és elszántság, s még nagyobb kár, hogy a hazai környezet ekkora előnyt jelenthetett az egyéb­ként tekintélyes bolgár spor­tolónak. Másik döntősünk, Alvics Gyula sem vallott szégyent, nagyon igyekezett, szép csatára késztette a vi­lágbajnok Jagubkint, de ez most még nem volt ele­gendő a győzelemhez. A várnai EB súlycsoporton­kénti győztesei: Musztafov (Bulgária), Leszov (Bulgá­ria), Alekszandrov (Szovjet­unió). Nurkazov (Szovjet­unió), Csuprenszki (Bulgá­ria), Sisov (Szovjetunió), Galkin (Szovjetunió), Lap- tyev (Szovjetunió), Melnyik (Szovjetunió), Kocsanoszkij (Szovjetunió), ' Jagubkin (Szovjetunió), Damiani (Olaszország). ' Elején tart még az idei szabadtéri atlétikai verseny- idény, de máris két új vi­lágcsúcs jelzi: az I. atlétikai világbajnokság évében min­den bizonnyal a korábbi évekét meghaladó lesz a csúcs termelés. A női távolugrásban a ro­mán Cusmir révén elért 7,21 méter és a férfi gerelyhají­tásban „majdnem százméte­res” új világcsúcsa közül az utóbbinak magyar vonatko­zása is akad, hiszen az amerikai Tom Petranoff 99,72 méteres teljesítménye a „Paragi-korszak” végét jelenti. — Elismerésem az ameri­kainak, ez aztán hatalmas dobás — mondta a meglepő- döttségéből felocsúdott Pa- ragi Ferenc, a Csepel SC 30 éves ex-világcsúcstartója. — Megmondom őszintén, arra már régen számítottam, hogy előbb-utóbb valaki elveszi az örökranglista első helyét tőlem, de hogy mindjárt három méterrel, arra nem gondoltam. A legnagyobb bosszúságot azonban az je­lenti számomra, hogy lassan két év óta nem vagyok tel­jesen egészséges, s így kicsi a valószínűsége, hogy a kö­zeljövőben „válaszolni” tu­dok az amerikai világcsú­csára. Jelenleg mi akadályozza a teljes értékű munkában és mikorra tervezi idei rajtját? — A bal térdem nem bírja a terhelést, ezért a rohamom korántsem olyan, amilyen­nek lennie kellene. Pedig „járásból” sokkal nagyobba­kat dobok, mint a világcsúcs­javítás előtti hetekben. Je­lenleg is csak csökkentett értékű edzésmunkát végez­hetek, de nagyon remélem, hogy június elején minden-* képpen megkezdhetem az idei versenyszezont. Az első próbálkozások után majd ki­derül: mire lehet idén re­ményem, s milyen hosszú távú terveket szőhetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom