Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-17 / 115. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. május 17., kedd 3. AZ ÜZLET - AZ ÜZLET Nemzetközi vásárok „ö cs. és kir. fensége, RUDOLF főherczeg trónörökös védnöksége alatt országos általános kiállítás, 1885. május 2. október végén. Feltüntetve földművelés, erdészet, bányászat, ipar, egészségügy, közoktatásügy, képzőművészet. Ezzel kapcsolatban nemzetközi gép-, magtermény- és állatkiállítás. Ünnepélyek. Sorsjáték. Főnyeremény 100 000 Ft, egy sorsjegy ára 1 Ft. Hatósági lakásközvetítő iroda az összes pályaudvaron”. Automatizálva: vízhozam, jobb ellátás Régi gondja oldódott meg nemrég a selypi medence ipari üzemeinek, szövetkezeteinek. Közös összefogással, a helyi tanács támogatásával — mintegy 70 millió forintos beruházással — készült el a lőrinci regionális vízmű, melynek kivitelezését a Közmű- és Mélyépítő Vállalat szakemberei valósították meg. A teljesen automatizált vízmű nemcsak a társulásban részt vevő üzemek, intézmények víz- szükségletét biztosítja majd, hanem a közeljövőben mód nyílik arra is, hogy e területen a lakossági ellátásba is besegítsen. A szivattyúk működését ellenőrzi Ágó József üzemvezető főmérnök (Szabó Sándor felv.) Fürdőruhák, strand- és kempingcikkek szezonra Nyakunkon a nyár Májusi határszemlék - Nem tudtak elszámolni... — Valóban művelhetetlen? Haszonbérbe, tartós használatba A kihasználatlan földek sorsa Schiffert Ferenc, a Budapesti Nemzetközi Vásárköz- . pont igazgatójának szobájában látható a fenti feliratú plakát, régi, pajzsos magyar címer alatt. Igaz ugyan, hogy a Kossuth Lajos által szervezett 1848-as iparegyleti kiállítást tekintjük a BNV igazi elődjének (csak arról nem maradt fenn ilyen dekoratív tájékoztató), mégis jó olvasni ilyen muzeális értékű dokumentumot. A vásárigazgató nagy elfoglaltsága, gyakran csengő telefonjai egyértelműen jelzik: ismét itt van május 18-tól 26-ig -a BNV Az olvasó már hozzászokott az ilyenkor elhangzó^ sajtótájékoztatók tartalmához, vagyis ahhoz, hogy hány kiállító jelent meg, mennyi ebből a magyar és a külföldi, hány négyzetméter területen mutatják be a termékeiket, melyek a legígéretesebb újdonságok és így tpvább. A számok, a statisztikai adatok azonban nem tájékoztatnak nagyon sok fontos részletről. A legtöbbünk például alig tud valamit arról, hány vásárt tartanak évente a világon, mibe kerülnek, miért éri meg azokon részt venni, mint ahogy az is rejtve marad, mi Budapest szerepe, rangja a vásárvárosok között? Pedig Schiffert Ferenc mindent tud, amit a mai vásárokról tudni kell. Kapásból mondja például, hogy az UFI (Union des Foires Internationales), vagyis a Nemzetközi Vásárok Világszövetsége már mintegy 80 vásárvárost tart nyilván. A kisebb országokban általában egy város nevéhez kötődnek a rendezvények, amit az átlagember is ismer: Lipcse, Poznan, Brno, Budapest, Plovdiv stb., míg a nagyobb népességű államokban már több helység vetélkedik egymással. Az NSZK-ban például Hannover, Düsseldorf, Majna-Frankfurt vagy München. Persze ott sem megy vérre a versengés, hiszen Hannover a szerszámgépek kiállítására szakosodott, Frankfurt a könyvre, München a virágra inkább. A nyolcvan város vagy 2700—3000 vásárt és kiállítást szervez évente. Első hallásra elképesztő ez a szám. De ha arra gondolunk, hogy Budapest a tavaszi és őszi BNV-n kívül vegyipari kiállítást rendez Hungaro- plast néven, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépkiállítást Agromasexpo jeligével, s ezeket is nagyon sokan megnézik, akkor már más-1 képp látjuk a háromezres mennyiséget. Az UFI pontozza, hogy mennyi a kérdéses vásáron a kiállítók, illetve az országok száma, mekkora területet használnak fel a rendezvény céljára stb. Eszerint a szocialista országok közül Lipcse után Budapest következik. Minthogy a Lipcsei Vásár hatszáz éves múltra tekint vissza, a BNV pedig még Kossuth 1848-as kiállítását tekintve is csak 135 esztendősre, számunkra elismerést, rangot jelent ez a minősítés. Schiffert Ferencék megfogalmaztak egy szlogent is, amely szerint a vásár tájékoztat, közvetít és döntésre késztet. A három fogalom közül az első (mármint a tájékoztat) nem igényel magyarázatot. A közvetítés sem különösebbet, hiszen értelemszerű: kapcsolatot teremt a vevő *és az eladó között. Ami a döntésre késztet meghatározást illeti, itt érdemes kicsit elidőzni. Ez alatt ugyanis nemcsak azt értik, hogy aki a vásáron jár, annak el kell szánnia magát (megvegyem, ne vegyem?), hanem azt is, hogy az ilyen rendezvény orientálja az ipari vezetőket: mit gyártsunk a jövőben, s mit ne-? Érthetően, hiszen valóságos hazai és nemzetközi ipari kirakatot látnak maguk előtt. A költségekről: minden kiállító magyar üzem, cég 600 forintot fizet a Hung- expónak egy négyzetméternyi fedett területért. (A fedetlen csak 200-ba kerül.) Ez a kötelező összeg. Ehhez járulnak még a fakultatív kiadások, vagyis az épületek, tárgyalók, poszterek, prospektusok, kávék stb-k ára együttesen. Az átlagos magyar kiállító a kötelező summa 5—8-szorosát szurkolja le a BNV kedvéért, a külföldi viszont 106 svájci franknak megfelelő összeget a fedett, s 46-ot a szabad terület négyzetméteréért. A szakértők szerint ez nem olyan sok a többi európai vásár árajánlatához képest. E tekintetben inkább a középmezőny alsó részén foglalunk helyet — kedvet teremtve a kiállítóknak. Mivel — mindezen túl — a tavaszi BNV-t megtekinti mintegy 350—400 ezer, az őszit pedig 700 ezer—1 millió magyar állampolgár, akik belépőjegyet fizetnek, a BNV is nyereséget fiadzó vállalkozás a Hungexpo, végső fokon az állam számára. A szakértők szerint a vásár propagandahatása, nagyobb, mint a televízióé. Az emberek többsége ugyanis térszemléletű. Mindennél meggyőzőbb számukra a plasztikusan látható, tapintható valóság. Valószínű ez magyarázza, hogy a vállalatok, a cégek nem szűkmarkúak, ha ilyen rendezvényről van szó. A legutóbbi müncheni nemzetközi virágkiállításról mesélik például (április utolsó hetében nyílt meg), hogy több százezer márka értékű virágot, köztük csodásabbnál csodásabb növényi ékességeket mutattak be, amelyek néhány nap alatt elfonnyadtak a természet kérlelhetetlen törvénye szerint, s legfeljebb komposztként lehetett hasznosítani az elképesztő mennyiségű sziromtömeget. S mégis: a müncheni virágvásár minden évben kivirágzik. Az üzlet — az üzlet. (M. L.) A korán beköszöntött -nyárias melegben már április végén, május elején megélénkült a fürdőruhák, strand- és kempingcikkek forgalma. A fürdőruhák legnagyobb fővárosi forgalmazója, az Aranypók a tavalyinál valamivel többet rendelt a Váci Kötöttáru- gyártól, mintegy 50 ezer női és bakfis, s 35 ezer férfi fürdőruha kerül az üzletek, be. A női és bakfis fürdőruhák több mint felét, a férfi úszók 40—45 százalékát a gyár már leszállította. A női fürdődresszek szín- és méretválasztéka a korábbiakhoz képest javult. Az idén több lesz a kedvelt, egyszínű fürdőtrikókból. Hosszú évek óta először kielégítő a méretválaszték — s legalábbis egy- részesből — kaphatóak a nagyobb méretek is. A női fürdőruhák árai mintegy 10 százalékkal magasabbak, mint tavaly voltak, ezzel arányosan azonban javult a minőség is. A közeljövőben színesíti a kínálatot a belkereskedelmi ‘ választékcserében beérkező 8—10 ezer olasz női fürdőruha, amelyek szintén az Aranypók- üzletekben kerülnek forgalomba. A férfiak kevesebb nyári szezoncikket találnak az Aranypóknál. Az igényeket várhatóan nem tudják' kielégíteni úszónadrágokból, frottírköpenyekből, kemJó néhány hónap eltelt azóta, hogy Tiszanánán, Kiskörén jártunk, tudakolván: minő gondok és feladatok foglalkoztatják a helyi tanácsvezetést. mit várhat, mit remélhet a települések lakossága? Szokásos hét eleji utunk ismét a két községbe vitt. Kíváncsiak voltunk, a korábban fölemlegetett ügyek-bajok rendeződésére. Vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy vizsgáztattunk. Mennyire következetesek, mennyire szolgálnak a lakosságért a tanácsiak? Tiszanánán akkoriban váratlan esemény történt. Egyik napról a másikra életveszélyessé vált a könyvtár udvarán lévő óvoda, ki kellett telepíteni belőle a gyermekeket. Követelő szükség volt a Lenin út folyamatos építése is, hiszen a nagy forgalom már olyannyira megviselte, hogy nyaktörő rajta a közlekedés. E fontos ügyekben most mit tapasztaltunk? Januárban eredménnyel folyamodtak felújítási póthitelért a megyei tanácshoz a tiszaná- naiak. Napokon belül megérkezett az igényelt fél millió forint és a helyi tanácsping- és sortnadrágokból. A rövidujjú ingek divatja megváltozott, már nem a ki- hajtós, úgynevezett apacs- gallér, hanem a normál állógallér a divat. A kereskedelem ennek megfelelően rendelt, jelenleg a divatos rövidujjú ingekből egyszínű és tarka is kapható az üzletekben. ’ Néhány Centrum áruházban már megnyíltak a strandosztályok, s június elejéig valamennyiben megszervezik a szezoncikkek koncentrált kínálatát. A vállalat gyártóüzeme, a Cén- tex szélső méretekben is gyártja a nyári holmikat. A vállalat viszonylag gyorsan követte a divatot, mert — ugyancsak a Centex műhelyeiben — fodros és sima kivitelben nyári miniszoknyákat készített. A Centrum áruházakban idén a tavalyinál jóval bővebb a kempingcikkek választéka. A korábbi éveknél nagyobb mennyiséget tudtak beszerezni kempingasztalokból, székekből, sátrakból, festett és natúr fonott bútorokból, gumimatracokból, -csónakokból. Tavaly igen nagy volt a hiány gyermek fürdőruhákból. Ezekből a Skála az idén 20—30 százalékkal többet rendelt, mint a múlt évben. Még a nyáron megnyílik a Váci utcában az Aranypók áruház, ahol gyermek fürdőruhákat is árusítanak majd. vezetés — saját kivitelezésben — rögtön hozzáfogott a megroggyant óvodaépület felújításához. Igen örvendem tes, hogy az egész falu megmozdult az ügy érdekében. Társadalmi segítő munkával jelentkeztek például a Petőfi Termelőszövetkezet szocialista brigádjai. Kivonult erejével, ügybuzgalmával a nyugdíjasklub egész tagsága, hogy az idősebbek kezéhez illő tennivalókban segédkezzen. És ne feledkezzünk meg az óvodáskorú gyermekek szüleiről sem, akik napokon át az épület tatarozásán töltötték minden szabad idejüket. Mit eredményezett az összefogás? Kérem szépen: június 1-tői ismét használható az óvoda. Ami a Lenin út helyreállítását illeti, ugyancsak kedvezőre fordult a helyzet. Már készül a kiviteli szerződés, mivei a saját költségvetésből, illetve a fejlesztési alapból ide előirányzott összeget félmillió forinttal megtoldotta a megyei útfelügyelet. És miután a KPM Egri Közúti Igazgatósága e pillanatban is saját fenntartású útján, Tisza- nána területén dolgozik, a A sorozatos intézkedések hatására a mezőgazdaságban öt év alatt hozzávetőleg egyötödére csökkentek a műveletlen, parlagon hagyott területek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Lukács Béla, a MÉM OFTH földhasználati főosztályának vezetője. Ezekben a napokban a megyei földhivatalok, illetve a tanácsok szakemberei a mezőgazdasági nagyüzemekben, a tanácsi kezelésben levő belterületi földeken, továbbá a zártkerti ingatlanokon és a külterületi földrészeken ellenőrzik, hogy a földtulajdonosok, földhasználók rendben tartják-e területeiket. Az elmúlt évi tapasztalatok jelentős javulásról tanúskodnak; 1982-ben a mezőgazdasági nagyüzem mekben műveletlen terület gyakorlatilag nem volt. Az állami gazdaságok és a tsz-ek a korábban „üresen” hagyott területeiket művelésbe vonták, kihasználva egyebek között például a gabonatermelést ösztönző árrendszert. Nagyobb gondot okoztak viszont a zártkerti ingatlanok, illetve a tanácsi kezelésű területek, ahol az egyéni földtulajdonosok, földhasználók tízezer hektárral nem tudtak „elszámolni”. Ilyen nagyságmunkások és a gépek már nem vonulnak el a faluból, hanem még e hónapban megkezdik az összesen kétmillió forint értékű Lenin úti bérmunkát. Utazzunk tovább! Kisköre nagyközségben vagyunk, ahol korábbi látogatásunk alkalmával eléggé szkeptikusan fogalmaztak a tanácsvezetők az üdülőterület kialakítása kapcsán. Nem • kaptak kellő támogatást a reményeit feladatok megvalósításához. Például teljesen háttérbe szorult az 1978-ban fúrt, bővizű termálkút strandcélú hasznosítása! Nos ez ügyben mostanság kedvező szelek fújdogálnak Kisköre felett. Ha már strandöt nem építhetünk, csináljunk egy 25 méter hosszú, húsz méter széles tanmedencét gyermekeinknek, mondották a tanácsiak, éspedig a helyi gazdasági szervekkel, nomeg a szülőkkel teljes egyetértésben. Mégis miféle forintokból? Amint most hallottuk, a Középtiszai Intéző Bizottság tavaly adott e célra kétszázezer forintot, amit az idén megismételt. A nagyközségi tanács „fejlesztési alap” círendű területen elhanyagoltak voltak a földek, a kertek, innen valamirevaló termést nem is remélhettek. Az eddigi tapasztalatokból a tavalyihoz hasonló következtetésre jutottak: nem minden esetben a tulajdonosok, bérlők tehetnek arról, hogy gondozatlan benyomást kelt a terület. A zártkerti részeken például az idős tulajdonosok lakóhelytől nagyobb távolságra lévő kerteket nem tudják művelni és egyelőre nem találtak arra vállalkozót sem. Egyáltalán: vannak olyan részek, ahol a művelés alapjában véve nem is indokolt, hiszen túlságosan nagy erőfeszítést követelne a termelőktől a terület fenntartása, ezért számításba jöhet az erdősítés, illetve a gyepművelésre való átállás. A rendelkezések lehetővé teszik a sorozatosan műveletlen földek állami tulajdonba vételét, ezzel a hatóságok már tavaly is éltek. A községi tanácsok az elmúlt öt évben hozzávetőleg tízezer hektárt adtak haszonbérbe, 3,5—4 ezer hektárt pedig tartós használatba: ezek a területek a korábbiakban zömmel parlagon voltak és most viruló gazdálkodás helyei. mű tarsolyában is lapulnak gyümölcsöztethető százezrek. Gépi munkát ajánlott fei a Vörös Hajnal termelőszövetkezet, a Vízügyi Tervező Vállalat társadalmi munkában tervezi, kalkulálja már az uszodát költségestől, és hogy ne érje szó a felsőbb szerveket: a Heves megyei tanács 300 ezer forintot ajánlott fei a kiviter lezéshez. Itt aztán a dolgok bibéjéhez is érkeztünk! Mert a széles körű összefogás, az előteremtett pénzeszköz és ingyenmunka kevés az ügyhöz. Hogy mi, ki hiányzik? Szívósan kivitelező után járkálnak most a tanácsvezetők. Olyan után persze, akiben nem csalódnak, hanem az teljes felelősséggel vállalja és végzi el a tanmedence építését. Tisztelt építők, figyelmez- zenek most egy kicsit Kiskörére, és ha van szabadkapacitásuk, szegődjenek az ügy mellé. Higgyék el. nemes, hasznos feladatról van szó. Száz és száz gyermekről, akik így hamarabb megtanulnának úszni, és ugyanakkor egészséges sportolási lehetőséghez jutnak. Moldvay Győző A hét öröme-gondja Tiszanánán, Kiskörén Felújították a mearoaavant óvodát — Tovább énül a Lenin út
