Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 113. szám ÁRA: 1983. május 14„ szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA flz új-zélandi miniszterelnök pénteki programja Május 29-től: új vasúti menetrend — 10 százalékkal kevesebb utas 1983: a vasúti személyszállítás éve A 70-es években még naponta egymillióan utaz­tak a MÁV vonalain. A múlt évben az utasok szá­ma napi 719 ezerre csökkent. Az utasok számának csökkenésével kétségtelenül a tavaly szeptember elsején bevezetett tarifaemelés játssza a legna­gyobb szerepet, de része van ebben annak is, hogy sokan lakóhelyükön helyezkednek el, nem kény­szerülnek napi ingázásra. Ballagnak Nagy élmény, felejthetet­len még annak is, aki fél­rehúzott szájjal legyint rá: búcsú az iskolától. A bal­lagással lezárul egy élet­szakasz, aminek eljövetelét alig várja az ifjú mindad­dig. amíg a „kicsengetés” pillanata el nem érkezik. Aztán elszorul a torka és kezdi sajnálni mindazt a sok élményt, ami innen­től fogva már csak „múlt” és soha vissza nem hozha­tó. De nem is erről akarok mondani most valamit, ha­nem csak ezzel kapcso­latban. Azzal sem ámítom magam, hogy éppen most fedeztem fel a témát. Elég régóta előhozakodunk ez­zel a gondolattal, amikor szóba kerül az iskolákban, hogy meg kellene rendezni a ballagást és a vele együtt járó bankettet. Két éve múlt, amikor az egyik Gyöngyös környéki községben úgy szólt a szü­lői munkaközösség veze­tőinek a határozata, hogy minden ballagó vigyen magával nyolcszáz forintot az iskolába. Ebből az ösz- szegbői már nem okoz gondot a közös vacsora megrendezése. Néhány érdekelt szülő meghökkent. Köztük olya­nok, akiknek sem szőlő­jük, sem mellékesük nem volt, a havi keresetből kellett a családot, benne a négy aprócska gyereket is ellátni. ök sokallták a fejenkén­ti nyolcszáz forintot. Lehet, hogy olvasóim közül most néhányan el­mosolyodnak. Nem az összeg mértékét akarom vitatni. Feltétele­zem, hogy szép számmal él olyan család a közelebbi és távolabbi környezetem­ben, ahol ez a bizonyos pénzmennyiség — nem okoz gondot. Szóra sem érdemes. Ha még olyan könnyű volna is kifizetni, a még ettől többet is. mondjuk egy nem akármilyen étter­mi bankettért, ahová illik a lányoknak estélyiben, a fiúknak pedig fényes plasztronú szmokingban kivonulniuk, mert így ha­tározott az osztály közössé­ge, csak egyet tudok mon­dani: ne engedjék. Ha még annyira könnyű is a pénzt kiszámolni a családi kasz- szából. Ne tegyék. Éppen a gyermekeik érdekében. A mi társadalmunk a munka társadalma is, szok­tuk emlegetni nem min­den ok nélkül. Szokásaink szerint a pénzért meg kell dolgozni. Erre kell a fiata­lokat is ránevelnünk és nem arra, hogy a nyitott tenyerükbe szinte számo- latlanul hullanak a ban­kók, akár a drága jó édes­anyjuk, akár a nagymami, vagy a „kereszt” jóvoltá­ból. Ne higgyék az érintett felnőttek, hogy a „mi is vagyunk olyanok” elneve­zésű vetélkedőnek már a gyerekkorban keli elkez­dődnie, hogy a „ballagás utáni” időszakban min­dezt ez a mozgató rugó serkentsen. A gyereknek ne adjunk csak úgy komoly pénzeket és ne szoktassuk rá a ser­dülőkorban a rongyrázás­ra. Az sem volna baj, ha később sem szokna erre. Szerényen is lehet. (gmf) A hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó Ro­bert David Muldoon új-zé­landi miniszterelnök pén­teken délelőtt megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Ezt követően a Parlament Delegációs termében Lázár György miniszterelnök és Robert David Muldoon ve­zetésével megkezdődtek a magyar—új-zélandi plenáris tárgyalások. A tárgyaláscsoportok átte­kintették a kétoldalú kap­csolatokat, s egyetértettek az együttműködés fejlesztésé­nek szükségességében, kü­lönösképpen a gazdaság és a kereskedelem területén. A megbeszélésen megvizsgál­ták azokat a lehetőségeket is, amelyek a kapcsolatok továbbfejlesztését szolgál­ják. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délelőtt hi­vatalában fogadta az új- zélandi miniszterelnököt. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes, va­lamint Hugo Judd Űj-Zé­A Finomszerelvénygyár 600 dolgozót foglalkoztató hevesi gyáregysége alig évtizedé te­lepült az ipari hagyományo­kat nélkülöző alföldi vidék­re. Az itt folyó munka szín­vonalát mi sem jellemzi land Magyarországra akk­reditált nagykövete. Ugyancsak pénteken dél­előtt Robert David Muldoon a Parlamentben találkozott Marjai Józseffel, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­vel. A megbeszélésen szé­les körű véleménycserét folytattak a világgazdaság időszerű kérdéseiről, érin­tették a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatokat. Az új-zélandi kormányfő programja délután a Ganz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban folytatódott. A látogatásra elkísérte Házi Vencel. A 140 esztendős gyáróri­ás bejáratánál Szabó Imre ipari miniszterhelyettes és Dunajszki András vezér- igazgató üdvözölte a ven­déget, majd tájékoztatta az elsősorban vasúti járművek, a motorvonatokhoz haszná­latos különböző gépi be­rendezések, szivattyúk és turbinák gyártására szako­sodott nagyüzem tevékeny­ségéről. A Ganz-MÁVAG jobban, mint a 300 milliós árbevétel — amelyből 118 millió azonnal exportra ke­rül —, és az a tény, hogy gyártmányaikból alig marad hazánk határain belül. Hi­szen az olajszabályozó, az Ikarus-buszok ajtónyitója, a mintegy ötven országba szál­lítja termékeit; legjellegze­tesebb exporttermékei a motorvonatok, amelyek Űj- Zélandban is rövid idő alatt közkedveltek lettek. A kő­bányai üzem műhelyeiben készült, vízgépekhez felsze­relt generátorokat is isme­rik már a távoli -szigetor­szágban. A tájékoztatót követően a gyár vezetői üzemlátogatás­ra invitálták a vendéget, aki érdeklődve tekintette meg azt a sínautóbuszt, amelyet a harmincas években a vi­lágon elsőként állítottak elő a Ganz-MÁVAG szakemberei. A járművet elsősorban a nem villamosított szárnyvo­nalakon tudják megfelelően kihasználni. Bemutatták Robert David Muldoonnak azt a három­ezer lóerős, a MÁV vonalain sikerrel közlekedő villany­mozdonyt is, amelynek öt­ezer lóerős változatáról — egy vasútvillamosítási prog­rammal összekapcsolva — tárgyalások folynak Üj-Zé- landdal. Taurus tömlőcsatlakozói és a pneumatikus elemek mind­mind más gyártmányok ré­szeként indulnak külorszá­gokba. A minőségi munka összetevőit villantják föl ké­peink. A MÁV új, 1983—84. évi menetrendjét e tény isme­retében állították össze. Tar­talmilag abban különbözik az eddigiektől, hogy kidolgo­zásakor jobban figyelembe vették az utazóközönség igé­nyeit. A hét öt munkanapján a MÁV kocsi- és mozdony­parkjának legnagyobb ré­szét a munkába járással kapcsolatos forgalom lebo­nyolítására koncentrálja; hétvégeken és munkaszüne­ti napokon ugyanezeket az üdülési, kulturális jellegű utazásokra használja fel. Műszaki fejlesztés Az anyagi lehetőségek köz­ismerten szűkös volta nem teszi lehetővé a vasútvona­lak és a szerelvények látvá­nyosan gyors felújítását, mégis az elmúlt évben 332 kilométer hosszban korsze­rűsítették a pályát, 121 kilo­méterrel bővült az önműkö­dő térközbiztosító berende­zés hálózata és újabb 99 ki­lométeres vonalszakaszt vil­lamosítottak. Ebben az évben tervek szerint 262 kilométernyi pá­lyát korszerűsítenek, 81 ki­lométernyit villamosítanak. Megindul a villamos vonta­tás Budapest—Dunaújváros és Miskolc—Kazincbarcika között. Új biztosítóberende­zéseket is építenek, ország­szerte 70 korszerű sorompót helyeznek üzembe. Csehszlo­vák importból 30 mellékvo­nali motorkocsit szereznek be, viszont 70 régi személy- kocsit „nyugdíjaznak”. A beszerzés és a selejtezés aránytalansága miatt mint­egy 4 ezer ülőhellyel csök­ken a kocsipark kapacitása. A most életbe lépő új menetrend május 29-től 1984. június 2-ig érvényes. A me­netrend tervezői az utasok számának további csökkené­sével számoltak, csaknem 10 százalékkal lesz kisebb a MÁV személyszállítási telje­sítménye a tavalyinál. Fel­tehetően kevesebben fogják igénybe venni a drága ex­pressz- és gyorsvonatokat, növekedni fog az érdeklődés az olcsóbb távolsági személy- vonatok iránt. Ezért hétköz­napokon a drágább vitel­díjú vonatok kevesebb kocsi­val közlekednek majd, a gyorsvonatok az eddiginél több helyen állnak meg. Változások a nemzetközi forgalomban Az Orient-expressz köz­vetlen kocsija budapest— dortmundi járata rövidített útvonalon, Budapest—Würz­burg között közlekedik. Új­donság, hogy ezen a vona­lon Bécsig MÁV-étkezőkocsi is van. A Maestrál-expresz- szél új MÁV-fekvőhelyes ko­csi közlekedik hetenként há­romszor a Budapest—Zágráb —Róma útvonalon. A Bécs— Siófok közötti nyári idény­vonatot Kálmán Imréről ne­vezték el. Budapest—Rijeka között az „Adriatica” és Budapest— Varsó között a közvetlen ko­csikat továbbító „Varsovia” vonatpárok csak a főidény­ben közlekednek. Berlin—Budapest—Várna között a főidényben ismét közlekedik majd a „Trakia”, ezzel szemben a Pannónia- expressz várnai vonatrésze megszűnt. Változtatásra e téren azért volt szükség, mert a szocialista országokból többen utaznak a bolgár ten­gerpartra és kevesebben a román tengerpartra. A Wiener-Walzer az új menetrendben már nem köz­lekedik Bukarest—Mangalia között, viszont ezt a vona­tot Budapest—Békéscsaba között már belföldi utasok is igénybe vehetik a részük­re fentartott kocsikban. Lengyelország felé mérsé­kelten nő a forgalom, ezért új mentesítő gyorsvonat köz­lekedik nyáron Budapest— Katowice között. Belföldi változások Űj gyorsvonati összekötte­téssel Budapest és Moson­magyaróvár között 65 perc­cel csökken az utazási idő. A kaposvári gyorsvonatok útvonalát Gyékényesig meg­hosszabbítják, ezzel számot­tevően javul Nagyatád és Csurgó összeköttetése Buda­pesttel. Budapest—Dunaúj­város között az eddigi átlag 120 perces utazási idő 85 percre csökken. Bajáról és Kaposvárról az utasok ké­rése alapján csaknem egy órával később indul a vo­nat a fővárosba. Kisebb vál­tozások lpsznek a balatoni vonalakon is: egyes gyors­vonatok mindkét parton az eddiginél több helyen áll­nak meg. A Sió és a Füred expresszvonatok nem közle­kednek. Szabolcs és Hajdú megye menetrendje választékbőví­tést tartalmaz. Bp. Nyugati pályaudvarról a záhonyi gyorsvonat 7,10 óra helyett 6 órakor indul, és új gyors­vonat indul 8 órakor Nyír­egyházára is. Az új vonat minden városban megáll, a többi települést a 7.30-kor induló debreceni távolsági személyvonat szolgálja ki. Az Alföld és Észak-Ma- gyarország városai között ja­vul az összeköttetés napon­ta két átlós irányú személy- vonattal, a Hatvan—Jászbe­rény—Szolnok—Cegléd vo­nalon. A két helyi vonat kedvezően csatlakozik min­den irányban a távolsági vo­natokhoz. A pécsi vasútvonal rész­leges villamosítása lehetővé teszi, hogy Budapest és Pusztaszabolcs között rövi­desen meginduljon a villa­mos vontatás, és ezzel ezen a szakaszon a menettartam 85 percről 70 percre csök­kenjen. A délutáni órákban minden óra 40 perckor in­dulnak vonatok Budapest— Déli pályaudvarról Puszta- szabolcsra. Ilyen ritmikus menetrend lesz egyébként a hatvani és a Nagykáta— Szolnok vonalon is. Hol kapható? A 130 ezer példányban megjelenő Hivatalos Menet­rendkönyvet és a nemzetkö­zi menetrendkönyvet válto­zatlan áron május 15-től árusítják a pályaudvarokon és az utazási irodákban. 1983-at a MÁV a „sze­mélyszállítás évének” tekin­ti, s meghirdette felhívását: a pontosságra, a biztonság­ra ,és a környezet tisztasá­gára. Balogh Józsefné az ajtónyitó berendezés vég- Figyelemmel. Oláh Gyula a pneumatikus hen- álláskapcsolóját szereli • ger fedelét esztergálja Szinte eltűnik az ember, Ferenc Sándorné a Az alkatrészek tisztítását automatikus kon- saját gyártású pneumatikus elemekből össze- veyorral felszerelt mosóberendezés végzi, Tö- épített fúróautomata célgép mögött: három rőcsik Sándorné irányításával gépet kezel egyszerre! (Fotó: Kőhidi Imrej RÉSZEKÉNT A NAGY EGÉSZNEK Felzárkózni az anyagyárhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom