Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 12., kedd ■■-tT ­5. WOZIMÚZEUM világot fölforgató lálmány A Mozimúzeum részlete z az a találmány, mely egykor a világot fogja fölforgatni” — Jó­kai Mór írt ilyen lel­kes hangon 1893-ban egy budapesti kinematográf- bemutatóról. A találmány­ról, amelyet később mozinak neveztek, s amely, ha a vi­lágot nem is forgatta fel, megváltoztatta a világról al. kötött képünket, és roman­tikájával, titokzatosságával máig rabul ejt fiatalt, öre­get. Ennek az izgalmas művé­szetnek és iparnak a meg­születésébe, ős- és hőskorába enged bepillantást a kapos­vári Mozimúzeum — az első és egyetlen az országban. Kaposvár egyik legszebb részén, a Szabadság-parkban áll a mú­zeum: régi egyházi épület­ből alakította át a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat és a kaposvári városi tanács. — Huszonöt éve dolgozom a mozihálózatban, láttam, milyen hatalmas változáson megy át a filmművészet, a mozihálózat és a nézők ér­deklődése — mondja Torma Károly, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat igazgató- helyettese, amikor bemutatja a múzeumot. — A korszerű­södő géppark , az új techni­kai megoldások feleslegessé tették a régi gépeket. Már régen eszembe jutott: meg kellene menteni ezeket. Gyűj­teni kezdtem, eleinte csak a vállalat raktára számára. A legelső gépeket egy Óbudán lakó kéményseprőtől vettem meg: Weiser Nándornak hív. ták. Élete végén el-eladoga- tott gyűjteményéből — vala­mennyi gép működőképes még ma is. Próbálok meg­venni újabb tárgyakat, em­lékeket, de általában nehe­zen válnak meg tőlük tulaj­donosaik. Ugyanakkor sokan — főleg moziszakmából — küldenek ajándékba gépeket, dokumentumokat. Amikor elhatároztuk a múzeum lé­tesítését, a Budapesti Műsza­ki Múzeum jelentős részt át­adott saját gyűjteményéből. Ma az anyagunk védett, a működtetésben a megyei múzeumok igazgatósága is közreműködik. A látogató az emeleten ta­lálja a mozitörténet relik­viáit. Régi, megbámult fo­tográfiák technikájával ké­szült a tablósor, amely ösz- szefoglalja a mozgókép, a mozgófénykép történetét a kínai árny játékoktól a later­na magicán át szinte napja­inkig. A teremben gépek so­rakoznak: stroboscop a XIX. századból, felvevő-, vetítő­gépek a századfordulóról, a harmincas, negyvenes évek­ből. A filmtörténet és a mozitechnika nagy neveit olvashatjuk a gépek alatt: Luniére-féle 35 ram-es vetítő 1896-ból, Edi- son-rendszerű kézivetítő 1898-ból, a Gaumont-cég vetítője 1905-ből, Optica há­zimozi 1925-ből, 8 mm-es Eumig-gép 1935-ből, diavetítő 1902-ből, 16 mm-es amatőr kamera a 30-as évek elejé­ről. Egy 40 cm átmérőjű hanglemez Buster Keaton hangjával; a Western Elect­ric Company egy időben olyan vetítőt gyártott, amely szinkronban mozgott a film hangját szolgáltató gramo­fonnal. A falakról Pola Negri, Gloria Swanson, Ásta Niel­sen, Lil Dagover arcképe néz ránk. 1899-ből a Somogy cí­mű lap tudósítása is olvas­ható az első kinematográf- bemutatóról, ahol „nemcsak élvezett a látogató közön­ség, de evett, ivott, sőt pezs­gőzött is”. Az egyik első ha­zai mozis szakkönyv kiadá­sa Kaposvár városához fű­ződik: F. Paul Liesegang A kinematográfia fejlődése, lé­nyege, jelentősége című könyvét 1911-ben itt adta ki Kozma Sándor, az Apolló (ma Szabad Ifjúság) mozi igazgatója. A múzeum földszintjén van a százszemélyes vetítő­terem. Itt látható A film születése című francia pro­dukció és az ötven éves a magyar film című összeállí­tás. A múzeum adattára a film- történetben búvárkodóknak nyújt segítséget: négyezer mű adatait őrzik itt. Az 1981. áprilisában megnyílt múzeum rövidesen két újab helyiséggel bővül, s ezzel a jelen, sőt a jövő is belép a falak közé: még az idén megnyitják az ország első olyan klubját, ahol nyil. vános videovetítéseket tar­tanak. Gárdonyi Tamás AZ ÉTELEINK ELNEVEZÉSÉRŐL Tájékozódás az étlapokon Az étlapokon számos olyan ételnév szerepel, amely a ritkán vendéglőkbe járók előtt ismeretlen: nem tudják, mi rejtőzik a szépen hangzó elnevezések mögött. Ezek az ételek általában jellegzete­sek, nevüket valamely vidék­től, ismert művészektől, po­litikusoktól stb. kapták. A következőkben néhány olyan ételről adunk rövid tájékoz­tatást, melynek neve nem mindenki előtt ismerős. (A közlések az ismert Venesz— Túrós-féle szakácskézikönyv alapján készültek.) ÚJHÁZY TYÜKHtSLE- VES: Üjházy Ede híres szí­nészünk emlékét őrzi. Tyúk­húsból készítik, vegyes zöld­ség, zeller, hagyma, gomba, zöldborsó, paradicsompüré, petrezselyemzöldje, só, bors, finommetélt felhasználásá­val. ERÖLEVES IV. HENRIK MÓDON: jércemell felaprít­va, főtt karotta, cukorborsó és szeletelt gomba, rizs kell hozzá. ERÖLEVES ROYAL MÓD­RA: az erőlevesbe kockákra vágott tojáskocsonyát tesz­nek. FRANKFURTI KRÉMLE­VES: szeletelt póréhagymá­val vajon pirítanak kelká­posztát, és borssal puhára főzik. Világos rántással, tej­jel krémalapot készítenek, a kettőt összeüntik és felforral­ják. Áttörés után tejszín és tojássárgája kerül bele, majd főtt, karikára vágott virsli. PALÓCLEVES: „a nagy palóc”, Mikszáth Kálmán emlékét őrzi. Ürühúsból zsír­ral. fokhagymával, vörös­hagymával, és fűszerekkel (só, babérlevél, kömény­mag, törött bors, petrezse­lyemzöldje), valamint burgo­nyával, vajbabbal, liszttel és tejföllel készítik. JÓKAI BABLEVES: (Jó­kai emlékére): főtt bableves­be füstölt csülök, kolbász, csipetke kerül. KÁROLYI SALÁTA: sze­letelt, főtt burgonya, ková­szos uborka, zöldpaprika, friss paradicsom, főtt tojás, metéltre vágott fejes saláta, az egész elkeverve tartár- mártással. BÉLSZiNSZELET (TOUR- NEDOS) ROSSINI MÓDRA: (az olasz zeneszerzőről, is­mert ínyencről nevezték el): Libamájjal, madeira-mártás­sal, szarvasgombával stb. ké­szül, piros és ropogós burgo­nyával körítik. BÉLSZINSZELET STRASS- BURGI MÓDRA: (Strassburg a libamájkészítmények nem­zetközi hírű központja). Li­bamájjal, libamájpürével, szarvasgomba-mártással ké­szítik. Körítése: burgonya­krokett, vajas zöldbab és esirágfej. angol bélszín Wel­lington MÓDRA: gom­bapéppel, vajas, leveles tész­tában sütik. Lédús, puha, omlós étel. CSÄKY ROSTÉLYOS: (Csáky Sándor, híres magyar szakácsmester készítménye). Tejfeles, paprikás mártás­ban párolt rostélyos, tojásos lecsóval. BURGUNDI MARHA­StlLT: (Francia eredetű étel) főtt tojással megtöltött Ste­fánia marhasült. Burgundi vörös borral készült, füstölt szalonnával, párolt zöldség­gel körítve. FRANKFURTI ROSTÉ­LYOS: kevés barnamártással párolt, elősütött rostélyos, melynek körete: cikkekre vá­gott, párolt kelkáposzta, hú­sos szalonnával és megpirí­tott virsli-karikákkal. SERTÉSBORDA HENTES- NÉ MÓDRA: párolt sertés­hús, pirított szalonnával, ecetes uborkával, kissé fű­szeresen — enyhén savany- kás illatú étel. ELSZÁSZI SERTÉSBOR­DA: párolt natúr sertésbor­da, tálaláskor káposztára te­szik a bordát, erre fél sült virsli, két végére pedig főtt burgonya kerül. TEMESVÁRI SERTÉS­BORDA: elősütött sertésbor­dából készül, pörköltlében párolják, levében új burgo­nyát párolnak és tejfeles ha­barással készre főzik. BÁRÁNYBORDA ANGO­LOSAN: rostélyon sütik, tá­laláskor frissen sütött sza­lonnát tesznek rá. GUNDEL PALACSINTA: (a híres Gundel éttermek specialitása) mazsolás dió- krémmel, kevés rummal íze­sített és töltött palacsinta, rumos csokoládémártással. TÖLTÖTT SÁRGADIN Y- NYE: (Gundel különleges­ség). A félbevágott sárga­dinnye húsát kivesszük, kis kockákra vágjuk, megcuk­rozzuk, és likőrrel ízesítve visszatesszük a dinnyébe, majd jól lehűtjük tálalás előtt. Rudnay János Legendák a haláláról Magyar származású Leslie Howard? Leslie Howard, Olivia de Havilland és Vivien Leigh az El­fújta a szél című filmben Április 24-én lenne 90 éves, és ez év június 1-én lesz 40 esztendeje, hogy meghalt Leslie Howard. Származása, és halálának körülményei körül sok a ta­lálgatás. Az Űj Filmlexikon szerint „feltételezik, hogy magyar származású volt” a Londonban született Leslie Steiner. A Films című angol folyóirat azt írja: „Leslie apja magyar volt, ő maga Angliában született és nőtt fel”. Banktisztviselő, majd ami­kor az I. világháború nyu­gati frontjáról sebesülten hazatért, anyja biztatására a színpad felé fordult. A húszas évek elején már is­merték Londonban és New Yorkban is. 1930-ban került Hollywoodba. Az 1931-ben forgatott Egy szabad lélek nem hozta meg számára a várt kiugrást. (Bár ez első­sorban Norma Shearer film­je volt.) Két — haladónak nem mondható — produkció tette világhírűvé: az 1934- ben készült Vörös Pimper­nel és az 1939-es Elfújta a szél (képünkön). Az előbbit Korda Sándor rendezte, Howard partnere Merle Oberon és Raymond Massey voltak. Az utóbbi, David Selznick-produkcióban Clark Gable-lel, Vivian Leighjel és Olivia de Havil- land-del játszott együtt. Fe­lejthetetlen alakítást nyúj­tott Higgins professzorként Shaw Pygmalionjában. Ki­tűnő beszédtechnikáját, a kritikák mindig felsőfokon dicsérték. George Cukor nyi­latkozta, amikor a Shaw-mű musicalváltozatát készítette, hogy Wendy Hiller és Leslie Howard filmjére építette al­kotását. „Ami nekem a leg­jobban tetszett benne, az, hogy sokkal inkább volt a szellemek harca, mint ro­mantikus szerelmi történet". Mindvégig világhírű ren­dezők irányításával, világ­sztárokkal dolgozott együtt, maga is rendezett, de volt producer és újságíró is. Norma Shearer oldalán el­bűvölő Rómeót játszott az 1936-ban forgatott Shak.es- peare-adaptációban. A Mau- gham-regényből készült Em­beri kötelékekben Bette Da­vis volt a partnere, az In- termezzóban a fiatal Ingrid Bergman. Aztán hátat for­dított Hollywoodnak és ha­zatért Angliába. Az 1941- ben készült A 49-ik széles­ségi fok háborús történet, amelyben többek között Lawrence Olivier-vel, Anton Walbrookkal, Eric Porterrel játszott együtt. Ugyanebben az évben ké­szült a Modern Pimpernel. A Vörös Pimpernel a fran­cia forradalomban az arisz­tokraták mellé állt, a Mo­dem Pimpernel — a jelen­téktelen, szürke, szórakozott archeológus professzor — viszont üldözötteket ment a nácik karmaiból. 1943-ban Lisszabonból ha­zatérőben lelőtték a repülő­gépet, amelyen utazott. Le­gendák keringtek haláláról. Volt olyan változat, hogy Hitler halálra kerestette, mert tomboló dühöt váltott ki belőle a Modern Pimper­nel metsző iróniája —, ame­lyet többször levetíttetett magának. Mások úgy tud­ták, hogy tévedésből lőtték le a gépet, a fasiszták vala­ki más, számukra nem kí­vánatos személytől akartak megszabadulni. Akárhogy is volt, korán, ötvenévesen ért véget egy ragyogó karrier, egy sokoldalú művész élete valahol Gibraltár felett. Erdős Márta etl umor ét elején — Mennyiért adja ki ezt a szobát? — Havi 300 koronáért. — Világítással együtt? — Igen, a nappali világí­tással együtt, a villanyért kü­lön kell fizetni. ★ A sejk suttogva mondja egyik háremhölgyének: — Szemeid úgy fénylenek, mint a csillagok, ajkad olyan, mint a rubin... Add to­vább. .. ★ — Mi az, ami gépkocsibal­eset közben még a lélekje­lenlétnél is fontosabb? — A fizikai távoliét! ★ — Azt hiszem, Jeannette, a következő szezonban kény­telenek leszünk csökkenteni az árakat! — mondja a francia Riviera egyik hotel­tulajdonosa. — Miért? — Hogy a szegényebb mil­liomosok is megszállhassanak nálunk. ★ — Állandóan panaszkodsz az eladókra, és nézd csak, most is milyen szépen be­szélnek azzal a vevővel! — Hogyne beszélnének ve­le szépen, amikor a főnök felesége! ★ — Végre szebb környezet­ben fogunk élni — mondja az egyik szomszédasszony a másiknak. — Mi pedig nyugodtabb környezetben... — Maguk is elköltöznek? — Nem. Csak maguk. ★ — Tegnap elvesztettem az uralmat a kormány fölött! — Gyorsan hajtottál? — Nem, a feleségem meg­kapta a jogosítványt! ★ — A férjem tegnapelőtt el­ment otthonról és azóta nem láttam — mondja egy két­ségbeesett nő a rendőrségen. — Ez itt a fényképe. — És mi volt rajta, amikor eltűnt? — Szürke, foltozott nadrág, ing gombok nélkül, egy fe­kete és egy piros zokni, és egy fehér cérnával megvarrt barna szvetter... A cég vezetőjének elsősor­ban szüksége van adósai lis. tájára. A hitelezők ugyanis maguktól jelentkeznek. (Mark Twain) it A mélyebb ok, amiért olyan sok fiatal nem hajtan_ dó házasságot kötni, az a nézet, hogy egy életre szóló hűségfogadalom szörnyű do­log. (Roger Mehl evangélikus teológus) ★ Az ember eddig azzal a gondolattal volt kénytelen élni, hogy egyéni halála biz­tos. Most azonban még az egész emberiség lehetséges pusztulásának gondolatába is bele kell törődnie. (Arthur Koestler) ★ A pszichoanalízis az em­bert nem olyan érzéketlen ösztönlénynek tartja, aho­gyan ezt nekünk meghamisí­tván minduntalan beszélik; csupán azt ismerte fel, hogy az ember sokkal több meg nem fékezett indulatot hor­doz magában, mint amennyi­ről tudni szeretne. (Alexander Mitscherlich) AFO­RIZMÁK Több pénz áll rendelke­zésre annak a kikutatására, hogyan kell a jövőbeli űrha­jósoknak táplálkozniuk, mint annak a kérdésnek a tisztázására, hogy a Föld majdnem kétmilliárd éhes lakosa miként maradhat életben. (Robert Jungk) ★ Újságírókkal folytatott be­szélgetések után legszíve­sebben egy tehénnel társal­gók. Az nem néz olyan le­selkedve az emberre, és nem tesz fel fogas kérdéseket. (lan Smith) ★ A végrehajtási utasítások; magyarázatok azokhoz a ma­gyarázatokhoz, amelyekkel egy magyarázatot magyaráz­nak meg. (Abraham Lincoln) A világon egyetlen búcsú sem nehezebb, mint a hata­lomtól való búcsú. (Talleyrand) ★ A divatos szavak olyanok, mint a használattól megko­pott bankjegyek: a csere kii- szöbönáll. (Siegfried Lenz) ★ A legszebb emlékmű egy zeneszerző számára az, ha műsoron marad. (Carl Orff) ★ Mindenkit tönkretehetünk, akitől két sor írás van birtó. kunkban. (Ernst Jünger) ★ Egy modern háztartásban minden gombok segítségével működik — kivéve a háziúr öltönyeit. (Jimmy Durante) ★ Amj a fiatalságnál kegyet­lenségnek látszik, az több­nyire becsületesség. (Jean Cocteau)

Next

/
Oldalképek
Tartalom