Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

NÉPÚJSÁG, 1983, április 9., szombat Mire telik 8 milliárdból? — Mit kapott a Mátra Gázbetongyár? - Évente egy milliárd Ki, mire kap hitelt? A tavalyi esztendő különö­sen nehéz feladatokat rótt a magyar bankszakemberekre. Jóllehet, napjainkban erőtel­jesen mérséklődtek a nem­zetközi kamatok, egy eszten­dővel ezelőtt rekordmagas­ságban mozogtak. Nemcsak ez, hanem a külföldi betétek egy részének kivonása, vala­mint az esedékes törlesztések és kamatok is nehezítették a hazai pénzügyi tevékenysé­get. Mindez a gazdálkodás fel­tételeinek szigorítását köve­telte, következésképpen a hetilapokban több módosító intézkedés született. Egye­bek közt emelték a beruhá­zások jövedelmezőségi köve­telményét, év közben három alkalommal is módosították a hitelkamatlábakat. Első helyen az export A szigor más területeken is megmutatkozott. A bank felülvizsgálta a korábban kö­tött hitelszerződéseket, és ahol a beruházások indoko­latlanul elhúzódtak, éltek a hitelfelmondás lehetőségé­vel. A népgazdasági helyzet­ből fakadóan indokoltnak találták a hiteltörlesztések gyorsítását olyan esetekben, amikor a vállalati pénzfor­rások a tervezettnél kedve­zőbben alakultak. Mindeközben nőtt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek többször, illetve tartósan elmulasztot­ták fizetési kötelezettségeik teljesítését. Az idén a vállalati beru­házásokat kiegészítő hitel­keret nem kevesebb, mint tavaly — azonban a korábbi beruházási elhatározások fe­lülvizsgálatát ezután is indo­koltnak tartják. A bank, a folyamatban levő fejleszté­sek áttekintését követően (amennyiben időközben meg. változtak az értékesítési fel­tételek, illetve lelassult a beruházási folyamat), eset­leg mérsékli a továbbiakban nyújtandó hiteleket, gyorsít­ja a törlesztéseket és szor­galmazza a, saját erő bevo­nását. A bank az idén — az el­képzelések, fejlesztési ötle­tek versenyeztetésével — előnyben részesítve az ex­portbővítő beruházásokat, 8,1 milliárd forint összegű hitelt adhat ezekre a célokra. Ta­valy és tavalyelőtt egyéb­ként már több mint 1(>—10 milliárd forint hitelt enge­délyeztek exportbővítésre. Energiamegtakarító beruházások A hitelpolitikai irányelvek — az említettek mellett — további három beruházási célt emelnek ki. Ezek: az energiagazdálkodás raciona* lizálása, a hulladékok — és másodlagos nyersanyagok — hasznosítása, valamint a gaz­daságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítés. A hatodik ötéves tervidőszak­ban 1982 végéig a bank az ipar és az élelmiszer-gazda­ság energiagazdálkodásának racionalizálására 226 esetben összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékű hitelt adott a vállalatoknak és a szövetke­zeteknek. A legnagyobb ősz- szeget a „Mátra” gázbeton, gyár létesítéséhez folyósítot­ták. A korszerűsítések ered­ményeképpen évente 187 ezer tonna fűtőolaj értéké­nek megfelelő energiameg­takarítás várható. Az idén — az új pályázati felhívás alapján — 1,4 milliárd fo­rint hitelt szánnak energia­racionalizálási feladatok megvalósítására. Korszerűbb anyaggazdálkodás A jelenlegi tervidőszakban a Magyar Nemzeti Bank ed­dig 35 fejlesztést támogatott, hogy javítsa a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását. A legnagyobb összeg az Ózdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű salakhányó feldolgozó üze­mének építését szolgálja. Az 1983. évi hitellehetőségek ezen a téren — a korábban elhatározott fejlesztések hi­teligénye következtében — korlátozottak, ezért erőtel­jes (fontossági és jövedelme­zőségi) szelekciókra van szükség. A kormány gazdaságos anyagfelhasználási és tech­nológia-korszerűsítési prog­ramjának megvalósítása ér­dekében a bank pályázati fel.' hívást adott ki. A megva- hívást adott ki. Az eddigi lósí tandó fejlesztések egye­bek közt a pvc-fólia, a hőre lágyuló műanyagok, a teflon, alapanyagok, a festékek, a különböző papírok és felső­bőrök gazdaságos felhaszná­lását garantálják. A szóban- forgó termelési területeken várhatóan 18—30 százalék­kal mérséklődik a fajlagos anyagfelhasználás. A gazda­ságos anyagfelhasználást szorgalmazó kormányprog­ram megvalósítását a bank az idén összesen 500 millió forint hitellel segíti elő. Az azonban, hogy közpon. tilag kiemelt, a hitelpoliti­kában elsőbbséget élvező fejlesztésbe kezd egy válla­lat, egyáltalán nem mente­síti az általános követelmé­nyek: a jövedelmezőség, a gyorsaság, a rövid megtérü­lés alól. (M. P.) Ahogyan a termelési rendszerek látják több kukoricát... A VI. ötéves tervidőszakra meghirdetett gabonaprog­ram sikeres megvalósításának fontos része a kukorica­termelés színvonalának javítása is. Tavaly országosan hektáranként 6,8 tonnás termést takarítottak be az üzemek, mellyel hazánk a világ élvonalába került a kukoricatermelésben. Az aszályos időjárás miatt He­ves megye gazdaságai a kellő feltételek ellenére az or­szágos átlagnál kevesebb, 4,9 tonnás átlagtermést ér­tek el. Noha megyénk adottságai alapján nem tartozik a nagy kukoricatermelők közé, az idén tovább csökkenő területen: 16 ezer 256 hektáron foglalkoznak az üzemek ezzel a fontos takarmánynövénnyel. Ehhez nagy segít­séget nyújtanak a termelési rendszerek. Gáspár Jenő, a nádudvari Kukorica és Iparinövények Termelési Rendszerének He­ves- Pest és Nógrád megyei alközpont vezetője a tapasz­talatokról szól: — Az elmúlt évben a ku­korica hektáronként a leg­kisebb jövedelmet adta. Így a napraforgóhoz, a búzához, vagy az árpához képest nem volt nagy becsülete.’ Terme­lési rendszerünk Heves me­gyei partnergazdaságaiban tavaly a szélsőséges időjárás miatt hektáronként, három­hét tonna között változott az egységnyi terméshozam. A gazdaságokban főleg ame­rikai Pioneer fajtákkal fog­lalkoznak. Ezek az elmúlt években igen jónak bizo­nyultak, hiszen gyors a víz­leadó képességük, és Heves megye talaj-, éghajlati viszo­nyai között átlagosam, tíz nap alatt beérnek! Az idén a 12 legjobban bevált fajtát ter­melik 18 partnergazdasá­gunkban, 8865 hektáron. A megfelelő biológiai alapok mellett a legkorszerűbb ter­méstechnológiát is az üze­mek rendelkezésére bocsát­juk. Ebben az évben arra törekszünk, hogy tovább ja­vítsuk a kukorica jövedel­mezőségét. Kísérleteink bi­zonyítják, hogy azokban a gazdaságokban, ahol éssze­rű kockázatvállalással hek­táranként kétezer forint többletköltséget fordítottak a kukoricatermelésre, ott az hektáranként 4300 forint többletjövedelemben jelent­kezett. Ezért Heves megyei partnergazdaságainkban is a vezetők figyelmét erre irányít­juk. Termelési rendszerünk részt vesz az intenzív gabo­naprogramban, amely egy kedvező megújulási folyama­tot jelent a kalászosok mel­lett a kukoricatermelésben is. Így a hevesi Rákóczi, a horti, a gyöngyöspatai, a kiskörei, a nagyfügedi és a domoszlói termelőszövetkezet kapcsolódik ehhez. Az a cé­lunk, hogy a gazdaságok kö­zös erőfeszítésekkel, szigo­rúbb technológiai fegyelem­mel és korszerű fajtákkal kukoricából fokozatosan el­érjék a hektárankénti tíz tonnás termést. Rendszerünk kidolgozta a nedves kukori­catartósítás és -tárolás tech­Gáspár Jenő: — Az idén ar­ra törekszünk, hogy tovább javítsuk a kukorica jövedel­mezőségét ... nológiáját és ennek elter­jesztésére törekszik. Ezenkí­vül a kukorica termelés so­rán keletkező melléktermé­kek betakarításához szüksé­ges technikai hátteret is ki­alakítjuk, az intenzív gabo­natermelés gépsorába illeszt­ve. — Heves megyében a szol­noki Gabona- és Iparinövé­nyek Termelési Rendszere által irányított kukoricater­melés során a vetésterület növekedett — mondja Ju­hász Imre, a Heves megyei alközpont vezetője. — Mind­ez a rendszerűinkbe lépett gazdaságok számának gya­rapodásával magyarázható. A fővetésű kukorica területe viszont több év átlagában csökkent. Ennek ellenére a kellő fajták megválasztásá­val több gazdaság vetésszer­kezetébe jól beilleszkedő lenne! 1983-ban 29 partner­üzemünkben 5730 hektáron foglalkoznak fővetésű, és 2286 hektáron silókukorica termelésével. A fajtákat kö­zösen, az adottsághoz iga­zítva határozzuk meg, ame­lyek zömmel korai és kö- zépérésűek. Különösen az amerikai Pioneer fajták a legnépszerűbbek, miután nagyüzemi körülmények kö­zött is bizonyították létjo­gosultságukat. A vetésterület némi csökkenését indokolja, hogy partnergazdaságaink csak saját kukorica szük­ségletük megtermelésére tö­rekednek. Noha az idén ja­nuár 1-től életbelépett köz- gazdasági szabályzók má­zsánként 15 forinttal emelik a kukorica felvásárlási árát, a termelési költségek még így is magasabbak, mint a búzánál! Miután partnergaz­daságaink kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok között tevékenykednek, alacsonyabb színvonalú a gép- és eszköz- ellátásuk. így fokozott jelentősége van az intenzív gabonaprogramban való rész­vételüknek. Ebbe a tiszaná- nai, a tarnaörsi, az andor- naktályai, az ecsédi, a sarudi termelőszövetkezet kapcsoló­dott be. Azoknak a gazda­ságoknak, melyek a mélyebb- fekvésű területekre szánják a kukoricát, az őszi altalaj­javítást javasoljuk. Ennek előnye a mért adataink sze­rint a növekvő terméshoza­mokban jelentkezik. Terme­lési rendszerünk szaktanács- adói a kukorica vetőmag­vakat használati értékük alapján táblánként, fajtán­ként és csíraszám szerint adják meg. Az adott terület­hez igazított kukoricák bio­lógiai értékének nagy jelen­tősége van, hiszen viszony­lag kis befektetés mellett a nagyobb termésben jelentke­zik. Ezért alközpontunk eb­Juhász Imre: — Az adott te­rülethez igazított fajták bio­lógiai értékének nagy jelen­tősége van... ben az évben is fokozottan figyelembe veszi a kutatóin­tézetek erre vonatkozó ja­vaslatait, a helyi adottsá­gok sajátosságait, hogy a hektárankénti legalább 4,9 tonnás átlagtermést érjenek el a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok között. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer ebben az évben Heves megyében Mezőtár- kányban és Tarnamérán 211 hektáron intenzív kukorica- termelési kísérletet folytat. Ennek jelentőségéről Szalai György körzetvezető beszél: — Rendszerünk szakembe­rei már korábban felülvizs­gálták a kukoricatermelés Szalai György: — Kísérlete­ink és termelési módszerünk iránt újabb üzemek is érdek­lődnek ... (Fotó: Szabó Sándor—Perl Márton) teljes technológiai folyama­tát, és átdolgozták azt. Csu­pán a legfontosabb elemeket hagyták meg! Mezőtárkány- ban és Tarnamérán még a múlt év őszén szaktanácsa­ink alapján előkészítették a földeket az intenzív kuko­ricatermeléshez. Most tavasz- szal a vetést optimális idő­ben, a teljes biztonságra tö­rekedve április utolsó felé­ben végezzük, amikor a ta­laj hőmérséklete 10—12 fo­kos. Amerikai Pioneer faj­tákkal foglalkozunk, melyek gyors vízleadó képességűekés biztonságosan betakaríthatok. Ennek feltétele a folyama­tos, és gondos vegyszeres gyomirtás is. Hatleveles ko­rában a kukoricát labora­tóriumban kémiailag elemez­zük, és ha kell javasoljuk, hogy mikroelemes permete­zéssel gyorsítsák a fejlődését. A betakarítás időpontját és az energiaszükségletet az üzemekkel közösen határoz­zuk meg. Az intenzív mód­szer nem csupán hektárao- ként tíz tonna kukoricater­més elérésére irányul, hanem a termeléstechnológia szigo­rú betartásával, hektáranként tízezer forint jövedelmet is garantálunk az üzemeknek! így az egységnyi területre jutó költség 21—22 ezer, a termelési érték viszont 32— 33 ezer forint. Az intenzív termelés a hagyományos ku­koricatermelési móddal ösz- szehasonlítva igaz 40 száza­lékkal költségesebb, viszont hektáranként ötezer helyett tízezer forint jövedelemhez juttatja a gazdaságot! Ész­szerű kockázatvállalással te­hát ez lehet a jövő útja, a gazdaságos hozamnövelés alapja! Kísérleteink és ter­melési módszerünk tanácsai alapján az idén ősszel már 1100 hektáron készítik elő a területet Heves megyében az intenzív kukoricatermeléshez. Mentusz Károly Téglagyár a város szélén Ahol Hatvan és környéke építkezőit szolgálják Nem nagy ez a téglagyár. Évente alig tizennégy mil­lió forint értékű áruval szolgál, és mindössze ötven embert foglalkoztat. Hatvan vezetői mégis fontosnak tartják. És hasznosságáért becsülik a város, meg a környék polgárai, akik év­ről évre itt jutnak olcsób­ban építkezési anyaghoz. Ahogyan Kolozsvári István gyárvezető mondja: évente öt-hatszáz megrendelőt tud­nak kielégíteni a Strázsa- hegy homokagyagából ké­szített kisméretű, vagy na­gyobb, B—30-as téglából, és ezen öt-hatszáz vásárló mindegyike kisember. Csa­ládi otthont épít magának, vagy a meglévőt javítja-bő- víti, ahogyan ezt az élet parancsolja, A gyárvezető szavaiból egyéb büszkeség is kicsendül. Az Észak-ma­gyarországi Tégla, és Cse­répipari Vállalat tizenegy üzeme közül á hatvani már négyszer elnyerte a „kivá­ló” címet, és bár a tizenhat kamrás Hoffmann-kemence 1900-ban épült, az itt dol­gozók szakmai tudása nyo­mán mindinkább csökken, a selejt. A 7 százalékos mély­pontról régen felemelkedtek, tavaly a gyártott termékek 4 százaléka bizonyult csak hibásnak. 50 fokos melegben Hogy minő teljesítmények kellettek az elmúlt év 14 millió forint értékű kész­termékéhez? Leginkább azok tudják, azok érzik, akik a különböző munka­helyeken dolgoznak. Kruz- nicow L ászióné, Kompolti Jánosné, Tóth Franciska például, akik az aranyko­szorús Kállai Éva szocialis­ta brigád tagjaiként a prés­nél dolgoznak, egy-egy mű­szakban 40-50 tonnányi, égetésre váró téglát rakva kocsira. Vagy ott van For­gó Joachim, Sulyok Sándor. Horváth István. Velük sem szívesen cserélne a penna­forgató, látva-tudva immár, minő fizikai erőt kell ki­fejteniük, hogy a blankettá­kon megszáradt téglákat s kemencéhez hordják, a ki­égetett árut pedig a színekbe Vagy említsük Bártfai Ist­vánt, Dányi Ferencet a ke­mence 50—55 fokos hőségé­ben, amint tüzelnek, tartják a kellő 950—1000 Celsius bel­ső hőmérsékletet, vigyázván a portéka minőségére, az egyenletes égetésre. El is hinni, hogy havi haLhét ezer forintot keresve bár, harminc esztendei kemény munka után alig várják a nyugdíjlehetőséget. És per­sze valamennyiüként mun­kál itt Juhász István főgé­pész, vagy Kovács János lakatos, akinek tiszte — a többi karbantartóval együtt — a technika biztosítása, a biztonságos üzemelés...! Több milliós nyereség Az sem közömbös mind eme eredmények, erőfeszíté­sek mellett, hogy ugyan gazdaságosan dolgozik-e a város legkisebb üzeme? íme, néhány fontosabb szám, amelyek Hatvan és környé­ke megyei tanácstagi cso­portját is meggyőzték egy nemrég lezajlott látogatásL kor a téglagyár ügyében: anyagköltsége négy-, bérre három-. bányafenntartásra négymillió forintot fordí­tottak az üzem vezetői egy esztendő alatt, és nyeresé­gük majdnem elérte az ugyancsak négymilliót, Vagy nézzünk egy másik, beszédes adatot. Mennyi ezer darab tégla élőmunka­igénye? A hagyományos téglagyárak közül sehol sem olyan alacsony, mint Hat­vanban. Mert amíg példá­ul az egri 2-es gyárban ehhez 14 óra kell, addig itt, ez a jól összerázódott gárda, belül marad a 10 órányi élőmunkáidon. A honoráció pedig? Tettünk már erre vonatkozólag em. lítést. Kolozsvári István azonban precíz ember, az 1982-es mérleget elénk tár­va tanúsítja, hogy bérszín­vonaluk tavaly 64 761 fo­rint volt, vagyis a mun­kások havi átlagkeresete 5397 forintnak felel meg. A jobb termékért Valóban tisztességesen fizetik Hatvan téglagyáriéit? A számokból ez tűnik ki. De fölmerül a kérdés: a ha­vi keresmény arányban van. e a téglákba ölt energiával? A nagy hajrákkal, midőn legnagyobb ellenségük, az eső, vissszaveti a munkát, tönkresilányítja a blanket­tákon nyugvó téglaezreket? Vagy pedig a kemence gá­zos, poros, forró levegőjé­vel, amely nemcsak szik­kaszt, hanem a benne dol­gozók egészségét is kikezdi? Úgy hisszük, ilyen tekin­tetben megnyugtató arányról egyelőre nem beszélhetünk. Egy öreg gyárról van szó, amelynek a korszerűsítése sok-sok millióba kerülne. Kolozsvári Istvánék sem várnak mást egyelőre, mint a zavartalanabb munkale­hetőséget, amire a tanács műszaki osztálya is fi­gyelmeztette a vállalat igaz­gatóságát. Legsürgősebben néhány új szín kellene, hogy a termékek minőségét ne rontsa az időjárás. És ezáltal az itteniek munka- körülményei is javuljanak valamelyest. Ígéretet már ka­pott a kollektíva. De hát ez még nem tető a fejük fe­lett. Márpedig ezt az évet sem kezdte a tavalyinál alacsonyabb tervszámokkal a hatvani téglagyár... ! Moldvay Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom