Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 7., csütörtök 5 SZOVJETUNIÓ Új autók a mezőgazdaságnak * LENGYELORSZÁG Tervek az Odera szabályozására A gyakori lengyelországi árvizek sürgetik a hatékony árvízvédelem kiépítését. Len­gyelországban 1958 és 1980 között évi átlagban 4,3 mil­liárd zloty kárt okoztak az áradások. Különösen súlyos pusztítást okoztak a 70-es években: 1979-ben 10, 1980- ban 30 milliárd zloty volt a kár. A károk kétharmada a Visztula vízgyűjtő területén keletkezett. A múlt év tava­sza azt is bizonyította, hogy a másik nagy folyóval, az Oderával is „számolni kell”. Az Odera szabályozása nem­csak Lengyelország, de az ugyancsak érintett NDK és Csehszlovákia érdeke is. A folyó vizeinek sokoldalú sza­bályozása mintegy 350 mil­liárd zlotyba kerülne. A lengyel folyók évi víz­hozama 58 milliárd köbmé­ter, ebből csupán öt százalé­kot tárolnak 140 kisebb me­dencében. Célszerű lenne legalább 20 százalékot felfog­ni völgyzáró gátakban és a kiterjedt csatornahálózatban. A tervek szerint 2005-ig 17 közepes és több tucat kisebb vízgyűjtőt kívánnak építeni, ami a hajózást is megköny- nyítené. A víztárolók jelen­tősen csökkentenék az árvíz, veszélyt. Nem kisebb gond a vizek egyre növekvő szennyeződé­se. Lengyel vízügyi szakem­berek szerint 2005-ig csak az Odera vízgyűjtő területén 1065 tisztítóberendezést kell létesíteni. Az Odera völgyé­nek földjei 10—15 százalék­kal többet hoznak hektáron­ként, mint az országos át­lag. Ez részben az eddigi talajjavító munkáknak kö­szönhető. A földek 70 száza­lékát állami gazdaságok, il­letve szövetkezetek művelik. Az Odera-program keretében további nagyarányú talajja­vító munkák elvégzését, mintegy 16 ezer halastó léte­sítését, illetve felújítását irá­nyozták elő. Az Odera és mellékfolyói szabályozása lényegesen meg­javítaná a környező falvak és gazdaságok vízellátását is. Jelenleg a helységek 14, a mezőgazdasági üzemek 84 százaléka van bekapcsolva a vízhálózatba. A tervek sze­rint 1990-re valamennyi me­zőgazdasági üzem vízveze­tékhez jutna és 1955-ben már mindenhol csatornák vezet­nék el a szennyvizeket. 1990-ig a falvak 12 százalé­kát is csatornáznák, s 2005-ig az Odera menti falvak 60 százalékába jutna el a ve­zetékes víz. Mindezek az intézkedések azt is célozzák, hogy növel­jék a mezőgazdasági terme­lést, különösen a magasabb értékű földeken, Legnica, Opole, Wroclaw, Walbrzych, Szczecin és Koszalin vajda­ságok 47 községének mintegy 500 ezer hektárnyi területén. Lengyelországot jelenlegi súlyos gazdasági helyzete a legnagyobbfokú takarékos­ságra kényszeríti. Beruházá­A hajózható Glinicki-csator- na, amely iparvidéket köt össze az Oderával sokat mindenekelőtt ott esz­közölnek, ahol azok az ipari, illetve a mezőgazdasági ter­melés növelésére szolgálnak. Nem kétséges, hogy az Ode­ra-program jövőbeni megva­lósítása ez utóbbiban segít­heti a lengyei népgazdaságot. (g- i) NDK Bautzen i orgonák Próbajáraton a mezőgazdasági A kutaiszi Ordzsonikidze Autógyár (Grúz SZSZK) megkezdte a KAZ—4540— 8335 márkajelzésű új teher­autó kipróbálását. Ennek a kocsinak nincs mása a szovjet autóiparban. Különböző rendeltetésű te­herautók egész családjáról van szó: dömper, kétoldalra billenthető kocsiszekrénnyel, 11,5 tonna raksúlyú pótko­csis vontató, palánkos teher­kocsi. Mindegyik a mezőgaz­daság számára készül, távoli szállításokra. Konstrukciós rendeltetésű, új teherkocsi (Fotó: Sz. Jediserasvili) megoldásaikat ez határozza meg. A széria alapegysége a mezőgazdasági rendeltetésű pótkocsis vontató. Ez a mo­dell csökkentett sebességgel tud haladni, ami lehetővé teszi, hogy a termésbetakarí­táskor lépést tartson a kom­bájnnal. Két meghajtott ten­gelye pótolhatatlanná teszi a falusi utakon, a mezőkön, kedvezőtlen időjárási viszo­nyok között. Az új kocsinak légkondicionáló berendezés­sel és rugózott üléssel ellá­tott vezetőfülkéje van. A kelet-szászországi Bauit- zenben évszázados hagyomá­nya van az orgonaépítésnek. Az itteni organ aépítő iskola megalapítója Blasius Leh­mann volt. Az irányítá­sával és a tanítványai által készített orgonák megtalál­hatók a meisseni, a halber- stadti, a zwickaui dómban, sőt az NSZK és Svédország különböző templomaiban is. A bautzeni orgonák világ­szerte keresett és nagyra be­csült hangszerek. A híres-neves orgonaépítő üzem nemcsak a kristálytisz­ta hangú zeneszerszámok ké­szítéséről nevezetes. Az itt dolgozó mesterek történelmi nevezetességű, százados or­gonák helyreállítását és kar­bantartását is vállalják.- Pél­da erre a röthei Silbermanin­orgona, az Eltenburgi vár­templom ősi orgonája és a naumburgi Szent Vencel templom Hildebrand-orgo- nája. Az üzemben fenyő- és tölgyfából készítik az orgo­na szélládáit. Az ólomból és ónból előállított fémsípok harminc megmunkálási fázis és speciális hangolás után válnak tökéletes hangú or­gonasípokká. Ez a méltán művészetnek nevezett munka ma sem vesztette el vonzerejét. Je­lenleg 25 tanműhelyben ké­szítik fel jövendő hivatásuk­ra az ifjú orgonaépítőket. Az oktatás három évig tart, de egy fél emberöltőbe is beletelik, míg a fiatalok igazán a szakma művészei­vé válnak. A hegyvidékek minden év­szakban csalogatják a kirán­dulókat, a pihenni vágyókat. Ugyanakkor váratlan csap­dákat is rejtenek. A hegyek­ben az időjárás szeszélyes és kiszámíthatatlan. A legve­szélyesebb természeti erők egyike a lavina, amely akkor keletkezik, amikor a hegy­oldalak hótakarójára újabb hótömeg nehezül, vagy ha a hó már nem tapad a hegyol­dalhoz. Szlovákiában is több olyan terület van, ahol a lavina már megmutatta pusztító erejét — a Magas- és Ala­csony Tátra, a Kis. és Nagy Fátra... Igaz, az itteni lavi­nák nem érik el az Alpok­ban, vagy a világ más óri­áshegységeiben romboló „kol­légáik” nagyságát és erejét, de így is komoly problémá­kat okoznak. Hegyi eróziót váltanak ki, magukkal so­dorják az értékes termőta­lajt, csökkentik az erdőfelü­leteket, s éppen ott, ahol víz­gazdálkodási szempontból igen fontosak lennének. Emellett veszélyeztetik a turisták és a sportolók éle­tét. A lavinaomlás megelőzésé­re és az óvintézkedésekre a szlovák hegységekben már eddig is nagy gondot fordí­tottak a Hegyi Szolgálat tagjai. A gyakorlati igények azonban szakértői munka­hely kialakítását követelték meg. 1972 ősze óta működik ják a közönséget a hó állá­sáról és a leglátogatottabb hegyi üdülőhelyek közleke­dési szolgáltatásairól. Lavi­naomlás esetén módszeresen irányítják a mentési munká­kat. Ha a lavinaomlás veszé­lye akuttá válik, a robbantá­sokkal utat nyitnak a hógör­geteg előtt, így előzik meg annak fenyegető következ­ményeit. A központ dolgozói bírálják el az új gazdasági, üdülési vagy sportobjektu­mok felépítésének lehetősé­geit, s minden egyéb beavat­kozást a hegyvidék termé­szetes környezetébe. A mun­kacsoport hosszú erőfeszíté­sének eredménye az az at­lasz, amelyben Szlovákia minden exponált hegyvidé­kének lavina-útvonala szere­pel. Gabriela Chmeliková Ritka felvétel a leomló lavina „fehér felhőjéről”. A kőszirt jellegű magas hegységekre jellemző ez a porhó­Iavina az Alacsony-Tátra legna­gyobb turista- és télisport­központjában, a Chopok- csúcs alatti Jasnában a He­gyi Szolgálat keretében a Lavina-megelőzési Központ. A központ kutatja a lavina keletkezésének meteorológiai és topográfiai okait, s azok hatását a hótakaró mechani­kus és fizikai tulajdonságai­ra. Rendszeresen feldolgozza a mérési adatokat és ezek eredményei alapján határoz­za meg a „fehér veszede­lem” veszélyességi fokát. A szlovákiai hegységek­ben elszórt több megfigyelő állomás összeköttetésben áll a Jasna-beli központtal. Az állomások megfigyelései alapján a központ munka­társai híreket közölnek a sajtóban, a rádióban és a te­levízióban az esetleges la­vinaveszélyről, tájékoztat­CSEHSZLOVÁKIA Viavázal t. lavinái tesz él y! JUGOSZLÁVIA Növekvő teljesítmény a szénbányászatban Trbovlje szénbánya dol­gozói az idén 1,5 millió ton­na szén kitermelését terve­zik. A napokban kezdték meg a lakonci lelőhelyen a felszíni fejtést. A számítások szerint az új lelőhelyen az idén több mint 160 ezer ton­na szenet fognak kibányász­ni. A trbovljei szén hőértéke igen nagy, meghaladja a 3 ezer kalóriát. ★ Bosznia-Hercegovinában úgy tervezik, hogy az idén 900 ezer tonna szenet szállí­tanak külföldre, 390 ezer tonnával többet, mint tavaly. A bányavállalatok már ja­nuár elején szerződést kö­töttek 380 ezer tonna szén exportjára Ausztriába és Olaszországba. Jelenleg meg­beszélések folynak további 400 ezer tonna szén kivitelé­ről ugyanezekbe az orszá­gokba. ★ Szerbiában a Cirkovac bá­nyában, ahol külszíni fejtést végeztek, január végéig 212 ezer tonna szenet termeltek ki, 1095 tonnával többet a havi tervnél. Ügy számítják, hogy az idén 2 millió 400 ezer tonna szenet hoznak a felszínre, 200 ezer tonnával többet a tervezettnél. összeállította: Gyurkó Géza BULGÁRIA Gyógynövények és az orvostudomány A hagyományos gyógyítás módszerei mellett az egész világon mindinkább terjed a gyógynövények alkalmazá­sa az orvosi gyakorlatban. A gyógynövény-gyógyítás, a fitoterápia Bulgáriában régi hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi években azonban szervezett formát öltött: az ország minden megyei kór­házában működik fitoterá- piás rendelés. Egyre több szakosított gyógyszertárat nyitnak meg. Orvosi vélemény szerint a kémiailag előállított gyógy­szerekkel szemben az em­ber biológiai rendszeréhez közel álló gyógynövényeknek hosszabb alkalmazás után sincs mellékhatásuk és tar­tósan gyógyítják a megbe­tegedéseket. 1977 óta a Bol­gár Orvostudományi Akadé­mián képezik ki a fitoterá- piás szakorvosokat. Egyes növényfajták ki­zárólag itt fordulnak elő. A kutatások mintegy háromezer féle növényt jelölnek meg, amelyeknek gyógyító hatásuk van. Ezek közül Bulgáriában 64 fajtát a természetvédel­mi törvény védi, másokat pedig különböző vidékeken termesztenek. Mindezekből több, mint 160 féle gyágy­teát és orvosságot készíte­nek. A gyógyfüvefckel való or­voslás és az azzal kapcso­Dr. Dimitr Pamukov profesz- szor, a szófiai Dr. Ráeső Angelov kórház fitoterápiás rendelőjének vezetője Fotó: SZÓFIAPREiSS—KS latos tudományos munka az utóbbi időben különösen nagy fejlődést ért el. A tu­dományos kutatásokban a gyógyszerészek és orvosok mellett néprajzkutatók, bo­tanikusok, mikrobiológusok és fotokémikusok is közre­működnek. (— i. n. —) KUBA Hogyan készül a kubai rum? A kubai rum mintegy 4 évszázaddal ezelőtt tette meg az első lépéseket a világhír felé. A kezdetben még házi­lag készült szeszes Ital előál­lítására már a XVI., de főként a XVIII. századtól kezdve mind több kisüzem létesült. Napjainkban a Havanna Klub — a legjelentősebb rumkészítő vállalat — a vi­lág egyik legnagyobb rum­előállítója: évente több mint 30 millió liter márkás italt hoznak forgalomba a világ minden táján jól ismert pa­lackozásban. Voltaképpen miből és ho­gyan készül az utánozhatat­lan kubai fehér és vörös rum? Az alapanyag a cukor- gyártás melléktermékeként keletkező cukornád-melasz, amelyet tisztítás, finomítás után vízzel hígítanak. Az ol­dathoz speciális fajélesztőket adagolnak. Érlelés, majd többszöri lepárlás következik, míg elkészül a 60—70 fokos rumalapanyag. Ezt persze cukornádból a világ bármely táján hasonló minőségben elő lehetne állítani. A ku­bai rum az ezután következő technológiai műveleteknek köszönheti specialitását. Az újszeszt fehér tölgyfa hor­dókba öntik, ezekben zajlik le az íz-, aroma- és illat- anyagok kifejlődéséhez nél­külözhetetlen első érlelési szakasz. Legalább három évig áll e hordókban az ital, amely végül már kristály- tiszta, kellemes ízű — de még mindig nem a végter­mék. Hígítás, a szeszfok pontos beállítása és szűrés után kö­vetkezik a rumkészítés leg­kényesebb, féltve őrzött tit­kokat is felhasználó folya­mata : a keverés. Hozzáértő, tudásukat rendszerint a csa­lád idősebb tagjaitól öröklő mesterek vegyítenek — ál­landó ízlelés és laboratóri­umi ellenőrzés közben — különböző fajtájú, korú, erősségű és érettségű italo­kat az alapanyaghoz, míg kialakul a kívánt, évszáza­dok óta változatlan íz és aro­ma. Majd újabb, legalább kétévi pihentetésre ismét tölgyfa hordókba kerül az ital, miközben tökéletesen harmonikussá érik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom