Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 7., csütörtök 3. Olcsóbb megoldások — nagyobb eredmények Célprogram az élelmiszergazdaságért Az utóbbi tíz esztendőben a mezőgazdaság ötvenhat, az élelmiszeripar negyvennyolc, az erdőgazdálkodás termelése pedig negyvenhét százalékkal nőtt. Ennek során a felhasznált gépek, eszközök aránya nagyobb arányban, hatvan százalékkal emelkedett. Az intenzív fejlődést az ipari eredetű anyagok, az energiahordozók és a korszerű technológiák bevezetése, illetve folyamatos elterjesztése alapozta meg. Ezzel ösz- szefüggésben élelmiszergazdaságunk termelési eredményei egyre inkább megközelítik a nemzetközi élvonalat. Ahhoz, hogy továbbra is lépést tartsunk és élelmiszergazdaságunk a világ élvonalában maradjon, elengedhetetlen a gazdaságosabb anyag, és energiafelhasználás, valamint a termeléshez szükséges módszerek továbbfejlesztése. A világpiaci követelményekhez való igazodás, a versenyképes árutermelés a mezőgazdasági üzemek és élelmiszeripari vállalatok jövedelemnövelésének fontos feltétele. Kevesebb anyaggal és energiával Ezért nagy jelentőségű a Minisztertanács 1983. február 17_i ülésének határozata, amely célprogramot fogadott el az élelmiszergazdaság anyag- és energiafelhasználásának korszerűsítésére. Ez szervesen kapcsolódik a kormány által korábban elfogadott. az egész népgazdaságra kiterjedő anyaggazdálkodás és energiafelhasználás ésszerűsítését szorgalmazó programjához. Elsősorban a változó közgazdasági feltételek között a korlátozott fejlesztési és beruházási lehetőségek mellett, a jobb szervező munkát, a meglévő gépek, berendezések eredményesebb kihasználását ösztönzi, Ugyanakkor a korszerű hazai és külföldi szervezési módszereit gyorsabb elterjesztését is szorgalmazza. A célprogram megvalósítását segítik elő az energiafelhasználás ésszerűsítését serkentő fejlesztések, a szárítás nélküli terménytárolás bővítése, az egyszerű, faszerkezetes építési módok elterjesztése. Ezt szolgálja az energiatakarékos talajművelési módszerek alkalmazása is. Erre vonatkozóan Heves megyében már vannak jó tapasztalatok. Az Állami Fejlesztési Bank segítségével az energiafelhasználást ésszerűsítő beruházásokat valósítanak meg a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál, a zagyvaszántói Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben, a Mátravidéki Cukorgyárakban, a Füzesabonyi és a G yöngyös-domoszlói Állami Gazdaságban. Ez utóbbiban például olaj helyett szőlővenyigét használnak fel hőenergiatermelésre. A Mátrai Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaságban a faap- rítékot mint mellékterméket hasznosítják tüzelőolaj helyett. Hazánkban jelenleg egyedülálló az erdőgazdaságnak az a törekvése, hogy fa_ aprítékból brikettet készít. A Mátravidéki Cukorgyárakban már néhány éve eredményesen hasznosítják a répaszeletet, hizlaló takarmányok készítésére. Jó példa a tisza- nánai Petőfi Termelőszövetkezetben az úgynevezett geo. termikus energia felhasználása, ahol tüzelőolaj helyett meleg vízzel fűtenek olcsóbban! A nedves kukoricatárolás korszerű módszerét és a nedves kukoricaetetést valósították meg a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. Ésszerűbb talajműveléssel — jobb fajtákkal Jelentős sikereket hozott megyénk gazdaságaiban a költségek csökkentése során az energia, és víztakarékos talajművelési módszerek elterjesztése. Ebben a bábolnai, a nádudvari és a szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere működött közre! A továbbiakban is nagy lehetőséget kínál a termőföld ésszerűbb biztosítása. Ezt segíti elő a Tisza térségében állami támogatással megvalósuló átfogó talaj- és vízrendezés Poroszlón, Kiskörén, Tiszanánán és Sarudon. Ezeken kívül a megye más gazdaságaiban is a pénzügyi lehetőségeknek megfelelően folytatnak meliorációt. Költség- és energiamegtakarítást érhetnek el az üzemek a művelési ágak okszerű változásaival, valamint művelésbe vonható elnyagolt utak, árokpartok, tanyahelyek hasznosításával. Évente lehetőség nyílik a jövedelmezőbb gazdálkodásra a másodvetések célszerű megszervezésével is, különösen a gyepek utáni gabonafélék váltva termelésével! Célszerű a biológiai alapok fejlesztése is a jövőben, különösen olyan fajták elterjesztése, amelyek a nagy termőképesség mellett, a termelési folyamat anyag_ és energiaigényét csökkentik. A növénytermelés során például a különböző tenyészidejű fajták helyes arányainak kialakítása, a -gyors víz. leadó képességű hibridkukoricák vetésterületének növelése becslések szerint évente 15 ezer tonna tüzelőolaj megtakarítást jelenthet. Az állattenyésztésben a természetes környezethez jobban alkalmazkodó fajták terjesztésével a tartós beruházási és tartási költségek csökkenthetők! További lehetőségek Évente jelentős veszteséget okoz a nagyüzemeknek a még sokszor nem elég szakszerűen végzett talajerőutánpótlás, illetve a növény- védelem. Az ehhez szükséges géppark» korszerűsítésével a költségek 20—30 százalékkal mérsékelhetők. A műtrágyaraktárak építésével pedig a veszteségek öt százalékra csökkenthetők Ezzel becslések szerint, egymilliárd forint műtrágya értékkel több hatóanyagot hasznosíthatnak a gazdaságok a növény- termelés során. Napjainkban a mezőgazdaságilag művelt területek csaknem 30 százaléka savanyú föld, melyeken folyamatos meszezéssel a kiszórt műtrágyák hatása 5—8 százalékkal növelhető és 180— 240 millió forint értékű hozamnövelés érhető el! A takarmánygazdálkodás: a termelés, a tartósítás, a tárolás és a felhasználás fejlesztésé, vei ugyancsak jelentősen csökkenthetők a veszteségek. Az élelmiszerek feldolgozása során a gazdaságosságot a felhasználásra kerülő importanyagok minél nagyobb hányadának hazai helyettesítésével javíthatják. A feldolgozáskor keletkező melléktermékek takarmányozására való hasznosítása pedig szervesen illeszkedik a Mi- niszteranács által korábban meghirdetett fehérje-program megvalósításához. Az erdőgazdálkodásban az anyagtakarékosság és a technológiai korszerűsítés a fa több irányú hasznosítását szorgalmazza. A fahulladékok felhasználása az energiagazdálkodás korszerűsítésére további lehetőségeket kínál. A célprogram az élelmiszergazdaság fejlesztésében hosszabb távra szól, de folyamatos megvalósítása 1985-ig is jelentős eredményeket hozhat. Számítások szerint évente legalább kétmilliárd forint megtakarítás érhető el a felsoroltak való- raváltásával. A szervezés korszerűsítésével és viszonylag kis beruházásokkal viszont 6—7 milliárdra is növelhető. Eredményeként várható, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdő- gazdálkodás a jövőben még nagyobb részt vállalhat a nemzeti jövedelem növelésé, bői. Mentusz Károly Ülést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy várakozás előzi meg a szocialista brigádvezetők közelgő országos tanácskozását, A vállalati brigádvezetői értekezleteken számos kritika és javaslat hangzott el és az érdekeltek az országos tanácskozáson választ várnak kérdéseikre. Sok helyütt elmondták, hogy többet tudnának tenni, ha felajánlásaikhoz jobb munkaszervezéssel és anyagellátással biztosítanák a megfelelő feltételeket. Tovább kell lépni az anyagi és erkölcsi megbecsülésben — igénylik a brigádvezetők. Át kellene gondolni, hogyan lehetne a je- lénlegi kitüntetési rendszert jobban hozzáigazítani a megváltozott feltételekhez. Sok szó esett az értekezleteken arról, hogyan lehetne rugalmasabban értékelni, a formáiig vonásoktól mentesíteni a szocialista brigádok iránt támasztott hármas követelményt. A főtitkárhelyettes a kisvállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok elősegítik a szocialista gazdálkodást, céljaink elérését. Egyes mellékhatásokat azonban, amelyek szocialista céljainkkal nem egyeztethetők össze, kellő időben ki kell küszöbölni. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati szociálpolitika eszközei várhatóan lehetővé teszik az elért ellátási szint megtartását. A bérgazdálkodásban továbbra is ügyelni kell a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára. Ezért a szakszervezetek csak olyan bérezést támogatnak, amely mögött tényleges teljesítmények vannak. Tovább kell szélesíteni a feltételekhez kötött bérezést, a teljesítmények és a jövedelmek összhangját. A vitában többen szóltak arról, hogy vállalatuknál, iparágukban hogyan igyekeznek feltárni újabb tartalékokat gazdasági helyzetük javú tására. Több vállalatnál — például egyes mező- és erdő- gazdasági üzemekben, a Győri Tejipari Vállalatnál — nagyobb önállóságot adtak egyes részlegeknek, s ennek nyomán nőtt kezdeményezőkészségük, munkájuk jobban kapcsolódik a piac igényeihez. A vitában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is felszólalt. A Szakszervezetek Orszá. gos Tanácsa megelégedéssel fogadta, hogy a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa küldöttségének a közelmúltban lezajlott magyarországi látogatása tovább erősítette a magyar és a szovjet szakszervezetek gyümölcsözően fejlődő kapcsolatait. Földön és levegőben A kedvező időjárásnak is köszönhető, hogy megyeszerte jó ütemben halad a talajelőkészítés, s a vegyszerezés. A horti Kossuth Termelőszövetkezetben csaknem félezer hektáron vetnek majd napraforgót. Jelenleg az azt megelőző földi gyomirtással foglalkoznak a szövetkezet tagjai. Detken a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben az ezerhek- támyi gabona légi gyomirtását végzik, a MÉM repülőgépes növényvédő szolgálat szakemberei. Barkóczi Kálmán a „szitakötő” pilótája a levegőből permetezi a gabonatáblákat (Szabó Sándor felvételei) Megérkezett a víz a tartálykocsiba, Pár! Sán- Friss vegyszerek várnak felhasználásra dór keveréshez nyitja meg a csapot KÖZÉRZET *83 (111/2.) Ami összeköti őket... Ropogósra keményített, fehér fityuláját megigazgatja, körülményesen letelepszik, simogatja kötényét. Kezdeti zavara hamar múlik. — Hogy is? Négy éve dolgozom itt a konyhán. Hamar megszerettem a vendéglőt. Tudja, azelőtt segédmunkás voltam. Jött ez a lehetőség, jobbnak találtam. Szakmát nem szereztem, ha valamihez értek, hát a főzéshez: egy-kettőre megy az előkészítés, a krumplipuco- lás, zöldségtisztítás. Jól elvagyunk itt, mind. a négy asszony. — Azért mégsem olyan, mintha a családjára főzne az ember... — Hát nem. Itt a tarna- mérai étteremben 130 ember is megfordul egy nap. Nem tudom, én valahogy még a mosogatást is szeretem. Olyan jó látni, hogy tiszta lesz a sok tányér. — Egy műszakba jár? — Reggel nyolctól négyig. Busszal mindennap, Tárná- zsadányból. Hatkor kelek, megetetem a baromfit, rendberakom a házat, reggelit készítek. Az uram bányász, a két gyerek közül már csak a kisebbik fiam van itthon. — A nagyobbik? — Huszonhárom éves, nős. Bizony, negyvenéves koromra már nagymama lettem. Ez a legnagyobb boldogságom. Hogy kislány lett. — Nehéz két fiút nevelni? — Ügy gondolom, köny- nyebb lányt. Végül is három férfit kiszolgálni... De nem mondhatok az uramra semmit. Ha kell, mosni is -Jaáll. — Szépen kere-’"’^.----— Megvan, am. kell. Tíz éve megvettünk egy régi házat, felújítottuk. Az aprójószág is hoz a konyhára, no meg spórol az ember. A gyerekekre gyűjtünk. Hogy a nagyobbnak legyen lakása. Az anyósáéknál laknak, két család, két szobában. A kicsi gépszerelőnek jelentkezett, ha nem sikerül a felvételi. juhásznak megy. Sose beszéltük rá, de mindig szeretett az állatokkal bíbelődni. — így képzelte az életét lánykorában? — Fel szerettem volna jutni Gyöngyösre. Ott jó lehet lakni. De nem így alakult. Most már itt van ez a ház, ide kötnek a faluhoz a rokonok is. összetartó a mi családunk, a férjemék öten vannak testvérek. — Jó családapa a férje? — Igen, jó. Persze kanálcsörgés nélkül nem megy. Legtöbbször azon vitatkozunk, hogy a gyerek miért nem tanul jobban. Nehéz munkát végez a párom, persze, hogy fáradt, mire hazaér. —Mikor sírt utoljára? — Jaj, én nagyon hamar sírok. Könnyű szívem van, azt mondják, úgy meg tudok .■><. j.,inul to, a helyemen it, ha panaszkodik egy asszony, milyen rossz a sorsa, meg tudom sajnálni. Sok rosszat, nehéz betegséget lát az ember. — Minek tud örülni a legjobban? — A tavasznak. A kertünknek. A virágoskertet nem engedem másnak, az csak az enyém. A sok tulipán, jácint. Látni kell, mikor majd kivirít. — Mit szeret a legjobban csinálni? — Mit is, mit is? Kézimunkázni, szerelmes regényeket olvasni, meg kertet művelni. Az idén már elve- teményeztem. ★ Nagy Ferencnével, a tar- namérai vendéglő konyhai dolgozójával beszélgettünk. Mikes Márta
