Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 3., vasárnap 13 Valamikori fantasztikus filmkockák, a képzelet elengedett szárnyalásai valósulnak meg manapság az élet szinte minden területén, A csillagok meghódításától kezdve, a robotokig, s egyéb tudományos felfedezések, amelyek mind az ember szolgálatába kerültek. S hogy hol a vége? Erre igen nehéz választ adni. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tudomány fejlődése utoléri a képzelet száguldását. A kutatásokban, a felfedezésekben, s a gyakorlati megvalósításban egyaránt élen járnak a szovjet kutatók, szakemberek. Az ő eredményeikről szól összeállításunk. Összeállította: Kis Szabó Ervin Utat fektet maga előtt Képünkön: új típusú (ETC—252) lánctalpas szovjet árkoló exkavátor, amely a plovdivi nemzetközi vásáron aranyérmet nyert (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Sáros, nehéz terepen vitathatatlanul legkönyebben mozognak a lánctalpas járművek. Jellemzőjük, hogy a jármű súlyát hordó futókerekek lánctalpakon szaladnak, tehát mintegy utat fektetnek maguk előtt; az ilyen járművek terepjáró képessége tehát kiváló. Kitűnően beváltak a mezőgazdaságban a lánctalpas traktorok, de alkalmazzák vontatókhoz, földgépekhez és természetesen a hadseregek páncélos járműveikhez. A lánc nagy. felfekvő felületén alacsony fajlagos talajnyomás érhető el. A lánctalp a lánctagokból és az őket összekapcsoló lánc- csapszegekből áll. A lánctagok kemény, egyszersmind szívós anyagból készülnek, sima, bordázott, vagy gumibetétes kivitelben. A futómű további része a láncfeszítő és láncvezető kerék. A láncot a láncmeghajtó kerék hozza mozgásba. A futógörgőkön keresztül a jármű egyenletesen terheli a lánctalpat, amely a terhelést a talajon' még egyenletesebben osztja el. A nagyszámú, súlyos és ötvözött anyagú alkatrészből készülő futómű előállítási ára két-háromszo- rosa a kerekes futóműveknek, élettartama viszont lényegesen rövidebb. Az építőipari gépek lánctalpai sima járófelülettel készülnek, ami nem teszi tönkre az utak burkolatát, ezért közutakon is használhatók. A széles, nagy felületű láncokon a talajra nehezedő fajlagos gépsúly annyira kicsiny, hogy a talajt még csak nem is tömöríti. Az általában használt lánctalpas munkagépek súlya 20—25 tonna, sebességük tömörgumis kerekeken óránként 50—80 kilométer. Kanyarodásukhoz rendkívül nagy teljesítmény szükséges, a vezető általában botkormánnyal irányítja a járművet. A jobb és bal oldali fordulási iránynak megfelelő két kézikar a vezető előtt van elhelyezve. Forduláskor a motort működtetni kell, sőt a nehéz, 35—50 t-s járművek fordulásához a motor maximális teljesítménye szükséges. A kanyarodás elve, hogy a külső oldali lánckereket a motor hajtja, a belső oldalt fékezi. Kincskereső Elektronikus hőmérő segítségével bukkantak nemrég földgázmezőre a Szovjetunióban. A műszer működése a talajban fennálló hőmérsékletkülönbségeken alapul: egyes ásványfajták telepszerű előfordulásai közelében a talajhőmérséklet 1—2 fokkal magasabb a szokásosnál. A különleges hőmérő alig nagyobb egy töltőtollnál. Az akkumulátorral táplált tranzisztoros konstrukció nagy érzékenységet biztosít és lehetővé teszi a hőmérséklet egy század fokos pontossággal való meghatározását. A geotermális szondázás hatékonyabbá teszi az olaj, gáz, érc és egyéb ásványok kutatását. A nő és a súlytalanság Sikerrel fejeződött be a szovjet űrhármas: Leonyid Popov, Alekszandr Szereb- rov és Szvetlána Szavickaja munkája a'Szaljut—7 űrállo. más fedélzetén. Az űrhajózás történetében először járt űrhajó vegyes személyzettel a világűrben. Úgy tűnik, hogy a jövőben az irányítható űrhajók munkájában egyenjo- gúan vehetnek részt a nők is. Megtermett a fűmag Szavickaja és társai több mint húsz kísérletet végeztek, amelyekben orvosi kutatások, csillagászati felvételek, geofizikai felvételek és egyebek szerepeltek. A kísérletek több mint egyhar- mada — nyolc kísérlet — orvosi célokat szolgált. Ezeket általában Szavickaja végezte, tanulmányozva, hogyan hat az űrrepülés a szervezetére. A kapott adatok feldolgozása azt mutatta, hogy a férfi és a női szervezet közel azonosan reagál a súlytalanság állapotára. Számos kísérlet, így például a csillagászati kutatások megkövetelik, hogy a felvételek készítése közben az űrállomást az adott objektum felé fordítsák. A siker az űrállomást irányító és a felvételt végző személyek összehangolt munkájától függ. E területen minden űrhajós igen „ jó teljesítményt nyújtott: a legbonyolultabb megfigyeléseket, (amelyeket szovjet röntgenteleszkóppal, francia és csehszlovák fényképezőgépekkel végeztek); kifogástalanul látták el. A Szaljut—7 űrállomáson lévő üvegházban még az expedíció megérkezése előtt sikerült az arabidopsis nevű fűből magot nyerni. Több éves, sokszor ismételt sikertelen kísérletek után először! Az űrhajósok az arabidopsis virágját Szvetlánának ajándékozták, aki visszahozta azt a Földre. Amennyiben a ma. gok normálisaknak bizonyulnak. a tudomány komoly 'alapfelfedezéssel gazdagszik. A növénytermesztéssel kapcsolatos kudarcok ugyanis számos biológusban kétségeket ébresztettek az űrhajók ilyen jellegű jövőbeni hasznosításával kapcsolatban. Hová tűnt a vörös fény? Annak ellenére, hogy a Föld atmoszféráját már hosszú évek óta tanulmányozzák. mégis időről időre meglepetések érik a tudósokat. Ilyen volt a többi között a nagy magasságokban fekvő egyik réteg „eltűnése”. A szovjet űrhajósok már régóta felfedezték az atmoszféra felső rétegeinek világítását, amely a szivárványra emlékeztetett. E jelenségről fényképeket is készítettek. A szovjet—francia expedíció idején készített képen a vörös réteg hiányzik. A tudósok feltételezik, hogy ezek a rétegek talán nem olyan stabilak, mint azt korábban vélték, vagy valamilyen mértékben összefüggenek a napfolttevékenységgel. Ennek ki. derítését szolgálják a Szaljut—7-en készített új felvételek. Új útnak kell tekintenünk a tudományban azt a műsza. ki. kísérletsorozatot, amelyik biológiailag tiszta anyagok előállítását célozza. Habár a megelőző űrrepülések során számos gyógyszerkészítményt tanulmányoztak, az egyik gyógyszerkészítési folyamat megvalósítása — az elektro- forézisé — most először sikerült. Hétezer felvétel Az űrhajós hármas visz- szaszállította azokat az anyagokat, amelyeket a_Szaljut— 7 eredeti személyzete — Be- rezovoj és Lebegyev — gyűjtött össze. Ezek között jelentős helyet foglalnak el a természetkutatást szolgáló felvételek. Augusztus elejéig az űrhajósok csaknem hétezer felvételt készítettek a Szovjetunió területéről és a világóceán számos térségéről. Így felhasználták egész filmkészletüket. A Progressz. űrhajón újabb kazettákat kaptak. Az expedíció során a Szaljut—7 fedélzetén lévő legénységgel megrendezett sajtókonferencián az. egyik kér. dés így hangzott: „Hogyan látják az expedíció résztvevői az űrkutatás jövőjét a következő században?” A válaszok lényege abban foglalható össze, hogy a világűr Föld körüli térségében már nemcsak a különböző nép- gazdasági objektumokat helyezik majd el, de ez lesz a Naprendszer további meghódításának induló állomása is. A JÖVŐ ÚTJA: Robotok a bányában Külföldön is nagy tekintélyt vívott ki magának (Fotó- APN—KS) A Szovjetunióban olyan szénkitermelő berendezést fejlesztenek ki, amely az ember állandó jelenléte nélkül üzemel. — A Donyec- medencében, amely a Szovjetunió legrégibb szénmedencéje, 1985-ig hét olyan berendezés beállítását tervezik, amely teljesen automatikusan termel. A következő lépés nyilvánvalóan az lesz, hogy a bányákban különféle típusú robotokat alkalmazzanak a jövesztő, az előkészítő, a segéd- és a bányamentő munkákra. Sőt, terveznek teljesen automatizált bányákat. A robotok azonban még csak „gyermekcipőben” járnak. A Donyec-medencében tízezrével szállnak le naponta a föld mélyébe a bányászok és munkájukat nehéz körülmények között végzik. Mit tesznek ma munkájuk megkönnyítése érdekében? A bányákat fokozottabban gépesítik és gondoskodnak a bányászok jó munka- körülményeiről és egészségéről. A Donyec-medencében a Komszomolec-bányát, amely évente 3,6 millió tonna szenet termel, hat évvel ezelőtt, a bányaépítés történetében hallatlanul rövid idő alatt építették meg. Például a függőleges vágatok (aknák) kihajtására a do- nyeci bányászok a világon első ízben készítettek mozgó vágathajtót a hagyományos stacionárius berendezés helyett. Ukrajnában a legközelebbi években további 14 ilyen magas szinten gépesített bányát építenek. A Komszomolec-bányán Nyikolaj Szokolov és brigádjának 25 tagja most a legmodernebb rendszerekkel dolgozik (félautomata vezérlésű dúcoló és kombájn). Egy fordítás a kapcsolókaron, s a hidraulikus állványok kétszáz méteres oszlopa lassan előrehalad, öt perc alatt ott, ahonnan az imént még fejtették a szenet, biztonságos főte alakul ki a bányászok és a kitermelő kombájn számára. — Figyelje — mondja Szokolov —, mindössze két átkapcsolást végzek, s a dúcodat önműködően áll be a rétegvastagságnak megfelelően. Elektronikus számítógép vezet nyilvántartást arról, hogy a bányászok mennyi időt töltenek a föld alatt. Hamarosan a számítógép veszi át azon gázelemző készülék munkáját, amely a tárnák levegőösszetételét vizsgálja. A bányában két nagy teljesítményű szellőztető berendezés működik és vákuumos ré- teggáztalanítást alkalmaznak. A szénrakodó helyeken öntözőrendszerek működnek. A Donyec-medence bányáiban sokat tesznek a bányászok munkakörülményeinek, egészségvédelmének javítására. A legutóbbi ötéves tervidőszakban (az 1976—1980. években) az ukrajnai szénipari vállalatoknál százával szereltek fel inhalátorokat és egyéb olyan berendezéseket, ahol megelőző kezelést kapnak a bányászok a szilikózis és a reuma ellen. Az ország különböző gyógyhelyein 115 üdülőt létesítettek. Ezekben évente mintegy százezer ember részesül megelőző kezelésben. Erre a célra 50 üzemi szanatórium áll rendelkezésre. Ukrajna szénipari minisztériumának adatai szerint a munkakörülmények javítására a következő öf évben 675 millió rubelt fordítanak. A Nemzetközi Repülő Szövetség jóváhagyta az új világrekordot, sorrendben a kilencediket, amelyet a JAK—42-es, 120 férőhelyes sugárhajtású utasszállító repülőgép állított fel. A Moszkva—Habarovszk közötti 6145 kilométeres távolságot leszállás nélkül teljesítette. A gép parancsnoka Valentyin Muhin, érdemes berepülő pilóta, a Szovjetunió hőse. — Mint a legfontosabbat, azt emelném ki — mondta —, hogy a JAK—42-es nem kísérleti, hanem sorozatban gyártott repülőgép. Amikor a repülőútra készültünk, semmiféle kiegészítő berendezést nem szereltünk a gépre s nem vittünk magunkkal tartalék üzemanyagot. Szóval, úgy repültünk, mint a megszokott járatokon. Csak így tudjuk feltárni a repülőgépben rejlő lehetőségeket. A repülőgépet a Moszkva— Habarovszk közötti legrövidebb távolságon vezettük, és 9600—11 400 méteres magasságban repültünk, kiválasztva az optimális repülési módozatot. És még egy érdekes momentum: a mintegy négyórás repülőúton a kinti hőmérséklet mínusz 74 Celsi- us-fok volt. Ez azonban nem zavart bennünket. A JAK—42-es gép az Aeroflot rövidebb, 1850 kilométerig terjedő útvonalain repül. Bebizonyosodott azonban, hogy jóval nagyobb távolságokra is repülhet anélkül, hogy a közbeeső repülőtereken utántankoln,a. Ez pedig lényeges üzemanyagmegtakarítást jelent. Az új repülőgép mindössze másfél éve repül menetrendszerűen a polgári repülés belföldi járatain. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt a gépek több mint négyezer repülőúton 400 ezernél több utast szállítottak. A JAK—42-es gépen nyolc emelkedő és szállító rekordot állítottak fel. A nyolc rekord közül hét felállításában részt vett Oleg Poludo, Állami-díjas berepülő pilóta. A JAK—42-es kiváló repülési tulajdonságokkal rendelkezik. Könnyen irányítható, szilárd és megbízható repülőgép. A JAK—42 külföldön is nagy tekintélyt vívott ki magának. SZŐLŐOLTVÁNY-LERAKATUNKBAN 10 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ 15 fajta borszőlő, 8 fajta csemegeszőlő. Nyitva tartási idő: munkanapokon: 8—16 óráig, szombaton: 8-12 óráig, vasárnap: 7-10 óráig. UTÁNVÉTTEL NEM SZÁLLÍTUNK. Cím: ,,Rákóczi" Mg Termelőszövetkezet, 3261 ABASÁR EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZET FELVÉTELRE KERES MŰSZERÉSZT és BETANÍTOTT KONFEKCIÖMUNKÄRA 1 és 2 műszakba NŐI MUNKAERŐT. Jelentkezni lehet Eger, Dobó tér 6. sz. alatt, III. em., személyzeti vezetőnél, személyesen.
