Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 26., kedd 5. A Kiskunfélegyházán pár éve feltárt honfoglalás kori sírban lószerszámdísznek használt páviai, milánói, toulousi és briondi dénárokat találtak a kutatók. Nem kalandozó eleink tudatlansága akasztatta hűséges társaik nyakába az értékeket, hiszen már a vándorló magyar törzsek is ismerték a pénzt, mint csereeszközt. A tetszésüket nem nyerhette meg a szerzett veret; többre becsülték a nagyobb, a szebb, a megszokott arab dirhemeket, bizánci solidusokat. Történelmi-családi okok miatt az első magyar pénz, István király ezüst dénárja mégis nyugati — bajor — mintára készült. Méghozzá olyan jól sikerült a magyar ötvös keze munkája, hogy a szakértők egyértelmű véleménye szerint nemcsak Európa egyik legjobb, hanem egyik legszebb kora középkori pénze lett. A mester az érme előlapjára a király lándzsát tartó kezét és a LANCEA REGIS feliratot, hátlapjára a pénz- vérőváros nevét és a karo- ling-templom képét véste. A XI. században megőrizte első pénzünk az értékét, azt követően azonban megkezdődött a magyar pénzverés színes története. Európa szeles országútján éltünk ugyanis, ahol forgott a fegyver, s a hazai és külföldi pénzérmék sokasága is — s olykor becsúszott egy-egy pénzhamisítás. István dénárjával is próbálkoztak illetéktelen kezek. A történelem fura fintora, hogy e hamis másolatok maradtak fenn, évszázadokig csak ezeket ismerték a kutatók, mígnem 1968-ban Pécs környékén felszínre bukkantak az első igazi LANCEA REGIS-ek ... A krónikák az első pénzromlást a XII. századhoz kötik, amikor is gazdasági gondokkal küzdő királyaink a szó szoros értelmében aprópénzt verettek. Annyira piciny ezüstöt, hogy azon az akkor már szokásos királyi képmás sem fért el, s egyikmásik dénár súlya sem haladta meg a 0,1 grammot. Megjelent az obulus (a fél- denár), majd III. Béla rézből veretett pénzt. A kereskedőket azonban nem kellett félteni; veretlen ezüsttömbért, bizánci aranyért cserélt az áru gazdát. Károly Róbert azután rendet csinált. 1320 körül kihirdette a nemesére királyi monopóliumát, megalapította a később híressé vált körmöcbányai verdét, és firenzei mintára kibocsátotta az első magyar aranypénzt, a florenust, a forintot. Készíttetett a király a „vékonypénzűek” számára is fizetőeszközt, garast. Igaz, ezüstből. Utódai ezt még „megtoldották” a parvussal, (népies nevén a fillérrel) és a kvartiggal, azaz a fi- tyinggel. A magyar pénz történetének is fontos fejezete Mátyás uralkodása. Nagymértékben veretett ezüstpénzeket és 1467-es pénzügyi reformjával először határozta meg az érmék egymáshoz viszonyított értékét. Egy aranyforint 100 dénárt ért. Az Igazságos idejében egy nyúl 2, egy pár cipő 8, egy juh 15, egy tintatartó 75 dénárt „kóstált”. Egy lóért viszont 10—11 (hátaslóért 20—25), egy pár ökörért 3, huszonöt fácánért 1, egy hordó borért 7 aranyat kértek. Egy arany pedig — miként az évszázadok során általában — 3,4 grammot nyomott. Tehát ilyen piaci árak voltak, akkor — ahogy mai, külföldre kalandozó magyarjaink számolnák —, amikor például az esztergomi érsek egyik háziorvosa 200, a másik 300 aranyat keresett évente. Mátyás pénzének nagy tisztelete volt határainkon belül és kívül egyaránt. III. Iván moszkvai nagyfejedelem például Magyarországról kért kölcsön bányászokat és pénzverőket az első orosz aranypénz, az ugorsz- kij készítéséhez. S még egy érdekesség: az idő tájt került fel az érmekre a kis Jézust ölében tartó Madonna alakja, mely a magyar pénzeknek egészen 1939-ig állandó ábrája maradt. Még a XVI. században osztrák mintára nyomott tallérokon is látható, hátlapjukon, az osztrák sas árnyékában. A nagy alakú, szép és értékes tallérok mellett megjelentek a krajcárok is. A csaknem színarany aranyforintok, vagy ahogy a XVII. század második felétől nevezték, a dukátok azonban változatlanul vezető szerepet játszottak. Élt az ősi és legbiztosabb „minőségelenőr- zési” mód is: fogukhoz verték a kalmárok... A Rá- kóczi-szabadságharc rézpénzei, a Pro libertate felirat nyomán elnevezett libertások a hazai hagyományokhoz híven szépek, magas művészi színvonalon készített érmék voltak ezek, csak vajmi keveset értek. Kongók voltak, szemben a pengő nemesfémpénzekkel. Kétszázhuszonhárom réz- polturáért adtak egy aranyforintot. Az első magyar papírpénzek Kossuth Lajos nevéhez fűződnek. 1848. augusztus 6-án jelentek meg az első Kossuth-bankók 2, majd 1, 5, 10 és 100 forintos címletekben. Véget ért a magyar pénzek latin nyelv korszaka. Az 1848-ban kiadott duká- ton ugyan még ott van V. Ferdinánd király neve, de a körirat már magyar nyelvű! Az 1849-ben kibocsátott réz 1, 3 és az ezüst 6 kraj- cárosok már magyar címerrel és felirattal kerültek forgalomba. S rövid idő után nemzeti ereklyévé váltak. A XIX. század vége felé Európa országai sorra áttértek az arany alapú valutára, a Monarchia sem tehetett mást. Űj pénze a korona nevet kapta; s általános fizetőeszköz lett a papírpénz. Viharos idők jártak azonban az „angyalos” pénzekre. A Tanácsköztársaságnak pénzügyileg is a legnagyobb nehézségekkel kellett szembenéznie; új érméit a legnevesebb művészek tervezték, Ferenczi Béni, Beck ö. Fülöp, ám kivitelezésükre a 133 nap nem volt elegendő. Papírpénzeket bocsátottak ki, úgynevezett fehér pénzeket, amelyek hátoldala üresen maradt... A korona megérte az I. világháborút, és — alig élte túl, nemsokára felváltotta a pengő. A pengő — mint általában minden új pénz — nagy tervekkel indult. Az 1925. évi XXXV. te. még azt rögzítette: „1 kg színaranyból 3800 pengő értékű aranyérme verendő ...” Ezek azonban csak a próbaverésig jutottak. Közbeszólt a világválság. A II. világháború kitörésekor az ezüst-, a nikkel- és a bronzpénzek is kikerültek a forgalomból; pótlásukra alumínium, cink- és vaspengőket bocsátottak ki. De a hazai pénz történetének ezt a korszakát már az élő emlékezet is őrzi... A háború után a történelem folyamán példátlan mennyiségű pénzt bocsátottak ki. Az 1946. augusztus 1-én az új forint átváltási arányai szemléltetik az infláció nagyságát: egy forint 400 ezer-quadrillió sima pengőt ért... Ami pedig a mai, a mi forintunkat illeti, gyakran áll viták kereszttüzében — például családi költségvetéseknél. Hát — körültekintve a világban — ne panaszkodjunk. Kopogjuk le. És verjük a fogunkhoz. Szakemberek egyébként azt mondják, hogy mind az érmék, mind a bankjegyek földkerekségünk legszebb, legigényesebb pénzei közé tartoznak. Deregán Gábor H eti umor ét elején A turista gyanakodva néz körül a panzió kiadó szobájában. — Miféle foltok azok ott a tapétán? Csak nincsenek poloskák? — Isten ments! — ször- nyülködik a háziasszony. — Tavaly nyáron egy vegyész- professzor lakott itt és kísé- leteket végzett... — Vagy úgy, a foltok a vegyszerek nyomai? — Nem — a professzoréi! ★ A vállalat igazgatója így szói az új alkalmazotthoz: — Hm. A munkakönyvéből kiderül, hogy csak az elmúlt évben tizennégy munkahelye volt. — Tökéletesen igaza van, monsieur, de ez csak azt bizonyítja, hogy milyen nagy irántam a kereslet. ★ Az orvos így szól a beteghez, mielőtt elbocsátaná a kórházból: — Meglehetősen súlyos volt az ön esete, Stufeld úr, de minden a lehető legszerencsésebben alakult. Főleg erős szervezetének köszönheti, hogy lábra állt. — Köszönöm, doktor. Ne feledkezzen meg erről, amikor kiállítja a számlámat! ★ Toto boldogan állít haza. — Végre megdicsért a tanító úr — újságolja már az ajtóban. — Mit mondott? — Azt, hogy olyan dolgozatot írtam, mint egy orvos ötvenéves szolgálat után —, pontosan ugyanolyan az írásom! SOKRÉTŰSÉG, HARMÓNIA A japán konyha Étel- makettek a vendéglő bejáratánál — így köny- nyű a rendelés TAR FEJ, DÚS HAJ, AVAGY... Fedetlen fővel... Érdekes színfolttal gazdagodott nemrég Budapest gasztronómiai palettája: újabb távol-keleti vendéglő, a Vörös Sárkány nyitotta meg kapuit, bizonyítva, hogy — csakúgy, mint más európai nagyvárosokban — Budapesten is megvan az érdeklődés az egzotikus aromák, különleges falatok iránt. , A távol-keleti konyhák közül nálunk általában a kínait becsülik leginkább. Kevésbé ismert a japán szakácsművészet, noha kifinomult ízeivel, sajátosságaival érdemes megismerkedni. A távol-keleti szigetországban az étkezésnél is alapszabálynak tekintik a sokrétűség, a harmónia elvét: a feltálalt étrend olykor művészi csendéletnek is beillik. A kínaihoz hasonlóan a japán konyhára is a sokfo- gásos étkezés jellemző — az európai vendég sokszor tanácstalanul mered a sok apró csészére, tálkára, szószra. Mit, mivel, mihez, milyen sorrendben is fogyasszon? A rendeléssel viszont nem lehet baj. Érdekes, s hasznos szokás ugyanis, hogy a vendéglők bejáratánál üvegvitrinben mutatják be az ott kapható fogásokat. A makettek mellett feltüntetik az ételek árát, nevét, vagy számát is — így a külföldiek könnyűszerrel választhatnak. Persze marad gondjuk így is elég: az igazi japán stílusú étkezdékben ugyanis térdelve, esétleg törökülésben kell helyet foglalni, s eleinte reménytelennek tűnik a küzdelem az apró fa evőpálcikákkal. A japán konyha alapja a rizs, a hal, a zöldségek. A szakácsok ezekből az alapanyagokból ínycsiklandozó ételkölteményeket hoznak létre. Rendkívül fontos az ételek frissesége is. A két legismertebb fogás a szukija- ki és a tempura. Az előbbi szójaolajban sütött, fűszeres tojásban meghempergetett marhahússzelet, amelyet legtöbbször a vendég szeme láttára készítenek el. A tempura is igen ízletes: a rák-, hal- és kagylóvagdalékot pa- lacsintatészta-szerű masszába mártva kisütik, bab-rizs-sa- láta körettel, s mártásokkal fogyasztják. (E. É.) A testet lelket melegítő, szépítő napfény megtette a magáét Levettük a sapkáinkat, kalapjainkat. Végre fedetlen fővel sétálhatunk, járkálhatunk. Előtűntek a vörös, a barna, a szőke hajkoronák. A férfiak szerint a haj mindig a nő természetes dísze volt és marad. A nők szemében is egyre fontosabb, hogy a férfiak haja szintén ápolt, dús legyen. Így mindannyian kénytelenek vagyunk gondozni hajzatunkat. A haj gyökere a hajhagyma. Az egyes hajszálakat magában foglaló üregecske pedig a hajtüsző. Minden hajszálhoz egy-egy izom tartozik. Amikor megborzongunk, akkor a bőrünk liba- bórös lesz, s ezek az izmok láthatóvá válnak. Háromféle típusú haj fejlődik ki életünk során: a piheszőr, az újszülött hajzata és a végleges szőrzet. Mind a nőknek, mind a férfiaknak átlagosan 100 000 hajszáluk van. Naponta körülbelül 30—40 hajszál hullik ki, de a szőrtüszők, amelyek termelték, nem pusztulnak el. A kihullott hajszálak helyébe ugyanany- nyinak kell nőnie. Ha nem nő, annak oka van, például hormonzavarok, a növekedést akadályozó korpásodás, a hajápolás elhanyagolása stb. A szőrtüszők csak akkor nem működnek, ha kopaszodni kezdünk. Az életkor előrehaladásával a végleges hajzat kihullik, nemcsak a fejen, hanem a test többi részén is. Sokat számít a hajszál vastagsága is. A finom szőke hajszálból jóval több van a fejen, mint a vastag vörösesszőkéből. A hullámos hajszál keresztmetszete bab alakú a szőrtüszőé görbe, ezért a hajszál csavarodik. A sima haj keresztmetszete kör alakú, a szőrtüsző egyenes lefutású. A szőrtüsző szakaszos működése és a néhány évenként szabályszerűen bekövetkező szőrvesztés következtében általában senkinek sem nő meg a haja 90 cm-nél hosszabbra. Hajzatunk évente körülbelül 12 cm-t nő. A kopaszság rendszerint a férfiak jellemzője, de a nők egy része sem kivétel — bár később kezdenek kopaszodni. Hogyan lethe szép, dús a hajunk? Mindennap keféljük és fésüljük át hajunkat. A hegyes fogú és a fémből készült fésűk hamar felsértik a fejbőrt. A finom szálú haj legjobban a szarufésűt és a puha kefét kedveli. Merev szálú hajhoz pedig az erős kefe való. Rendbes körülmények között kéthetenként helyes hajat mosni. A ma használatos kellemes illatú mosószerek zsírtalanítják a hajat, megőrzik azonban csillogását, esését, hajlékonyságát. Mosás előtt a rátapadt por egy részét távolítsuk el fésüléssel, s keféléssel. Legalább kétszer öblítsük át hajunkat a mosás után, így a mosószer utolsó maradéka is eltűnik hajunkról. A mosások között száraz sampont is használhat a zsíros hajú ember. Dr. Katona Edit „Jersey-börze” április 26—május 5-ig * HAZAI ÉS IMPORT JERSEY MÉTERÁRUK VASARA A GYÖNGYÖSI FENYŐ ÁRUHÁZBAN ÉS A MÉTERÁRU SZAKUZLETEKBEN: EGERBEN, GYÖNGYÖSÖN, HATVANBAN. EGYES JERSEY ARABÓL 20-30 SZÁZALÉK ENGEDMÉNY!
