Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 19., kedd S. A magyar cukrászipar emlékei Kiállítás a Vendéglátó Múzeumban Regénybe illő életéről vall A Szomorú vasárnap „feltámadt” költője Jávor László sok évvel ez­előtti portréja egy francia képes magazinból. Érdekes bonyodalom fog­lalkoztatja az irodalmi és a színházi világot, valamint a közvéleményt. És tiltakozik a Szomorú vasárnap költő­je: Jávor László az egykori pesti újságíró, aki később ismert festőművész lett. Leír­ta ugyanis, hogy Müller Pé­ter valótlanságokat állít ró­la a Vidám Színpadon bemu­tatott zenés dráma szövegei­ben, ezért Ritter Aladár hír­lapírót, régi jó barátját bíz­ta meg, hogy sajtókonferen­cián mondja el helyette a Szomorú vasárnap igaz tör­ténetét. Jávor László több mint negyven éve Franciaország­ban él. A mai újságolvasók közül alig akadnak, akik is­merték. Kevesen tudnak róla, életéről. Erről beszél meg­bízottja : — Valóban érdekes, izgal­mas, színes és regénybe il­lő barátom életének törté­nete a pesti szerkesztőségek­től — a világhírig. Azt hi­szem legjobb, ha önvallomásá­ból idézek, emlékeimmel ki­egészítve. „Budapesten, szülőváro­somban, két világháború kö­zött riporter lettem. Rajon­gók, őrültek, szélhámosok, gyilkosok, öngyilkosok pa­noptikumfigurái meredtek húszéves szemembe. Leje­gyeztem az élet fintorait, fortéiméit, hiábavaló osto­baságait.” Az idő, a harmin. cas évek, a Vasárnapok ko­ra. „Oh jöjj Ideál, sírta és dalolta a harmincas évek boldogtalanja. Az Ideál nem jött. Megcsalt a Vasárnap, és az ünnepet jelző betűket az öngyilkosok vére festette vörösre.” • Jávort nagyon foglalkoz­tatta az a tény, hogy a leg­több öngyilkosság vasárnap történik... Szerelmes volt egy táncosnőbe, Sylviába, — aki elhagyta. Nem merte visszahívni. Versben vallott: „Szomorú vasárnap száz fe­hér virággal — Vártalak kedvesem templomi . imá­val. .. ” Megszületett a vers — és 1935-ben Seress Rezső megzenésítette. Néhány ön­gyilkos a dal szövegével bú­csúzott az élettől. Riportok, interjúk ezrei jelentek meg. öt világrészben lett híres a ma is örökzöld dal. Jávor regényben írta meg szerel­me és a dal történetét. A Horthy korszak egyik sötét évében, 1938-ban emig. rált a pesti újságíró és köl­tő. Politikai ügyben letar­tóztatás veszélye fenyegette. Párizsba ment. De folytassa ő: „Voltam újságíró, költő... Verseskötetem Kínában is megjelent. írtam száz dal­szöveget. .. Voltam boldog­boldogtalan. .. ” A francia hadseregben harcolt a nácik ellen. Részt vett az ellenál­lásban. Négy katonai kitün­tetést kapott. „Voltam — ír­ja — fogolytáborban rabszol­gamunkás, majd „cigányprí­más” Párizsban és növendék a Képzőművészeti Főisko­lán.” Még Budapesten Szilé Pé­ter festőművész tanítványa volt. Párizsban a toll mellett az ecset is munkaeszköze lett. Szajna-parti gyárak cí­mű festményét a francia ál­lam vette meg. Számos or­szág múzeumaiban találha­tók rajzai, képei. Mint ismert festőművészt, érdemei elis­meréséül, az Akadémiai Pál­ma tiszti keresztjével jutal­mazták. Vagy húsz éve Niz­zában telepedett le. Hazájától nem szakadt el. Újságok és barátai útján fi­gyelemmel kíséri életünket. „Büszke vagyok arra — írja —, hogy a magyar állam nagy áldozatokat hoz az írók, költők, a képzőművészek, a színházak, a filmgyártás és a könyvkiadás támogatásá­ra.” Egy 1954-ben írt meg­zenésített versének első so­ra így hangzik: „Kapok-e a magyar földből helyet, ahol eltemetnek? ...” Az élet furcsa fintoraként: már életében eltemették. Halottnak hitték. Müller Pé­ter a Szomorú vasárnap cí­mű zenés drámában szere­pelteti a költő, író, festőmű­vészt: aki most nemcsak a halottá nyilvánítás ellen til­takozik, hanem azt is állítja, hogy a darab egyéb mozza­natai valótlan, hátrányos színben tüntetik fel szemé­lyét. A könyv és a színmű kö­rüli vihar még sok meglepe­tést ígér. r—r Rokokó berendezések, mu_ ranói tükrök, biedermeier cukrászdái enteriőrök, kora­beli műhelyek, munkaeszkö­zök között sétálhat a látoga­tó a Kereskedelmi, és Ven­déglátóipari Múzeum új ál­landó kiállításán, amely a hazai cukrászipar történeté­vel ismertet meg. A középkorból származnak az első magyarországi cuk­rászipari emlékek. amikor is a „gyógyszeresek” készí­tették a cukorkákat, gyü­mölcsből való italokat, édes­ségeket. Mátyás király és Beatrix itáliai kapcsolatai kedvezően hatottak a cuk­ros ételek elterjesztésére, — édes italokat, gyümölcs-pár­latokat, bonbonokat, cukro­zott gyümölcsöket készítettek az udvarba hívott mesterek. A keleti édességekkel a tö­rökök ismertették meg a ma­gyarokat, később a bevándo­rolt svájci, francia és olasz cukrászok kétszítményei let­tek kedveltek. A 18. században már ismerték a fagylaltot és 1700-ban Svájcból kerül­tek hozzánk a mandulás sü­temények. E korból az édesség-készí­tők, a „tsemege-tsinálók” receptjeit, munkaeszközeit, árukínálatát sorakoztatja fel a kiállítás. Cukor és tragant felhasználásával készített plasztikus kompozíciókat, asztal-díszeket — az ipar művészi termékeit láthatjuk a vitrinekben. A „chocolat macher” cso­koládét készített, figurákat, táblás árut. A céhen kívüli kézművesiparként gyakorolt tevékenység a 19. század kö­zepétől gyáriparrá lett. A pesti és budai cukrásza­ti tevékenységhez városi ha­tósági engedély kellett, a szakmai jártasság igazolásá­ra nem volt szükség. Mézeskalács formák, figu­rák ismertetnek meg a kö­zépkori eredetű bábsütő és viaszöntő iparral. „Szabá­lyok, mellyekhez magát a Vándorló érdemlendő bünte­tés alatt alkalmaztatni tar­tozik — olvashatjuk az egyik korabeli iratot — köteles a 3 esztendőre megengedett vándorlásnak idejét hasznos munkával tölteni... s magát a koldulástól megtartani”. 1842-ben töltötték ki Hein­rich József mézeskalácsos vándorlókönyvét. Érdekes adat, hogy. a cukorműves és cukorsüteményes kifejezés helyett Széchenyi István használta először 1830-ban a cukrász szót. Újsághirdetések, hagyaté­Cukrászműhely a századfor­dulón (Hauer Lajos felvételei—KS) ki leltárak tudósítanak a 18. század utolsó évtizedéből, a cukrászműhelyek berendezé­séről. Ekkor még mindig be­főttek, gyümölcskészítmé­nyek voltak a cukrászat fő termékei. Ezeket követte a tragant áruk (asztali díszek) „sütemények”, cukorkák, a likőr- és a fagylaltkészítés. A cukrászok bálok, ünnepi lakomák édességeit szállítot­ták, asztal-díszeket és fel­szereléseket is kölcsönöztek. A korábban csak elvitelre termelő cukrászat a 19. szá­zadban a helyben fogyasztásra is felkészült. Az első ilyen cuk­rászdát 1814-ben nyitotta meg Heger Frigyes, a Né­met Színház Deák Ferenc utcai szárnyának Duna felé eső végén. A múlt század fontosabb üzletalapításait táblázat is­merteti: 1823-ban nyílt a Fischer, 1827-ben a Schwa- bel — a későbbi Ruszwurm — 1848-ban a Kugler — a későbbi Gerbeaud, 1870-ben az Auguszt, 1892-ben a Lu_ A Buda-vízivárosi Friedl cukrászda 1870-ből származó berendezése kács, 1896-ban a Hauer cukrászda. 1818-ban a deb­receni Caderas Wiolande, 1828-ban a miskolci Jóst — a későbbi Rorarius — 1865- ben Pécsett a Caflisch. É cukrászdák berendezési tárgyai, egy-egy díszes en­teriőr, tányérok, tálak, a készítmények fényképei, cu- korkásdobozok, számlák, ár­jegyzékek idézik a korhű hangulatot. És oklevelek. „Érdemrend az 1876-os Ma­gyar Országos Ipar-Termény és Állat Kiállításról Rein­hardt József úrnak. Gyulán jó ízlést tanúsító cukrászati készítményeiért”. Az 1884-es ipartörvény a cukrászatot képesítéshez — tanonc-vizsga és 2 év szak­mai gyakorlat — kötötte. Láthatók a kiállításon a kü­lönböző ipartestületek emlé­kei. 1858 a Budapesti Cuk­rászsegédek Betégsegélyző Egylete, 1903 a Magyarorszá­gi Cukrászifjak Szakegylete és Önképzőköre, 1907 az első Cukrász- és Mézeskalácsos Kongresszus — 1921 az Or­szágos Cukrász Szövetség megalakulásának dátuma. A magyarországi cukrász­ipar néhány száz évét tények, tárgyak és hangulatok által idézi fel a Vendéglá­tóipari Múzeum tanulságos, és szemet gyönyörködtető ki­állítása. A téma első látvá­nyos összefoglalása ez a ki­állítás, amely a szakembe­rekhez a dokumentumok és tények felsorolásával szól, a nagyközönséghez pedig lát­ványosságával és népsze­rű írott tájékoztató anyagá­val kerül közel. Kádár Márta Mutasd a táskád — megmondom ki vagy! RETIKÜL-TESZT Egy nyugatnémet pszicho­lógus különös ötlete nyomán kidolgozták a női retikül- tesztet. A pszichológus sze­rint ugyanis a legalább fél­évig, de legkevesebb hat hétig hordott női retikül tar­talma jellemzi viselőjét. A teszt főként magánhaszná­latra ajánlott azoknak a nők­nek, akik saját alaptermé­szetükkel sincsenek tisztá­ban. A nagyszámú retikül- vizsgálat közül 9 jellemzőt emeltek ki, ezek alapján ki­ki összevetheti saját retikül- jének leltárát. (Fontos, hogy a kedvenc kézitáskáról le­gyen szó. Ismeretes ugyanis, hogy sokan például a kedve­sük fotóját mindig a ked­venc retikülben helyezik el, de az sem közömbös, hogy milyen módon: a precízek gondosan beragasztják egy kis fotóalbum vezető helyé­re, azt is külön kis tasakba helyezik. S ha mindig ugyanarra a helyre, akkor hűséges természetű az illető hölgy — mondja a teszt. Ha viszont csak úgy beejtik a szeretett férfi fotóját a többi közé, akkor a szvithart nem érezheti magát biztonságban az illető hölgynél...) Ha a retikülben minden egyes darab a maga helyére kerül, szerepének, jellegének megfelelő sorrendben — ez esetben a hölgy semmiféle megalkuvásra nem hajlamos, kiszámítható és megbízható természetű. De nézzünk széjjel egy konkrét retikülben, például abban, amelyben két külön­böző formájú kézitükröt, egy divatlapból kitépett oldalt, különböző férfi ideálok fo­tóit, noteszt, kizárólag fér­fiak címeivel és telefonszá­maival, antibébitablettákat (szétszóródva), takarékbeté­tet gyakori kivéttel és betét­tel találtak, s olyan feljegy­zéseket, amelyek idegenek számára érthetetlenek... Erről a hölgyről a pszi­chológus azt mondja, hogy szívesen tetszeleg, előszeretettel borzolja a fér­fiak idegeit és a kíváncsisá­gukat. Ez a vélemény alakul ki róla férfikörben, de vi­gyázat! Csak arról van szó, hogy a hölgy felületessége átragad a férfiakra, a höl­gyet nem veszik komolyan. Mi mindent rejt azonban a fentivel szemben egy olyan hölgy táskája, aki életének tengelyébe otthonát állítja és anyaszerepében éli ki ma­gát? Az ő retiküljében a gyerek órarendjét, a gyer­mekorvos telefonszámát, a férjét érdeklő újságkivá­gást, a konyhapénz-elszámo- lást, kötőmintát, a család­tagok ruhaméreteinek táblá­zatát találták egy elromlott karóra, kimerült golyóstol­lak, felbontatlan papírzseb­kendő, egyebek mellett... Egy további teszt-retiktil gazdája a hölgy magányos­ságára utal. ö az egyéni si­ker és karrier megszállottja. Jóformán nincs magánélete: notesze telve a számára fon­tos telefonszámokkal és fel­kiáltó jelekkel, örök-lottó havi előjegyzések a naptár­ban, meghívók, zsebszámoló­gép. stb. a táskájában ... Miben különbözhetnek mindezeken kívül a női tás. kák? Jellemtó apróságokban például. Egy rongymaci, cu­korkák szétszórva, barátnők gyűjtőbe rendezett hajtincsei, automatában készült felvé­telek pulóverben és — nya­kig felhúzott pulóverben va­laki számára, aki kíváncsi a női mellekre, csomagolópapír, levelező partnerek névsora... Az ilyen tartalmú táskák tulaj­donosait bizonyos gyerekes­ség jellemzi, amelyet felnőtt korukra is megőriztek, de erről csak a retikül árulko­dik. Egy további retikül-teszt pedig az ellenkezőjéről árul­kodik: fiatal hölgyekről, akik koruknál jóval idősebbnek, „felnőttebbnek” szeretnek mutatkozni. Egy kis fotóal­bum a régen elvesztett, el­halt szülők fényképeivel, könyvcímek, többnyire a „földöntúli léttel” és hason­lókkal foglalkozó témakörök­ből, koncertbérlet Wagner előadásokra, két különböző erősségű olvasószemüveg, idegnyugtató tabletták, ró­zsafüzér,lejárt útlevél... A „realista” jelzővel illet­hető hölgyek retiküljében napszemüveg tok nélkül, kesztyűk, tartalék kulcsok, kis hajkefe, külön rekeszben körömlakk, rúzsok, fogkefe, szilád púder, különféle par­fümök, karóra szíj nélkül, a megőrzött cukrostasakok a presszókávé mellől. Külön rekeszben egy mini-iroda kellékei: tiszta és teleírt pa­pírlapok, golyóstollak, több­féle színben levélkék ... A pszichológus — bármely szorgalommal kutatta is — olyan női táskát nem talált, amelynek tartalmából a fér­fi vágyaknak és elképzelé­seknek megfelelő komplex személyiségre következtethe­tett volna. Talán el sem kép­zelhető, milyen annak a hölgynek a retikül-leltára, aki realista, ugyanakkor fan­táziadús, aki rendszerető, ugyanakkor „laza” is, aki szeret flörtölni, ugyanakkor tartós és nagy szerelemre képes, aki jó csa­ládanya, ugyanakkor „szexis”... Lehet, hogy a retikülkuta tások célja, olyan tökéletes női személyiség keresése, ami nem is létezik? Szluka Emil H eti umor ét elején Alapos vizsgálat után az orvos arra a következtetésre jutott, hogy páciensének al­lergiáját a kutyája okozza, ennek a szőrében van ugyan­is az ellergén anyag. A dok­tor azt tanácsolta, hogy sza­baduljon meg az állattól. Másnap a beteg beszámolt barátjának a diagnózisról. — No és mit szándékozol tenni a kutyával? — kér­dezte az. — Talán el adod? — Szó sem lehet róla! Egyszerűen elmegyek egy másik orvoshoz, és az majd más diagnózist állapít meg. Manapság könnyebb új dok­tort találni, mint jó vadász­kutyát! ★ — Miért lopta el az autót? — Mert el kellett érnem a vonatot. — És villamoson nem me­hetett volna a pályaudvarra? — Dehogynem. De ki lo­pott valaha is villamost?! ★ — Mi történt velem? — dünnyögi a műtét után ma­gához térő beteg. — Autószerencsétlenség ér­te, és megoperáltuk. — Tehát én most kórház­ban vagyok? — Igen — nagyobbrészt! Házi robot Jenus olyan házi robot, amely nem megy föl a lép­csőn, nem kever italokat és nem mossa le az ablakokat. Ám ez a mintegy 150 centi­méter magas, számítógéppel vezérelt automata szinte min­den egyebet meg tud csinál­ni, ami a ház biztonságát, a takarítást vagy a szórakozást illeti. Jenus — amelyet a jacksoni (Michigan) World of Robots gyártott — a leg­újabb elektronikus boszor­kányságok gyűjteménye, olyanoké, mint a háromten­gelyű ízesülő kar újakkal, a hangfelismerő és a szinteti­kus beszéd-áramkörök, vala­mint a szenzorok széles ská­lája, a mikrohullámú moz­gásérzékelőtől kezdve a gáz- és füstriasztóig. Mindezt egy beleépített számítógép ve­zérli, amely épp olyan sok­oldalú és teljesítőképes, mint a legtöbb személyi vagy író­asztali modell. A Jenusnak egyik legfőbb funkciója, hogy mozgó, ön­álló lakásbiztonsági központ. Be lehet arra programozni, hogy ide-oda gördüljön a lakásba betörők, tüzek, gáz, vagy éppen sugárzás után szimatolva hallgatózva és ta­pogatózva. Ha bármiféle veszélyt érzékel, riadót fúj: arra is előre be lehet állí­tani, hogy szükséghelyzetben szóbeli üzenetet továbbítson. A mindennapi munkákra be lehet a Jenust úgy progra­mozni, hogy legfeljebb 7,5 kilogramm súlyú tárgyakat emeljen és mozgasson. Leg­figyelemreméltóbb funkciója mégis a padlótakarítás. Egy beépített porszívó működik benne: a robot automatiku­san kerülgeti a bútorokat és más akadályokat a memó­riájába betáplált szobaberen- dezés szerint. A nehezen el­érhető helyekre a robot au­tomatikusan kinyújt egy porszívócsövet a sarokba, valamint az asztalok és szé­kek alá. S akik csak játszani akar­nak Jenusszal, azok számá­ra meg lehet tanítani arra, hogy kinyissa az ajtót, szó­ban köszöntse a vendégeket, fölszolgáljon egy tálca ételt vagy italt és fapofát vágjon a házigazda vicceihez. (Newsweek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom