Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 2., szombat S. UTÁNAJÁRTUNK Ahány út, annyi karika r Ora a kertben Nemcsak a gazdaságok, a kiskerttulajdonosok földjén nagy a sürgés ezekben a napokban. Poroszlón Pásztor Gyula irányításával sereglenek az ötödikes diákok az is­kola gyakorlókertjébe. Az ötszáz négyszögöles területen valamennyi zöldségféle termesztésével megismerkednek a nebulók a gyakorlati foglalkozásokon. VISSZHANG Mi tartozik a munkásmozgalom történetéhez? Több nyugdíjas olvasónknak Az általános rendelkezés szerint az 1983. július 1-én ha­tályba lépő lakbéremelés el­lensúlyozásaként 1988. július 30-ig átmenetileg állami hozzájárulást, és ezen felül — meghatározott körben — szociális támogatást kell nyújtani. Az állami hozzájárulás ideiglenes. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magasabb lakbért fokozatosan kell megfizetnie a bérlőknek A szociális támogatás a nyugdí­jast élete végéig, illetve a nyugdíjszerű ellátásra jogo­sultságának idejére illeti meg. Szociális támogatásban az a bérlő részesül, aki nyugel­látást, baleseti nyugellátást, rendszeres szociális ellátást kap. (Akik kiegészítő balese­ti járadékosok, mert rokkant­ságuk nem éri el a 67 száza­lékot, nem tartoznak ide.) A fentiek köréből tehát azok jogosultak a szociális támo­gatásra, akiknek havi nyug­ellátása az ötezer forintot nem haladja meg. Ha nem egyedüli bérlői a lakásnak, a bérlőtárs jövedelme is be­számít olyképpen, hogy ket­tejük nyugdíját össze kell adni, és így kell számítani az egy főre jutó összeget. Ha csak a bérlőtársak egyike nyugdíjas, a másik aktív dolgozó még, a szociális tá­mogatás akkor jár nekik, ha a nyugdíjas nyugdíja és az aktív dolgozó előző évi egy hóra eső átlagkeresetének együttes-összege nem haladja meg az egy főre eső ötezer forintot. Ha a családban más kereső is van, de ő nem bér­lőtárs, az ő jövedelme fi­gyelmen kívül marad. Ugyancsak nem kell beszá­mítani a nyugdíjas más for­rásból származó keresetét, jövedelmét. Jó tudni, hogy az olyan la­kás bérlőjét (bérlőit), amely a bérlő lakásigénye mérté­kének felső határát legalább kettő lakószobával megha­ladja, sem állami hozzájárulás, sem szociális támogatás nem illeti meg. (Vagyis július el­sejétől teljes összegű fel­emelt lakbért kell fizetniük. (A jogos lakásigény elbírá­lásánál az állandó jelleggel ott lakókat számításba kell venni. (Az albérlők azonban nem számíthatók be.) A szociális támogatás ösz- szege nem mindenkinél lesz 150 'forint. Ez a maximális összeg. Ha valakinek 60 fo­rintról 160 forintra emelke­dik a lakbére, nyilvánvalóan csak a különbözeti 100 fo­rintra tarthat igényt. És mi történik azok szociá­lis támogatásával, akik ké­sőbb lesznek nyugdíjasok? 1983. július 1-ét követően már csak rendkívül indokolt esetben, méltányosságból ad­ható a szociális támogatás. Azoknak, akiknek a nyugdí­ja nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimu­mot, és a bérlakása a lakás­igényének alsó határán van, továbbá azoknak, akiknek anyagi és szociális körülmé­nyei olyanok, hogy a lakbér megfizetése a megélhetésük biztonságát veszélyeztetheti. Dr. Kertész Éva A következő panasszal kereste meg ügyeletes szer­kesztőnket Berták János, Egerszólát, Zöld utca 32. szám alatti lakos; községé­ből autóbusszal utazott március 23-án Egerbe, majd a vasútállomáson felszállt a vonatra, s azzal Miskolc­ra vitette magát. Ugyanezt az utat tette meg visszafelé is nyugdíjas ked­vezményes jeggyel. Amit nem értett az egészben: a Volán is, a MÁV is két-két karikát „használt fel” az uta­zás igazolására. Emiatt, mondta a panaszos, egy út he­lyett két utat tett meg a ked­vezmény felhasználása bi­zonyságaként. öt tehát sére­lem érte, így gondolta, mert elvesztett egy utazási ked­Igen komoly községfejlesz­tési eredményekről adhatnak számot a mátraderecskeiek. Az idei tanév szeptemberben már abban az új iskolában kezdődhet, amelynek építé­sét 1982-ben kezdték meg, s amelyben nagyon sok társa­dalmi munkával, önkéntes pénzbeli hozzájárulással se­gítettek a községbeliek. Csak az iskola építéséhez 500 nap társadalmi munkát ajánlot­tak fel, s 130 ezer forintot készpénzben fizettek ki. Egyébként kétmilliót érő tár­sadalmi munkát végeztek a faluban. Az iskola építésén túl egymillióba került az utak korszerűsítése is, amely­hez nagyon sok segítséget adott a tsz. Az emberek életét igazá­ban nem a ritkán előfordu­ló nagyobb kellemetlensé­gek keserítik, hanem a mindennapi apróbb bosz- szúságok. Olyanok, amelyek egy kis figyelemmel, pon­tossággal elkerülhetők. S nagyon sok olyan apróság van, ami nemcsak egy em­bert bosszant. Lehet a kö­zösség érdekét sértő dolgo­kon is bosszankodni, s ez is rontja a közérzetet. Ilye­nekről is Írtak e héten ol­vasóink. Öröm az ember életében, hogy a város szélei mind közelebb kerülnek a belvá­roshoz. Nem távolságot ért­ve ezalatt, hanem a közle­kedés javulását. Egyre na­gyobb területeket érintenek a helyijáratok. Ám amint kiderül B. Gyuláné levelé­ből, a jókból is adódnak ké­nyelmetlenségek. ök ugyan­is a Kohári utcában levő megállóban szállnak fel a buszokra. Különösebben az időseknek jólesne leülni egy padra várakozás közben — ha lenne pad. — A többi vezményt a szerinte helyte­len bejegyzések miatt. Megkerestük a Volán eg­ri 4-es számú Vállalatánál Kovács Miklós forgalmi technikust, aki kérdésünk­re elmondta, hogy a 205. 243/62. (dec. 27.) sz. tröszti utasítás szerint az autóbusz jegykezelője helyesen járt el. Minden egyszer már meg­tett út teljes utazásnak szá­mít. Tehát Egerszólátról Egerbe busszal ez egy út, Egerből vissza Szólátra busz- szal megint egy út. Ugyan­ez értendő az Eger—Miskolc között megtett utazásra is. Egészen más lett volna a helyzet, ha a panaszos Mis­kolcról tovább folytatja az útját. Ebben az esetben nem kellett volna a megsza­Az idei tervek készítése, az igények felmérése során sok javaslat hangzott el. Szük­ség volna egy tornateremre a gyermekek egészségesebb neveléséhez. Üj kultúrházat is szeretnének a községben, s ennek költségeit fele rész­ben a szövetkezet vállalná magára. Igen érdekes adat is isme­retes. A községben, 1982-ben 15 milliót költöttek alkohol­ra. Sokan és joggal teszik fel a kérdést, nem volna-e többet érő, ha ennek az ösz- szegnek egy részét haszno­sabb, a község fejlődését szolgáló célokra fordítanák? Marüzs János Mátraderecske megállóban van, írja, órájuk vajon mikor gondolnak? ★ Bosszantó dolog, ha nincs közvilágítás. De az is, ha éjjel nappal van. Sz. Sán- dorné egri olvasónk, — a Csebokszári-lakótelep la­kója — erről írt. A Kara- szek Mihály téren hónapo­kon keresztül panaszolták, hogy nincs közvilágítás. A panaszt végre orvosolták, s azon túl napokon át éjjel­nappal égtek a villanyok. A takarékosság jegyében!?!). De még egy megjegyzése volt a levélírónak, kb. 10— 12 méterre .egymástól áll két villanyoszlop. Nem túl­zás ez? Ne vegyék fontoskodásnak a levelem, — írja —, de bosszantó esetek ezek ma, amikor mindenki energia­takarékosságról beszél. Iga­za van. S mivel nem fon­toskodásnak tartjuk — ajánljuk is az illetékesek fi­gyelmébe. ki tás miatt újabb karikát felhasználni a kedvezmé­nyes utalványon. De vissza­felé — már igen. Ez az az eset, amikor va­laki jogosnak képzeli, hogy sérelem érte, mert ő csak egyszer utazott tulajdonkép­pen, hiszen csak Miskolcra ment és ugyanonnan haza. Az utazás igaz. Az is igaz, hogy oda is, visszafelé is a Volánnak is, a MÁV-nak is egy-egy karikát kellett felhasználnia az idézett uta­sítás szerint. Akik 'a jegyet kezelték, helyesen jártak el. Mellesleg, ha autóbusszal teszi meg az utat Miskolcig és vissza, jobban járt volna kedvest olvasónk. Nem Heves megyeiekről volt szó Március 20-i számunkban „Egy ökölcsapás és... ” cím­mel kis karcolat jelent meg arról, hogyan lehet élni, mi több, visszaélni azzal, ha a javíttató ki van szolgáltatva. Ketten is válaszoltak a cikk­re, — amely nem megyei adatot rögzített, — a GEL- KA egri szolgáltató és alkat­részboltjának vezetője, Óno­di Gyula, s a megyeivé szer­vezett Elektromos Karban­tartó Vállalat igazgatója, Dósa Imre. Mindketten le­szögezték, valóban bosszan­tó, ha szombaton este „fel­árral” javítják a tv-t egye­sek, de. az eset nem Heves megyében történt, mi több, őszintén megmondják: ma­ga a feltételezés lehetősége is sérti dolgozóikat. Öröm­mel közöljük, valóban nem a mi megyénkben történt. A minap a rádió reggeli adásában volt szó arról, mit tehet a vásárló, ha a hentesüzletben nem az álta­la kért és kiválasztott, mi több, kifizetett húst darál­ják le. Reméljük, hogy az üzletben, ahol M. Tibor tar- naszentmáriai olvasónk vá­sárolt, nem ebből az adás­ból tanulta meg a két fia­tal eladó, hogy ezt másként is lehet, ök ugyanis más­képp csinálták. Olvasónk kifizette a 7 kg combot, s nem csupán azt tették a darálóba. Kereste az üzlet­vezetőt, az intézkedett is, de hogy mit, arról ott hely­ben nem tájékoztatta a pa­naszost. Sőt, intézkedése után a lányok még szalon­nát is daráltak a húshoz. Az eseményt többen is látták, s fel voltak háborodva. Az eladók egészen fiatalok még — írja, most lehetne őket megfelelő ellenőrzéssel ne­velni. A vásárlók érdeké­ben. Reméljük, hogy így is lesz. — d. — örömmel olvastam Sugár István kiváló és ismert egri történészünk írását a Népúj­ság március 20-i számában az általam szerkesztett és az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának Archívuma, va­lamint a propaganda- és mű. velődési osztály által kiadott „A Heves megyei munkás- mozgalom története” című sorozat II. és III. kötetéről. Azért is fontosnak tartom ezt a cikket, mivel nemcsak egyszerűen ismerteti a két kiadványban közreadott anyagokat, hanem recenzál- ja, tehát bírálja, minősíti is. A bírálat pedig jelenleg nem erőssége történelemtudomá­nyunknak országosan és he­lyileg sem. Sugár István írása maga is vitára ösztönöz. Mint a ki­advány szerkesztője, két megállapításával vitázok. Az egyik: „Kiss Gábor írása a hevesi járás úttörőmozgal­mának történetéről, és Ko­vács Sándor cikke a megyei ipar, építőipar és mezőgaz­daság fejlesztéséről megje­lent tanulmányai, úgy érzem, hogy kívül esnek a munkás­mozgalom-történeten. s más kiadványban lenne a helyük.” A másik: „Mindenképpen ügyeljen azonban a szerkesz­tő arra, hogy a munkásmoz­galmi kötetben csakis és ki­zárólag e témába vágó írást iktasson be.” A cikk írójának megállapí­tása, ami a recenzált kiadvá­nyokat illeti, nem fogadható el. Ugyanis mindkét kifogá­Március 20-i, vasárnapi szá­mukban levél Jelent meg Hogyan nem kell irányt jelezni címmel — Balogh Józseftől: A régóta meglevő, de nem megfelelő kékesi tájékoztató táb­lát 1982 decemberében cseréltük ki. Akkor került a jelenlegi pontos és részletes tájékoztató­tábla — a régi helyére. Ezt a megjelent levéltől függetlenül — áthelyeztük végleges helyére, ezt télen a fagy miatt nem állt mó­dunkban megtenni. Az új helyen a jelzett kifogás megszűnik, mert a térkép azon a helyen már tá­jolva lesz. solt anyag, főként az első, a munkásmozgalom-történet té­makörébe tartozik. Az úttö­rőmozgalom története, mint az ifjúsági mozgalom törté­netének része, egyértelműen a munkásmozgalom-történet körébe sorolható. A megyei ipar, építőipar és mezőgazdaság felszabadu­lás utáni helyzetéről készí­tett tanulmány közlése sem kérdőjelezhető meg munkás­mozgalom-történeti kiadvá­nyokban. Ennek oka a kö­vetkező: a felszabadulástól, de különösen az 1940-es évek végétől, a szocializmus építé­sének elkezdésétől, a nemze­ti történet, a köztörténet és a munkásmozgalom története, a párt története ezer szállal fűződik egybe, egymástól el­választhatatlan. Az ilyen szemléletű tárgyalásra jó pél­da „A magyar népi demok­rácia története”, avagy „A magyar forradalmi munkás- mozgalom története” című kiadványok is. Végül megjegyzem, hogy ismertetett kiadványaink lek­torai — a munkásmozgalom, történet-írás országos hírű szakemberei — sem kifogá­solták az említett két cikk „besorolását” a munkásmoz­galom-történeti írások közé. Az csak természetes, hogy a jövőben is ügyelünk arra, hogy a köteteinkbe a téma­körhöz tartozó írások kerül­jenek. Dr. Szecskó Károly Eger Mint érdekességet, hadd em­lítsem meg, hogy hasonló ész­revételeket megelőzendő, a sás­tói autóparkolóba kihelyezett hasonló térképes táblát, a szem­lélő helyének megfelelően, irány­ba tájoltuk, így az északi irány nem a térkép felső részén van. Akkor azért szidták egyesek a térkép készítőjét és elhelyezőjét, hogy még azt sem tudja, hogy észak mindig „fent” van. Ki ismeri ki itt magát? Dala László főelőadó, Gyöngyös (gmf) Kétmilliós társadalmi munka — A tsz, mint mecé­nás — Szesz helyett a községszépítésre Eredmények és tervek Mátraderecskén APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Jó lenne egy-két pad - Több világosságot-Azt kapja, amit megvett? A PÉTERVÁSÁRAI ÁFÉSZ 210. sz. presszó, Bükkszék, strand: A pályázatokat 1983. április 15-ig PÁLYÁZATOT HIRDET kérjük a Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE: vezető, vezetőhelyettes; kér. főosztályára (Pétervására, Tisztisor 27., telefon: 11) címre beküldeni. 214. sz. büfépavilon, Bükkszék, strand: A pályázatok családi alapon előnyben 203. sz. strandvendéglő, Bükkszék: vezető, vezetőhelyettes. részesülnek. vezető, vezetőhelyettes, szakács, Szakképesítés, erkölcsi bizonyítvány felszolgáló; szükséges. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Áprilisban végleges helyére kerül a térkép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom