Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. március 22., kedd Egy hét. A krimikirálynő meglepetése Tudom, hogy felhördülnek az irodalmi sznobok —- tá­boruk ma legalább olyan népes mint bármikor volt —, amikor megfogalmazom, hogy a krimi is egyik mű­faja a literatúráruvk, s eb­ben a formai köntösben is lehet értékeset, maradandót alkotni. Persze csak annak, aki nemcsak a „játékszabá­lyokat” ismeri, hanem te­hetségben sem szűkölködik. E kevesek közé tartozott Agatha Christie, aki nem véletlenül vált világhíressé. Irigylendő rutinjához ugyan­is számos erény ötvöződött. Remek figurákat rajzolt, ezek sorából elég csak az egyéni, a markáns vonások­kal felruházott detektívet Hercule Poirot-at _ vagy a furfangos, a kristálytiszta lo­gikájú bűbájos öreghölgyet, Miss Marple-ot említeni. Emellett arra is képes volt, hogy megújuljon. Ezt bizonyítja az elmúlt hét négy estéjén bemutatott Mi­ért nem hívták Evanst? cí­mű angol bűnügyi filmsoro­zat, amely egyik regényé­nek feldolgozásából készült. Ebben a műben nemi az előbb említett, a megszokott, de mégis rokonszenves hő­sök üldözik a bűnözőket, ha­nem egy Ifjú trió tagjai, akik amatőrként is boldo­• • gulnak valamennyi veszélyes feladattal. Mindhárman a szigetország hétköznapjaiból mintázott karakterek, egyé­ni tulajdonságok regiment­jével felvértezve. A közép­osztálybeliek, s a felső tíz­ezer szférájában mozognak, s ezt a társadalmi hátteret olykor csípős iróniával áb- ráizalja a nemcsak felszínes hatásokra törekvő írónő, aki természetesen nem feledke­zik meg a fordulatos, az ér­dekesen, a több szálon bo­nyolított, a meglepetéseket, rejtélyeket bőven tartogató cselebménysaövésről sem. Ezt kívánja a méltatlanul lenézett műfaj, amelyet olyan kiválóság „teremtett”, mint E. A. Pos, s olyan nagyság is művelt mint Dür­renmatt. A milliomossá lett krimi- királynő kevesebbel is meg­elégedett. ö elsősorban szó­rakoztatni akart. Bocsánatos „bűn, annál is inkább, mert nem akármilyen szinten tet­te. Valamennyiünk örömé­re. .. (pécsi) Stollár Miki alias Hernádi A szerzők egyszerű film­betétnek szánták, s talán ők se gondolták, hogy hamaro­san tömegével kérik a dalt a kívánságműsorokban, s a diáklánytól kezdve a pék­legényig úton-úttfélen fütyü­<------------------■—< A K ÉPERNYŐ ELŐTT ^ ^ lik a dallamot. Igen, Döme Zsolt és Verebes István szer­zeménye sláger lett. Persze ehhez az is kellett, hogy egy olyan egyéniség énekel­je, mint Hernádi Judit, aki immár nemcsak a színpadon futott be gyors karriert, de kislemeze is nem várt pél- dányszámban kelt el. Ezen felbúzdulva készítette el a Hanglemezgyártó Vállalat a színésznő nagylemezét, amelynek dalaiból pénteken este sugárzott összeállítást a televízió. M. Lukács Agnes rendező a könnyűzene rangos képvi­selőit sorakoztatta Hernádi mellé, aki pazar kosztümök­ben és díszletek között csil­logott. Bár remek humora van, a műsort nézvén mégis úgy tűnt, kicsit sok volt a paródiából. Hol Amanda Dear, hol Karády, hol meg Lisa Minelli „bukkant fel”, laza összevisszaságban, más­kor pedig egyenesen úgy érezte az ember, hogy Her­nádi Judit már saját maga paródiája. S hogy miért yolt ideje a nézőnek mindezt észrevenni ? Csak azért, mert a műsor első és utolsó da­la kivételével a többi szer­zemény bizony kicsit gyen­gécske volt. Nem túl erede­ti, nem túl fülbemászó... amolyan dalocskák. Az vi­szont tény, hogy „sohase mondd, hogy Stollár Miki nem lesz sláger.” v — mi — Heti ajánlat E héten a televízióból először a Tudósklub szerdai adósát ajánljuk, amely a 2- es csatornán 21.10-kor kez­dődik, s a magyar társada­lom szerkezetéről szól. Csü­törtökön folytatódik a Mint oldott kéve című sorozat, amely Sárközi György azo­nos című regénye alapján készült. Ezután közvetlenül jön a Panoráma, a külpoli­tikai szerkesztőség magazin­ja. S aki még bírja, ugyan­csak ezen a napon 21.55-től képzőművészeti műsort te­kinthet meg, amelyben kül­földön élő magyar szárma­zású alkotókat szólaltatnak meg. Szombaton a színházi világnap alkalmából hangzik el köszöntő a 2-es csatornán 20.05- kar, majd A vihar cí­mű Shakespeare-tévéfeldol­gozást láthatják. Vasárnap 20.05- kor pedig Örkény Ist­ván Kulcskeresők című drá­máját tekinthetik meg a Nemzeti Színház előadásá­ban a 2-es csatornán. Az egri Vörös Csillag Filmszínházban e héttől játsszák a Szerencsés Dániel című filmet, amely a leg­utóbbi filmszemle magydí- jasa. A Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsán Szak- szervezeti életünk címmel fotókiállítás nyílt. Gyöngyö­sön felhívjuk figyelmüket a szerdai Montmartrei ibolya előadásra, amely este 7-kor kezdődik. Csütörtökön pedig a gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központban a Rockszín­ház délután négytől, illetve este 8-tól a West Side Story-t adja elő. Egy elszalosztott lehetőség Falusi színjátszók bemutatója Adács kitűnő házigazdá­ja volt szombaton a falusi színjátszók megyei feszti­váljának. Kár, hogy külön­böző okok miatt rosszul szervezték meg a találkozót, az előkészítés enyhén szól­va kívánnivalókat hagyott maga után, ezért mindössze három csoport jelent meg. Hihetetlen, hogy csak eny- nyi létezik, ha jobban utá­nanéznek, valószínűleg jóval többet lehetett valna még­hívni az összejövetelre. Nem árt újra és újra hangsúlyozni, hogy az ön­tevékeny művészeti együtte­seknek milyen fontos szere­pe lehet egy-egy község éle­tében. Hagyományőrző és -teremtő, közösséget alkotó lehet egy-egy ilyen társulás. Erre hívta föl a figyelmet a szépszámú közönség előtt Bohár Sándor tanácselnök. Ezután a mátraderecskeiek kezdtek, Este a fonóban címmel régi történeteket, dalokat elevenítettek föl, saját gyűjtésük és szerkesz­tésük alapján. A cso­port nagy kedvvel és átéléssel szerepelt, s ez még a kisebb-nagyobb zökkenő­ket is feledtette, ízes beszé­düket öröm volt hallgatni. A helyi együttes Nóti Ká­roly Nyitott ablak című népszínművének részleteit adta elő. Azért szerepeltek töredékekkel, mert a kiírás szigorú: csak harcminc perc áll az egyes társulatok ren­delkezésére a kimlei orszá­gos találkozón. „Hazai pá­lyán” léptek föl, ezt a két és fél órás darabot negyedjé- re láthatta a közönség, mégis örömmel fogadta a poénokat. Lendületes, élve­zetes volt a játék, pazar ki­állításúnk a jelmezek, gon­dosan megtervezett a dísz­let. Jobb válogatással bizo­Az adácsiak Nóti Károly: Nyitott ablak című népszínművét adták elő (Fotó: Szántó György) nyára sikert arathatnak mások előtt is. A verpelétiek figyelmen kívül hagyták a kiírásban rögzített időt. Tóth Miklós Árvízi románcát játszották, másfél órában. Mind a da­rab, mind az előadás élvez­hetetlen volt. összességében megyénk­ben elszalasztott lehetőséggé vált ez a fesztivál: a dolgo­zó, működő csoportok nem tudtak kitörni saját szűk körükből. Talán máskor... De mikor lesz újabb lehető­ség? (G. L.) — Kérjük az első felszó­lalót — mondta. Síri csend. „Mindig ugyanaz” — gon­dolta hangosan az elnök. — Tessék, várjuk az első felszólalót — folytatta kér­lelő hangon. — Hiszen va­lakinek elsőnek is kell len­nie! A jelenlévők tartózkodóan hallgattak. A gondosan feldíszített emelvény magányosan állt a helyén — az előtér jobb sarkában. A vízzel telt csi­szolt pohár szintén magá­nyosan állt a szokott he­lyén —, az emelvény jobb oldalán. Tehát minden készen állt arra, hogy megkezdődjenek a szép szónoklatok, de sen­ki nem akart elsőnek meg­szólalni. Ekkor hirtelen mintegy segélykérőén egy kéz nyúlt a fejek tengere fölé. — Tessék kifáradni az emelvényre — mondta ör­vendezve az elnök. — Tehát az első felszólaló... — Kruglikov. — Kruglikov elvtárs a... A hetedik tröszttől. — Kruglikov elvtárs a hetedik tröszttől. A felszó­lalásra öt percet kap. Kruglikov felment az emelvényre. Ivott a pohár­ból, azután beszélni kezdett. Elég gyorsan kiderült, hogy tulajdonképpen nincs mondanivalója, mégis min­denki jóindulatúan hallgat­ta, az elnök pedig barátsá­gosan nézegette a szónokot. Pontosan öt perc múlva Kruglikov lement az emel­vényről. Általános tetszés­nyilvánítás kísérte. Azután minden úgy ment tovább, ahogy szokott. A szónokok egymást követték az emelvényen, mindegyi­kük ivott egy kortyot a pohárból, azután beszélni kezdett. A felszólalásokból fokozatosan kibontakoztak a problémák és magas színvo­nalú vita alakult ki. Később a ruhatárban az elnök meglátta Kruglikovot. Odament hozzá, megszorí­totta a kezét, majd karon fogta és megkérdezte tőle: — Kérem, mondja meg őszintén, miért maga szólalt fel először... — őszintén szólva — mondta Kruglikov —, az én szervezetem nagyon érzé­keny. Teljesen védtelen va­gyok a fertőzésekkel szem­ben. — Ezért igyekszem mindig elsőnek inni az emel­vényen lévő pohárból. (Ford.: Lipcsey Júlia) Ki mit tud? - selejtező Egerben Álom a kettős világról Bíró Attila, öt szék társaságában Miután vasárnap reggeltől estig néztem a fellépő fiata­lokat, elgyötörtén zuhantam az ágyba. Azt álmodtam, hogy körülöttem mindenki­nek van valami különös ké­pessége, a szomszéd titokban konyhakésekkel egyensúlyo. zik, a sarki boltos bűvész- mutatványokat gyakorol, a buszvezető, munkaidő után operarészleteket énekel, az újságkihordó rohan haza, hogy a pantomimmozgásban mélyedjen el, az egyébként jámbor admin isztrótor estére összekócolja a haját, s gitár­húrok közé csap. Lehet, hogy valahol a va­lóság körül járhattam, más­különben honnan került vol­na elő ennyi szereplő a Ki mit tud? megyei selejtező­jén. Ráadásul nem is ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy valaki eljusson az or­szágos válogatóra!, hiszen a diákoknak és a katonáknak külön szerveztek vetélkedőt, így is 45 különböző produk­ciót tekintett meg a nagy létszámú közönség és a zsű­ri az egri Helyőrségi Műve­lődési Otthonban. Sokszínű volt a bemutató, s a színvo­nalra sem lehetett panasz, amit az is igazol, hogy elő­zetesen úgy gondolták, hogy tíz-tizenkét versenyző me­het tovább. Ehelyett 13 elő­adót minősítettek olyan jó­nak, hogy más tájegységek képviselőivel is összemérhe­tik képességeiket. ★ A zenészeket lehet legjob­ban dicsérni. A továbbjutók közül is ők szerepelnek a legnagyobb számban. Ez fé- lig-meddig a tanárképző fő­iskola hallgatóinak köszön­hető, mind hangszeresen, mind pedig énekhangjukkal magas szinten, szellemesen álltak színpadra. De kívülük más is jeleskedett e kategó­riában, feltűnt két népzenei együttesi, zenei párod ista és több rockzenekar. Mintha> á többi műfajban kissé gyen­gébb lábakon állnának a je­lentkezők, bár akadt egy-két ügyes bűvész, de még egy egészen kitűnő egyensúlyozó is. A versmondók nem nyúj­tottak kimagasló teljesít­ményt!, aminek valószínűleg az az oka, hogy egyszerre több szavalóverseny is fut, s megoszlottak az erők. Hangulatos és: szórakozta­tó volt 3i nap, arra érdemte­len nem került pódiumra. Bántóan ügyetlen vagy te­hetségtelen fiatalt nem is láthattunk, az döntötte el inkább, hogy kire számíta­nak a továbbiakban: más megyeszékhelyeken egy-egy kategóriában hányán és mi­lyen jól szerepeltek. A szer­vezés aránylag zökkenőmen­tes volt, bár az előzetesen kiadott programtól jelentősen eltért a fellépés sorrendje, s ez okozott némi zavart. Ezzel együtt technikai problémák nem adódtak. A zsűri elnöke Gál Iván, az Ifjúsági Rendező Iroda igazgatója volt. ö hirdette ki az eredményt, nemcsak itt — más megyékben is. Az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy iazokat, akik most fel­tűnnek, valamilyen módon bekapcsolják az országos műsorajánlatba. Ez nálunk is megszívlelendő terv, hiszen ezek a tehetséges fiatalok szereplési lehetőségre vár­nak, hogy képességeiket ki­bontakoztassák Ha a Me* Az égő papírtölcsér bűvölése (Fotó: Perl Márton) gyei Művelődési Központ s más arra hivatott intézmé­nyek segítik azokat, akik bizonyságot tettek adottsá­gaikról, bizonyára sok örö­met nyújtanak a közönség­nek. Különösen egy ilyen megyeszékhelyen, ahol az át­lagosnál lényegesen kevesebb a rendezvény. ★ Végül 13-an érdemelték ki a továbbjutást, reméljük akad olyan, akivel a televí­zióban is találkozhatunk. Megérdemlik, hogy név sze­rint is megemlítsük őket: a Spirituálé együttesi, Farkas Éva sanzonénekest Saárossy György szavaló, a visznek! Csibószke bábcsoport, Détár Enikő diszkótáncos, Bíró Attila egyensúlyozó, a Post- ry együttesi, a Skyros zene­kar a Tensor együttes, Csiz­madia Géza operaénekes, a Kaloda és a Gyurma zene­kar, és Laczkő Erzsébet zon­gorista. Sok sikert kívánunk nekik! (gábor) Az elnök várakozó pillan­tást vetett az összegyűltek* rp

Next

/
Oldalképek
Tartalom