Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-12 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 60. szám ÄRA: 1983. március 12., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Amatőrök Némileg rosszízű a szó. Egyik hétköznapi jelentése: hozzá nem értő, dilettáns. Valóban, a köztudatban él némi félreértés körülöttük. Sokan értetlenül nézik, hogy miért űzik olyan elszántsággal egyesek kedvtelésüket, amelyből kevés hasznuk van. Minek állnak színpadra drámával, verssel, bábbal, miért vesznek a kézbe ecsetet, vésőt. Ennek a tévhitnek bizonyára van oka. A hivatásos művészek teljesítményét általában hitelesíti valamilyen védjegy, végzettség. S valóban, akadnak szép számmal olyanok is, akik különösebb képességek nélkül merészkednek nyilvánosság elé. Ráadásul ez utóbbiak a legönhittebbek, leginkább biztosak önmagukban. Mégis, mi indokolja, hogy egyre többet foglalkozzunk az amatőr művészeti mozgalmakkal — 'még a Minisztertanács is napirendjére tűzte helyzetüket — s hogy újra és újra fórumot biztosítsunk az öntevékeny alkotók számára. Ha jól meggondoljuk ezer és ezer szállal kötődik mindennapjainkhoz e terület. Megyénkben is vannak olyan együttesek, amelyek hosszú és fáradságos munkával elérték, hogy a legjobbak között tartják őket számon, művészi színvonaluk nem alábbvaló, mint bármilyen hivatásos csoporté. Sajnos, szinte egy kezünkön meg tudjuk számolni őket: a gyöngyösi Vidróczki táncegyüttes, az egri Harlekin bábegyüttes, az Egri Szimfonikus Zenekar, s még néhány, az országos hír felé most törekvő „csapat” létezik. Végigkövethetnénk mindegyiknek aZ útját — néha riportok formájában meg is tesszük —, és bebizonyosodna, milyen nehézségek árán jutottak el idáig, ahol most tartanak. Hétköznapi apró-cseprő gondok keserítik meg az életüket, általában csekély anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek. így a „zsenge hajtások” közül sok elpusztul, mire megerősödne. Vagyis, sok jobb sorsra érdemes társa, ság hullik szét, sok vezető veszti el a kedvét, mire beérne a fáradság gyümölcse. Jellemző adat, hogy általában művelődési intéz, mények költségvetésüknek négy-öt százalékánál többet nem fordítanak az öntevékeny művészek támogatására, pedig a műsorok 30 százalékát tőlük remélhetik. Sok tennivalónk van, hogy segítsük az amatőr alkotókat, de arra nem lehet biztatni őket, hogy várják a sült galambot. Ha több lehetőség is áll majd rendelkezésükre, a körülményeken csak szívós munkával tudnak úrrá lenni. Teljesítményükkel hitelesítve létüket. De az is fontos, ha valahol érték születik, teljes hittel, anyagilag és erkölcsileg mellé álljanak az arra hivatottak. Ezért tárgyalta meg a kormány a tennivalókat, s ezért szükséges mindenhol újragondolni, hogy mivel lehet nívósabbá, s egyben könnyebbé tenni az amatőrök munkáját. Gábor László Fóliák alatt palánták - Három nap alatt - Kedvez az idő a koratavasziaknak - Zöld vetés felett sárga repülők - Traktorok a határban Ez már a tavasz! Megyei körkép a mezőgazdasági munkákról Folyik a műtrágyázás a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezetben is (Fotó: Kőhidi Imre) ■■■■■■■■■ Rügyeket bontakoztat már a határ, szépek a vetések. A napsugarak mind fontosabb szerephez jutnak, s ezt már szépen tükrözik földjeink. Napok — de mondhatni: hetek óta megkezdődött és egyre élénkebbé válik a nyüzsgés, a tavaszi munka. Itt metszés, ott növényvédelem, s mindenütt alapos felkészülés a további feladatokra. Az alábbiakban Heves megye három fontos tájegységének tavaszi mezőgazdasági munkálataiból villantunk fel színfoltokat. mm mm Ahogy kiderült az idő, egyre jobban benépesedett a határ a Mátrakincse Tsz területén. Az új telepítésű szőlőikben már a befejezéshez közeledik a metszés. Ez a munka jól halad a közös területeken is, és ha nem romlik el az idő, márciusban végeznek ezzel a munkával. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a fajtákra meghatározott rügyszámot hagyják meg a tőkéken. A zöldségkertészetben jól előkészített földbe a korai saláta és a paradicsom magját vetették el. Már a paprika-, s a zellerpalánták nevelését készítik elő a fóliák alatt. Úgy számítják, hogy a háztáji és a hobbikertek részére 100—150 ezer palántát, a közös területre pedig több mint kétmilliót nevelnek fel. A szőlőkben megkezdték a műtrágyázást. Két hét alatt akarják ezt a munkát befejezni. Ha az időjárás jó marad, a levágott vesszők kihúzását és felégetését is befejezik márciusban. Az ősszel 662 hektáron vetettek búzát, 111 hektáron árpát. Most tavasszal még további 111 hektáron kerül földbe az árpa. Februárban a műtrágyázást és a fejtrágyázást végezték el. A vetést három nap alatt kell elvégezni, ez a terv. Valószínűleg szükségessé válik az őszi búza felülvetése is, körülbelül 20—25 hektáron. Az enyhe téli időjárás miatt a gabonafutrinka kártételére számíthatnak és ezért az ellene való védekezésre időben felkészültek. ★ A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet a megye talán legnagyobb gabonatermesztő gazdasága. És ami pillanatnyilag örömet jelent: 2650 hektár búzájuk, 340 hektár őszi árpájuk jól áttelelt. A repülőgépes szolgálat segítségével éppen tegnap befejeződött a fejtrágyázás is, bár e tekintetben gond, hogy nem minden növényvédő szert sikerült megkapniuk a zavartalan munkához. Késik egyelőre a répához szükséges vegyszer is, bár ez pillanatnyilag még nem szükséges. A gazdaság vezetői azonban nagy figyelmet fordítanak erre a növényi kultúrára, hiszen 716 hektárnyi vetésterületével a hatvani cukorgyár egyik bá- zisüzeme a Lenin Termelő- szövetkezet. Amit még megtudtunk a tavaszi munkákkal kapcsolatban: a sikeres talajelőkészítést követően jövő héten megkezdik a zöldborsó vetését. Ennek a területét különös tekintettel a konzervgyár nyersanyagigényére — az idén száz hektárral növelte a gazdaság, és összesen 354 hektáron termeszti. ★ A napokban került földbe a tavaszi árpa 160 hektárnyi területen a kömlői Május 1. Termelőszövetkezetben, péntektől pedig már a borsót vetik 100 hektáron. A kellemes tavaszi idő kedvez az őszi szántások lezárásának, s nemsokára hozzálátnak a cukorrépa-földek előkészítéséhez is. A gazdaság vezetői tájékoztattak bennünket arról is, hogy az idén az alkatrész- hiány sem akadályozza a tavaszi munkálatokat. Ugyanis a téli gépjavítás során sikerült hozzájutniuk a szükséges alkatrészekhez. A nagyrédei Szőlöskert Termelőszövetkezet Uvegházaiban már mintegy 40 ezer tő paprika-, paradicsompalánta fejlődik szépen. Felvételünkön Kaponya Sándor a paprikapalánták gondozása közben (Fotó: Szabó Sándor) Szembetűnő a javulás Heves megyében Javult a minőség, de gyakran kicsinyek az adagok a gyermekes diákétkeztetésben A kereskedelmi felügyelőségek az idei tanévben Borsod, Fejér, Győr, Hajdú, Heves, Szabolcs és Szolnok megyében, valamint Budapesten 315 helyen vizsgálták a gyermek- és diákétkeztetés helyzetét. Megállapították, hogy a fejlesztéseknél előtérbe kerültek az ésszerűbb megoldások: többfunkciós báziskonyhák létesítése, a munkahelyi és kereskedelmi vendéglátóhelyek szabad kapacitásának felhasználása gyermekétkeztetési célokra, a korszerűtlen iskolai konyhák átalakítása tálaló konyhákká. így vált lehetővé, hogy ebben a tanévben — növekvő létszám mellett — az általános iskolai tanulóknak már 55,4%-a kap ebédet, szemben az elmúlt tanév 48,5%-os arányával. A fővárosban és Szolnok megyében az átlagot is meghaladja az ellátottság, de szembetűnő a javulás Borsod, Győr-Sopron, Hajdú és Heves megyében is. Szervezett étkeztetésben részesül a szakmunkástanulók 100, a középiskolások 65—78%-a, ami optimálisnak tekinthető, az egyetemi és főiskolai hallgatók az új ösztöndíj - rendszer bevezetése óta kevésbé veszik igénybe az étkezési lehetőségeket. Különösen a vacsora iránti igények csökkentek erőteljesen. Az általános iskolai tanulók étkeztetése leginkább ott javult, ahol nagyobb a vendéglátás részaránya. A vendéglátó vállalatok az átvett konyhákat korszerűsítették, jelentős összegeket költöttek különböző technikai eszközök — melegpultok, technológiai gépek, hagyományos és mélyhűtő pultok — vásárlására. Ezzel nemcsak a munkát könnyítették, hanem a kapacitás is bővült. Az ellenőrzött konyhák 83 százalékában az ételek szakszerűség és élettani szempontból megfelelnek a követelményeknek, az idényszerűségnek. Ez javulást jelent a korábbi vizsgálatok során megállapított 75%-os arányhoz képest. A vállalatok szerint azonban a konzervatív szemlélet leküzdése nem kis erőfeszítést igényel, s ez esetenként nem mindig ésszerű kompromiszszumokhoz vezet. Részben ezzel, részben a konyhavezetők nem kellő odafigyelésével, valamint az áruutánpótlási gondokkal magyarázható, hogy az ellenőrzött konyhák egy részében továbbra sem elég változatosak az ételek. A legtöbb gondot változatlanul a tízóraik, uzsonnák szegényes választéka jelenti. A falusi iskolák konyháiban egyáltalán nem kínálnak savanyított tejtermékeket, kefirt, joghurtot. Lényegesen kedvezőbbek a tapasztalatok az ebédre és vacsorára felszolgált ételek választékáról. Mindenütt erőteljesen csökkent a zsíros, fűszeres pörköltek, bun- dázott húsok, s ezzel párhuzamosan növekedett a korszerű technológiával készített zsírszegény grill, natúr ételek aránya. A gyermek- élelmezési konyhákon általánossá vált az is, hogy levesek helyett rostos gyü- mölcsleveket szolgálnak fel. Nem javult azonban a köretek választéka, nagyon kevés helyen készítenek vitaminokban, ásványi sókban gazdag zöldségköretet. Harminckilenc helyen — a vizsgált konyhák 12 százalékában — tapasztalták az ellenőrök, hogy az adagok eltérnek az előírttól. Különösen Győr, Szolnok megyében és a fővárosban tártak fel az átlagosnál gyakrabban súlycsonkítást. A kereskedelmi felügyelőségek a konyhavezetők hatáskörébe tartozó hibák kiküszöbölésére a helyszínen intézkedtek. Súlyosabb hiányosságok miatt 45 esetben — a vizsgálatok 13 százalékában — felelősségre vonták a hibák elkövetőit. Ezen belül tíz személyt figyelmeztetésben részesítettek, 13 dolgozóval szemben vállalati, intézményi fegyelmi eljárást kezdeményeztek, 22 esetben pedig pénzbírságot róttak ki, összesen 44 ezer forint ösz- szegben. A bírságok többségét szándékos, vagy gondatlanságból eredő súlycsonkítás, illetve bizonylati rend megsértése miatt szabták ki. A vállalatok és szövetkezetek 1982. évi gazdálkodása A vállalatok tavalyi eredménye — a termelés és értékesítés mérsékelt bővülése mellett — a tervezettet meghaladta, de nem érte el az előző évit. Nőttek a ráfordítások és a külpiaci értékesítési árak sem alakultak kedvezően. A növekvő követelményekhez a vállalatok eltérő mértékben alkalmazkodtak. A korábbi években tapasztaltnál erőteljesebb az egyes népgazdasági ágak, ágazatok és vállalatok nyereségének változása, több. lett a veszteséges vállalat is — állapította meg a mérlegbeszámolók alapján a PM ellenőrzési főigazgatóság. A szigorúbb gazdálkodási feltételek között a vállalatok jövedelmi, pénzügyi helyzete fokozottabban differenciálódott. Az évet az előző évinél több, szám szerint 77 (nem mezőgazdasági) vállalat és szövetkezet zárta pénzügyi hiánnyal. A mezőgazdaságban 108 veszteséges, alaphiányos gazdálkodó szervezet volt. Az 1982. évi nyereségből képzett érdekeltségi alapok összege csökkent, de ezen belül az alapok összetételében számottevő a változás. A részesedési alap kismértékű emelkedése mellett erőteljes átcsoportosulás ment végbe a tartalékalap és a fejlesztési alap között, az utóbbiak javára. A nyereségből képzett részesedési alap összege 8,7 milliárd forint, 4,6 százalékkal több, mint az előző évben. A vállalatok a tervezettet meghaladó bérfejlesztést valósították meg. (Az egy főre jutó munkabér 6,7 százalékkal emelkedett.) Prémiumokon, jutalmakon kívül mintegy 4,1 milliárd forint év végi nyereségrészesedést fizethetnek ki a vállalatok. Az átlagosan 6—7 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés (egy főre jutó ösz- szege 1340 Ft) eléri az 1981. évi szintet. A vállalatok jelentősen növelték jóléti és kulturális kiadásaikat is. A vállalatok mérséklődő nyereségük ellenére — döntően a tartalékalapok fokozottabb igény- bevételével — 4 százalékkal nagyobb fejlesztési alapot képeztek, mint az előző évben.
