Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 9., szerda 5 Középiskolás játszók és rendezők Diáknap — hangulat nélkül Honvédelmi játék, úttörőknek A járási elődöntők után A Magyar Úttörők Szövet­ségének egri járási elnöksé­ge és a Magyar Honvédelmi Szövetség ugyanilyen terüle­ti vezetősége közös szerve­zésében rendezték meg feb­ruár utolsó napjaiban a Ne­kem szülőhazám... című honvédelmi játék járási elő­döntőit — úttörőknek. Az öt helyszínen lebonyo­lított versengésben a négy­fős csapatok tagjainak lövé­szetből, a témakörhöz illő elméleti és gyakorlati felké­szültségükből kellett számot (Fotó: Molnár András) adniuk. A továbbjutottak — Istenmezeje, Sírok, Recsk, Mikófalva, Párád, Tarnale- lesz, Andornaktálya, Péter- vására, Egercsehi és Bél­apátfalva együttesei — már­cius 12-én Egerben, a Kato­nai Kollégiumban találkoz­nak ismét a járási döntőn, amelyen az is eldől, hogy melyik csapat képviseli a területet a megyei verse­nyen. Felvételünkön a pé- tervásáriak, az elméleti fel­adat megoldása közben. Az idei diáknapok szín­játszó bemutatóinak legin­kább az orvosok örülhettek: nem gyűlt össze ébk néző, így nem kellett félni az inf­luenzajárvány továbbterje­désétől. Ami haszon az egyik oldalon, az veszteség a má­sikon, mert remek hangulat alakult ki tavaly, amikor az egri Helyőrségi Művelődési Otthon színháztermében annyian gyűltek össze, hogy hely sem akadt egy részük­nek, állva nézték az előadá­sokat. Igaz, ebben az eszten­dőben másként zajlott le a szervezés, mint eddig: az iskolai diáknap nem jelen­tett selejtezőt, a Ki mit tud?- os nevezőlapokkal bárki el­jöhetett, nem közösségét képviselte a játszó, így diák­társai nem is jelentek meg, hogy szurkoljanak. Kevés idő — csekély támogatás Nem könnyű az iskolák­ban az amatőr művészeti csoportok dolga. Az ötnapos munkahét fokozott megter­helést ró tanárra és diákra egyaránt, kinek van energi­ája arra, hogy délutánon­ként, vagy esténként mással is foglalkozzon, nemcsak a tankönyvben rögzített tudo­mányokkal. Pedig ebben az esztendőben a kormány is tárgyalta az öntevékeny mű­vészek helyzetét, s célul tűzte ki, hogy az oktatási intézményekben nagyobb te­ret kapjanak azok a fiata­lok, akik az átlagosnál több­re vállalkoznak, igyekeznek kibontakoztatni képességei­ket társaik érdekében és sa­ját javukra. Az irodalmi színpad, a színjátszás mindig is kiemel­kedő jelentőségű volt az ok­tatásban: azok, akik tagjai egy ilyen csoportnak amel­lett, hogy alkotó módon kö­zelednek irodalmi alkotások­hoz, zenéhez, képzőművé­szethez, elsajátítják a meg­szólalás, a mások elé kiál­lás képességét. Ezért mindig fokozott érdeklődés előzi meg az együttesek évenkénti bemutatkozását, mikor kö­zönség és zsűri előtt adnak számot folyamatos munká­jukról. A látottak esztétikai érté­kelésén túl iyenkor mindig el kell gondolkodni azon, hogy vajon milyen feltételek között dolgoznak a csoportok, kapnak-e elég figyelmet és megbecsülést, vajon kijár-e valamiféle elismerés annak a pedagógusnak tanártársai­tól, aki nem sajnálja az időt és fáradtságot, hogy valami­lyen jelképes összegért vál­lalkozzon a színpad vezeté­sére. A tapasztalat szerint inkább csak eredményt vár­nak, annál kevesebb figyel­met fordítanak a tantestü­letek erre a nem is könnyű munkára. S ez előbb-utóbb a leglelkesebb rendező ked­vét is elveszi. Nem csoda, ha a mostani bemutató fő „sztárjai” a diákok maguk voltak, mind játszóként, mind rendezőként. Az Antigonétól - a diákhumorig Évenként visszatérő gond, hogy nem tudnak igazán jó darabokat választani az együttesek. Az ember néha szinte a haját tépi, ha meg­látja, miféle szövegeket vá­lasztanak ki, tanulnak be nagy fáradtsággal. Pedig nem sokba telne, ha kissé jobban utánanéznének a könyvtárakban, s kérnének segítséget a szakemberektől, a magyartanároktól a cso­portok. Sokszor még tán az is jobb lenne, ha a diákok maguk írnának műsort, vin­nék színpadra ötleteiket, ahogy a gyöngyösi Vak Bottyán János Szakközép- iskola tanulói tették. Kevés hasonló vállalkozással ta­lálkozhattunk, ahogy az is ritka volt, hogy alkotó mó­don közeledve irodalmi ta­nulmányaikhoz a középisko­lások a régi hagyományok­nak megfelelően megele­venítsék a könyvekből már jól ismert figurákat. A leg­jobb példa erre az egri Gár­donyi Gimnázium színpada, amely Szophoklesz Antigo­ne című darabjából készí­tett egy rövidített változa­tot, s nagy átéléssel mutat­ta be. Ennek az együttesnek a vezetője ráadásul egy középiskolás, Ungvári Ta­más. S még egy meglepetés, szintén a Gárdonyi Gimná­ziumból: Molnár Katalin, aki a nézőket meghódította táncával. De hiba lenne, ha elfelejt­keznénk azokról a csopor­tokról, amelyek a nehéz kö­rülmények között is évek óta dolgoznak: az egri Do­bó Gimnázium, Mezőgazda- sági Szakmunkásképző, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium szép hagyomá­nyokkal rendelkezik, s mel­lettük évek óta szerepel az egri Szilágyi Gimnázium, s a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakközépiskola is. Az Egészségügyi Szakközép- iskola és a Gép- és Műszer­ipari Szakközépiskola szín­pada közösen lép fel néhány esztendő óta, az utóbbi ad­ja a fiúkat, az előbbi a lá­nyokat. Helyes ez az együtt­működés. Csak azt tudjuk kívánni, hogy folytassák ed­digi munkájukat az együtte­sek. S melléjük kerüljön a többi iskola csoportja is. Ez másként, mint évek kitartó munkájával nem sikerülhet. Gábor László MATEMATIKUSOK HETE AZ EGRI FŐISKOLÁN Népszerűsíteni a szakot A napokban immáron má­sodízben rendezték meg az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskolán a matematiku­sok hetét. Hétfőtől szomba­tig többek között kiállítást rendeztek a matematika— rajz szakosok munkáiból, neves tudósok előadásait hallgathatták meg, általános műveltségi vetélkedőn mér­ték össze erejüket és diák- tanár futballmérkőzést vív­tak. Sokan szimultánt ját­szottak Adorján András nemzetközi sakk nagymester­rel, de jutott idő a táncra is. A program egyik kiemel­kedő eseménye az az összár- tekezlet volt, amelyen mind a háromszáz matematikus hallgató részt vett. Ezen ta­náraik elemezték a tanul­mányi munkát. Elmondták, hogy a 3,69-es százados fő­iskolai átlaghoz képest a legjobban a negyedévfolya- mos matematika—kémia sza­kos csoport szerepelt, hiszen 4,28-as átlagot értek el. Az elsős matematika—techniká­sok viszont alig teljesítet­ték a minimumot, 2,88-cal. Sokat személy szerint is el­marasztaltak, de dicséretek­kel sem fukarkodtak. A hallgatók képviselői egyebek mellett tájékoztat­ták tanáraikat a felvételi előkészítő bizottságban fo­lyó tevékenységről is. Meg­állapították, hogy sokan le­morzsolódnak azok közül a harmadikos és negyedikes gimnazisták közül, akiknek matematika^ kémia és fizi­ka feladatlapokat küldenek ki, hogy elősegítsék sikeres felvételi vizsgájukat. Az értekezlet után ültünk le beszélgetni néhány hallga­tóval. — Mivel nagyon sokan va­gyunk, ezért jó így évente összejönnünk, hogy jobban megismerjük egymást — mondja Gottschaík Róbert, negyedéves matematika—ké­mia szakos. — Emellett pro­pagandacélokat is szolgál ez a hét, hiszen évről évre kevesen jelentkeznek mate­matikatanárnak. Videofel­vételeken megörökítjük az eseményeket, és mikor ki­megyünk a középiskolákba, hogy népszerűsítsük a tan­széket, akkor bemutatjuk ezéket a képeket is. Megis­merhetik, hogy nemcsak ta­nulunk reggeltől estig, ha­nem jut idő vidámabb dol­gokra is. — Talán azért nyújtják be kevesen a jelentkezési la­pot, mert azt hiszik, hogy csak ötössel vesznek fel ide — folytatja. — Pedig lehet négyessel, sőt hármassal is felvételizni. A jegyek rela­tívak. Volt rá példa, hogy valaki hármassal jött ide és helyt tudott állni, persze olyan is akadt, aki ötös érettségi után csak bukdá­csolt. Azért jelentkeztem matek­ra — mondja Szabó Ágnes elsőéves —, mert ez a szak precízségre, lényeglátásra nevel. Nem is bántam meg. Igaz csak úgy tudtam ered­ményt elérni, hogy naponta sok-sok példát megoldottam, de megérte. Jó lenne, ha még több órából állna a nap, mert akkor a rajz szakom­ra több idő jutna, ugyanis rajzolni is nagyon szeretek. — Tanulni azt tényleg kell és nem is keveset — veszi át a szót Görbe Zsuzsa ne­gyedéve» matek—technikás. — De a tanszék szakmailag tökéletesen felkészít. Mi vég­zősök, most jöttünk vissza az egyhónapos téli tanítási gyakorlatról és azt hiszem, nyugodtan elmondhatom, hogy helytálltunk az isko­lákban. Persze ebben sokat segítettek a gyakorló iskola tanárai is, hiszen felkészí­tettek az új tanterv szerin­ti oktatásra. Egyszóval, aki innen az előző években dip­lomásként kikerült, az mind megfelelt a katedránál. S talán az sem utolsó szem­pont, hogy a mostani vég­zősök mindegyike a tanári pályán marad, mert ez is némiképp oktatóink jó mun­káját dicséri. — Hogy tanárainkkal to­vábbra is közvetlen viszony alakulhasson ki, ebben nagy szerepe van egy-egy ilyen eseménynek — mondja Szűk Erzsébet másodéves, a ma­tematikusok KISZ-titkára. — Az elmúlt héten példá­ul az egyik este megláto­gatták a kollégistákat. Az ilyen személyes találkozá­sok, beszélgetések elősegítik, hogy a vizsgákon ne gör­csösen félve, hanem felol­dódva szerepeljenek. Ha má­sért nem, már ezért meg­érte megszervezni ezeket a programokat. De azt hiszem, hogy ennél jóval többet adott mindenkinek ez az egy hét. Homa János Dzsesszklub - Pódium - Symposion - Hazánk és Európa ,,Pinceklub-étlap” Ha pusztán zártkörű főis­kolai rendezvényekről vol­na szó tekinthetnénk úgy is, hogy mindez az intézmény belső ügye. Ám a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ifjúsági klubja immár évti­zedek óta a város kulturális életének egyik vezető köz­pontja. Ha fellapozzuk azt a kiadványt, mely egyebek közt a klub programját is közreadja, kiderül, hogy eb­ben a fél évben is a meg­szokott igényes, gazdag kíná­lat csábítja az érdeklődőket. A dzsesszklub neves együt­tesekkel, előadókkal vonzza a zenének e műfaja iránt ra­jongókat. Itt lépett fel feb­ruárban a Saturnus együt­tes, a hónap végére a Debre­ceni Jazz Kvartettet, április­ban pedig előbb Pege Ala­dárt és együttesét, illetve a svájci PNO együttest látják vendégül. S hogy a klub munkája nemcsak zenehall­gatásból áll, bizonyítják az előadók — köztük Gonda Já­nos, ismert dzsesszmuzsikus, a Zeneművészeti Főiskola tanára —, akiket dzsessztör- ténelemről, a ragtime-ról, és más irányzatokról kérdezhet­nek a résztvevők. Szerdánként az irodalom kedvelői látogatják a Symposiont, melynek házi­gazdája minden este más és más főiskolai hallgató, s aki egy általa kedvelt művészeti irányzatról beszél. Táncoslábú fiatalok ismer­kednek a megye és más tá­jak táncaival, hagyományai­val a Fajcsák Attila vezette táncházban, akik pedig mu­zsikálnak: az Ökrös, a Ka­marás, a Jánosi és a Muzsi­kás együttes. Mindezen túl külhoni szokásokat, zenét s táncot is bemutatnak április 26-án a görög táncházban. Pódiumra léptek a színját­szók : a Szükségem van rád című darabot mutatták be, de itt találkozhattak hétfőn a country-kedvelői a Bojtor­ján együttessel is. A főisko­la amatőr művészeti csoport­jainak és egyéni versenyzői­nek bemutatója egyben Ki mit tud? elődöntő is lesz a hónap végén. A „Hazánk és Európa” klubban főleg poli­tikával, s a világgazdasággal kapcsolatos kérdésekre vála­szolnak hozzáértő szakembe­rek. Március 14-én a főiskola Poetry együttese mutatja be műsorát, április 11-én pedig Szokolay Zoltán szerzői est­jére kerül sor Dinnyés József dalénekes közreműködésével a zenés irodalmi kávéházban. Doros Judit Népújság-stúdió Ki mit tud! — Füzesabonyban Hatvan város, valamint a hevesi és a füzesabonyi járás képviselői mutatkoztak be az elmúlt hét végén Füzes­abonyban a Ki mit tud? területi döntőjén. A résztvevők a tánczenekarok, népi zene és népdal, továbbá szavalat, s s táncdal kategóriában mutatták be műsorukat. Mint a rendezvény szervezői elmondták, legtöbben Kápolnáról jelentkeztek a döntőre, melynek győztesei a következő, megyei fordulóban kapnak ismét bizonyítási lehetőséget. Hazánkban először Egerben Kirakatverseny — általános iskolásoknak Az egri városi úttörőelnökség az Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-szel közösen politikai kirakatversenyt szervezett az egri általános iskolák részére. Az idei forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatába illő versengés keretében a kisdiákok mától mutathatják be a tavaszi ünnepekre emlékező, illetve a munkára, tanulásra, hazaszeretetre, takarékosságra mozgósító összeállításaikat a Katona István téri Skála Duett Áruház — a cipőüzlet — ki­rakataiban. A versenyben résztvevő kiállításokat március 11- én öttagú zsűri értékeli, s az eredményhirdetést ugyanezen a napon tartják délután négy órakor az áfész központjában. A szövetkezet egyúttal a közönség által legjobbnak ítélt al­kotásra különdíjat ajánlott fel. A kirakatokat megnézők az itt látható szavazólapon jelölhetik meg a szerintük nyertes bemutató számát. A cédulákat legkésőbb március 11-én, dél­után két óráig dobhatják be a kirakatok előtt elhelyezett ládába. szavazólap * szavazólap AZ EGRI UTTOROK KIRAKATVERSENYÉNEK FŐDÍJA ÉRT AZ _JSZÁMÚ KIRA— KATRA SZAVAZOK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom