Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

s. NÉPÚJSÁG, 1983. március 8., kedd r Honvédelmi játéksorozat Fiatalok tízezreit mozgósította cselekvésre a múlt év szeptemberében meghirdetett „Nekem szülőhazám..el­nevezésű honvédelmi játék, amely 1983. szeptember 29-én fejeződik be. A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja és a KISZ Központi Bizottsága által közösen meghirdetett pályázat nem kisebb célt jelölt meg, mint nemzeti történelmünk kimagasló eseményeit felidézve a cselekvő, szocialista hazafiság szellemében tettekre szólí­tani a résztvevőket. A hadseregben a honvédelmi vetélkedő előcsatározá- saira az idei év tavaszán, a forradalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozata keretében kerül sor. S az itt győztes csa­patok a területi döntőt követően az országos döntőre már a polgári élet különböző területeiről érkezett ifjú verseny­zőkkel közösen vesznek majd részt. A játéksorozat valódi célja azonban túlnő a vetélkedő eseményein. A fiatalok történelemszemléletének formálá­sához, múltunk megismerésén át a jelenbe ívelő tettek végzéséhez és a jövőt formáló tervek alakításához adhat kedvező impulzusokat. Argentínai jelentések Hónapokkal a falklandi háború után Argentína je­lentősen korszerűsíti fegy­veres erőit és háborús vesz­teségeinek pótlására törek­szik. Katonai szakértők vé­leménye szerint Argentína vesztesége megközelítette az 503 millió font sterling érté­ket. Legjelentősebb a légierő és haditengerészeti légierő vesztesége volt. A mintegy 50 darab lelőtt Mirage—III és Skyhawk típusú repülőgép pótlása a Perutól vásárolt 10 darab Mirage és Izraeltől átvett 22—24 darab Dagger típussal már lényegében megtörtént. Folyik a haditen­gerészet korszerűsítése is. Az NSZK még ez évben két ■tengeralattjárót szállít Argen­tínának, míg további tenger­alattjárók és hat korvettha- jó építése van folyamatban a nyugatnémet hajógyárakban. ★ Az argentin haditengeré­szet a közelmúltban Electra típusú utasszállító repülőgé­peket vásárolt az USA-tól, amelyeket felderítő-járőröző repülőgépekké alakítanak át. Argentína azért kényszerült polgári repülőgép vásárlásá­ra, mivel az 1977 óta ér­vényben levő amerikai fegy­verembargó miatt katonai repülőgépet nem kaphat az USA-tól. A repülőgépeket földi célokat felderítő kor­szerű lokátorokkal szerelik fel és torpedók és egyéb fegyverzet hordozására is alkalmassá teszik. Növekvő amerikai létszám Az Egyesült Államok kül­földön állomásozó fegyveres erői létszámának jelentős nö­velése jelzi, hogy fontos vál­tozás történt az USA globá­lis katonai céljaiban. 1982 végén a külföldön állomásozó amerikai csapatok létszáma 543 ezer 400 volt, 28 ezer 850-nel több, mint az előző év végén. Az európai térség­ben 355 ezer 600. Latin- Amerikában 15 ezer 500, a Csendes-óceán és a távol-ke­leti térségben 147 ezer 500. míg a Közel-Kelet és más térségekben 24 ezer 800 ame­rikai katona tartózkodik. Az adatokból kitűnik, hogy az USA katonai céljai nemcsak Európában, a Távol-Keleten és a világ óceánjain erősö­dött, hanem Közel-Keleten és Közép-Amerikában is. A Csendes-óceánon, a Földkö­zi-tengeren és az Indiai­óceánon járőröző haditenge­részeti erők száma 9 ezer 200 fővel növekedett. SÖRKIRENDELTSÉG • FELVESZ géplakatost, csapost (tanksörátvevőt), adminisztrátort (szerződéssel), éjjeliőrt (nyugdíjast). Sörkirendeltség, Eger, Kistályai út 4., telefon: 10-536. Vízügyi Építő Vállalat Építőipari Gépjavító üzeme, FELVESZ: lakatos, forgácsoló, hegesztő szakmunkásokat és betanított munkásokat. JELENTKEZÉS: Egerben, Kistályai út 10.; Kiskörén, KÖTIVIZIG-telep, V1ZÉP- üzemegységénél. Nyugalmunk érdekében Vizeink védelmében „A vizeinket nem a szülé­inktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”. — Ezzel a gondolattal kez­dődött a polgári védelem­mel foglalkozó, a „Nyugal­munk érdekében” című TV- sorozatnak a „Vizeink vé­delmében” című adása. A stúdióban megjelent vízügyi szakemberek azt fej­tegették, hogy az „unokáink­tól kölcsön kapott” vizeink elegendőek-e a társadalmi­gazdasági fejlődéshez, mi­nőségük megfelel-e a sok­irányú igények kielégítésé­re. Azt is megvitatták, hogy a polgári védelem hogyan kapcsolódik a vízzel való felelősségteljes gazdálkodás­hoz. Ősi küzdelem Közismert, hogy a víz a természeti környezet megkü­lönböztetett jelentőségű al­kotóeleme, amely mással nem helyettesíthető. A víz az élet alapfeltétele, egyben nyersanyag, tápanyag, ter­mék és környezeti tényező. Ma már viszont nem a ter­mészet ingyenes és bőséges ajándéka. Egyre nagyobb fejlesztési és üzemelési költ­ségeket és mind bonyolul­tabb műszaki megoldásokat igényel, hogy a szükséges mennyiségben és minőség­ben előállítható lehessen. Az ember ősidők óta küz­delmet folytat a vízzel. Egy­részt az éltető vízért, más­részt a vizek károkozása el­len. A XIX. században, az ármentesítési munkák meg­kezdése előtt az ország mai területének 25 százaléka ár­vízjárta vagy vízzel borított volt. A folyóinkat ma már 4200 km hosszúságú árvízvé­delmi töltés szegélyezi és vé­di az ott élő lakosságot, va­gyonát. Az ármentesítési munkában jelentős eredmé­nyeket értünk el, hiszen Magyarország árvízvédelmi rendszere világviszonylat­ban is kiemelkedő, az árvi­zek ellen pedig az évszáza­dos tapasztalat birtokában egyre hatékonyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvíz­védekezési feladatok fon­tossága napjainkban sem csökkent, mivel fokozódik a vízkárpkkal szembeni érzé­kenység. Ezért a lakosság életbiztonsága a védett te­rületen levő népgazdasági vagyon növekedése a védő­művek biztonságának továb­bi fokozását indokolja. A vizeinket érő szennye­ződések és ebből eredő káro­sodások, valamint a vízigé­nyek megnövekedtek. A hasznosítható vízkészletek és az igények közötti egyensúly megteremtése ezért szüksé­gessé tette a vizek védelmét és tervszerű gazdálkodást velük. Mennyiségi védelem Hazánk nem tartozik a vízben szegény országok kö­zé. A felszíni és felszín alat­ti vízkészletei tervszerű gaz­dálkodás és védelem mellett elégségesek a társadalmilag indokolt vízigények kielégí­tésére. A hozzáférhető víz­készlet elosztása azonban térben és időben rendkívül egyenetlen. A növekvő vízigények és a csökkenő készletek közötti egyensúly megteremtéséből, a vízkészlet-gazdálkodásból eredő feladatok többirányú- ak. Elsődlegesen fejleszté­sekkel indokolt a vízkészle­teket a tározási lehetőségek ésszerű kihasználásával nö­velni. A fejlesztések során a komplex hasznosítású rend­szerek kialakítására kell tö­rekedni. Ilyen például a Ti- sza-völgyi vízgazdálkodási rendszer is, a tiszalöki és kiskörei vízlépcsővel, amely elsődlegesen a mezőgazda­ságnak öntözővizet, Leninvá- rosnak és a Kábái Cukor­gyárnak ipari vizet, Debre­cennek ivóvizet biztosít. Emellett nem lebecsülendő az energiatermelési, az üdü­lési és sportolási lehetőségei­nek biztosítása sem. Elpusztult és partszéli gallyakon fennakadt haltetemek Bélapátfalvi Cementgyár pakuraszennyezésének eltávolítása gépi erőkkel Ma már azonban a fejlesz­tések mellett egyre inkább fokozódik a jelentősége a vízigények befolyásolásának (a víztakarékos üzemelési technológiák és öntözési mó­dok kialakítására, a vízgaz­dálkodást figyelembe vevő telepítéspolitikára stb.). A vízigények indokoltságának elbírálására és ellenőrzésére fokozott figyelmet kell for­dítani. Vízszennyezés A felszíni és felszín alat­ti vizeket rendkívüli szeny- nyezések is érik. Ilyen volt például a dunaújvárosi pa­kuraszennyezés, a szombat- helyi vasútállomás hibás üzemanyag-tárolója követ­keztében előállított, vagy a váci felszín alatti vízszeny- nyezés. Ez utóbbi tavaly­előtt, februárban komoly erőpróba elé állította a víz­ügyi szolgálatot. A szeny- nyezés következtében ugyan­is a vízműnél napi 18 ezer köbméter kapacitású, déli vízbázis esett ki a termelés­ből, ami a vízmű kapacitásá­nak 40 százalékát tette ki. Átmeneti intézkedésként a gödi vízműtelepet gyorsított munkával üzembe kellett helyezni, vízkorlátozást kel­lett bevezetni, meg kellett kezdeni a városi vízmű ösz- szekötését a főváros vízel­látását biztosító Szentendre szigeti vízbázissal, Duna alatti átvezetéssel. Meg kel­lett természetesen a szenny- ző góc pontos helyét is ál­lapítani. A sokirányú vizs­gálatok kiderítették, hogy a szennyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló tele­pe idézte elő. A vízszennyezés megszün­tetésében közreműködő szer­vek között a Chinoin is je­lentős erőfeszítéseket tett. A hulladéktelepről a veszélyes anyagokat elszállították, amelyek pedig nem voltak szállíthatók, a helyszínen megsemmisítették, elégették, és mintegy 50 ezer köbméter elszennyezett földet kicse­réltek. A vízmű kútjainak minő­ségét a közegészségügyi és a vízügyi szervek folyamato­san ellenőrzik. A jelenlegi minőség miatt 1983. év végé­ig a kutak vizét az ipari üzemek technológiai vízigé­nyének kielégítésére használ­ják. A felmerült költségek tetemesek. A váci vízszennyezés első­rendű tanulsága az, hogy a vízbázisok védelmére minden területen fokozott figyelmet kell fordítani. Polgári védelmi feladatok a minőségért A polgári védelemről szó­ló hatályos minisztertanácsi határozat rögzíti az ágazatok polgári védelmi feladatait. A vízgazdálkodás területén az Országos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkö­rében szervezi a megelőző rbv — radiológiai, biológiai és vegyi — védelmet, felel a szennyeződésmentességért és a rendkívüli körülmények között az ivóvíz biztosításá­ért. A polgári védelem egyes ágazati feladatai a vízminő­ségvédelem központi és te­rületi rendszerére épülnek fel. A központi és a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai korszerű műszerellátottság­gal felkészültek a radioak­tív sugárzóanyagok, az olaj és olajszármazékok, a szin­tetikus mosószerek, a gyom­irtó és rovarirtó szerek okoz­ta szennyvizek vizsgálatára és mérésére. A méréseket a vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban működő radiohidrológiai szolgálat irányítja. A vízügyi igazga­tóságokon szakszolgálati egységek, a tanácsi vállala­toknál (rendkívüli esetben) mérő és ellenőrző állomá­sok működnek. Az ágazat biztosítja rend­kívüli körülmények között a lakosság, a mentés és men­tesítési munkákban résztve­vők vízellátását is. A rend­kívüli körülmények közötti vízellátás napjainkban is előfordul. Példa rá a nitrá- tos vizek miatti úgyneve­zett közegészségügyileg ve­szélyeztetett települések. Ellátásukra a szolgáltató vállalatok több módszert is alkalmaznak. A legelterjed­tebb a tartályos, a kannás, a palackos és a tasakos vízel­látás. Ez főleg a csecsemők érdeke, mivel a nitrátos víz rájuk nézve a legveszélye­sebb. A szükségvízellátás kap­csán kísérletek folynak a víz tartósítására is. Célja, hogy rendkívüli időszakban a lakosság hosszabb időtar­tamra tudja a szükségvizet tárolni. A tisztításra került folyadék laboratóriumi ellenőrzése az egri víztisztító telepen Közös összefogás A vizek védelme nem vá­lasztható el a termelési fo­lyamatoktól, az ágazati tevé­kenységtől. Akkor lesz a munka eredményes, ha min­denki felismeri, hogy haté­kony környezetvédelem csak a társadalom aktív közre­működésével valósítható meg. A vízvédelem nem csupán a vízügyi dolgozók kizárólagos feladata, nem egy ágazat gondja és felelős­sége. E munkában szükség van az ágazatok, a lakosság együttgondolkodására és tu­datos, közös cselekvésére. Csak ilymódon tudjuk a „kölcsönbe kapott” vizeinket unokáink számára megfelelő mennyiségben és minőség­ben megőrizni. Dr. Csevár Antal Az egri új szennyvíztisztító utóülepítője

Next

/
Oldalképek
Tartalom