Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. március 29., kedd Tsz-elnök nyakkendőben Elöljáróban is: semmi gon- dom-bajom tsz-elnök nyakkendőt bora vagy am. Azzal sincs gon- Tom.^nt h°gyhartu; domanyok doktora kravátlit, avagy fmhordd nyakkendő es az azt tsz-elnök, ba,- elő es me^m :hs sä merái mögött, mar arm népszerűséget llletl; J? . - ötszöri, kereken mas*« ez a 90 perc „igazi tele ziós műfaj és nézettsegi s a- tisztikája meg olyan meg SäS a három híradót elejetol J* véséiS újra megnézik, hátha új híreket kapnak Än & képben . h.» « a világ dolgairól. A híradó valóban olyan ablak a lúgra, amelyen a kitekintő nemcsak egyszerűen latója és tudója, de résztvevője is a világ valamely taja kép eseményeinek aki , mentárok révén nemcsak látja, de érti es mindazt, ami körülötte történik. És ami különösen erdekes és izgalmas: az egyidejűség. Ha nem is mindig a szó szert«*» -telemben bar ez is Sm. aeh ofy értélénsbén feltétlenül, hogv az események rendkívül gyorsan órák alatt érnek el a világ eavik pontjáról a másikra. Ez a helyben lévő — egy- ideiűség természetszerűleg megadja a protokollnak azt ami a Protokolle es a .hétkoz napiságot annak, ami net köznapi. Ott. ahol a háború a pusztítás a hétköznapi, hat ott és akkor a halai sajnálatos hétköznapiságat is. A királynő nyakékkel jelenik meg, a traktorista ctojo- san izzadtan, a diplomaták táskával és udvarias mosoly- íyal a kamionsofőr elnyűtt arccal és mogorva tekintetesük a tsz-elnök jelenik meg nyakkendőben a hazai képernyőn. Tudniillik arról van szó, hogy az igazságot is megkérdőjelezheti a keresettség, az előre megrende- zettség érzete es latsat*. Márpedig, ha kinn a földeken készít interjút a híradó riportere a szövetkezet agro- nómusával, vagy éppen az elnökkel, sehogyan sem hat a pillanat és a realitás erejével az, hogy a szövetkezet vezetői oly elegánsán álldogálnák a sáros táblák szélén, mintha az Operába 'ndu ?a' nak, csak éppen megálltak egy pillanatra a riporter kedvéért. És a nyakkendő ott szorong az üzem vezetőjének, az igazgatónak nyakan is s még jó, ha a riport az irodájukban készül, mert akkor is a fehér ing és a nyakkendő az úr, ha a kamerával együtt járják be a hatalmas Egy hét. műhelycsarnokot. Kiöltöztek a kamera és a nézők miatt. Ami még nem lenne baj, ha egy ünnepségen lépnének a nagvérdemű elé, mint az előadás főszereplői. Am gyakran már egyenesen kínos, amint a divatlapból kivágott gyári vezető ott nyilatkozik a forgácstol, portól. olajtól elegánsnak aligha mondható overallba gyűrt munkások körében, s bizony az is előfordul, hogy az overállok tulajdonosait meg sem kérdi a riporter a gyár, vagy a munkás saját gondjairól. Hozzá kell ten. . nem ugyanakkor, hogy jómagam is tudom, a szövetkezeti elnök, tavasz hidegta- jon gumicsizmában és pu- fajkában járja a határt, az igazgató, a főmérnök, a mu- helyfőnök nyakkendője — ha van — megoldva adja meg magát a köpeny foltjainak, — egyszóval, hogy a kiöltözés a kameráknak szól, s nem az igazságnak. Régi fényképeken látható, amint apuka, anyuka, a két kisgyerek kiretusáltan s oly mereven áll a lencse előtt, vadonatúj ruhában, mintha páncélba zárt, kifestett hullák lennének, de nem élnek, A Tv-híradó legfőbb érdeme, azért is a nagy népszerűsége, hogy az élet mindennapjait mutatja be. arról nyújt, vagy arról akar hiteles tájékoztatást adni. S ezek a szorosra, csomóra kötött árokparti nyakkendők, mintha az igazságot szorítanák éppen a néző előtt, — a nyilatkozó torkára. Gyurkó Géza Komoly és sikeres játék A sci-fi szinte egyidős a gondolkodó emberrel, akinek szelleme nem ismer lehetetlent, legfeljebb a pillanatnyi tudományos szint emel korlátokat a szabadon csapongó, az olykor zseniális megsejtésekkel megajándékozó fantáziának. Emellett _ akárcsak az élet — szórakoztató, felüdítő, komoly játék is. A műfaj kiválóságai az irodalom óriásai is, akik remek sztorikat formálnak, fordulatokban bővelkedő cselekményt szőnek, hibátlanul rajzolt karakterekkel gyönyörködtetnek bennünket. A kétkedőknek . elég csak Lem vagy Bradbury nevét említeni. Hasonló, ha nem is ilyen magas szintű erényekben bővelkedett az elmúlt héten - bemutatott tudományosfantasztikus vígjáték, a Csillagűzött szerető, amelyet William W. Stuart ötletes munkájából készítettek. Kár volt ezt az emlékezetes produkciót mindenáron beskatulyázni, hiszen titulálhatnánk szabálytalan krimi• • nek, meghökkentő mesének, szatirikus ízekben bővelkedő alkotásnak is. Mindez persze részletkérdés, a lényeg az, hogy érdemes volt képernyőre vinni, mert százezrek figyelmét kötötte le, még akkor is, ha Bartha Attila rendező olykor elbizonytalanodott, s mindenáron formai keretek közé akarta szorítani ezt a sokarcú írást. Ettől függetlenül maradandó élményekkel ajándékozott meg minket, mert menet közben szerencsére megfeledkezett az önmagának szabott követelmények szigorú végigviteléről. A színészek zöme is megsejtette a legfontosabbat, különösképp Kern András, aki több „lapra” tett, mégis mindig a sejtelmes motívu- kat hangsúlyozta, úgy, ahogy azt az ötletgazdag szerző elképzelhette. így aztán akar- va-akaratlanul is újabb híveket szerzett ennek a káprázatos jövő előtt álló műfajnak. (pécsi) Bajaim az elmebajnoksággal Nem tetszik Egri János új játéka, amely a hét végén már egyfajta döntőhöz is érkezett. Már a műsor nyitóképe is valamiféle komor statikusságot • sugall. Ez azonban még a kisebb bajom. A nagyobbik az, hogy egyáltalán nem élvezem a játékot. Valósággal összeszorul a szívem, amikor a versenyző mintha villamosszékben ülne, olyan arccal feszeng a furcsa fotelban. Látszik, hogy megfeszül a koncentrálástól, izzad, egyszóval rosszul érzi magát. Nincs egy mosoly, egy baráti poén. Pontosan az hiányzik belőle, amiért készült volna: a játék. — szA — Kivillanó karok és a lóláb Milyen egyszerű, milyen olcsó az egész, még a bábmozgatók karja is kivillan időnként — töprengtem szombat este a Futrinka utcaiakat nézve — mégis mennyire leköti, szórakoztatja a legkisebbeket. Elgondolkodásra természetesen nem az késztetett, mi a titok nyitja, hisz nyilvánvaló: ha jól kitalált a történet, megfelelő mélysé- gűek a jellemek, akkor már elég néhány ügyes figura, pár ötletes díszlet, s máris kész a kellemes műsor. Sokkal inkább az, hogy vajon meddig szolgál még indokul a pénzhiány a tévé tartósan alacsony színvonalú programjaihoz. Mert kilóg a lóláb akkor is, ha hétrészessé nyújtják a félannyinak is elég- lenne —" —i A KÉPERNYŐ ELŐTT . _____________ re gényfeldolgozást. Ha egy- re-másra reménytelenül gyenge antik filmekből láthatunk sorozatot, ha alig- alig jelentkeznek saját, új produkciókkal... Persze nem vagyok ellensége a régi nagy sikerek ismétlésének. De miközben újra és újra a múlt kincsei közt kotorásznak a műsorszerkesztők, nem ártana arra is figyelni, hogy akkor jóval kevesebb pénzből, hogyan sikeredhettek olyan jóra. — (n. zs.) Vagyonvédelem Másfél perces reklámfil- mecske a tévében. Peregnek a képsorok. Dévaj férfiak habos söröskorsókat emelgetnek a kocsmában. (Hűha, már ezt a nedűt is reklámozni kell? — gondolja a néző és menten megszomjazik.) Sóvár szemű atyafi száját nyalja az italozók láttán. (Neki már nem jutott, mind megitták szegény elől?) Sóvár atyafi divatos nadrágban, zsebébe nyúl, mutatja, mily praktikus megoldású. (Woolmark? Trapper? Vagy nadrágot a férfiruhaboltból?) Változik a kép. Asszonyok állnak sorba a piacon. Gyönyörű saláták, retkek, hagymák. (Ahá, itt a tavasz, fogyasszunk sok primőrt.) Asszonyok fizetnek, pénztárcájukat a krumplihalmok tetejére teszik. (Nézd csak, micsoda helyre bugyellári- sok. De azt a kacsingatós szemű giccseset miért reklámozzák?) Előbbi atyafi szeme már nem sóvár, ellenkezőleg, felragyog. Elemeli a pénzes bukszát, és a kocsmában dévajul habzsolja a sört. (A nézőben döbbenet. Tanácsot kapott a pénzszerzéshez? !) De nem. A férfi ravaszul kacsint és megszólal: — Köszönöm, hogy nekem hagyta! Puff neki. Hát ez igazán szép volt, fiúk. A tévé igen előzékenyen felhívta a figyelmünket, vigyázzunk a pénzünkre, vigyázzunk a vagyonúnkra. Ha lenne ízléstelen reklámfilmek szemléje, ez a másfél perces magasan verné a többit. Egyébként: nem mondunk köszönetét a tévének, hogy gondoltak ránk. — mi — TARTALÉKOK Leonyld Medvedovszkij: A — Tehát a következőkről van szó: új vállalást kell kidolgoznunk a cipő javítással kapcsolatban. — Ha kell, akkor kidolgozzuk. Megkeressük a fejtett tartalékokat, megtaláljuk a gyenge pontokat, egyszóval: nekigyűrkőzünk... — Kiváló! Csak arra vigyázzunk, ne járjunk a fellegekben, maradjunk a földön! — Százezer pár! — Egy hónap alatt? — Dehogy. Egy év alatt. — És mit gondolsz, kit fogsz lenyűgözni ezzel a számmal? — De hát ez a reális, hiszen most mondtad: ne járjunk a fellegékben. — Nem vitás, a javaslatomat pontosan megértettétek, csakhogy ma nagyobb távlatokban, nagyobb méretekben kell gondolkodni. Tudományos fantáziára van szükség. — Jól van: akkor legyen kétszázezer. — Ez még mindig kevés, és nincs benne semmi fantázia! Javaslom: legyen egymillió! —- De hát ez lehetetlen! Hol veszünk ennyi megrendelést? — Olvassátok a napi sajtót? — Persze. — Akkor tudnotok kell, hogy a gyár tízmillió pár cipő legyártását vállalta. — Persze, hogy olvastam, de nem látom az összefüggést. .. — Mert nem gondolkodsz: a gyár gyárt, mi javítunk. Mindert tizedik pár a miénk. — Ez igaz... Ebben az esetben viszont javasoljunk kétmilliót... — Ez viszont már szerintem is túlzás. — Egyáltalán nem: hiszen a cipőt, amit megjavítunk, rendszerint újra visz- szakozza a vásárló. A második javításra megint egy másik megrendelést íratunk alá, ami azt jelenti, hogy... — Nagyszerű ötlet! Hát nem megmondtam, hogy fel tudjuk tárni a rejtett tartalékokat? KONTINENSPREMIER Macskák — a Madách Színházban Részlet az előadásból A Macskák bemutatója, ..kontinensperemier”. Európában eddig csak a Szigetországban játszották. Az ősbemutató Londonban, a New London Theatre-ben volt. A vállalkozók — köztük Trevor Nunn rendező és Gillian Linné koreográfus — kibérelték a düledező szín. házépületet,- és kifejezetten a Macskák előadásának céljaira építették át. A darabot két esztendeje szakadatlan sikerrel játsszák, s azóta átkerült Amerikába, és a Broodway-n is szakadatlanul telt házakat vonz. A Macskák librettója nemes alapanyagból készült: Thomas Stears Eliot Macskák könyve című groteszk versgyűjteményéből. A zeneszerző az az Andrew Lloyd Webber, aki olyan világsikerek muzsikáját komponálta, mint a Jézus Krisztus szupersztár és az Evita. A Madách Színházban a magyar gyakorlat szerint szokatlanul hosszú próbával készültek a nem mindennapi feladatra. Az énekpróbákat már az ősszel elkezdték. A produkcióban a Madách Színház művészeinek színe-javán kívül — közöttük van Almá- si Éva, Bencze Ilona, Hűvös, völgyi Ildikó, Kiss Mari és Tóth Enikő, illetve Gyabron- kai József, Haumann Péter, Tímár Béla — számos vendég is szerepel; így például Kishonti Ildikó,' Póka Éva és Póka Balázs, továbbá a Magyar Állami Operaház táncosai. A koreográfiát is operaházunk balettigazgatója, Seregi László készítette. A magyar fordítás Romhányi József munkája, a darabot Szirtes Tamás rendezte, a szcenikus, a díszlet és a világítás tervezője: Götz Béla. Heti ajánlat E héten először egy csütörtök délutáni műsorra hívjuk fel a figyelmüket: 17.10- kor 9-es Stúdió címmel a fegyverkezési hajsza hatásairól láthatnak beszélgetést az érdeklődők. Este 8-kor folytatódik Sárközi György regényének tévéfilmváltozata. Aki pedig kedveli a különleges, némileg bizarr színházi élményeket, az 2-es csatornán ugyanezen a napon 7 órától Shakespeare Hamletiének feldolgozását tekintheti meg. Pénteken 18.10-től az Izzóról vetítenek dokumentumműsort. Szombaton az Agria Játékszín múlt nyári produkcióját vetíti a televízió, aki nem látta A köpenicki kapitányt, most pótolhatja, az adós 20.05-kor kezdődik a 2-esen. Vasárnap délután 15.05-tői szintén színházi előadásra invitálja a televízió önöket: Tamási Áron Bubus vitéz című játékát láthatják a nemrég alakult nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásában. A Népújságban április 3- án, vasárnap olvashatnak emlékezést felszabadulásunk ünnepére, s Irodalom-Művészet oldalainkon összeállítást. Gyöngyösön vasárnap délután hat órától a Vid- róczki néptáncegyüttes KISZ- szervezete bált szervez filmvetítéssel és táncbemutatóval egybekötve. Az SZMT székházában Szakszervezeti életünk címmel fotókiállítás látható. Ciffra György koncertjével Véget ért a budapesti tavaszi fesztivál Vasárnap az Erkel Színházban a Cziffra György, a Franciaországban élő világhírű, magyar származású zongoraművész hangversenyével véget ért a budapesti tavaszi fesztivál idei rendezvénysorozata. A műsorban Schubert, Chopin, Liszt, Sairtt-Saéns művei hangzottak el. A hangverseny keretében először adták át a Liszt Ferenc Társaság tavaly létrehozott Cziffra György-alapítványá- nak díját: az oklevelet és a kitüntetést Jandó Jenő zongoraművész kapta. .Cziffra György az 1982. március 27-én a pesti Vigadóban tartott hangversenyének honoráriumát a Liszt Ferenc Társaságnak ajánlotta fel Liszt Ferenc e'mléké- nek ápolására. A társaság elnöksége úgy döntött, hogy — az alaptőke érintetlenül hagyásával — az alapítvány kamatait a magyar zenei életben, valamint Liszttel kapcsolatos munkásságukban kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok jutalmazására használja fel. Cziffra legutóbbi, március 17-én, Zalaegerszegen adott koncertjének teljes bevételét is a fiatal magyar művészek támogatására ajánlotta fel. (MTI fotó—KS)
