Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 27., vasárnap 5. üzen a szerkesztő Sz. Sándor, Egerbakta Panaszos levelét továbbít­juk a Volán illetékeseinek, kérjük válaszukig szíves tü­relmét. Mi nem tudjuk el­dönteni, valóban volt-e hiba az elszámolásban. Nagy Péter, Eger Köszönjük figyelmét, arra azonban nem vállalkozunk, hogy közöljük egy másik lap közelmúltban megjelent cik­két. K. András, Vécs A szóban forgó szerkesztői üzenetben arról volt szó, mennyi adókedvezmény jár a hatvanadik életév betöl­tésével. A kérdés a háztáji gazdaság után fizetendő jö­vedelemadóval volt kapcso­latban. A helyi tanácson jól tájékoztatták, a mérséklés 50 százalékos ebben az eset­ben. Mártonffy Dénes, Eger Vgló igaz, a kép és alá­írása között eltérés volt. A képen gyalogos honvédek vannak. Másik jelzésében nincs igaza. Prőnay valóban megjelent a nyilas hatalom- átvétel után, felajánlva szolgálatait a nyilasoknak. Erről hiteles bizonyítékok vannak. Prónay későbbi sor­sa ismeretlen. H. Anna, Gyöngyössolymos Megyénkben dolgozik a Mozgássérültek Egyesülete. Irodájuk címe: Eger, Rózsa K. u. 21. Minden héten ked­den és csütörtökön délelőtt 10 órától délután 2 óráig, szerdán délután négy és hat óra között személyesen is felkereshetők. Közelebbi azonban, ha az egyesület gyöngyösi csoportját keresik meg, annak címe Gyöngyös, Mérges u. 5., személyesen szerdán délután 4 és 6 óra között kereshetők fel. Egri Bertalan, Eger (?) Az észrevétellel teljes mértékben egyetértünk, de miért a névtelenség? Az igazán nem bűn, ha valaki észrevesz egy téves megha­tározást. Még a legilletéke­sebbek előtt sem. Reméljük, legközelebb már. saját nevén küldi be egyébként köszönet­tel fogadott észrevételét. D. Béla, Eger A zsűri kifogástalanul járt el. A személyi igazolványok­ban ellenőrzött életkori ada­tok szerint az együttes élet­kora meghaladta a kiirásban szereplő életkort, így bár­mennyire is jó volt a pro­dukció, értékelhetetlen. Nem történt tehát igazságtalanság, a zsűri köteles volt betartani a szabályokat. Reméljük azonban, hogy ez nem veszi kedvüket el a további sze­replésektől. Ahonnan elindult a világosság.. Végre lebontottáik az áll­ványzatot az öreg ház körül s homlokzatára felkerültek a betűk: Ifjúsági Ház. Fölötte a régi felirat: Fati partos, a sors, a szerencse szülötte. A ház története Breznay Imre kutatásai nyomán töb­bé-kevésbé ismert s talán az a legérdekesebb benne, hogy ez az egyetlen ház Egerben, amelyik szeretett leégni, mert minden tűzvész után magasabbra emelte egy emelettel gazdája, Spetz József patikárius. Mígnem maga a gazda is „leégett” anyagi értelemben, mert 1833-ban Spetz „vagyon-gar- mad” gondviselőjeként sze­repel Simonyi János városi tanácsnok. Amit ezzel a házzal kap­csolatban érdemes megemlí­teni, az hogy leghosszabb ideig bérlője és 1878 óta tulajdonosa volt az egri Cassinoi Társaság, köznyel­ven az egri Kaszinó. A ka­szinónak ma már csak rossz emlékű múltjára emlékez­nek a mai nemzedékek. Afféle kártyabarlangnak, úri mulatóhelynek képzelik, hol­ott eredetileg a város mű­velődésének lendítő ereje, tekintélyes tényezője volt, egybegyűjtve a legtekinté­lyesebb iparosokat, kereske­dőket, pedagógusokat és tisztviselőket. Két gondolat tartja ma is tisztességben a Cassinoi Társaság nevét. In­nen indult ki a házak meg- számozásának terve és innen a város éjszakai világításá­nak megvalósítása. Különö­sen az utóbbi jelentett nagy előhaladást. Először összetáncolták a lámpák és olaj árát. 1836. április 19-én, nagy bált rendeztek, s a bevételből (767 forintból) kilenc olajlámpót készíttet­tek Markasoly bádogossal és Lefebre üvegessel. Százötven évvel ezelőtt kicsiny Eger városát, a mai műemlék belvárost sűrű sár és sűrű sötétség fedte. Ezt a sötétséget törte meg há­rom kereskedő (Köllner Ká­roly, Singer Ferenc, Teut- scher Alajos). Ök voltak a világítás úttörői, gyűjtők és gondoskodók, hogy legyen újabb és újabb lámpa és bennük elegendő olaj. 1836 novemberében gyűlt föl az első kilenc lámpás. Ma már meg sem lepődünk, ha egy- egy újabb űrhajó útnak in­dul, de talán mégis el tud­juk képzelni annak a pilla­natnak ünnepélyességét, amikor az összegyűlt tömeg előtt a Kaszinó eljárója lét­rára lépett s az épület ka­puja fölött meggyújtotta az első lámpát azon a novem­beri estén. ötven esztendeig hövelte és tartotta fenn a lámpákat a Kaszinó. Minden évben gyűjtést rendezett újévi kí­vánságok megvalósítása cí­mén és amikor 1888-ban át­adta a világítás ügyét a vá­rosnak, átadott még több, mint ötezer forintot, mint „Kaszinói Lámpavilágítási Alapot”. A Kaszinó 1933-ban még megtartotta centenáriumi ünnepségét, de mór akkorra mutatkozni kezdtek rajta az öregedés jelei. Szerepét át­vették a különböző művelő­dési egyesületek, a fiatal­ságnak meg nem volt pénze kaszinói tagnak lenni, sze­gény volt, mint a templom egere. A fiatalság most veszi birtokba a nemsokára há­romszáz esztendős épületet, ők fogják tovább ápolni és fenntartani a világosságot. Kapor Elemér Eger Ifjúsági szocialista brigád az „ország tetején” Mátraszentimre több do­logról is nevezetes: az or­szág legmagasabban fekvő települése ismert üdülőköz­pont, többnemzetiségű falu, övék a legmodernebb, vado­natúj katolikus templom. Ennek tőszomszédságában alig tíz éve épült egy mo­dern ABC-üzlet, ahol egy ifjúsági szocialista brigád dolgozik. összesen hattagú e brigád, plusz egy harmadéves ta­nuló. A vezetőt leszámítva asszonyok, lányok a tagjai, s az elmúlt évek során több elismerést, kitüntetést és ju­talmat érdemeltek ki jó munkájukkal. Hosszú idő óta jó gazdasági eredmény- nyel, közmegelégedésre lát­ják el a falu lakosságát és az üdülőket, turistákat. Munkájuk — különösen tavasztól őszig — nemköny- nyű. Egy-egy nyári .napon a százezer forint forgalmat is elérik, változatlan létszámú személyzettel. Ilyenkor van olyan nap, amikor több ton­na árút mozgatnak meg. A sok munka mellett még közéleti tevékenységre és kö­zös szórakozásra is futja erejükből. A brigád vezetője, Szabad Tamás például tagja a me­gyei tanácsnak, és egyik szakbizottságának is. Ilyen minőségében rendszeresen részt vesz falujának tanácsi munkájában is. A közelmúltban farsangi bált rendezett a községi KISZ-szervezet. őket is meghívták. Természetesen az egész brigád jelmezbe öltö­zött és mint „Hófehérke és a hét törpe” — első díjat nyertek. Munkájuk lényege a hely­beli és az üdülő vendégek jó ellátása — teszik ezt magas színvonalon és nagyon ko­molyan. Szerintem ilyenek az igazi mai fiatalok. Kürtösi Károly Gyöngyös f t t t Í t t N APSUGÁR a Széchenyi udvarban! A Napsugár Áruház, a RUTEX és RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalattal közösen március 28-tól április 2-ig ruházati oá3árt rendez. Bakfis, női és férfi készruhákból, kötött- és divatárukból. Egerben, a Széchenyi udvarban (Dobos cukrászdával szemben). Egyes cikkek 30-40 százalék engedménnyel! \ 4 I 4 4 4 4 Nem feledkezünk meg hőseinkről Porladó emlékművek nyo­mában címmel foglalkoztunk az egri — azt megelőzően a gyöngyösi emlékművek, és műemlékek sorsával. A cik­kek érthetően nagy vissz­hangot váltottak ki, s nagyon sok olvasói levél tanúskodik a cikkben foglaltakkal való egyetértésről, s nagyon sokan írtak még ismeretlen emlé­kekről. Az írásokra az illetékes ta­nácsok is felfigyeltek, s kö­zölték szerkesztőségünkkel, a részben, még a cikkek meg­jelenése előtt megtett intéz­kedéseiket. Az egri városi tanácstól kaptuk azt a tájékoztatást, hogy a hatvanas ezred em­lékművét a hősi temetőben állítják ismét fel, az eredeti fényképek alapján. Rendbe­hozzák a hősi temetőt is, eh­hez azonban társadalmi mun­kára is szükség van. Az 1983. évre tett társadalmi munkafelajánlások egy ré­sze épp porladó emlékeink helyreállítását célozza. A tár­sadalmi munkát szervező bi­zottság és a Városszépítő Egyesület közreműködésével készülnek e tervek, melyek­ben az első lépés a Knézich, emléktábla felavatása volt. Exportbővítés — Új profil — Lépést tartani a divattal Tanácskozás az egri háziipari szövetkezetnél Háromszázhuszonhét kül­dött gyűlt össze a kö­zelmúltban, hogy az eg­ri háziipari szövetkezet dol­gozóinak képviseletében, értékelve az elmúlt évet, az idei feladatokról tanácskoz­zék. A szövetkezet • elnöke, CzucZai Lajos elemezte a múlt évi eredményeket, a gazdasági helyzetet, s a vál­tozásokat, amelyekben benne foglaltatott a szociális kö­rülmények javítása, a bér- fejlesztés, a munkavédelem gondjai is. Részletesen foglalkoztak a beszámolóban és a hozzászó­lásokban az idei lehetősé­gekkel. Szó volt a piacku­tatásról, s az exportfejlesz­tésről, amelynek érdekében némi profiváltozás és kapa­citásbővítés is szerepel a szö­vetkezet programjában. Be­széltek arról is, hogy sok­kal nagyobb gondot kell for­dítani a belföldi piaci igé­nyekre, a divatirányzatok követésére. A hozzászólások is a közös gondok jegyében hangzottak el, szó volt a műszaki fejlesztésről, a szakmunkásképzési lehető­ségekről, de napirenden sze­repeltek a bedolgozók prob­lémái is. Erdei Győzőné a szocialista brigádmozgalom­ról is szólva, felhívta a részt­vevőket, segítsenek mozgó­sítani a kommunista szom­baton való megjelenésre. Sor került a tanácskozáson a törzsgárdatagok jutalmazá­sára. Zenker Józsa Eger Visszhang Pénzbe nem kerül... Elgondolkoztatott egy március. 4-éü „Illemtan” címmel megjelent írás. Az illem feltehetően az embe­riséggel egyidős, a társas együttéléssel egyszerre ala­kult ki. Túlkapásairól — mert ez aztán bőven talál­ható minden társadalmi ré­teg „öntörvényes” illemtaná­ban — most ne essék szó, maradjunk csupán a Magyar Értelmező S zótár meghatá­rozásánál: „Az illem a tár­sadalmi érintkezés, a jó mo­dor, az udvariasság szabá­lyainak összessége.” A társadalmi érintkezés egyik legalapvetőbb formája a köszönés. Köszönni illik, ha bemegyünk valahova, legyen az üzlet, munkahely, de még a saját lakásunk is. Köszönés és visszak’öszönés után mindjárt derűsebbek lesznek az arcok, kedveseb­bek az eladók, kevésbé mor­cosak az előadók és ember­ségesebbek a munkatársak. Még az is derültebbé teszi a napot, ha az utcán játszó kisgyerek mosolyog fel egy „jó reggelt”-tel vagy egy „csóóóókolom’Vmal. A jó modorhoz se kell. sok. Csupán elemi udvariasság: az a utób uszony a vonaton a fiatalabbak átadják a helyü­ket az idősebbeknek, a netán kisgyermeket cipelőknek, el­veszi a nehéz terhet az idős nénitől, bácsitól, ha csak néhány lépésre is. Megannyi apró, figyelmes gesztus, amellyel egy másik ember­nek valóban jó napot lehet „csinálni”. Mennyivel más, ha a hogy vagy?”, „mi újság?” nem csupán üres szólam, hanem figyelünk is a vá­laszra. Az udvariasság kamatozó tőke, mert ha udvariasságot adunk, udvariasságot kapunk érte — legalábbis az esetek többségében. Ha reggel mun­kába menet már az első, az autóbuszon utazó ismeretlen ismerősökkel derűsen szót váltunk, mindjárt kelleme­sebben indul a „verkli”. Annyit beszélünk az ide­gesítő rohanásról, a nap mint nap mindanmyiunkat érintő, károsító stresszhatá­sokról. Talán soha nem volt rá nagyobb szükségünk, hogy többet törődjünk egymással. E törődés egyik formája az udvariasság. Ráadásul sem­mibe se kerül. Nem élhet­nénk hát jobban vele? Dobrovits Mária Eger A szolgáltatásról volt szó A szlhalmi tanács és a HNF bizottsága a lakosságot érin­tő szolgáltatásokról, ezen belül a kisipar helyi szerepéről tárgyalt. Alapvető területeken — kőműves, női fodrász, szo­bafestő, víz-, villanyszerelési szakmákban, valamint a fuva- roztatásban — jó az ellátás, sőt még a szomszédos községek igényét is kielégítik. A háztartási gépek, a tv, a rádió és magnó javítását most helyi kisipari szolgáltatás belépésével tovább javíthatják. A negyvennégy kisiparos közül többen, mint például Csák József, Vincze László, Ficsór Károly, Dankó János, Ficsór György, a községi intézmények részére társadalmi munkában végeznek javító munkát. Gond többek között a melegétel-szolgáltatás, a fehérnemű­mosás, a háztartási hulladék elszállítása, amire közösen ke­resik a megoldást. Joós Sándor Szihalom Közművelődés-gondokkal Jó és eredményesen mű­ködő, különböző szakkörök, kiscsoportok vannak közsé­günkben, köztük olyanok, amelyek az elmúlt évben or­szágos, megyei és járási elis­merésekben, díjazásokban is részesültek. A 15 tagú Pávakor asz- szónykórusa, a dalokon túl már más néphagyományok és szokások felelevenítésével is ■foglalkozik. Jól működik az irodalmi, a honismereti, a hímző szakkör, de van sza­bás-varrás tanfolyam is. A községi könyvtárban 10 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére, valamint 30 folyóirat és 230 hanglemez. Az állandó olvasók száma 636. A kiemelkedő eredmé­nyek mellett akadnak azon­ban még megoldásra váró problémák is. A múlt év vé­gén központi fűtést kapott a művelődési klub, de besze­relése óta még csak a könyv­tár helyiségeit l'átta a festő meszelője. A többi helyiség kifestése várat magára, ami nem kis mértékben gátolja a kiscsoportok működését. A község kultúrháza vi­szont — a három „gazdájá­val” — a filmvetítéseken kí­vül más, nagyobb rendezvé­nyekre sem igen alkalmas. A színjátszóknál gond az öl­töző hiánya, ezért vendég­szereplők fogadására vagy a helyi színjátszók előadásaira ritkán kerülhet sor. Maruzs János Mátraderecske

Next

/
Oldalképek
Tartalom