Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 27., vasárnap 5. üzen a szerkesztő Sz. Sándor, Egerbakta Panaszos levelét továbbítjuk a Volán illetékeseinek, kérjük válaszukig szíves türelmét. Mi nem tudjuk eldönteni, valóban volt-e hiba az elszámolásban. Nagy Péter, Eger Köszönjük figyelmét, arra azonban nem vállalkozunk, hogy közöljük egy másik lap közelmúltban megjelent cikkét. K. András, Vécs A szóban forgó szerkesztői üzenetben arról volt szó, mennyi adókedvezmény jár a hatvanadik életév betöltésével. A kérdés a háztáji gazdaság után fizetendő jövedelemadóval volt kapcsolatban. A helyi tanácson jól tájékoztatták, a mérséklés 50 százalékos ebben az esetben. Mártonffy Dénes, Eger Vgló igaz, a kép és aláírása között eltérés volt. A képen gyalogos honvédek vannak. Másik jelzésében nincs igaza. Prőnay valóban megjelent a nyilas hatalom- átvétel után, felajánlva szolgálatait a nyilasoknak. Erről hiteles bizonyítékok vannak. Prónay későbbi sorsa ismeretlen. H. Anna, Gyöngyössolymos Megyénkben dolgozik a Mozgássérültek Egyesülete. Irodájuk címe: Eger, Rózsa K. u. 21. Minden héten kedden és csütörtökön délelőtt 10 órától délután 2 óráig, szerdán délután négy és hat óra között személyesen is felkereshetők. Közelebbi azonban, ha az egyesület gyöngyösi csoportját keresik meg, annak címe Gyöngyös, Mérges u. 5., személyesen szerdán délután 4 és 6 óra között kereshetők fel. Egri Bertalan, Eger (?) Az észrevétellel teljes mértékben egyetértünk, de miért a névtelenség? Az igazán nem bűn, ha valaki észrevesz egy téves meghatározást. Még a legilletékesebbek előtt sem. Reméljük, legközelebb már. saját nevén küldi be egyébként köszönettel fogadott észrevételét. D. Béla, Eger A zsűri kifogástalanul járt el. A személyi igazolványokban ellenőrzött életkori adatok szerint az együttes életkora meghaladta a kiirásban szereplő életkort, így bármennyire is jó volt a produkció, értékelhetetlen. Nem történt tehát igazságtalanság, a zsűri köteles volt betartani a szabályokat. Reméljük azonban, hogy ez nem veszi kedvüket el a további szereplésektől. Ahonnan elindult a világosság.. Végre lebontottáik az állványzatot az öreg ház körül s homlokzatára felkerültek a betűk: Ifjúsági Ház. Fölötte a régi felirat: Fati partos, a sors, a szerencse szülötte. A ház története Breznay Imre kutatásai nyomán többé-kevésbé ismert s talán az a legérdekesebb benne, hogy ez az egyetlen ház Egerben, amelyik szeretett leégni, mert minden tűzvész után magasabbra emelte egy emelettel gazdája, Spetz József patikárius. Mígnem maga a gazda is „leégett” anyagi értelemben, mert 1833-ban Spetz „vagyon-gar- mad” gondviselőjeként szerepel Simonyi János városi tanácsnok. Amit ezzel a házzal kapcsolatban érdemes megemlíteni, az hogy leghosszabb ideig bérlője és 1878 óta tulajdonosa volt az egri Cassinoi Társaság, köznyelven az egri Kaszinó. A kaszinónak ma már csak rossz emlékű múltjára emlékeznek a mai nemzedékek. Afféle kártyabarlangnak, úri mulatóhelynek képzelik, holott eredetileg a város művelődésének lendítő ereje, tekintélyes tényezője volt, egybegyűjtve a legtekintélyesebb iparosokat, kereskedőket, pedagógusokat és tisztviselőket. Két gondolat tartja ma is tisztességben a Cassinoi Társaság nevét. Innen indult ki a házak meg- számozásának terve és innen a város éjszakai világításának megvalósítása. Különösen az utóbbi jelentett nagy előhaladást. Először összetáncolták a lámpák és olaj árát. 1836. április 19-én, nagy bált rendeztek, s a bevételből (767 forintból) kilenc olajlámpót készíttettek Markasoly bádogossal és Lefebre üvegessel. Százötven évvel ezelőtt kicsiny Eger városát, a mai műemlék belvárost sűrű sár és sűrű sötétség fedte. Ezt a sötétséget törte meg három kereskedő (Köllner Károly, Singer Ferenc, Teut- scher Alajos). Ök voltak a világítás úttörői, gyűjtők és gondoskodók, hogy legyen újabb és újabb lámpa és bennük elegendő olaj. 1836 novemberében gyűlt föl az első kilenc lámpás. Ma már meg sem lepődünk, ha egy- egy újabb űrhajó útnak indul, de talán mégis el tudjuk képzelni annak a pillanatnak ünnepélyességét, amikor az összegyűlt tömeg előtt a Kaszinó eljárója létrára lépett s az épület kapuja fölött meggyújtotta az első lámpát azon a novemberi estén. ötven esztendeig hövelte és tartotta fenn a lámpákat a Kaszinó. Minden évben gyűjtést rendezett újévi kívánságok megvalósítása címén és amikor 1888-ban átadta a világítás ügyét a városnak, átadott még több, mint ötezer forintot, mint „Kaszinói Lámpavilágítási Alapot”. A Kaszinó 1933-ban még megtartotta centenáriumi ünnepségét, de mór akkorra mutatkozni kezdtek rajta az öregedés jelei. Szerepét átvették a különböző művelődési egyesületek, a fiatalságnak meg nem volt pénze kaszinói tagnak lenni, szegény volt, mint a templom egere. A fiatalság most veszi birtokba a nemsokára háromszáz esztendős épületet, ők fogják tovább ápolni és fenntartani a világosságot. Kapor Elemér Eger Ifjúsági szocialista brigád az „ország tetején” Mátraszentimre több dologról is nevezetes: az ország legmagasabban fekvő települése ismert üdülőközpont, többnemzetiségű falu, övék a legmodernebb, vadonatúj katolikus templom. Ennek tőszomszédságában alig tíz éve épült egy modern ABC-üzlet, ahol egy ifjúsági szocialista brigád dolgozik. összesen hattagú e brigád, plusz egy harmadéves tanuló. A vezetőt leszámítva asszonyok, lányok a tagjai, s az elmúlt évek során több elismerést, kitüntetést és jutalmat érdemeltek ki jó munkájukkal. Hosszú idő óta jó gazdasági eredmény- nyel, közmegelégedésre látják el a falu lakosságát és az üdülőket, turistákat. Munkájuk — különösen tavasztól őszig — nemköny- nyű. Egy-egy nyári .napon a százezer forint forgalmat is elérik, változatlan létszámú személyzettel. Ilyenkor van olyan nap, amikor több tonna árút mozgatnak meg. A sok munka mellett még közéleti tevékenységre és közös szórakozásra is futja erejükből. A brigád vezetője, Szabad Tamás például tagja a megyei tanácsnak, és egyik szakbizottságának is. Ilyen minőségében rendszeresen részt vesz falujának tanácsi munkájában is. A közelmúltban farsangi bált rendezett a községi KISZ-szervezet. őket is meghívták. Természetesen az egész brigád jelmezbe öltözött és mint „Hófehérke és a hét törpe” — első díjat nyertek. Munkájuk lényege a helybeli és az üdülő vendégek jó ellátása — teszik ezt magas színvonalon és nagyon komolyan. Szerintem ilyenek az igazi mai fiatalok. Kürtösi Károly Gyöngyös f t t t Í t t N APSUGÁR a Széchenyi udvarban! A Napsugár Áruház, a RUTEX és RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalattal közösen március 28-tól április 2-ig ruházati oá3árt rendez. Bakfis, női és férfi készruhákból, kötött- és divatárukból. Egerben, a Széchenyi udvarban (Dobos cukrászdával szemben). Egyes cikkek 30-40 százalék engedménnyel! \ 4 I 4 4 4 4 Nem feledkezünk meg hőseinkről Porladó emlékművek nyomában címmel foglalkoztunk az egri — azt megelőzően a gyöngyösi emlékművek, és műemlékek sorsával. A cikkek érthetően nagy visszhangot váltottak ki, s nagyon sok olvasói levél tanúskodik a cikkben foglaltakkal való egyetértésről, s nagyon sokan írtak még ismeretlen emlékekről. Az írásokra az illetékes tanácsok is felfigyeltek, s közölték szerkesztőségünkkel, a részben, még a cikkek megjelenése előtt megtett intézkedéseiket. Az egri városi tanácstól kaptuk azt a tájékoztatást, hogy a hatvanas ezred emlékművét a hősi temetőben állítják ismét fel, az eredeti fényképek alapján. Rendbehozzák a hősi temetőt is, ehhez azonban társadalmi munkára is szükség van. Az 1983. évre tett társadalmi munkafelajánlások egy része épp porladó emlékeink helyreállítását célozza. A társadalmi munkát szervező bizottság és a Városszépítő Egyesület közreműködésével készülnek e tervek, melyekben az első lépés a Knézich, emléktábla felavatása volt. Exportbővítés — Új profil — Lépést tartani a divattal Tanácskozás az egri háziipari szövetkezetnél Háromszázhuszonhét küldött gyűlt össze a közelmúltban, hogy az egri háziipari szövetkezet dolgozóinak képviseletében, értékelve az elmúlt évet, az idei feladatokról tanácskozzék. A szövetkezet • elnöke, CzucZai Lajos elemezte a múlt évi eredményeket, a gazdasági helyzetet, s a változásokat, amelyekben benne foglaltatott a szociális körülmények javítása, a bér- fejlesztés, a munkavédelem gondjai is. Részletesen foglalkoztak a beszámolóban és a hozzászólásokban az idei lehetőségekkel. Szó volt a piackutatásról, s az exportfejlesztésről, amelynek érdekében némi profiváltozás és kapacitásbővítés is szerepel a szövetkezet programjában. Beszéltek arról is, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani a belföldi piaci igényekre, a divatirányzatok követésére. A hozzászólások is a közös gondok jegyében hangzottak el, szó volt a műszaki fejlesztésről, a szakmunkásképzési lehetőségekről, de napirenden szerepeltek a bedolgozók problémái is. Erdei Győzőné a szocialista brigádmozgalomról is szólva, felhívta a résztvevőket, segítsenek mozgósítani a kommunista szombaton való megjelenésre. Sor került a tanácskozáson a törzsgárdatagok jutalmazására. Zenker Józsa Eger Visszhang Pénzbe nem kerül... Elgondolkoztatott egy március. 4-éü „Illemtan” címmel megjelent írás. Az illem feltehetően az emberiséggel egyidős, a társas együttéléssel egyszerre alakult ki. Túlkapásairól — mert ez aztán bőven található minden társadalmi réteg „öntörvényes” illemtanában — most ne essék szó, maradjunk csupán a Magyar Értelmező S zótár meghatározásánál: „Az illem a társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.” A társadalmi érintkezés egyik legalapvetőbb formája a köszönés. Köszönni illik, ha bemegyünk valahova, legyen az üzlet, munkahely, de még a saját lakásunk is. Köszönés és visszak’öszönés után mindjárt derűsebbek lesznek az arcok, kedvesebbek az eladók, kevésbé morcosak az előadók és emberségesebbek a munkatársak. Még az is derültebbé teszi a napot, ha az utcán játszó kisgyerek mosolyog fel egy „jó reggelt”-tel vagy egy „csóóóókolom’Vmal. A jó modorhoz se kell. sok. Csupán elemi udvariasság: az a utób uszony a vonaton a fiatalabbak átadják a helyüket az idősebbeknek, a netán kisgyermeket cipelőknek, elveszi a nehéz terhet az idős nénitől, bácsitól, ha csak néhány lépésre is. Megannyi apró, figyelmes gesztus, amellyel egy másik embernek valóban jó napot lehet „csinálni”. Mennyivel más, ha a hogy vagy?”, „mi újság?” nem csupán üres szólam, hanem figyelünk is a válaszra. Az udvariasság kamatozó tőke, mert ha udvariasságot adunk, udvariasságot kapunk érte — legalábbis az esetek többségében. Ha reggel munkába menet már az első, az autóbuszon utazó ismeretlen ismerősökkel derűsen szót váltunk, mindjárt kellemesebben indul a „verkli”. Annyit beszélünk az idegesítő rohanásról, a nap mint nap mindanmyiunkat érintő, károsító stresszhatásokról. Talán soha nem volt rá nagyobb szükségünk, hogy többet törődjünk egymással. E törődés egyik formája az udvariasság. Ráadásul semmibe se kerül. Nem élhetnénk hát jobban vele? Dobrovits Mária Eger A szolgáltatásról volt szó A szlhalmi tanács és a HNF bizottsága a lakosságot érintő szolgáltatásokról, ezen belül a kisipar helyi szerepéről tárgyalt. Alapvető területeken — kőműves, női fodrász, szobafestő, víz-, villanyszerelési szakmákban, valamint a fuva- roztatásban — jó az ellátás, sőt még a szomszédos községek igényét is kielégítik. A háztartási gépek, a tv, a rádió és magnó javítását most helyi kisipari szolgáltatás belépésével tovább javíthatják. A negyvennégy kisiparos közül többen, mint például Csák József, Vincze László, Ficsór Károly, Dankó János, Ficsór György, a községi intézmények részére társadalmi munkában végeznek javító munkát. Gond többek között a melegétel-szolgáltatás, a fehérneműmosás, a háztartási hulladék elszállítása, amire közösen keresik a megoldást. Joós Sándor Szihalom Közművelődés-gondokkal Jó és eredményesen működő, különböző szakkörök, kiscsoportok vannak községünkben, köztük olyanok, amelyek az elmúlt évben országos, megyei és járási elismerésekben, díjazásokban is részesültek. A 15 tagú Pávakor asz- szónykórusa, a dalokon túl már más néphagyományok és szokások felelevenítésével is ■foglalkozik. Jól működik az irodalmi, a honismereti, a hímző szakkör, de van szabás-varrás tanfolyam is. A községi könyvtárban 10 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére, valamint 30 folyóirat és 230 hanglemez. Az állandó olvasók száma 636. A kiemelkedő eredmények mellett akadnak azonban még megoldásra váró problémák is. A múlt év végén központi fűtést kapott a művelődési klub, de beszerelése óta még csak a könyvtár helyiségeit l'átta a festő meszelője. A többi helyiség kifestése várat magára, ami nem kis mértékben gátolja a kiscsoportok működését. A község kultúrháza viszont — a három „gazdájával” — a filmvetítéseken kívül más, nagyobb rendezvényekre sem igen alkalmas. A színjátszóknál gond az öltöző hiánya, ezért vendégszereplők fogadására vagy a helyi színjátszók előadásaira ritkán kerülhet sor. Maruzs János Mátraderecske
