Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 26., szombat (L)égi őrjáratra invitáljuk ezúttal olvasóinkat. Bepillantást javaslunk a csillagok mind a mai napig oly rejtelmes világába, választ keresve a kérdésre, amely ősidők óta foglalkoztatja ez embereket: sorsunk a csillagokéval valóban összefonódott. . .? A válasz bizony ... De ne áruljuk el a „titkot”. Maradjunk inkább a földtől még szintén távoli, de a csillagoknál alacsonyabb régiókban: rakétáknál, repülésnél, egy darabka jelennél, egy darabka jövőnél. Sikerről, kudarcról, szóval: emberi dolgainkról, összeállította: B. Kun Tibor flriane-siker és kudarc Állványon a rakéta Egy évtizedet kellett várni arra, amíg megszületett a közös európai űrkutatás (ESA) háromlépcsős hordozórakétája, az Ariane. Fejlesztésének oroszlánrészét a franciák vállalták, a nyugatnémetek, belgák, hollandok, dánok, olaszok, angolok, svédek, svájciak és írek mellett. A nyolcvanas évtizedben a közös európai űrkutatás erre a rakétatípusra alapozza űrkutató proram- jainak tetemes részét. A nyolcvanas évek közepéig kb. 14 mesterséges hold fellövését tervezik Ariane-rakétával a francia-guayanai Kouru bázisról. Az Ariane- program a hetvenes évtizedben műszaki problémák — többek között a Viking rakétamotor turbószivattyújának csapágyazási problémái miatt húzódott el. 1979 decemberében került sor az Ariane első sikeres kilövésére az előbb említett bázison. A második kilövés totális kudarccal végződött 1980. május 23-án. A kilövés után a rakéta első fokozatának motorja felrobbant. Ez az esemény azután történt, miután a rakéta 108 másodpercet töltött a levegőben. A szakértők szerint üzemanyag és gyújtáshiba együttes fellépése okozta a robbanást. Még ebben az évben várható a harmadik Ariane indítása. Jelenleg több mint 10 mesterséges hold várja az Ariane-raikátéról, hogy megkezdhesse működését a világűrben, többek között az Intelsat 5., a Marecs és Telecom hírközlő holdak, a Meteosat időjáráskutató műhold, a Spot földi erőforráskutató mesterséges hold és a TV Direct televíziós műhold. „Dolgos" helikopterek A helikopterek polgári célokra való alkalmazása nem mai keletű de nagyobb mértékben csak az utóbbi években kezdték el használni a gazdasági élet, a termelés különbözei területein és személyszállításra Is e sokoldalú légi Járműveket. A gyakorlati alkalmazások közül mindenekelőtt azt a felmérhetetlen segítséget kell megemlíteni, amit a helikopter a mentés, a betegeállátás, a betegszállítás szolgálatában nyújt. A helikopterek úszótestekkel ellátott típusai ma már a víz felületére Is le tudnak ereszkedni, így tengeri mentést, segítségnyújtást is végezhetnek. A nyílt tengerre egyre nagyobb számban telepített olajfúró-platformok talán meg sem lehetnének a helikopterek nyújtotta segítség nélkül. Csillag(n)ászok Kérdezzük meg a csillagokat Az Élet és Irodalom február 4-i számában a „páratlan oldal” cikkírója két kérdést intézett az asztrológusokhoz (csillagjósok). A kérdések lényege: hogyan „kalkulálják” be a peteérések hormonális kezelését, s a többszörös ikerszüléseket a csillagok együttállásába? (Közhasználatban a bolygókat is csillag néven emlegetjük). Milyen régi mondás ez: „valaki szerencsés csillagzat alatt született.” Ez a megfogalmazás az író szerint módosult. Ma már ő is a fogamzás idejét firtatja. Így veti fel a kérdést: mikor döntik el sorsunkat a csillagok? A válasz már előre megadható: életútunkért nem a csillagok a felelősök. Az ember biológiai élete utódaiban folytatódik; a tulajdonságainkat a szülőktől örököljük. De ez biológiai probléma, ami nem a mi asztalunk. A csillagokkal foglalkozó szakemberek (asztronómu- sok) feleljenek arra a kérdésre: hogy az emberek sorsáért felelőssé lehet-e tenni az égitesteket? Tépelődöm. Közben újabb hírek érkeznek. A félegyházi ötösökkel szinte egy időben Prágában négyes, Irakban pedik hatos ikrek láttak napvilágot. Mennyi időre is születtek a félegyháziak? 33 hétre. Nehogy tévedjünk, kérdezzük meg a kórház szülészeti osztályát is. A telefonban — természetesen — női hang válaszolt. Sőt visz- szakérdezett: „önt mennyiben érdekli ez a probléma? Megnyugtattam, nincsenek ilyen kilátásaim. Csillagász vagyok. Most már így folytatta: igen, mi is 33 hétre emlékszünk. Még többet is elárult, ök is a csillagok állásában vélik a tömeges ikerszülés magyarázatát. Most már igazán beszéljenek a csillagok. Számoljunk tehát vissza 33 hetet 1983. január 24-től. A keresett dátum június 7, hétfő, holdtölte. Hol jártak akkor a bolygók, a nagyobbak? A Mars előretartó mozgást végzett a Szűz-csillagképben. 18 óra 49 perckor delelt, 0 óra 48 perckor lenyugodott. A Jupiter is hasonló irányú mozgással haladt a Szűz-csillagképben. Ez 20 óra 25 perckor delelt, 1 óra 46 perckor bukott a horizont aló. A Szaturnusz is a Szűz-csillagképben tartózkodott, ennek delelési ideje 19 óra 30 perc, lenyugvása 1 óra 21 perckor történt. Az így rögzíthető helyzetet nevezik együttállásnak. Ha nem is estek egyetlen sugár irányába, de ahhoz közel tartózkodtak. A kívánalomnak megfeleltek. Most hogyan igazodjék el a csillagjós? A Mars a boly- góosillagok legnagyobb gonosztevője. Éhínségért, háborúkért, királyok haláláért felelős. A Jupiter a higgadtság és bölcsesség hordozója. Fehér színe nemes jellemet takar. A Szatumuszra mindenfelől csak rosszat jósolnak, ármánykodó lénynek tekintik. A görögök a végzet istenének, a betegség hordozójának tartották. De ott a háttér, az állatövi csillagképek nevezetes tagja, a Szűz (a Virgó). Megjelenése a tavasz közepére esik, amikor a melegebb égöv alatt már kezdődik az aratás. A nőalakot úgy ábrázolják, hogy egyik kezében pálmaágat, a másikban búzakalászt tart. Ezek dicsőséget és termékenységet su- gallanak. Mi inkább a tudományos megoldást keressük. Egyik csillagászati konferencián Abonyi Iván, a fizika tudósa a következőkre biztatott bennünket. Ha az ismeret- terjesztés alkalmával olyan kérdést Intéznek felétek, melyre nincs kéznél pontos válasz, a következőt cseleked jétek. Keressétek a problémában a gravitációt. (Gravitáció = általános tömegvonzás, a földi nehézségi erő, vagy a bolygók között érvényesülő vonzóerő). Kulin György szerint a gravitáció üzenetközvetítő is lehet a távoli világok eseményeiről. Pl. a gravitációs megfigyelések bizonyítják, hogy 16 fényévnyi égi térben Naprendszerünkhöz közelebbi térségben 52 csillag közül nyolcnak van bolygóméretű kísérője. Ismeretes Newton neve is, aki először írta le a törvényszerűséget, mondván, a „testek a tömegükkel egyenes, de a köztük lévő távolság négyzetével fordított arányban vonzzák egymást”. Amíg a hozzánk legközelebbi égitest, a Hold a dagálykeltéssel hatással van a mi Földünkre, addig a távolabbi bolygók ereje szinte elenyészően csekély. Nézzük a másik kozmikus fizikai jelenséget, a fényt. Ennek terjedési sebessége 300 000 km másodpercenként. Igen, de pl. a Mars (a pályatávolságokat véve alapul) tőlünk átlagban 78,2 millió km-ce, a Jupiter 628,2 millió km, a Szaturnusz pedig 1276,4 millió km távolságban található. A róluk ugyanazon pillanatban induló visszavert fénysugarak más és más időben -érnek Földünkre. Hatásuk mégcsak nem is összegeződhet. Tehát ha hoznának is valami su- galmazást a Földön induló életre, az együttállás semmi eredményre nem vezetne. Ami pedig a bolygók együttállásának a Földre gyakorolt hatását illeti, nem egy ízben alaptalan híresztelésekkel pánikhangulatot keltettek. Példákkal is szolgálhatunk. 1962. február 5-re az asztrológusok az együttállásból — ami előre kiszámítható — azt hirdették, itt a világ vége. Egyik budapesti. levelező hallgatónő a konzultáción nekem szegezte a kérdést: jön-e a világvége? A válaszom a fentiekből ismeretes. Nem lett katasztrófa a Földön, de az emberek ebből sem tanultak. Azóta a baljóslat kétszer is megismétlődött. Egy ízben nevén nevezték Egert. A hír állítólag Japánból érkezett. Hamar meg is cáfolta Tokió. Hogy a „szupertechnikus” japánoktól az ilyen feltételezés elhihető, írásbeli bizonyítékom van rá. Évekig fenn teljesítettem szolgálatot a főiskola csillagászati múzeumában. Legnagyobb hasznom az volt belőle, hogy a Föld legkülönbözőbb országaiból érkező túristákat, világjárókat ismerhettem meg. Egy ízben, a hetvenes évek elején 2 hölgy érkezett: egy japán és a kísérő magyar tolmács, a minisztérium kultúrkapcsolatok osztályától. Bemutatkozás után a ritkaságszámba jövő csillagászati műszereket ismertettem. Látszott, hogy a japán hölgyet érdekelték a műszerek. Mikor a beeső napisugár éppen a márványdélvonalra esett, jelezvén az egri delet, tapsolt elragadtatása jeléül. Közben eszembe jutott az 1962-i bolygóállás okozta pánik. Azt is tudom, hogy Japánban még napjainkban is közük a napilapok az érvényes horoszkópot. Hallottam aról is, hogy 1962-ben ott a születések száma feltűnően lecsökkent. Japánban az a hit terjedt el, hogy az akkor születendő gyermekek vagy halva jönnek a világra, vagy valamiféle fogyatékosságban szenvednek majd. Rákérdeztem, így igaz-e? Nem egészen — volt a válasz. Ez a balvégzet csak a leánygyermekeket érinthette, vagy érintette volna. A tolmács útján most már egyenes választ kértem tőle. „ön hisz ebben a végzetes következményben”? — „Igen, hiszek” volt a határozott felelet. Pillanatra elhallgattam, csak annyit kértem, írják be a nevüket a múzeum emlékkönyvébe. Mindketten beírták. A hiteles aláírás a könyvből előkereshető. Dr. Zétényi Endre Utasszállítás — hangsebesség felett Két és fél éve menetrendszerűen. közlekednek az an. goi—francia fejlesztésű Concorde típusú szuperszonikus utasszállító repülőgépek, egy éve pedig a szovjet TU—144 típusúak. Ezzel közel 20 évvel a sugárhajtású utasszállító repülőgépiek forgalomba állítását követően a polgári repülés újabb fontos állomásához érkezett — megindult a hangnál nagyobb sebességgel való utasszáLlítás. A polgári repülés továbbfejlesztésének, valóban a sebességnövelés az egyik fő iránya. A merőben újnak mondható óriás szuperszonikus kialakítása azzal kezdődött, hogy meghatározták a főbb súly. és teljesítményadatokat: a szuperszonikus utassebességet, a repülési magasságot, a hasznos terhelést — vagyis a szállítandó utasok számát. E jellemzők megáLlapításában elsősorban a gazdaságosságot kellett figyelembe venni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Felszállás közben a Concorde (fent) és a pilótafülkéje (lent) (MTI külföldi képiszolgálat) csak akkor érdemes szuperszonikus utasszállító gépiét építeni, ha egyfelől az utazási költség csak kevéssel haladja meg a jelenlegi korszerű szubszonikus utasszállító gépeket, másfelől piedig az utazósebesség számottevően meghaladja a korszerű sugárhajtású utasszállító repülőgépiekét. A szovjet és az angol— francia tervezők megközelítőleg hasonló feltételekből és tervezési alapiadatokból indultak ki. A gépek tervezése során szerkezeti anyagként alapvetően az alumínium-ötvözetekből kívánták felhasználni a rendelkezésre álló gyártóberendezések, gyártástechnológiai eljárások alkalmazásával. A szupierszónikus utasszállító repülőgépiek szolgálatba állítása számos vélt és valóságos problémát vetett fel. Ezek közül a hangrobbanás és a környezetszennyezés a legfontosabb. A hangrobbanás romboló hatásának elkerülése miatt a szupierszónikus repülőgép>ek csak az utazási magasságukban és lakott területeken kívül növelhetik sebességüket a hangsebesség fölé. Gondos útvonaltervezéssel ez megoldható, éppúgy, mint. a környezetszennyezés problémája. Manapság számtalan szupierszónikus katonai repülőgép repül világszerte utánégős, gázturbinás hajtóművel. Ezek hajtóművének a füstölése, légkörszennyező hatása semmivel sem kisebb, mint a szupierszónikus utas- szállítóké. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1983. MÁJUS 15-TÖL — 1986. MÁJUS 15-IG. A parádi Afész 1983. május 2-től — 1986. május 2-ig szerződéses üzemeltetésre átadja a következő egységeket. 8. sz. vegyesbolt 58. sz. tejivó 30. sz. term, bolt 28. sz. zöldségbolt 33. sz. zöldségbolt 34. sz. zöldségbolt 35. sz. zöldségbolt 36. sz. zöldségbolt 37. sz. zöldségbolt 40. sz. zöldségbolt A versenytárgyalás 1983. ápr. Párád, Béke út 43. Sírok, Petőfi út 1. Sírok, Petőfi út 17. Recsk, Kossuth út Mátraballa, Április 4. út Bodony Parádfürdő Recsk, Kőbánya-telep Recsk, József A. u. 13/a. Mátraderecske, Jókai u. 3. 25-én (hétfőn), de. 9 h-kor a Párád, Kossuth szövetkezet központjában lesz megtartva, ut 71. sz. alatt 1. sz. bisztró 4. sz. vendéglő 6. sz. bisztró 10. sz. bisztró 25. sz. vendéglő 33. sz. turista 35. sz. turista 36. sz. bisztró Mátraderecske, Kossuth út Recsk, Kossuth út Mátraballa, Kossuth út 1. Bodony, Árpád u. 4. Sírok, Lakótelep Parádfürdő, Peres út Mátraszentimre, Ágasvár Parádfürdő, Parkírozó A versenytárgyalás 1983. ápr. 27-én (szerdán), de. 9 h-kor, a szövetkezet központjában lesz megtartva, Párád, Kossuth u. 71. sz. alatt. 18. sz. presszó 20. sz. presszó 32. sz. presszó 16. sz. lacikonyha 17. sz. lacikonyha Parádsasvár, Kultúrház Recsk, Kossuth út 63. Sírok, Petőfi út 31. Parádsasvár, Rákóczi út 48. Sírok, Lenin út 23. sz. büfé 26. sz. strand-büfé 27. sz. lacikonyha 2. sz. italbolt 3. sz. italbolt 5. "Sz. italbolt 7. sz. italbolt 9. sz. pincemulató U. sz. italbolt 13. sz. italbolt 14. sz. italbolt Recsk, Kőbánya-telep Parádfürdő Recsk, Vásártér Mátraderecske, Jókai út 2. Mátraballa, Április 4. út 8. Recsk, Kossuth út 158. Kőkút-puszta Sirok, Vöröshadsereg u. Párád, Kossuth út 67. Parádsasvár, Kossuth út 30. Parádóhuta, Széchenyi út 14. A versenytárgyalás 1983. ápr. 26-án (kedden) lesz a szövet kezet központjában de. 9 h-kor, Párád, Kossuth út 71. s: alatt. A pályázatokat a versenytárgyalást megelőző 8 nappa korábban kell benyújtani a szövetkezet közgazdasági osztá lyára, ugyanott adnak bővebb felvilágosítást és tájékoztat adatokat. Körzeti Afész 3240 Párád, Kossuth út 71. sz.
