Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 3., csütörtök fHf BULGARIA Ezer megawattos reaktor A kozloduji atomenergia-központ egy része, a harmadik energiablokk egyik turbinacso- csoportja látható a képen (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat) CSEHSZLOVÁKIA A kladruby-i ménestől a Tátráig Bulgáriában ma már meg­határozó szerepe van az atomenergiának. Kozloduj közelében az atomenergia­központ első reaktorát 1974-ben helyezték üzembe, 1981-ben pedig már ez a központ szolgáltatta az or­szág villamosenergia-ter­Romániában az elmúlt időben fokozott figyelmet for­dítottak a mezőgazdaság fej­lesztésére. Az RKP decem­beri országos konferenciáján hangsúlyozták, hogy a la­kosság jobb ellátása és az export növelése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni. Az 1983-as terv a mezőgazdasági össztermelés 5,1—5,6 százalékos növelését irányozza elő. Ennek érde­kében újabb traktorokkal, kombájnokkal és más me­zőgazdasági gépekkel látják el a gazdaságokat A nép- gazdasági beruházások több mint 20 százalékát fordítják a mezőgazdaság fejlesztésére. Románia jelentős részét hegyek és erdők borítják, így viszonylag kevesebb a művelésre alkalmas terület. A sajtó a közelmúltban so­kat foglalkozott azzal, hogy az utóbbi évtizedek során még ebből is milyen sokat áldoztak fel az iparosítás, a közlekedés és a városi tele­pülések „oltárán”. A szak­értők szerint csak 1974-től 1980-ig beruházási létesít­melésének egynegyedét. Ta­valy a negyedik 440 mega­wattos blokk bekapcsolá­sával ez a részarány tovább nőtt. Kozloduj atomenergia­központjában időközben megkezdődött a Szovjetunió­ból importált első ezer me­gawattos reaktor szerelése. mények céljaira több mint 200 ezer hektár termékeny szántóföldet vettek el a me­zőgazdaságtól. Azért folyik most a kampány, hogy az elvett szántóterületekből a lehető legtöbbet visszaadják a mezőgazdaságnak. Ennek egyik módja, hogy a „gyár­kapukon belül” zöldséget is termesszenek, vagy gyü­mölcsfákat telepítsenek. Most programot fogadtak el, hogy legalább a Duna deltájában 80 ezer hektár új szántóterü­lethez jussanak — ám ehhez igen nehéz talajjavító mun­kát kell elvégezni. Arra számítanak, hogy az évtized közepe táján mint­egy tízmillió hektár lesz a mezőgazdasági földterület. Ez azt jelenti, hogy a valami­vel több mint 22 millió la­kosra fejenként 0,45 hektár jut. Szakértők szerint azon­ban ennek kevesebb mint a fele is elegendő lenne egy lakos évi táplálkozásához, ha a földet megfelelő mód­szerekkel művelnék meg. Mindez arra ösztönöz, hogy széles körben megmagyaráz­zák, mit jelent minden talp­A tervek szerint ez a reak­tor a mostani ötéves terv végére, 1985-ben lép üzem­be. A második ilyen nagy teljesítményű reaktor két- három évvel később, 1987— 88-ban kezd áramot termel­alatnyi föld ésszerű kihasz­nálása, illetve a legyengült termőerejű területek javítá­sa. A Romania Libera lap megállapítja, hogy a „föld túlságosan drága ahhoz, hogy könnyelműen hagyjuk tönk­remenni”. A szántóterületek felesle­ges rongálásáért jelentős pénzbüntetéseket szabnak ki. A Fiacara cimű hetilap meg­állapítása szerint egy hektár tönkrement, leromlott terü­let rendbéhozásának költsége mintegy 7500 lej. Ezért meg­tiltották, hogy a jobb földe­ken beruházási és egyéb lé­tesítményeket építsenek: csak az alacsonyabb kategó­riáinak használhatók fel ilyen célra. A mezőgazdasági akadémikusok az Era Socia- lista című elméleti folyóirat­ban arra figyelmeztettek, hogy a szántóterületek több mint felét megtámadta az erózió. Az 1983-as terv újabb nagyarányú lecsap>olási és egyéb talajjavítási munká­kat ír elő, s külön kiemeli a rétek és legelők feljaví­tásának szükségességét. Gáti István A cseh lótenyésztés büszkesége A kelet-csehországi Klad- ruby ménesét II. Habsburg Rudolf császár — aki 1576— 1611 között Csehország ki­rálya is volt — 1579-ben lé­tesítette. A ménest az ak­kor divatos spanyol típusú lovakból hozták létre. A Kladnubytoól származó fe­hér és fekete méneket a kü­lönböző szertartások alkal­mából használták. A holló­fekete lovakat például első­sorban az egyházi méltósá­gok kedvelték. Századunk harmincas évei­ben a ménest fel akarták számolni. Szerencsére erre nem került sor. Míg az ere­deti fajta saját hazájában kipusztult, a csehszlovák nemesítőknek sikerült céltu­datos munkával az állo­mányt regenerálni, s a jövő számára is fenntartani ezt a rendkívül értékes fajtát. A következetes és kitartó te­nyésztői munka eredménye­ként az okladrufoy-i ló ma küllemében is ugyanolyan, mint a fajta fénykorában. A Becherovka jubileuma A nyugat-csehországi Karlovy Vary fürdőváros­ban működő Becherovka üzem Csehszlovákia határain kívül is ismert. Itt készül az úgynevezett „tizenhar­madik Karlovy Vary-i gyógyforrás” nedűje, a gyógyfüves Becherovka gyomorkeserű. A likőr gyár­tásának története egészen a múlt század elejéig nyúlik Ai utóbbi hónapok siovjet irodalmi szenzációja Ilja Stemler „Az áruház” cimű regénye. Az Író nevét néhány évvel ezelőtt a „Taxigarázs” cimű regény tette országszer­te ismertté; akkor a taxis­ként eltóltótt egy év benyo­másait, élményeit adta kOzre Most egy nagyáruházban szerzett tapasztalatai alapján irt szociográfia Igényű regényt. A szovjet olvasók milliói­nak érdeklődését aligha kel­tette volna fel Firtics áru­házigazgató lelkitusája. A szerző regényét látnivalóén nem kizárólag a szovjet ke­reskedelem fonákságainak os­torozására írta. Ugyanígy, az eladók ügyeskedéseinek, tol­vaj lásainak leírása, vagy a pénztárosok „tévedéséinek” felemlítése sem jelentene kü­lönösebb újdonságot. Mind­ezek ugyanis a szovjet sajtó bíráló hangvételű írásainak állandó témái. Ilja Stemler szándéka: a társadalom e sokakat érintő és érdeklő szeletének ábrázolása. Tipikus helyzetekben, ti­pikus szereplőket ismerhe­tünk meg — egy áruház hét­köznapi életét. A szerző az eladók közötti bűnös össze­fonódások szövevényében — korántsem valamiféle kötele­zőnek vélt optimizmustól ve­zéreltetve — sikerrel viszi győzelemre a becsületes Fir­tics igazságát. Az író nem sopánkodik a sonbanállások és a boltosok közismert machinációi miatt, s egyál­talán nem tartja szükséges­nek a kereskedelmi dolgo­zók korruptságát. A regény hősednek sorsát jellemük határozza meg, s kereskedő­ként sem mindenki esik bűnbe. A tiszta ember a leg­csábítóbb alkalmak csapdá­ját is elkerüli. Paradoxon, de a regény­beli Olimposz Aruház igaz­gatója ténylegesen nem tud beosztottainak ügyletedről. Az is „véletlenül” esik meg vele, hogy egy statisztikai kimutatásba becsúszó téve­vissza, amikor egy Dr. Flo­big nevű angol orvos Josef Becher Karlovy Vary-i gyógyszerésznek elárulta a gyomorkeserű receptjét. Az ital híre hamarosan elter­jedt és a mai napig fenn­maradt. A Becherovka gyár 1982 végén ünnepelte fennállásá­nak 175. évfordulóját. Igaz, a gyártó üzem ma lényege­sen korszerűbb az eredeti­nél, de a világhírű Beche- rovkáit ma is az eredeti — és gondosan titkolt — recept alapján készítik. A termelt mennyiség fele Csehszlová­kiáiban marad, másik felét külföldre exportálják. A Becherovka likőrt 33 ország­ba szállítják, legnagyobb vá­sárlója a Szovjetunió. A világ 120 országába A Motokov Csehszlovákia egyik jelentős külkereske­delmi vállalata, amely sze­mélygépkocsit, teherautót, kerékpárt és traktort ex­portál a világ százhúsz or­szágába Nyugat-Eu ró pában a Motokov által szállított árucikkek legfőbb vásárlói Ausztria, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Francia- ország. Nagy-Britannia és skandináv államok. A vál­lalat legnagyobb kereske­delmi partnerei a KGST- tagállamok. Ezekben az or­szágokban igen jól ismerik a csehszlovák Skoda sze­mélygépkocsikat, a Zetor traktorokat, a Tatra teher­autókát, a Jawa motorke­rékpárokat és a Barum gu­miabroncsokat. dés miatt oklevelek, elisme­rések és dicséretek árada­tát kapja ő és az áruház kollektívája. Az olvasó számára isme­rős világ kulisszatitkai tárul­koznak fel a regényben A szerző a pult túloldalának rejtélyedben avatott szakem­berként kalauzol bennünket. Benyithatunk a cipőosztály szentélyként őrzött raktárá­ba, ahol teázgatás közben néhány kiváltságos próbál­gatja a pultoknál sohasem látható divatos női csizmá­kat, S hogy kik ezek a ki­választottak? Üzletvezető kollégák, a viszontszolgálatokra min­dig kész kozmetikusok, pati­kusok, vasúti jegypénztáro­sok. A beavatottaknak ext­ra szolgáltatásokat nyújtó élelmiszerboltok kiváltságo­sai és a zsúfolt éttermek bár­jaiban „elkülönülten” iddo- gáló baráti körök ugyancsak megjelennek a regényben. Kézenfekvő lenne a követ­keztetési, hogy mindazért ami az áruházban történik, az igazgató a felelős. Csak­hogy ez esetben bűnügyi kró­nikát olvasnánk Firticsről, akivel az ötvenedik születés­napján szervezett banketten ismerkedünk meg. Ám az igazgató éppen a makulát­lan tisztaságot avagy inkább a szerzőnek a kereskedelem megtisztításának lehetőségébe vetett hitét jelképezi, ugyan­úgy, mint főnöke, Baramzin, a kereskedelmi igazgatóság vezetője. A népszerű szovjet regény szerzője Moldova György­höz hasonló módszerekkel gyűjtötte anyagát, s írói ki­fejező eszközei is magyar kollégájára emlékeztetnek. S jóllehet a Novij Mir című folyóiratban folytatások­ban közölt regény éppen a kereskedelemről ad hiteles társadalom-rajzot — sorsát nem kerülhette el: a folyó­irat napjainkban már csak a pult alól kapható. Meruk József LENGYELORSZÁG Magyar művek gyűjteménye A lengyel könyvesboltok­ban már jó néhány évvel ez­előtt megjelentek a „Magyar Irodalmi Gyűjtemény” közös címmel ellátott könyvek. A sorozat szerkesztői azt a célt tűzték maguk élé, hogy a lengyel olvasókat megismer­tessék a háború utáni idő­szak legérdekesebb és leg­jellemzőbb magyar irodalmi alkotásaival Ennek jegyében jelentették meg — többek között — Németh László, Cseres Tibor, Déry Tibor, Fejes Endre és Kertész Ákos műveit. A sorozat nemrég megjelent két legújabb köte­te az „Ajtó nélküli ház” cí­mű novellaantológia és egy kortárs drámaantológia. A jelenkori magyar no­vellairodalom már jól ismert a lengyel olvasók körében. A legutóbbi tizenegynéhány év során ugyanis hat novel­lagyűjtemény jelent meg s ebből három — Déry Tiboré, Moldova Györgyé és Örkény Istváné — szerzői kötet. Magyar drámaantológia el­ső alkalommal jelent meg Lengyelországban. Termé­szetesen ez korántsem je­lenti azt, hogy a magyar drámairodalom korábban is­meretlen lett volna, hiszen számos magyar színdarab szerepelt a lengyel színhá­zak műsorán, s közülük több nyomtatásban is megjelent. Az antológia szerkesztése Andrzej Sieroszewski mun­kája. A kötet öt magyar író­nak a legutóbbi húsz eszten­dőben született drámáit tar­talmazza: Illyés Gyula „Ke- gyenc”, Németh László „A két Bólyai”, Szabó (Magda „Az a szép, fényes nap”, Örkény István „Tóték” és Sarkady Imre .Elveszett pa­radicsom" című alkotását A szerkesztő előszavában ezeket írta: „A kötet olyan kortárs drámákat tartalmaz, amelyek révén betekintést nyerünk mindabba, amivel korunkban a magyar dráma, a magyar színház foglalko­zik. S nem jelentéktelen az a tény sem, hogy a kötetben szereplő szerzők közül sen­ki nem ismeretlen a len­gyel olvasók körében, s kö­zülük többen prózaíróként vagy költőként már jelentős népszerűségnek örvende­nek. . Az említett darabok közül ez ideig csupán a „Tóték” szerepelt lengyel színház műsorában: NDK n gyermek és a humor Uwe Kant — a 46 esz­tendős gyermekkönyvíró — eredeti szakmáját tekintve német—történelem szakos tanár. Életpályájának módo­sítását azonban nem bánta meg, hiszen így — a könyv­vei révén — még inkább alakíthatja, nevelheti a gyer­mekeket. A humort az élet egyik legfontosabb adományának tartja az író, s ez műveinek hangvételéből is kitűnik. „A humor élesíti az intellek­tust, formálja a jellemet és jótékonyan alakítja a gyer­mekek minden tulajdonsá­gát” — vallja Dwe Kant, akinek olvasóközönsége igen­csak népes tábort foglal magába. Köteteit gyermekek millió olvassák otthon és külföldön egyaránt. A kitűnő gyermekkönyv­író eddigi legnagyobb sike­re az „Osztály ünnepe” cí-. mű, egyébként legelső köte­te, amely tizenegy kiadást ért meg, s filmet is készítet­tek belőle. De méltán vált gyorsan népszerűvé hat újabb regénye is. összeállította: Gyurkó Géza ni. (Szófiapress) ROMANIA Minden talpalatnyi A Duna árterületén újabb földdarabot tesznek alkalmassá a mezőgazdasági termelés szá­mára (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat) SZOVJETUNIÓ Szovjet bestseller ­Az áruház"

Next

/
Oldalképek
Tartalom