Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 67. szám ÁRA: 1983. március 20., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vldróczkiék ropják a táncot (Fotó: Szántó György) A munkás­hatalom 133 napja Az ország szinte kilátás­talannak tűnő, válságos. helyzete következtében a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt és a Kom­munisták Magyarországi Pártja elhatározta, hogy egyesül és kivezeti az or­szágot a válságból. 1919. március 21-én meg is hoz­ták az egyesülést kimondó határozatot. A tárgyalások még a börtönben folytak, hiszen a kommunista párt vezetői ekkor még letar­tóztatásban voltak. A néptanács határozatát követően este nyolc óra­kor megérkeztek a szo­ciáldemokrata párt tit­kárságára a frissen sza­badult vezetők, s nem sok­kal később már meg is ala­kult a Forradalmi Kor­mányzótanács. Még aznap késő este kiáltvány szüle­tett, amely másnap reggel már a Vörös Üjság címol­dalán közölte az ország lakosságával, hogy megala­kult a Tanácsköztársaság és „Magyarország proletár- sága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatal­mat”. Március 22-én, dél­ben a csepeli szikratávíró állomás a hírt már több nyelven .röpítette szét a világba. Délután öt óra húsz perckor a moszkvai állomás közölte a csepe­liekkel: „Lenin a készülék­nél”. A légköri zavarok miatt azonban ékkor a be­szélgetést nem tudták le­folytatni, de este kilenc óra tíz perckor már sikerült a kapcsolatteremtés. „Itt Lenin, őszinte üd­vözletem a Magyar Tanács- köztársaság proletárkormá- nyának és főleg Kun Béla elvtársnak. Üzenetüket ép­pen most közöltem Orosz­ország kommunista (bolse­vik) pártkongresszusával. Mérhetetlen a lelkesedés.” A szovjethatalom fiatal testvérét köszöntötte, az emberiség történelmében hazánkban valósult meg Oroszország után másod­ízben a proletárdiktatúra. A munkások, a parasztok, a katonák a maguk kezébe vették a hatalmat, hogy kivezessék az országot ab­ból a mérhetetlen káoszból, amelybe az imperialista hatalmak sodorták. Ügy, hogy a külső és bel­ső eÜenforradalmii erők már megkezdték a felké­szülést a hatalom visszavé­telére. A Tanácsköztársaság azonban következetesen haladt a maga útján. Már­cius 25-én már rendelet je­lent meg a Vörös Hadsereg felállításáról, a következő napon az ipari, a közleke­dési, a bányaüzemek szo­cializálásáról. Eltörlik a csendőrséget, megszervezik a Vörös őrséget. Rendele­tet hoznak a 100 holdon felüli nagybirtokok kisajá­tításáról. Május 6-án ren­delet jelenik meg a Ma­gyarországon élő nemzeti­ségek egyenjogúságáról. A külső és belső ellenfo- .radalmi erők — hatalmas túlerőjük következtében — azonban 133 dicsőséges nap után megdöntik a nép ha­talmát. Hogy aztán a fel­szabadulás után ismét és véglegesen kezébe kerüljön s megvalósítsa az elődök forradalmi törekvéseit. Kaposi Levente A hét közepe óta „Hevesi gyöngyszemek” címmel tájnapi csemegékre invitál­ja a Margitszigeti Nagyszál­ló a gasztronómia híveit, s az érdeklődőknek mindjárt egy sor mást is bemutat szép országunk e változatos, ked­ves vidékéről. A ház ügyes kezű asztalosának, Marsall Györgynek, nem utolsósor­ban pedig a rögtönzött kiál­lítás jó érzékű dekoratőrei­nek, propagandistáinak igyekezetével szűkebb ha­zánk talán legismertebb ér­tékeivel „költözött” röpke időre a még régiségében is mindig elegáns fővárosi ho­tel halijába, éttermébe. Mindjárt a bejáratnál stili­zált ősi várfal fogadja a vendégeket, utalván a vi­dék történelmi értékeire, s a turizmus hagyományaira. Aztán sorra-rendre egy se­reg látnivaló! Balról fara­gott, festett parasztbútor, míves étkezőgarnitúra az erről az oldaláról magát tu­lajdonképpen csak néhány esztendeje megismertető Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság munkájával, illetve az - Egri Háziipari Szövetkezet népies cserepei­vel, kerámiáival. Aztán az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát igazán vál­tozatos italkollekciója, a He­vesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet kalodás hímzései, terítékei, abroszai, fémszálas újdonságai, mesés függönyei, szádái, — ame­lyek közé, a napjainkban már megszokottabbak mellé visszatér a len alapanyag is. Mellettük pedig a Parádi Üveggyár ólomkristály- csodái, s szerényebb, de igen előkelő festett termékei, meg az Egri Dohánygyár sok-sok cikke az érdekes munkát bemutató fotók, tablók társaságában. Mig jobbról a Heves megyei Ide­genforgalmi Hivatal színes képei a Mátra és a Bükk, Eger, Gyöngyös vonzó lát­nivalóival. S — Ki ne hagy­juk! — a Dobó István Vár­múzeum ritkaságokat őrző két gazdag vitrinje: tálak­kal, legendás fegyverekkel. A képmagnóról a négy évszak „pereg”, 12 hónapban munkánk és örömünk. Ügy, hogy azt is kíváncsivá teszj. ránk, aki nem szeret külö­nösebben utazgatni! A halitól beljebb — re­mek ötlettel — kétfelé osz­tották az egyébként hosszú, tágas éttermet: a nagyob­bik részében a fő attrakció-_ hoz, a felelevenített püspö­ki lakomához illő a beren­dezés. Középütt a terebélyes főasztallal, hatalmas szé­kekkel, amelyeket — mint Bálványos György étterem­igazgató elárulja — a Hil­tonból kölcsönöztek erre az alkalomra. A terem kisebb fele: „kéthajós” boltíves „pinceág”. Szól a zene, a konyhából pompás illatok szöknek a gyertyafényes asztalok felé. A „kulisszák” mögött izzad­va munkálkodik az egri vendégcsapat az Unicornis- ból, a Belvárosi Étterem­ből meg a Kazamatából: élén Hercegh József mester­szakáccsal, aki a nem min­dennapi „turné” kedvéért a szakiskolai oktatók közül egy kicsit kiszabadult me­gint vendégeihez. Az ínymester előtt — ahogy bekukkantuk hozzá —, mint valami karmester kottája, az étlap, ilyenek­kel: tüskés toksa, mátrai ká­posztás kocka, bárányérem törökösen, tűzdelt őzfiié di­ós mártással. No, meg per­sze, a már említett püspö­ki lakoma ősi éteksora a ki tudja honnan előbányászott receptkönyvből: „Pörtzös pogácsa, tehénhúsleves ka­porral, harcsa boros zsufá- val, kölödörrel tikfi, sült lúd káposztával, befújtott sodralék, almás kalács”. Amit közben-közben némi itókával is locsolnak *oda- kinn, amint hallik itt, a tűz­helyek világában is. Nos, igen, az étteremben a sok nemes nedű megteszi a hatását! Tüzet csal a sze­mekbe, fellobbantja a jó­kedvet. A Vidróczki Nép­táncegyüttes tagjainak da­la, tánca megbizsergeti a torkot, talpat az asztalok­nál. Ki-ki - arcán látszik, hogy jól szórakozik, ' nem mindennapi élményben van része. S őszinte a sóhaj: kár, hogy vasárnap este mindez véget ér... Gyóni Gyula A hevesi Magyar Sándorné be is mutatja a szövést a termékkiállításon A parádsasváriak üvegcsodái A SZAKÁCS KOTTÁJA AZ ÉTLAP „Gyöngyszemeink“ e Duna-parten KITÜNTETÉSEK A LEGKIVÁLÓBBAKNAK - ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ - KOSZORÚZÁSOK, MEGEMLÉKEZÉSEK - NAGYGYŰLÉS FÜ­ZESABONYBAN Április 4. megünneplésére készül az ország Felszabadulásunk 38. év­fordulójának megünneplésé­re készül az ország. Április 4. alkalmából nagygyűlése­ken, baráti találkozókon, a felszabadító harcokban el­esett hősök sírjainál, emlék­műveinél koszorúzásokon emlékezik hazánk népe új­kori történelmünk kiemelke­dő dátumára. Április 2-án ünnepi kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját pedig a Gellérthegyen Az állami zászlónál 4-én, délben zenés őrségváltás lesz. Az ünnephez kapcsolódó megemlékezések, események már napokkal előbb meg­kezdődnek. Március 31-én a sajtó kiemelkedő munká­sainak Rózsa Ferenc-díjakat adnak át a Parlamentben; 1-én állami és Kossuth-díja- kat, kiváló és érdemes mű­vész címeket adományoz a Minisztertanács. Másodikén az Országház kupolacsarno­kában megrendezendő ün­nepségen az Elnöki Tanács kitüntetésekkel jutalmazza a termelőmunkában, a tudo­mány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás te­rületén kimagasló eredmé­nyeket elérteket. Az évforduló előestéjén hangzik el Németh Károly- nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak ünnepi köszöntője; a rá­dióban 3-án, vasárnap a Kossuth-adón 17.45 órakor, a televízióban pedig 18.45 órakor sugározzák a beszé­det. Szombaton este az El­nöki Tanács fogadást ad a Parlamentben: a meghívot­tak között lesznek a politi­kai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vál­lalatok, intézmények kiváló dolgozói. Ugyanezen az es­tén díszünnepséget rendez­nek az Erkel Színházban, az előadáson Hacsaturján Spartacus című táncjátékát mutatják be. Április 2-án az Elnöki Ta­nács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Miniszterta­nács, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a fegyveres tes­tületek és a fővárosi dolgo­zók képviselői megkoszorúz­zák a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet, valamint a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Koszorú- zási ünnepség lesz a solymá­ri angol katonai temetőben, valamint a Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai ka­tonák emlékművénél. Az ünnep alkalmából or­szágszerte megemlékezéseket tartanak, igy Heves megyé­ben is. Április 2-án, szom­baton kerül sor hasonló ren­dezvényre, s egyúttal koszo­rúzásra délelőtt tíz órától Kékestetőn. Ugyanezen a napon Füzesabonyban nagy­gyűlést tartanak, az ünnepi esemény szónoka dr. Szűcs László, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója lesz. Hazánk felszabadulásának 38. évfor­dulója tiszteletére ünnepsé­geket, megemlékezéseket rendeznek a megye vállala­tainál, intézményeiben, va­lamint az MSZBT-tagcsopor- toknál. Labdarúgó NB I. A SZOMBATI FORDULÚ EREDMÉNYEI: Üjpesti Dózsa—Csepel 2—1 DMVSC—Bp. Honvéd I—1 Tatabánya—Békéscsaba 3—0 Nyíregyháza—VIDEOTON 1—0 Rába ETO—ZTE 1-0 Ferencváros—DVTK 4 — 0 Március 27-én: 0 órától 1-re Egy hét múlva kezdődik a nyári időszámítás Egy hét múlva, március 27-én kezdődik a nyári idő­számítás. Az óramutatót szombatról vasárnapra vir­radó éjjel 0 órától 1 órára kell igazítani. A nyári idő­számításra való áttéréssel várhatóan most is az ország másfél napi ellátására ele­gendő villamos-energiát le­het megtakarítani, ami mint­egy 35 ezer tonna fűtőolaj értékének felel meg. Budapesten a közterülete­ken, vállalatoknál, intézmé­nyeknél lévő csaknem 5500 óra átállítását a posta szak­emberei már péntek délben megkezdik, s hétfő délig vé­geznek a munkával. Az ut­cákon, köztereken lévő órák többsége már szombat estére az új időt mutatják. A tömegközlekedési eszkö­zök nemzetközi járatainak menetrendje is igazodik a nyári időszámításhoz, amely­re most már minden euró­pai országban áttérnek. Azonban a Szovjetunióban április 1-én, Romániában pedig április 3"án állítják át az órákat, így e néhány napon átmenetileg e két or­szág felé a nemzetközi vo­natok Budapestről a nálunk már életbe lépett nyári idő­számítás szerint indulnak, az onnan érkező szerelvé­nyek pedig a MÁV menet­rendjéhez viszonyítva egy­órás késéssel futnak be a pályaudvarokra. A MALÉV az idén is előbbre hozza nyári menet­rendjét, amely a korábban szokásos április 1-e helyett március 27-én lép életbe. A nyári időszámítás szep­tember 25-ig tart, amikor éjjel 1 órakor 0 órára kell majd visszaforgatni az óra­mutatót. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom