Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 52. szám ÁRA; 1983. március 3., csütörtök 1,10 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Részvét(el) Gyakran esik szó mostanában szociálpolitikai kérdésekről. Mintha társadalmunk érzékeny pontja lenne ez a terület. Ezt igazolják a sokasodó cikkek, nyilatkozatok, de még beszélgetéseink is. Valóban vannak olyanok, akik nehezen élnek, ahogy szoktuk mondani, ..többszörösen hátrányos helyzetben”. Kiket szók- tunk ide sorolni? A csekély jövedelmű nyugdíjasokat, a magatehetetlen öregeket, a veszélyeztetett gyermekeket. Nemcsak lelkiismereti kérdés számunkra. hogy enyhítsünk gondjukon, de kiismerhetőbbé, biztonságosabbá válna világunk, hogyha nem alakulna ki, nem termelődne újjá az a réteg, amely egyszerre küzd megélhetéséért, és szenved a tudatlanságtól, s az ebből fakadó kiúttalanság érzésétől. Abba talán ne menjünk bele, hogy vannak közöttünk olyanok is, akik' saját maguknak köszönhetik a bajt, gyengeségük okozója elesettségüknek, esetleg alkoholizmusuknak. Inkább az lehet érdekes számunkra, hogy jelentősen gyarapodó társadalmunkban miért kell újra és újra szembenéznünk problémá* ikkal. Az adatok meggyőző erejűek: a felmérések szerint 1960-ban az ország lakosságának legszegényebb tíz százaléka többet fogyasztott, mint 25 évvel ezelőtt a leggazdagabb tíz százalék. Ugrásszerű változás ez. Honnan mégis a hiányok? Azt hiszem, olyan terheket róttunk a szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó intézményrendszerekre, amelyekkel megbirkózni lehetetlen, csak az egész társadalom összefogása segíthet Különösen azok érzik ezt akik dolgozói valamilyen e területen dolgozó szervezetnek. A gyermekvá rosi pedagógusok például jól tudják, hogy nem képesek pótolni a család melegét de egyre kevesebben vállalkoznak nevelőszülői feladatokra. Az öregek számára nem mindenhol tudnak napközi otthont építeni, s kevesen állnak rá, hogy tiszteletdíjas szociális házi gondozók legyenek. Amikor társadalmunk óriási vívmányként állami feladattá tette az elesettekről való gondoskodást mintha egy félreértést ültetett volna el a köztudatban. Mégpedig azt hogy sorsukon intézményesített eszközökkel teljes mértékben lehet fordítani. Pedig sok minden kell még ahhoz, hogy a helyzeten változtassunk. Mindenkinek a saját életében, emberi kaapcsolatai- ban kell támogatni az arra rászorulókat Ha mindenki megtenné a lehetségest, még bizonyára mindig lennének olyanok, akik belső elkötelezettségből többet vállalnak az átlagosnál. Csak arra kell rájönnünk, hogy közünk van mindahhoz, ami közel és távol történik, hogy saját eszközeinkkel valamit tu- i dunk tenni a világ meg- jobbításáért. Részvét helyett részvételre van szükség, lemondás helyett cselekvésre. Gábor László KÖZÖS NÖVÉNYVÉDELEM REPÜLŐGÉPPEL o EGYÜTTES ERŐVEL TÖBB BAROMFI ÉS SERTÉS o FAKITERMELÉS ÉS -FELDOLGOZÁS Sikeres társulások az élelmiszergazdaságokban Mind erőteljesebben bontakozik ki a közös érdekeltségű gazdasági szervezetek, társulások fejlődési folyamata az élelmiszergazdaságban. A termelőszövetkezetek és mellettük az állami gazdaságok, újabban az élelmiszeripari üzemek, tudományos intézmények, vállalatok a szövetkezés gondolatát tovább vitték; társulásokkal, együttműködő közösségekkel erősítik anyagi helyzetüket és javítják értékesítési biztonságukat- Az ország gazdasági társulásainak háromnegyed része az élelmiszergazdaságban jött létre. Az integrálódás arányára jellemző, hogy a téeszek kétharmada kettőnél több társulásnak a tagja, az állami gazdaságok mindegyike már ebben a helyzetben van. A mező- gazdasági nagyüzemek — a többszörös tagságot is figyelembe véve — mintegy tízezer tagsági viszonnyal vesznek részt az együttműködésben. Helyi vagy országos keretben változatos formákban működnek. A termelési rendszereknek csaknem a fele társulásként tevékenykedik. Üj formaként jelent meg a tudományos, termelési, valamint a külkereskedelmi társulás. A társulással előállított termékek értéke évente már meghaladja az 50 milliárd forintot. A közös elképzelések, együttes igények alapján kezelt vagyon értéke szintén 50 milliárd forint körül alakul. Az együttműködés új jellemzője; már nen elsősorban a közös beruházás adja az együttes program magvát, hanem a szolgáltatások javítása és a szakosodás elmélyítése a fő cél. Heves megyében is viszonylag jelentős múltja van a különböző társulásoknak. Legrégibb a szövetkezeti baromfikeltető vállalat, amely több mint két évtizede kezdte meg működését A közös gazdaságok eredményesebb műtrágya, illetve növényvédőszer hasznosítását segíti elő a hevesi székhellyel működő AG- ROPLAN repülőgépes társulás. A megyei tanács támogatásával jött létre a péter- vásári termelőszövetkezet irányításával a takarmánybetakarító géphasznosítási együttműködés. A szövetkezeti erdőgazdálkodás fejlesztését nagyban elősegítette a bodonyi és a pétervásáiri szövetkezet vezetésével működő társulás, melyben a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is közreműködik. A szövetkezetek termékeinek belföldi és külpiaci értékesítésével vállal jelentős részt a TSZKER Heves Nógrád megyei Területi Központja. Az állattenyésztés fejlesztésében veszi ki részét a Tamamérai Sertéstenyésztő Közös Vállalat, melyet a nagyfügedi, a tamaöirsi és a tamamérai szövetkezet hozott létre. Nemrég alakult meg a vámosgyörk—viszneki irányítású műtrágya hasznosítású társulás is. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az élelmiszeripari vállalatok és a termelési rendszerek további együttműködésére nagy szükség lesz a jövőben is. A közös érdekeltség megteremtésével, közös fejlesztésekkel még eredményesebbé tehetik a gazdálkodást. Ennek is vannak kedvező tapasztalatai megyénkben. Például a Hatvani Konzervgyár, a jó együttműködés elmélyítésére a paradicsomtermelő gazdaságokba úgynevezett előfeldolgozó rendszereket helyezett el. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát által irányított szőlő- és borgazdásági rendszer, valamint a Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelési Rendszer pedig közös telepítéseket folytat a partner gazdasá gokkal. Hosszú távú együttműködési szerződések alapján vásárolják fel a megtermelt szőlőmennyiséget. Ritkái Ferenc művelődési miniszterhelyettes Hevesben Szerdán egész napos látogatásra Heves megyébe érkezett Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Délelőtt Egerben, a megyei tanácson Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke fogadta, és tájékoztatást adott szűkebb hazánk közművelődési helyzetéről. A miniszterhelyettes délután megbeszélést folytatott megyénk közművelődési intézményeinek vezetőivel, majd megtekintette a hamarosan átadásra kerülő egri ifjúsági házat is. Ezt követően programjának zárásaként a füzesabonyi járásba is ellátogatott. Ablakok Országos hírnévnek és elismerésnek örvend immár a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat terméke, a műanyag ablak, amelyből évente 30 ezer négyzetmétert készítenek. A termelési érték megközelíti a százmillió forintot, a nyereség pedig hat százalék körül alakul. A műanyag ablakok 40 százalékát a TANÉP saját építkezéseinél használja fel, tízszázaléka a lakossági igények kielégítésére szolgál. A „profilanyagok” méretre szabása.. % HM|r* .. .majd összeszerelése Nagy pontossággal „szabott” duplaüveg készül az ablaktokokba (Fotó: Perl Márton) Kádár János fogadta Stefan Andreit _______________________I K ádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Stefan Andreit, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Ugyancsak szerdán Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta a román diplomácia vezetőjét. A programokon részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság bukaresti és Victor Bo- lojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Stefan Andrei a nap folyamán koszorút helyezett el a román hősök rákosligeti temetőben levő síremlékén. Hivatalos baráti látogatását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Stefan Andrei. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Barity Miklós és Victor Bolo- jan. (MTI) Apró Antal és Szentágothai János átvette a Népek Barátsága Érdemrendet Apró Antalnak, az ország- gyűlés és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének, az MSZMP KB tagjának szerdán, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének épületében Alekszej Sityi- kov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke nyújtotta át a Népek Barátsága Érdemrendet. Ugyancsak a Népek Barátsága Érdemrendet nyújtotta át Szentágothai Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a két ország tudósai közötti együttműködés fejlesztésében, erősítésében szerzett érdemeiért. 1986-tól: termőhelyi értékszám A földrendezés és a földhasznosítás tapasztalatai ülésezett a Heves megyei Tanács Mezőgazdasági Bizottsága Több mint két esztendeje alakult meg a megyei tanács mezőgazdasági bizottsága. A testület eddigi munkájáról adtak számot szerdán délelőtt Egerben azon az ülésen, melyet Bágyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese vezetett. Megállapították, hogy a szakbizottság az elmúlt időszakban eredményes előkészítő, véleményező és összehangoló tevékenységet folytatott megyénk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának területén. Az elmúlt két esztendőben tíz ülésen 31 napirendet vitattak meg és tettek érdemi javaslatokat az előbbrelépés érdekében. Többek között megtárgyalták a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetét, a kémiai anyagok felhasználását, a talajjavítást, a szőlő- és gyümölcstelepítéseket, a mezőgazda- sági üzemek műszaki fejlesztési feladatait. Tájékozódtak a Heves megyei Allatforgal- mi és Húsipari, a Sütő- és Édesipari, valamint a gabonaforgalmi és malomipari vállalat munkájáról is. Javaslatot tettek a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére és feltárták azokat a lehetőségeket, hogyan lehetne mérsékelni a nagyüzemi zöldség- termelés csökkenését. A bizottság továbbra is program szerint folytatja munkáját és a tanácstörvény szellemében működik közre megyénk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának továbbfejlesztésében. A testület ezután dr. Misi Ernőnek, a Heves megyei Földhivatal vezetőjének előterjesztésében megvitatta a földrendezés és a földhasznosítás tapasztalatait. Rámutattak, hogy megyénkben az elmúlt két évtizedben csaknem húszezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelhető terület, különösen a szántó. Mindez olyan nagy jelentőségű beruházások következménye, mint a vison- tai Gagarin Hőerőmű és a Thorez Külfejtéses Bányaüzem megnyitása, a Bélapátfalvi Cementgyár, illetve az M3-as autópálya építése, A kialakult helyzet fokozottan ráirányította a figyelmet arra, hogy a földtörvényt még következetesebben és nagyobb szigorral tartsák be! Ennek eredményes hatása már mutatkozik is Hevesben, hiszen az elmúlt öt évben jelentősen mérséklődött a termőföldek kivonása és a gazdaságok nagyobb figyelmet fordítanak minden terület ésszerűbb hasznosítására. A megyében jelentős erőfeszítéseket tesznek a kedvezőtlen termőhelyi adottságú földek javítására is. A gazdaságok között évente átlagosan 1000—1200 hektár területcserét valósítanak meg, amely a földek eredményesebb hasznosítását segíti élő. A megyei földhivatal 1985. december 31-ig- szűkebb hazánkban is felméri és meghatározza a termőhelyek értékét. 1986. január 1-ig pedig országosan bevezetik a hagyományos aranykoronát felváltó termőhelyi értékszámot. Ez lehetőséget nyújt majd az egyes földterületek reálisabb megítélésére. Az előkészítés a tervezett ütemben halad. Az előterjesztéseket követő vitában felszólalt Molnár Gábor, a Heves megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Joó Imre, az egri AGROKER igazgatója, dr. Geri András, a Heves megyei TESZÖV titkár- helyettese, Hegedűs Sándor, az ÉVIZIG egri szakasz- mérnökségének vezetője, Szekszius Mihály, a gyöngyösi járási hivatal elnöke, Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Vancsó Jenő, a szajlai Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, valamint Bíró Endre, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója is.
