Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 13., vasárnap 3. Hétfőn: Egerben Térségi melioráció — a Tisza mentén (VI/5.) Marx-emlékülés Az MSZMP Heves megyei Bizottsága* az Oktatási Igazgatóság, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, valamint a gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kara Marx halálának 100. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt 10 órától emlékülést rendez Egerben, az Oktatási Igazgatóság földszinti nagytermében. Megnyitót mond Béta Albert, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, majd referátumok következnek. Dr. Andies Jenő kandidátus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanára előadásában a marxizmus közgazda- sági elméletéről szól. Dr. Misóczki Lajos a gyöngyösi főiskolai kar docense arról beszél, hogy a nagy gondolkodó műved és eszméi miként terjedtek el a dualizmuskori Heves megyében, Dr. Szecskó Károly, a megyei pártbizottság archívumának vezetője azt elemzi, hogy a kiváló egyéniség munkássága miként tükröződött a megyei sajtóban 1918-tól napjainkig. A marxi tanítás teonetikai és meteorológiai kérdéseiről tájékoztatja a hallgatóságot dr. Kopf professzor, az Erfurti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető-helyettese. Fehér Ist- vánné, az Oktatási Igazgatóság tanára arra utal, hogy miként vélekedett a kiemelkedő személyiség a kommunista erkölcsi ideáról. Előregyártott alapok Megkezdték a házgyári lakóházak előregyártott alapozási szerkezeteinek sorozat- gyártását a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál. A vállalat műszaki szakemberei a lakó- és kommunális épületeket tervező vállalat mérnökeivel együttműködve fejlesztették ki ezeket az új szerkezeteket. Eddig a paneles. házak alapjait, az úgynevezett fogadószintet a helyszínen betonozták. Ezt a munkát váltják fel előre- gyártott gerenda rácsozattal és a pincefalak elemeivel. Rákoskeresztúron szerelik össze az első előregyártott alapot, amely a számítások szerint lépcsőházanként általában két hét alatt készül el, míg a. helyszíni betono'- zással hat hétig tartott. Az új megoldás jelentős előnye az isi, hogy az épületalapo- kat ugyanaz a. brigád állíthatja össze, amelyik majd a ház falpaneléit szereli. Így a vállalat jobban gazdálkodhat az ács- és betonacélszerelő szakmunkásaival. Az idén 980 panelesi lakás alapozását gyorsítják meg az új módszerrel. Az előregyártó üzem lehetővé teszi, hogy a testvérvállálatok további 500 lakásnál hasznosítsák az újfajta alapozás előnyeit. Bükfürdő „Betelt” a szövetkezet Bükfürdőn — ahol 1978- ban az országban elsőként alakult üdülőszövetkezet — ez év márciusára valameny- nyi helyet lefoglalták, — összesen 2600 tag lépett a szövetkezetbe, az első épületet két éve, a másodikat tavaly adták át, és az idén illetve 1985-ben újabbakat vehetnek birtokba a tulajdonosok. A részjegyek évi négy hét üdülésre jogosítanak. Az üdülőszövetkezet egy részét a Cooptourist révén hasznosítja a szövetkezet -— bérbe vehetők pihenésre, üdülésre — s a befolyó bevételből gondoskodik a fenntartási költségek fedezetéről A tagok a szövetkezet közvetítésével, vagy saját szervezésükben is értékesíthetik üdülési jogukat, ameny- nyiben maguk nem, kívánják azt igénybe venni. Az országos átlaghoz közelítve.. Az MSZMP XII. kongresszusa a népgazdaság tervszerű fejlesztésével a lakosság kiegyensúlyozott ellátására és a külgazdasági egyensúly javítására jelentős feladatokat határozott meg a mezőgazdaságnak is. Ennek eredményes megvalósításában alapvető fontosságú a termőföld megóvása és védelme, ésszerű, az adottságokhoz igazodó hasznosítása, amely társadalmi érdek! A felszabadulást követően napjainkig hazánk mezőgazdaságilag művelt területe 91Ö ezer hektárral csökkent. Noha ez az utóbbi néhány évben valamelyest mérséklődött, a jövőben sem lehet megállítani. Ezért a kedvező termőhelyi adottságú területek mellett, a gyengébb minőségű földekre is szükség van a nagyobb hozamok, a több termés érdekében. ni ezekből. Így talán sikerül behozni a tavalyi lemaradást. Ebben az évben egyébként 11,3 millió forintot költünk komplex földrendezésre. Ezzel tartósan megóvjuk a belvízveszélynek leginkább kitett területeket. Jövőre további négyszáz hektáron végzünk meliorációt, Tisza - nána és a Hanyi-csatorna közé eső földeken, ahol még soha nem került sor táblá- sításra és csatornázásra. 1985-ben, a VI. ötéves tervidőszak végén a program zárásaként, Sarud északi réKulcziczky Antal: — Ma már a legnagyobb nagyüzemi művelésre alkalmas táblánk 144 hektár ... (Fotó: Szabó Sándor) 1980 nyara ma is gyakran szóba kerül a sarudi Tisza- mente Termelőszövetkezetben. Az a rendkívül nehéz aratás, amikor még a négykerék meghajtású gép is elsüllyedt a sáros gabonatáblában. A sarudiak mégis optimisták maradtak, hiszen ezen a Tisza menti részen korábban sem volt ritka, hogy 6—700 hektáron a belvíz károsító hatásával kellett számolniuk. Mégis arra törekedjek, hogy a természettel folytatott harcból ők kerüljenek ki győztesen. — Ez nem mindig sikerült — mondja Nagy Dezső, a közös gazdaság elnöke. — Pedig évek óta folytatunk meliorációt és igyekszünk a vizet elvezetni a földekről. Erre programot is dolgoztunk ki és nem tétlenkedtünk a megvalósításával sem. A hetvenes évtizedben például évente két-, két és fél millió forintot költöttünk földrendezésre és talajjavításra. A kertalji terület, a tiszaná- nai út és a Csincse-csatoma közötti részt 2300 hektáron tíz esztendő alatt fel is újítottuk. Ehhez állami támogatást kaptunk segítségül. Táb- lásítottunk és úthálózatot alakítottunk ki. Ma már a legnagyobb nagyüzemi művelésre alkalmas táblánk 144 hektár, viszont az átlagos méret is elérj a száz hektárt. Miután földjeink nagyon kötöttek és nem tudják tökéletesen elnyelni a vizet, így csak alagcsövezéssel lehet segíteni. Amit a sarudiak a hetvenes években elkezdtek, az felgyorsult most a nyolcvanas évek első felében. A Tissa menti térségi melioráció a szövetkezetben is megvalósul a VI. ötéves tervben. — 1981-ben kezdődött ez a program nálunk úgy mint a többi környező gazdaságban — veszi át a szót Kulcziczky Antal főmezőgazdász. — Még abban az évben hozzálátott a munkához a Hanyi—sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Alagcsöve- zést is végeztek, miután ez az egyik legfontosabb műveiét. Tavaly viszont elmaradt, mert országos hiánycikk volt az ehhez szükséges cső! Ennek ellenére a víztársulat dolgozói a falu,déli részén, 434 hektáron hatmillió 133 ezer forint értékben folytatták a meliorációt. Ebben az évben már 941 hektáron végzünk átfogó talajjavítást és a víztársulat várhatóan pótolja majd a csövek fektetését, miután már lehet kapszén 600 hektár vár még átfogó rendezésre. A komplex melioráció fokozatos megvalósításával együtt alakították kj a növénytermelés szerkezetét a szövetkezetben és választották ki a gazdaságosan művelhető növények sorát. — Itt a helyi adottságok mindent meghatároznak — hívja fel a figyelmet Nagy Dezső elnök. — Az egész gazdálkodási rendszerünket tehát a környezet befolyásolja. Ezért szántóinkon, ahol a nagyüzemi táblákat kialakítottuk, főleg búzát, őszi és tavaszi árpát, napraforgót és kukoricát termelünk. Persze ezeken a földeken nem a legjövedelmezőbb kukoricával foglalkozni, de 300 hektáron mégis vállaljuk, mert szükség van rá! A térségi melioráció soNagy Dezső: — Miután földjeink nagyon kötöttek, és nem tudják tökéletesen elnyelni a vizet, így csak alagcsövezéssel lehet ezen segíteni ... rán rendezett területek kétharmadán tömegtakarmá- nyokat isi, főleg lucernát és vörösherét termelünk. Az • utóbbi időben sokat fordítottunk a földművelés tökéletesítésére, altalajlazítással. Még 1978—79-ben 60 centi mélyen végeztük ezt, melynek hatására sokat javult földjeink víz-befogadóképessége. Tavaly a szárazság révén szerencsénk is volt, hiszen mindössze 170 hektár belvízkárunk akadt, ilyen kevés sohasem volt! 1982-ben összesen 300 milliméter csapadék esett nálunk, amely kedvezően hatott eredményeinkre. Így a melioráció hatását még nem tudtuk teljesen felmérni. Mi azonban a jövőt illetően nem a szerencsére alapozunk, hanem arra, hogy földjeink átfogó javításával megvan a reményünk, hogy talán megszűnnek a visszatérő belvízkárok. Persze ez csak úgy várható, ha évente karbantartjuk az ezzel kapcsolatos létesítményeket. Így erre gondolva már alkalmazunk egy fiatal öntözésesmeliorációs mérnököt, aki csak ezzel a feladatkörrel foglalkozik szövetkezetünkben. Az 1985-ig megvalósuló átfogó földrendezési program jó alapot nyújt ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük a termelést és kalászosokból 10—15, kukoricából pedig 20 százalékkal növeljük a terméshozamokat. A hektá- rankénti 4,5 tonnás búza és 5,5 tonnás kukoricatermelés ugyanis lehetővé tenné, hogy közelítsünk az országos átlagokhoz. Mentusz Károly A kár:.több mint 700 ezer forint Vagonfosztogatás - kalákában Rendőrkézen tizenöt hatvani vasutas — Nem voltak válogatósak — Tolvaj lopott tolvajtól — Mire jó a repcefű Leltározzák a mintegy 80 ezer forint értékű, s a házkutatások során lefoglalt holmit Lépések zaja töri meg az éjszaka csendjét. Az állomáson veszteglő egyik feltört vagon mellől hirtelen egy sötét árny fut el. — Ne ijedj meg, csak én Vágyók...! —• szól rá egy ismerős hang. — Akkor meg ne zavarj „munka” közben! Miért nem füttyentettél, vagy jeleztél időben, te ... — mordul az előbbi és nyugodt léptekkel visszamegy a nyitott ajtajú vagonhoz, amelyben varrógépeket szállítanak Miskolcra. Miután a vasutastársa már messzebb jár, kiemel két értékes gépet, majd jól elrejti őket a füves-bokros részen. A szolgálat után, reggel visszatér a helyszínre, ám a legnagyobb meglepetésére már csak egy varrógépet talál. Meglopták a tolvajt... ★ Ez az eset csupán egyetlen — de jellemző — epizódja annak a vagonfoszto- gatósi sorozatnak, amelyet a hatvani vasútállomás tizenöt dolgozója követett el a közelmúltban. Még tavaly év végén, december 3-án érkezett a MÁV bejelentése: ismeretlen tettesek sorozatban vagonokat törtek fel és dézsmálták meg. A rendőrségi vizsgálat eleinte csak ott kezdődött meg ahová — célállomásként — megérkezett a szerelvény, s ahol a plombákat felnyitva, észlelték a bűncselekményt. Csakhogy a helyi nyomozások nem sok sikerrel jártak, az ottani vasúti dolgozók nem követtek el ilyen cselekményeket. Üj szálakat kellett hát keresni, s ezt — egyebek között — egy maréknyi repcefűnek is köszönhették. Történt ugyanis, hogy az egyik betört oldalú vagon rését repcefűvel tömték be a dézsmálás után a tettesek. A nyomozók és a vasúti ren- dészek — akikből meglehetősen kevés van a Nógrád, Heves, Pest és Szolnok megyét érintő hatalmas területen — végigjártak minden állomást, átvizsgáltak minden gurítót, rendezőt, tolatóhelyet. S repcefüvet csak Hatvanban találtak... A több irányban végzett, egyidejű kutató és felderítő tevékenység csaknem három hónap utón hozta meg az eredményét: ekkor bizonyosodott be, hogy a hatvani tranzitállomáson kell keresni a tetteseket. Annál is inkább, mert az utóbbi időben 140 vagon feltöréséről kaptak jelentést a rendőrök. Lopott plombával helyettesítették az eredetit (Fotó: Szabó Sándor) s ezek a vagonok áthaladtak Hatvanon. Az eredményes adatgyűjtés és az időközben megszervezett figyelőszolgálat támpontot adott arra, hogy Fazekas Árpád r.-főtörzsőr- mester, az állomáson szolgálatot teljesítő körzeti megbízott — alapos gyanú miatt — házkutatást tartson az egyik szolgálati „turbán” dolgozó vasutasok lakásán. Ezek során az egyik helyen a szőlőprésből autóbuszhoz való ködlámpák, AGIP-ola- jok, pezsgők, Ararát konyakok kerültek elő, máshol cipők, villanymotorral egybeépített szivattyúk, csiszolt poharak, varrógépek. És a fészerben: 37 darab plomba. vagyis vasúti kocsizár... I Ez azért fontos, mert ezek segítségével fedezték a lopásaikat: a leszakított eredeti plombák helyett mindig olyat raktak fel, amely a feladó-, illetve a célállomás között levő valamelyik vasútállomás nevét tartalmazta .,. Így próbálták elterelni a gyanút a hatvani állomásról. Az ügyben szereplő vasutasok nem voltak válogatósak: elvittek mindent, ami csak a kezük ügyébe került: italt, értékes — de a számukra semmire sem használható — műszereket, képmagnót, sportmelegítőket, cigarettát, bűvös kockát, kerámiát, üvegárukat és még sorolhatnánk. Hosszú lenne a lista, mert csak Mészáros Ferenc kocsirendező túrái lakásán annyi holmi volt, hogy két napig készült róluk a jegyzőkönyv. Ugyancsak mohó volt Nánási József salgótarjáni és Debrei Imre horti lakos is. További tizeinkét társuk kisebb arányban vette ki a részét a bűncselekményekből, illetve orgazdaként játszott szerepet az ügyben. S még egy jellemző eset: az egyik alkalommal lengyel sportmelegítőt találtak a gurítón feltört vagonban. Itt mindjárt kivettek belőlük hármat, az egyik sarus később észrevette a nyitott kocsit, ő is megdézsmálta, s ugyanezt tették valamivel odébb a kocsirendezők is ... ★ A hatvani vagonfosztogatók ügyében a rendőrség lezárta a vizsgálatot, amely szerint az általuk okozott kár 738 ezer 500 forint. A tettesek közül Mészáros Ferenc 52 éves túrái lakos — a jellemzés szerint: sohasem ment haza a munkahelyéről úgy, hogy ne vitt volna el valamit — részben egyedül, részben bűntársaival kilencven esetben dézsmálta meg a szállítmányokat, s 248 ezer forint értékű kárt okozott: előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást. Nánási József gurítós és Debrei Imre kocsirendező közösen, illetve Mészárossal együttműködve több mint 400 ezer forint értékű árut lopott. A tizenöt érintett vasutas bűnlajstromát a rendőrség vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Szilvás István
