Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 11., péntek 5, Itt a hó! Végre megjött a hó Heves megyébe is, s bár nem akko­ra, mint a Tátrában, Cseh­szlovákiában vagy a lengyel hegyekben — ahová máskor inkább buzdítjuk szűkebb hazánkból a téli sportok kedve­lőit — sízésre, szánkózásra egyaránt alkalmas a Mátrában, Bükkben. Kékestetőn csütörtökön délután 48 centis volt a hóréteg vastagsága, Galyatetőn pedig alig valamivel kisebb, s Bánkútról is 42 centimétert jelentettek. Ez utóbbi azon­ban — mint hozzáfűzték — kissé már tapadt. Ezúton is fi­gyelmeztetjük azonban a kirándulókat, hogy szánkóval — a balesetveszély miatt — véletlenül se ródlizzanak a sípá­lyákon! (Fotó: Szántó György) Autósélet Ha csúszik a kocsi Virágkötészeti bemutató - Bitskey pódiumműsora — Farsangi mulatságok — Gyerekeknek, felnőtteknek — Bükki túra Megyei műsorkalauz Minden járművezetőnek tudnia kell, hogy nedves vagy jeges úton a tapadóerő jóval kisebb, mint száraz úton. A megfelelő profilmélységű és -szerkezetű gumiabroncs tehát az első számú téli követelmények egyike. Té­len gyakrabban kell ellenőrizni a guminyomást, mint nyáron. A túlnyomás legyen inkább egy-két tizeddel több a megszokottnál, mert a kemény gumi jobban „kapaszkodik”. A kevésbé kopott gumikat mindig a meghajtott ke­rekekre szereljük, mert ezek vannak leginkább kitéve a meg­csúszás veszélyének. A száraz útfelület — ahol tete­mes sebességgel halad az autó —, hirtelen, váratlan eljegesedése az igazán veszélyes csapda. Erre kell számítani például az erdő­sávok között vezető úton, hida­kon, folyók, tavak közelében, sőt nagyobb ipartelepek mellett is. Az útra lecsapódó nedvesség ezeken a helyeken általában tar­tósan megmarad, és fagypont alatti hőmérsékletnél alig észre­vehető jégréteget képez. A jég­rétegre nagy sebességgel ráfutó gépkocsi a legkisebb megcsú­szástól kormányozhatatlanná vá­lik, ami a tragédiák egész sorát indíthatja el. Aki jeges úton indult el vagy jeges útra érve sikerült a kocsi­ját „megszelídítenie”, igyekezzék nem túl gyors, egyenletes tempót felvenni, hogy erősebb gázadás vagy gázelvétel, illetve sebesség- váltás nélkül haladhasson. Je­ges, havas úton fékezni valóban csak végszükség esetén szabad. Egyébként úgy kell vezetni az autót, hogy semmiképp se kell­jen megállni vele (tehát az eset­leges akadályokat inkább lé­pésben haladva, lassan kell megközelíteni, hátha közben el­kerülhetővé válik a megállás). Ha elkerülhetetlen a megállás, az újbóli indulásnál rendkívül finoman összehangolva kell ke­zelni a gáz- és a kuplungpedált. Amennyiben pörög a hajtott ke­rék, gyors előre-hátra kapcso­lással végrehajtott „himbálással” lehet elindítani a kocsit vagy az utasok segítségét kell igénybe venni az autó elmozdításához. Nem lebecsülendő a tapasztalt autóvezetőknek az a szokása, hagy télen egy-két zacskó ho­mokot mindig visznek magukkal a csomagtartóban, amit eseten­ként a pörgő gumik alá szórhat­nak. De sokszor egy nyaláb vessző, néhány faág is kapasz­kodóul szolgálhat a pörgő kere­keknek. B. 1. Megyeszerte tartanak a mezőgazdasági könyvhónap rendezvényei. Ennek prog­ramjában — több más mel­lett — ma, február 11-én délelőtt 10 órai kezdettel a gyöngyösi mezőgazdasági főiskolán érdekesnek, hasz­nosnak ígérkező ankétra ke­rül sor dr. Dimény Imrének, a Kertészeti Egyetem rek­torának „Szántóföldi növény- termesztési rendszerek ered­ményei és fejlesztési irá­nyai” c. előadása után. Egy­idejűleg pedig az intézet aulájában a városgondozási üzem virágkötészeti bemu­tatót tart. A születő „virág- költeményeket” az érdeklő­dők még másnap is, szom­baton délután 16 óráig meg­tekinthetik. Ugyancsak szombaton 17 órától a hat­vani MÁV Liszt Ferenc Művelődési Házban a bor­termelőknek ad szaktanács- adást Pócsik István. Gyöngyösön, a Helyőrségi Művelődési Otthonban hol­nap, szombaton — a Pódi­um-sorozat keretében — Bitskey Tibor Jászai-díjas színművész előadóestjére várja a közönséget „Mihelyt teáltalad embernek szület­tem” címmel. S mert tart a farsang, most főleg nem hiányozhat a dal, a zene, a tánc a ren­dezők műsorából. Hevesen például — az elegáns szö­vetkezeti Akác étteremben — már ma délután 5-től „húzzák” a talpalávalót, egészen hajnal 4-ig, álarcos, tréfás játékokkal, humoris­ták szereplésével, mókás ve­télkedővel is színesítve a programot. Holnap Egercsehiben 18 órától az Egri Néptáncegyüttes és a Pátria népzenei gárdája ígér, jó szórakozást az ér­deklődőknek. A jelentős összeggel felújított füzesabo­nyi Utasellátó étteremben népszerű népdalénekesek, a siroki művelődési házban pedig szintén este 8-tól ci­gánybálon szórakoztatják az érdeklődőket. Míg holnap, szombaton este a gyöngyösi Volán-művelődési házban a közönség nemcsak élvezheti, hanem — előre kiadott sza­vazólapokon — mindjárt ér­tékelheti is a Ki mit tud?- ra készülő városi fiatalok együttesének koncertjét. Ugyanekkor Hevesen — az V. számú Általános Iskola szülői munkaközösségének rendezésében — diszkó lesz a művelődési központban. S ha már a legifjabb kor­osztálynál tartunk, hadd em­lítsük meg, hogy Poroszlón az óvodásoknak művészi já­tékokkal, az iskolásoknak logikai bazárral kedvesked­nek szombaton 15 órától. Az egri Megyei Művelődési Központban pedig fél 3-tól játék-cserebere lesz. 3-tól „Csodakút” címmel Dévai Nagy Kamilla műsorát, majd a mesefilmvetítést él­vezhetik az óvodások és a kisiskolások a felnőtteknek szóló aktuális egészségügyi előadással egyidejűleg, il­letve Marosi Júlia fellépté­vel a Folkpódium este 6-kor kezdődő előadása előtt. S szintén szombaton délután, Hevesen a III. és V. számú Általános Iskola úttörőcsa­patai farsangi bállal is ked­veskednek korosztályuknak. Mindazoknak pedig, akik a szabadba vágynak, a szer­kesztő a KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztályának vasárnapi túráját ajánlhatja még, amely reggel 7.35 órakor in­dul az egri Volán-pályaud­varról az Egerszalók—Hő­forrás Olajkutak—Kaptár­kövek—egri szabadidő-park útvonalon, Nemes Gyula ve­zetésével. Jó szórakozást! Látványos busójárás Mohácson Az idén február tizenhar­madikán, vasárnap rendezik meg Mohácson a busójárást, a baranyai sokácok farsangi vigasságát. A nevezetes farsangvasár­nap vendégeit színes műsor várja az idén is. A főutcán ismét megrendezik a népmű­vészeti tárgyak vásárát, ame­lyen bőrösök, bocskorkészí- tők, fafaragók, fazekasok kékfestők, mézeskalácsosok, szűcsök és más kézművesek kínálják válogatott portékái­kat. A város főterén térzene szól majd, a művelődési köz­pontban három egymást kö­vető előadáson baranyai, Tol­na megyei magyar és nem­zetiségi néptáncosok, vala­mint a Horvátországi Magya­rok Szövetségének központi tánccsoportja és a jugoszlá­viai Hercegszőllősről meghí­vott délszláv együttes szóra­koztatja a közönséget. A Kossuth Filmszínház színpa­dán Baranya, Somogy, Tol­na és Zala megyei énekesek, továbbá a busójárást meg­előző mohácsi énekverseny győztesei adnak népdalmű­sort. A filmszínház galériá­jában komáromi festett-fara- gott ládákból rendeznek nép- művészeti kiállítást. Délután a városháza erkélyéről élő népzenét szolgáltatnak az egybegyűlteknek, akik ezután nézhetik végig a busók ha­gyományos felvonulását. A távolról érkező vendégek kedvéért az idén a szokásos­nál egy órával korábban lob­banják lángra a főtéren ra­kott hatalmas máglyát, amely körül a busók eljárják fer­geteges körtáncukat. A mo­hácsi farsangvasárnap a sdkácbállal ér véget. Horgászoknak A keszegfélék fogása A keszegezés rendkívül szóra­koztató, mert szakértelemmel űzve összehasonlíthatatlanul gya­koribbak a kapások, mint a pon­tyozásnál. Bizonyos időszakokban ez az egyetlen lehetőség a sza­bad idő horgászattal való eltöl­tésére. Nem véletlen, hogy a keszeg­horgászok száma évről évre sza­porodik. Ehhez hozzájárul az is, hogy ez a halfaj a „legnépe­sebb”. Vizeinkben gyakran elő­fordul a dévérkeszeg, karika- keszeg, laposkeszeg, bagolyke- szeg, szilvaorrú keszeg, a garda, bodorka, a vörösszárnyú keszeg, kárász, ezüst kárász, paduc, jászkeszeg, fejes domolykó, küsz, szivárványos ökle és fenékjáró küllő. E népes család valame­lyike bizonyos, hogy rákap a horogra tűzött csalira. A keszegezéshez szükséges bot­tal szembeni követelmény, hogy minél könnyebb, kényelmes fo­? ású és kellően merev legyen. gy tehát összedugható vagy te- leszkóprendszerűek lehetnek, de 150—180 centiméter hosszúságig egyetlen részből álló botok is számításba jöhetnek. A horgá­szat eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a lehető leg­finomabb, de a célnak még meg­felelő zsinórt használjuk. Minél vékonyabb ez, annál kevésbé kelti fel a halak gyanakvását, vagyis több kapásra van kilátás. Minthogy a keszeghorgászat eredményessége jelentős részben a felszerelés finomságán, érzé­kenységén múlik, annak lénye­ges eleme a helyesen megválasz­tott úszó. A súrlódás és a tehe­tetlenségi erő miatt legyen háj; minél kisebb, karcsúbb. A kesze­gezéshez igen vékony acélból készült hosszú szárú, lapított vé­gű, rendkívül éles, általábah szakállas horgok alkalmasak. A módszerek és felszerelések a fentebb elmondottaktól jóval sokrétűbbek. Ezért, aki a keszeg­horgászatról többet is szeretne tudni, érdemes meghallgatnia a szombaton, február 12-én 10.30 órakor a Megyei Művelődési Központban a Keszeghorgászat — versenyhorgászat című elő­adást. A témában Nyerges Béla, a MOHOSZ ifjúsági bizottságá­nak elnöke részletes tájékozta­tást ad az érdeklődőknek. Az előadás után a Süllő horgászata című új film is bemutatásra kerül. Szabó Lajos — AJÁNDÉKMŰSOR GYÖNGYÖSÖN. Ma, 18 óra­kor a gyöngyösi Mátra Mű­velődési Központban Folk­lór ’83 címmel a Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tesének ajándékműsorára ke­rül sor. Közreműködik a tánckar és a zenekar. A be­lépés díjtalan. összeállította: Gyóni Gyula Séta természetvédelmi területeinken A siroki Várhegy A Mátrát és a Bükköt az északi határ­széltől lustán délkelet felé kanyargó Tár­ná patak völgye töri ketté. A völgy falucs­kái közül a legszebb környezetben az „Y” alaprajzú Sírok község fekszik. Bármely irányból közelítjük is meg, csábítóan, hívogatóan int felénk a zöld mezőből sár­gásfehéren feltornyosuló Várhegy tetejé­ről az egykor szebb időket látott, de ma már csak denevérek által lakott vár rom­ja. A falut vigyázó hegyek közül a Várhegy a legalacsonyabb, mindössze 294 méter magas, ám sajátos formája miatt maga­sabbnak tűnik. A csaknem függőlegesen magasba törő sziklafalat keskeny, szalag­szerű, enyhén lejtő párkány övezi. Télen a hó és jég simára csiszolja, a nyári zá­porok pedig mély barázdákat mosnak raj­ta. A növények csak imitt-amott, a vé­dettebb repedésekben tudnak megkapasz­kodni, így a szél is állandóan söprögeti. A Mátra vulkanikus gyermekkoráról ta­núskodó, csillogó fekete kristályszemcsék­kel telehintett riolittufa-talapzatról rövid, meredek kaptatón néhány perc alatt a csúcsra érkezünk. A fellegvárból minden irányba gyönyörű a kilátás! Alattunk Sí­rok piros háztetős szűk utcái, a kertek végén a Tárná kanyarog, délnyugatra pe­dig a keleti Mátra csipkés gerincvonulata látszik a Kékes monumentális tömbjével. Északnyugatra a Mátra vonulatának hul­lámzásán túl a tarjáni hegyek és az ó-Bü'kk csúcsai kéklenek. Északkelet felé a Bükk-fennsíkot őrző, merészen kiugró fehér kövek tűnnek fel s keletre a Vár­hegy—Tibabérc—Nagyeged koszorúja zár­ja a távoli panorámát. A látvány télen is kárpótol bennünket a felkapaszkodáskor hullatott verejtékcseppekért! A környékbeliek által ma is Darnó vá­mnak nevezett alsó és felső részből álló erődítmény története az Árpád-korban kezdődött. A fákkal, cserjékkel benőtt ro­mok között sétálva szabálytalan alaprajzú, belső tornyos, alsó várral is megerősített régi „sasfészek” képe bontakozik ki előt­tünk. Alatta bonyolult, ma is járható kazamatarendszer található. A XIV. szá­zadiból fennmaradt írásos adatok szerint a várat az Aba nemzetséghez tartozó Borh—Bodon család építette, közvetlenül a tatárjárás után. Többször gazdát cserélt, majd a XV. század végén az Országh család birtokába került. A törökök előre­nyomulásától tartva — s a gönci ország- gyűlés rendeletére — Guthi Országh Kristóf tulajdonos és egyben kapitány 1561-ben ó-olasz bástyákkal megerősített vastag fallal körülvett alsó várat építte­tett. Az Egert elfoglaló törököknek azon­ban nem jelentett nehézséget a kevesebb, mint 200 főnyi védővel biztosított erődöt birtokba venni. Kilencven éves török ura­lom, majd a kuruc háborúk következtek. A tulajdonosok (a Nyári család, majd a Károlyiak) nem javíttatták a várat, így időközben pusztulásnak indult, s a düle- dező* tetejű, omladozó falú sziklafészket a múlt század közepén az utolsó jobbágy­családok is elhagyták. A várból a ,,K” jelzésű úton, körülbelül tízpercnyi járásra a környék egyedülálló kőalakzataihoz — a Barát és Apács nevű sziklaképződményekhez, mellettük pedig a Törökasztalhoz — érkezünk. A 94 hek­tárnyi terület 1978-tól megyei védettsé­get élvez. Dr. Kárász Imre Mesevilág Walt Disney, a rajzfilmek va­rázslója. 1928-ban jelent meg a filmvásznon híressé vált al­kotása (vízszintes 26.). A film­szalagon (vízszintes 2.). Gyer­mekek és felnőttek egyaránt szívükbe zárták, éppúgy, mint Donald kacsát és (47. számú sor). „A három kismalac” már színes film volt, fülbemászó kísérőzenéje a (függőleges 1.). Disney kiváló üzletember volt más területen is. Ezt bi­zonyítja a bámulatosan ötletes Los Angeles-i csodapark (71. számú sor). A sarokkockák betűi: N, N, A, D. VÍZSZINTES: 2. (Be­küldendő.) 13. Meg tud­ja érinteni. 14. Reá betűi. 15. Könyörög. 16. Ritka fér­finév. 17. Kerülj elém. 19. Vissza: alán eredetű alföldi nép. 20. FIÓ. 21. Energia. 22. Vissza: föléd. 24. Áss jobb­ról balra! 25. Csermely. 26. (Beküldendő.) 28. A cink vegyjele. 29. Névelős női és férfi becenév. 30. Át­kutat. 31. Pihen. 33. Női név. 35. Norvég, spanyol, belga autók betűjele. 36. Te és ő. 37. Tessék, fogjad. 39. Mint a 33. számú sor. 41. Számo­sán. 43. Kivermel. 44. Hiva­tali helyiség. 46. Borsod me­gyei község. 47. (Bekül­dendő.) 50. Növény. 52. Meztelen műalkotás. 54. KBS. 55. Kilogramm. 56. Kalap­ban van! 58. Kieszel. 61. Pálca. 62. Céda. 64. Becé­zett iskolák. 65. Vesztesége. 66. Egyiptom fővárosa. 68. Férfinév. 70. Lakli. 71. (Be­küldendő.) FÜGGŐLEGES: 1. (Be­küldendő.) 2. Szignál. 3. Nulla. 4. Heves megyei köz­ség. 5. Fordított határrag. 6. Fölétaszítja. 7. Mint a víz­szintes 21. számú sor. 8. Hozzáfogok. 9. Szemben van! 10. Évszak. 11. Madárriasztó szó. 12. A menyegző. 17. Női név. 18. Község Brassó mellett. 21. Nem oda. 23. Sütemény. 26. Névelős va­dászeb. 27. Száguldás. 32. Román pénz. 34. Juttatok. 36. Eszme. 38. Tisztességte­len haszon. 39. Vajkészítés mellékterméke (—’). 40. Tromf. 42. Pulóvert készít. 44. Ezen a helyen szintén. 45. Pókféle élősködők. 48. Veszprém megyei község. 49. Az Operaház építője. 51. Igazi nevén, másképpen. 53. Salvador... 55. Idő előtt. 57. Amelyet. 59. .. .piros, tűzpiros. 60. Kúszónövény. 61. Gyapotköteg. 63. Fordí­tott időmérő. 65. Ébred. 67. Kisállatok szállása. 68. ÉD. 69. Tagadószó. 70. MY. G. GY. Beküldendő: vízszin­tes 26., 2., 47., a függőleges 1. és a vízszintes 71. számú sorok megfejtése. Elmúlt heti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Űj vendég érkezett. Kiskun­halom. A falu álarca. Raz­zia. A három éhenkórász. A helyes megfejtők között — sorsolással — a követke­zők nyerték könyvjutalma­inkat: Berta Istvánná (Szű­csi), Bocsi Mária (Hatvan), Kerékgyártó Pál és Kugler Zsuzsanna (Eger), ötvös Ödönné (Heves). Gratulá­lunk! A könyvjutalmakat postán küldjük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom