Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1983. február 10., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „A népi ellenőri munka szolgálattá vált...“ Megyei jubileumi ünnepség Egerben Nagy János, külügyminisztériumi államtitkár köszönti a né­pi ellenőrzés társadalmi munkásait Ajándék? Az ajándékozás legtöbb­ször kétoldalú öröm. Bol­dogság az adónak is, a ka­pónak is. Mégis megesik, hogy igazi meglepetéssel — jobban mondva: megdöb- bentéssel — az „ajándé­kozónak” szolgál, mivel annak esze ágában sem volt, hogy másnak örömet szerezzen. S ez az utóbbi időben egyre többször for­dul elő! Az egri Belvárosi ABC- áruházban történt meg az alábbi eset: Csúcsforgalom. Az idősebb hölgy egy ideig toporog, majd rászánja magát — retiküljéből elő­veszi pénztárcáját, benne egyetlen százassal, a kézi­táskát pedig lecsapja a cso­magtartó pultra. Térül-for- dul, szerencséjére a sorban állással együtt is csupán tíz perc telik el. S ekkor jön a megrökönyödés — nyoma sincs a kistáskának! Még inkább érthető a hölgy keserves zokogása, amikor kiderül, hogy tizenhatezer forint volt benne. Most már késő az önszemrehá­nyás: miért is nem vittem magammal úgy, mint a bukszát?! A nemtörődöm asszony­nak különben nagy szeren­cséje volt, a rendőrségnek sikerült a tolvaj nyomára bukkanni. De nem mindig ilyen könnyű a dolguk! Pláne, ha a károsultak fe­lelőtlensége végképp nem ismer határokat. Két hónap — december és január — bejelentéseit összegző igencsak kövér aktában olvasható az egri járási-városi rendőrkapi­tányságon: az Eger Hotel halijában a ruhatár előtti pultra tette le valaki a 4500 forintos irhadzsekijét. Persze, nem kellett hozzá sok idő, hogy lába keljen a kabátnak. A lajosvárosi Bástya ABC-áruház megőr­zőjéből gondatlanul ottha­gyott kézitáska tűnt el. A kár: csaknem ötezer forint és két karóra. A Taverna Zöld Pecsét nevű bárjában néhány nap leforgása alatt két kabát és egy nagyobb táska került új, szemfüles birtokosához. A Dobó téri háziipari termékeket árusí­tó üzletben 1800 forintot tartalmazó pénztárcát csen­tek el egy hölgy retiküljé­ből, amíg az vásárolt. Folytathatnánk a sort, hi­szen a rendőrségen szinte nap mint nap vesznek fel jegyzőkönyvbe hasonló be­jelentéseket. Ehelyett azon­ban inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az utób­bi időben sajátos jelenség figyelhető meg: saját érté­keik megóvásában jó néhá- nyan nagyfokú felelőtlen­ségről, nemtörődömségről tesznek tanúbizonyságot. Erre utal az a példa is, hogy volt olyan, aki kerék­párja szeptemberi eltűnését idén január végén jelentet­te be. Mindezen túl soro­zatban lopnak el lezáratlan kerékpárokat, illetve sze­mélyautókat úgy, hogy gazdájuk nem zárta be az ajtót, sőt még az indító­kulcsot is benne hagyta. Vagy pedig ezzel akart adni bátorítást a tolvaj­nak? ... Szalay Zoltán A népi ellenőrzés negyed- százados jubileuma alkal­mából szerdán délelőtt ün­nepséget rendeztek az egri megyeháza nagytermében. A Himnusz elhangzása, s a szavalat után Tarjányi Géza megyei NEB-elnökhelyettes köszöntötte a megjelente­ket, közöttük Nagy János külügyminisztériumi állam­titkárt, Dobos Istvánt, a KNEB elnökhelyettesét, Barta Alajost, a megyei párt- bizottság titkárát, Markovics Ferencet, a megyei tanács elnökét, Mlinkó Lászlót, a megyei KISZ-bizottság első titkárát és dr. Jenes Pált, az SZMT titkárát. Ezt követően Csepelyi Ká­roly megyei NEB-elnök ün­nepi beszédében az eltelt 25 esztendő jelentősebb esemé­nyeire emlékezett. Idézte az alapítást, a megyei munka kezdeteit, az 1958. március 11-i első testületi ülést, ki­tért a városi, járási bizott­ságok megalakítására, s utalt nevezetesebb megbízásaikra. Tisztelettel szólt a „zászló- bontókról”, s kegyelettel adó­zott az időközben elhunyt alapítók emlékének. Egyebek mellett elmondotta, hogy az eltelt két és fél évtized alatt 628 megyei szintű vizsgála­tot végeztek a népi ellen­őrök szűkebb hazánkban, s mintegy 7,5 ezer közérdekű bejelentéssel foglalkoztak. Ez utóbbiak intézése — mint hangsúlyozta —, mindig el­sődleges tennivalóik között volt, s már a 60-as évek közepén megszervezték az ilyenféle ügyek tervezett és rendszeres utóvizsgálatát is. Ennek hatására az intézke­dések meggyorsultak, s a végzett munka számonkérése következetesebb lett. A népi ellenőrzési munka iránya a gazdasági és társa­dalompolitikai feladatokhoz igazodott, s érzékenyen kö­veti ma is a változásokat. Kapcsolatai erősödtek, kiszé­lesedtek. Tisztségviselőként és aktivistaként megyénkben ma már csaknem 1,5 ezren vallják hivatásuknak, érzik kötelességüknek a fontos pártmegbízatást, tevékeny­séget. — Úgy gondolom — mon­dotta többi között befejezé­sül Csepelyi Károly —, a mai ünnepi jubileumi megemlé­kezésen is joggal megálla­píthatjuk, hogy a ránk bí­zott feladatokat itt Heves megyében becsülettel, ered­ményesen végrehajtottuk ... a népi ellenőrzési munka szolgálattá vált, közös cél­jaink megvalósításának szol­gálatává ... A megyei ünnepség to­vábbi részében kitüntetések következtek. A KNEB elnö­kétől „Kiváló társadalmi munkáért” elismerésben ré­szesült Csanálosi József, a füzesabonyi járási földhiva­tal csoportvezetője, Gyarmati Ferencné, a hevesi áfész osz­tályvezetője, Horváth Fe­renc, az eger—füzes­abonyi állattenyésztő állomás főfelügyelője, Kácsor Gábor, a Finomszerelvénygyár esz­tergályosa, Krisztián István, a Recski Rézércmű főköny­Csepelyi Károly megyei NEB- elnök ünnepi beszédét mond­ja velője, dr. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese, dr. Puskás Sándor megyei bankigazgató, Rédei Antal, az egri tsz elnökhelyettese, Sárost Aladárné, a káli kö­zös tanács előadója, Takács László, az AGROBER-kiren- deltség előadója, Vajda Jó­zsef, a hatvani tsz osztály- vezetője, Varga Sándor, a gyöngyösi kórház osztály- vezetője, Vetula Gyula, a visontai bányaüzem osztály- vezetője. „Kiváló munkáért" kitün­tetést kapott Bakondi József, az OTP megyei igazgatóságá­nak osztályvezetője, Berkes József né, a hatvani bank elő­adója, Farkas Józsefné hat­vani NEB-előadó, Gerhát Jó­zsef gyöngyösi járási-városi NEB-elnök, Marmoly László, a Volán egri csoportvezetője, Márföldi Jenő, a MÉSZÖV főelőadója, Medveczki Sán­dor gyöngyösi bankigazgató, dr. Papp Kálmán egri kör­zeti gyermekorvos, Pogonyi Sándor, a megyei NEB gép­kocsivezetője, Rémik Imre, a Mátravidéki Fémművek főosztályvezetője, Sass De- zsőné, a megyei NEB főrevi­zora, Sípos Lajosné, a po­roszlói tsz főkönyvelő-helyet­tese, dr. Szalóczy György, a dohánygyár osztályvezetője, Tóth Klára, a pedagógus­szakszervezet egri városi tit­kára. A TOT „Kiváló ter­melőszövetkezeti munkáért” kitüntetésével tisztelték meg Renka Sándort, a kömlői tsz pénzügyi előadóját, s a KIOSZ „Kiváló szervezeti munkáért” kitüntetését adták Czeglédy Józsefnek, a gyön­gyösi járási hivatal főelő­adójának. A Hazafias Nép­front kitüntetésében négyen, a SZOT, illetve a KISZ, va­lamint a tanács elismerésé­ben összesen 24-en része­sültek. Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára a KNEB jubileumi emlékplakettjét vette át Dobos István elnök- helyettestől. Felszólalt az ünnepségen Nagy János államtitkár is. Kedves szavakkal méltatta népi ellenőreink eredményeit, s további sikereket kívánt hasznos munkájukhoz. A jubileumi megemlékezés Tarjányi Géza zárszavával és az Internacionáléval ért vé­get. A kitüntetett népi ellenőrök egy csoportja (Fotó: Kőhidi Imre) Rugalmasabb vállalkozások az építőiparban Sajtótájékoztató az ÉVM-ben Az ország építési igényei­nek változásaival összefüg­gésben az építőipari vállala­tok és kivitelező szervezetek már sokat tettek, de még mindig nem eleget a rugal­masabb vállalkozás- és üz­letpolitika kialakításáért. Ezekről a törekvésekről és a további tennivalókról tar­tott sajtótájékoztatót szerdán az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium. Petrovai László főosztály- vezető elöljáróban az építési igények összetételének vál­tozásairól szólt. A beruházá­sok mérséklésének kapcsán ugyanis a technikai eszkö­zökkel legjobban felszerelt nagyvállalatoknak is meg kellett keresniük azokat a szervezeti és vállalkozási le­hetőségeket, amelyekkel a megszokottnál kisebb érté­kű építési feladatokat is gazdaságosan láthatnak el. így a nagy értékű házgyárral rendelkező Győr és Heves megyei, valamint a Dél-ma- gyarországi ÉVM-vállalat ki­lépett eddigi működési kör­zetéből és a fővárosban, va­lamint az ország más terü­letén is vállalkozott megbí­zások teljesítésére. Hasonló­képpen a Clasp könnyűszer­kezetes építési rendszerre szakosodott székesfehérvári Alba Regia Vállalat is gyor­san és nyereségesen emel ilyen épületeket az egész or­szágban, sőt külföldön is. A megváltozott gazdasági kö­rülményekhez alkalmazkod­tak a Zala, a Vas és a So­mogy megyei ÉVM-vállala- tok, amelyek többféle célra alkalmas építési technológiá­ra készültek fel. Budapesten a Középületépítő Vállalat korábban szinte kivétel nél­kül új középületeket létesí­tett, most tevékenységének 40 százaléka rekonstrukciós. A minisztérium eredmé­nyesnek tartja azokat a koo­perációs kapcsolatokat, ame­lyek szerint a kivitelezők a tervező vállalatokkal együtt keresnek és teljesítenek fel­adatokat itthon és külföl­dön. Egyebek között ilyen vállalkozásban épített Buda­pesten 16 tantermes iskolát a Hajdú megyei ÉVM-vál­lalat és a Kelet-magyaror­szági Tervező Vállalat. A Középülettervező Vállalat — a Fővárosi Tanáccsal kötött megállapodás szerint — nem­csak a műszaki tervezést vállalta, hanem a budapesti kórházak rekonstrukcióinak előkészítését, lebonyolítását és ellenőrzését is. Vannak olyan vállalatok is — mint a Heves megyei, a Nógrád megyei és a 23-as számú ÉVM-vállalat —, amelyek még nem találták meg az alkalmazkodás szer­vezeti és technikai lehetősé­geit. A másik véglet: a Veszp­rém megyei ÉVM-vállalat — igaz, sok új kezdeményezés­sel erőit meghaladó kocká­zatot vállalt, és most ezért került nehéz helyzetbe. összességében a kivitelező építőiparban megindult ked­vező folyamat jelzi, hogy 1979 és 1982 között az épí­tési munkákból a fenntartás aránya 16,5-ről 21,1 százalék­ra növekedett, s a kisebb értékű megbízások elvállalá­sával a korábbi 9133 helyett tavaly már 11 342 szerződést teljesítettek. A konvertibilis építőipari export is nőtt, 1982-ben már 3,3 milliárd fo­rint értékű munkát végeztek építőink külföldön, a koráb­bi félmilliárd forinttal szem­ben. » A vállalatok vállalkozás- és üzletpolitikájának fejlesz­tése érdekében a miniszté­rium is korszerűsíti a fel­ügyeleti irányítást, s további intézkedéseket készít elő a vállalatok működési feltéte­leinek javítására. Szorgal­mazza a versenyeztetést a megbízások elnyerésében, ám ehhez arra is szükség van, hogy maguk a megbízók is éljenek ezekkel a lehetősé­gekkel. Fontos, hogy javul­janak a vállalati erőforrások hatékony felhasználásának külső feltételei, é6 ésszerűen mérséklődjenek a hatósági megkötöttségek. (MTI) Púja Frigyes Franciaországba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter, aki Claude Cheysson francia külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz a francia fővárosban, szerdán délután Párizsba érkezett. Púja Frigyes csütörtökön kezdi meg hivatalos tárgyalásait. A magyar alumíniumipar piaci kilátásai Az Alumíniumipari Keres­kedelmi Vállalat az elmúlt hetekben több exportüzletet kötött, ami a piac élénkülé­sét is mutatja. A dán Velux céggel több mint 2 millió dollár értékű alumínium sza­lag és sajtolt profiltermék ez évi exportjában állapodtak meg. Ezeket a székesfehér­vári Könnyűfémműben állít­ják elő. Az üzlet érdekessé­ge, hogy a szállítandó ter­mékek egy részéért cserébe a hazai tetőtér-beépítéseknél használatos ablakokat ka­punk, s így abból bővül, szí­nesedik a belföldi kínálat. A Magyar Alumíniumipari Tröszt külkereskedelmi jogú vállalata nemrég egy londo­ni kereskedőcéggel két szer­ződést is aláírt, összesen több mint 2,7 millió dollár érték­ben. Eszerint az inotai alu­míniumkohóban készülő önt- ve-hengerelt huzalból szál­lítanak partnerüknek az év első felében. 1983-ban az ágazat terme­lését és értékesítését 3 száza­lékkal kívánja növelni. Ezzel a hazai igényeket kielégítik, és emellett lehetőség szerint fokozni akarják a gazdaságos exportot, továbbra is elsőd­legesen a tartós piacokra. „Helyünk a világban” Külpolitikai szabadegyetem Egerben Külpajitikai szabadegye­tem nyílt szerdán Egerben fiatalok részére a TIT városi szervezetének rendezésében. Hetenként egy alkalommal tartanak előadást. A sorozat programján a nemzetközi po­litikai élet fontos témakörei szerepelnek. A megnyitó elő­adás „Helyünk a világban” címmel hazánk külpolitikájá­nak főbb kérdéseivel foglal­kozott. A következő hetek­ben szó lesz a békemozga­lom időszerű kérdéseiről, a szovjet—amerikai kapcsola­tokról. Napjaink világgazda­sági helyzetéről, a világszer­vezetekről, valamint a fejlő­dő országok problémáiról. A világpolitikai szabad- egyetemet a diákok önkéntes jelentkezés alapján, iskolájuk javaslatára előreváltott bér­lettel látogatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom