Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 24., csütörtök S A BOR—60-as reaktor fő irányítópultja (Fotó: APN—KS) SZOVJETUNIÓ A békés atom A Szovjetunióban folytató­dik az atomenergia békés felhasználását célzó prog­ram megvalósítása. A szov­jet tudósok és szakemberek szerint az atomenergia előtt nagy jövő áll. Az atomerő­művek nem szennyezik a légkört, nem fogyasztanak oxigént. A természetes su­gárzást alig emeli, így nem jelentenek semmilyen ve­szélyt a természetre és az emberre. Az első atomerőmű megjelenése óta egyetlen szovjet atomerőmű körzeté­ben sem növekedett a su­gárveszély. A Szovjetunióban rendkí­vül szigorú normák szabá­lyozzák a megengedhető su­gárszintet. Az atomerőmű­vek környékén rendszeresen végzett mérések azt bizonyít­ják, hogy a sugárzás gyakor­latilag nem különbözik a természetes sugárzástól. A Ligyija Szjomocskina mér­nöknő kutatómunka közben szovjet atomerőművek dol­gozóit évente csupán annyi sugáradag éri, amely 5—10­szer kevesebb a megenge­dettnél. A dimitrovgrádi atomkuta­tó tudományos intézet szak­emberei fontos munkát • fe­jeztek be a gyorsneutronok­kal működő reaktorban. Ez az intézet a Szovjetunió egyik legnagyobb atomkuitató központja, ahol több kísérle­ti reaktor, fémkutató és rá­dióvegyészeti laboratórium, modern elektronikus számí­tókomplexum található, A szovjet, NDK-beli és cseh­szlovák tudósok fontos kísér­leteket végeztek a reaktor­ban. Ennek eredményeit hasznosítják a gyorsneutro­nokkal működő atomerőmű­vek építésekor. Sikerrel folytak néhány nátrium-víz típusú generátor próbái, melyek biztosítják a gyorsneutronokkal működő atomerőművek veszélytelen munkáját. NDK A berlini fehérje-adatbank BULGÁRIA A Várna— lljicsevszk kompjárat Már több mint négy éve van kompösszekötte­tés Várna és az ukrajnai lljicsevszk között. A járat kompjai tavaly összesen 8 millió tonna árut szállí­tottak a Szovjetunió és Bulgária között. A két ki­kötő távolságát mindössze 13 óra alatt teszik meg a szállítmányok. A szovjet tengerpartról nyersolaj, fémáru, faanyag, többféle vegyszer és sok más ter­mék érkezik Várnába. A bolgár kikötőből főként kalcinált szódát, friss gyü­mölcsöt, zöldséget, külön­féle konzerveket, bort és gépipari termékeket in­dítanak az ellenkező irányba. A 435 kilométeres útvo­nalon két szovjet és két bolgár hajó közlekedik. Egy-egy hajó 180 méter hosszú, 26 méter széles és óránként 19 tengeri mér- földes sebességet ér el. A hajók elektronikus vezér­lésűek. A várnai kikötő modem technikával felszerelt mű­szaki létesítmény, amely 80 kilométernyi vasútvo­nallal, szovjet típusú (szé­les nyomtávú), sínpárok­kal. futóműcsere-állomás- sal rendelkezik. Az állo­máson egyidejűleg 12 va­gon futóműcseréjét végez­hetik el, s tehetik át a keskenyebb nyomtávú, európai szabványú sínpá­rokra. A kompkikötőben minden folyamatot —így az átrakást is — gépesí­tettek. Nincs többé szük­ség dokkmunkásokra. Egy- egy hajó fedélzetére 108, megrakott vasúti vagont tudnak beemelni. A ki- és berakodás 3,5—4 óra alatt bonyolódik le speciális, 170 tonna teherbírású fel­vonó segítségével, amely a vagonokat a kívánság szerinti fedélzetre emeli. Jelenleg ez a kompjárat bonyolítja le a bolgár— szovjet árucsere-forgalom 80 százalékát­A vörös vérsejteknek a tü­dőből az izmokhoz és a kü­lönböző szervekhez oxigént szállító vastartalmú fehérjé­je a hemoglobin. Ennek egyetlen molekulája 5494 atomból áll. A berlini Molekuláris Bio­lógiai Orvostudományi Ku­tatóintézetben az elmúlt 30 év során 200 nagymolekula, köztük a hemoglobin szer­kezetét, tulajdonságait vizs­gálták meg. Az atomok szá­mára, helyzetére vonatkozó adatok tárolására pedig egy úgynevezett fehérjeadatban­kot hoztak létre. Ha az eddig összegyűjtött adatokat nem számítógép magnószalagjain őriznék, ha­nem hagyományos módsze­rekkel tárolnák, a kutatási A kolléganőt, Vladimira Vseteckovát, csehszlovák társ­szerkesztőségünk munkatár­sát legutóbbi prágai utamon ismertem meg. Tréfásan megkérdeztem tőle, mit tud rólunk, mit tud a magyar kultúráról ? Válasza frap­páns, meglepő volt. — A Magyar Kultúráról? Az Óvárosban, a Rytirská utcában székel — mondta —, szép, történelmi palotában. Úgy tudom, már harminc éve, s a prágaiak nagyön kedvelik. Miután tisztáztuk a félre­értést, érdeklődéssel hall­gattam a cseh újságírónő tapasztalatait. — A Magyar Kultúra gaz­dasági, kulturális témájú előadásai mindig érdekesek. Sok szakember jár el oda, akik azután tovább terjesz­tik, amit láttak, hallottak. Tavaly nagy visszhangja volt egy előadásnak, amely a magyarországi ifjúsági eredmények egy nagyobb könyvtárat töltenének meg. A korszerű számítógépes nyilvántartás segítségével ma a tudósok percek alatt meg­kapják azokat a szöveges vagy grafikailag ábrázolt in­formációkat, amelyekre fel­tétlenül szükségük van pél­dául az anyagcsere- és az öröklődés-kutatásoknál, vagy a különböző élőlények mole­kuláris rokonságának vizsgá­latánál. Hasznos segítőtárs az adat­bank a gyógyszerkutatásban, az új gyógyszerek előállítá­sánál is. A kutató ugyanis — abból kiindulva, hogy sok gyógyszer közvetlenül hat egyes fehérjékre és nuklein- savakra — fokozni tudja az új orvosság hatásfokát, ha ismeri a különféle fehérjék molekulaszerkezetét. klubokról szólt. Az idén én magam is kíváncsian várom, a többi között, a magyar gazdaságirányítási rendszer és árrendszer ismertetését Babits - csehül — És az irodalmunk? Az is eljut a prágaiak szívéhez? — De még mennyire! Lesz egy irodalmi est Babits Mihály születésének száza­dik évfordulóján. De, vajon, tudnak-e arról Magyaror­szágon, bogy Babits első kö­tete a Levelek Iris koszo­rújából 1909-ben már meg­jelent nálunk. Bizonyára nagy lesz az érdeklődés a Magyar Kultúra áprilisi programjában szereplő, a Hasek-centenárium alkalmá­ból rendezendő műsor iránt. Címe: „Svejk magyarországi utazásai”. Készülnek egy CSEHSZLOVÁKIA „Szeretjük a színes JUGOSZLÁVIA Új rézbányát nyitottak Szerbiában A szerbiai Bor közelében Veliki Kriveljben nyíló új vörösrézbánya próbaüzeme­lését ez év novemberében kezdik meg. Az üzemelés első szaka­szában — amelynek előké­szítése során hétmilliárd dí- náros beruházást valósítottak meg — a bánya éves terme­lése nyolcmillió tonna vörös­réz érc lesz. Ezenkívül évi 240 000 tonna pirít-, 56 000 tonna magnetit- és 250 ton­na molibdénkoncentrátum kinyerésére is számítanak. Az érckészletek jelentősek: a szakemberek becslése sze­rint 500 millió tonna rézércet rejt a bánya mélye. MONGÓLIA A Góbi-sivatag állatai A Góbi-sivatag oázisokkal tarkított homoktengerén sok­féle különleges állat él. Az itt honos állatok között olyan ritkaságok is megta­lálhatók, mint a vadszamár, a hóleopárd, az ázsiai fekete medve, a vadteve, a vörös farkas és az a fajta vadló, amelyet Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (1839—1888), orosz utazó fedezett fel, ami­kor a Góbi állatvilágát ta­nulmányozta. A közép-ázsiai sztyeppéken manapság újra meghonosodó lófajtát a tu­dósok jelenleg is Przsevalsz- ki-ló néven tartják számon. ' A sivatag oázisaiban, vizes­sziklás, viszonylag hűs tája­in hüllők egész sora él. Mon. góliában eddig 20 fajta hül­lőt rendszereztek, ebből 15 sivatagi. A gyíkok közül a legna­gyobb a csupasz lábujjú Gó- bi-gekkó, amelyet 1976-ban fedeztek fel. Az állat színe világosszürke, a hátán, a far­kán és a lábujjain pedig jel­legzetes sötét csíkok futnak végig. Érdekes még a scincus- gekkó ugyancsak Przsevalsz­kij felfedezése. Ez a zömök testű, nagy fejű gyíkfajta homokbama színével szinte láthatatlanul olvad bele a sivatagi környezetbe. A siva­tagi gyíkok legkisebbje, a mindössze 35 centiméteres Altáj-agama a víztározók környékét különösen szereti. Színe a zuzmóval fedett kö­vekéhez hasonló. A Potong folyó partján A Tedong folyó. Ezen épül fel 1985-ig a namphoi víz­lépcső és a thecsoni vízi­erőmű (Fotó: KNDK—KS) A Koreai Munkapárt KB 1981. októberi ülése fontos határozatokat hozott a ter­mőföld javítására, bővítésé­re, és a vízgazdálkodás fej­lesztésére. A Koreai NDK- ban a fő termény a rizs és a kukorica, mindkettő sok vizet igényel. Az évi csapa­dékeloszlás azonban eléggé szeszélyes: tavasszal rend­szerint tartós a szárazság, a nyári esős évszak pedig igen gyakran elhúzódik. A bő­séges és állandó termésered­mények elérése és az áradá­sok megelőzése érdekében már eddig is széles csatorna- hálózatot építettek ki: az ön­tözőrendszerek nemcsak a síkvidéki földeket hálózzák be, hanem a hegyoldalakat és a szőlőskerteket is. A háló­zat'teljes hossza 40 ezer ki­lométer. A rendszer úgyne­vezett körhálózatot alkot, amely összekapcsolja a fo­lyókat, ellátja a földek ön­tözését, és elvezeti a feles­leges vizeket. Az öntözőcsatorna-hálózat az ország 1,5 millió hektár termőterületének több mint a felét átfogja. A párthatáro­zat további félmillió hektár meghódítását tűzte ki célul. A nagyszabású terv egyik feladataként a Nyugati-ten­ger partjának feltöltését je­löli meg. A tengertől elhódí­tandó 200 ezer hektár termő­föld, valamint a 300 ezer hektár szikes terület feljaví­tásával egyharmaddal nö­vekszik majd a mezőgazda- sági művelésre alkalmas te­rületek nagysága. A munká­latok befejezését 1988-ra ter­vezik. Elsőként a namphoi vízlépcső épül meg a Tedong folyó és a Nyugati-tenger ta­lálkozásánál, 1985-ig. A víz­nek döntő szerepe lesz a szi­kes földek feljavításában, va­lamint a környék ipari- és ivóvízellátásában is. A víz­lépcsőn autópálya és vasút épül: így alakul ki a nyuga­ti körpálya. A 8 kilométeres hosszú vízlépcső zsilipéin át 2—50-ezer tonnás hajók köz­lekedhetnek. A namphoival egyidőben épül a thecsoni vízi erőmű, amely 1985-re a KNDK legnagyobb vízi erő­műve lesz. Ez biztosítja majd a tengertől elhódított terület villamosenergia-ellátását. A vízlépcső és az erőmű gátjai védelmet nyújtanak majd a ma még gyakori árvizek el­hárításában is. A Koreai Munkapárt KB és a Legfelsőbb Népi Gyű­lés együttes ülése tavaly nagy hangsúllyal mutatott rá, hogy a korszerű művelé­si módszerek és a magas ter­méshozamú fajták alkalma­zásával fokozni kell a gabo­natermés hozamát. A rizs jelenleg 7,5 tonnás hektáron­kénti hozamát legalább 9 tonnára, a kukoricáét a je­lenlegi 6,5 tonnáról 9,5 ton­nára kívánják növelni. A termőterület jelentős növelé­se révén remélik, hogy a je­lenlegi 9,5 millió tonnát messze túlszárnyalva az 1980-as évek végére elérik az évi 15 millió tonna gabo­natermést. Gáti István magyar kultúrát“ Kadosa Pál szerzői estre. De tudja-e mit szeretnek ná­lunk a legtöbben? A film­jeiket. És nemcsak azért, mert olvassuk, hogy az utóbbi időben egész sor je­les külföldi díjat nyertek, hanem mert valóban tet­szenek. őszinték és olyan gondokról szólnak, amelye­ket mi is ismerünk. Több, mint tolmácsolás A nyelvbeli nehézség nem okoz zavart? — No, hát azért tanulunk magyarul — mondta Vladi­mira csipkelődve —, leg­alább háromszázan évente. Én ugyan nem, de hát sze­rencsére a tolmácsolás nem megoldhatatlan, a nyelv va­lóban nem akadály. Az it­teni Magyar Kultúra eljut vidékre is. főleg Csehor­szágba. Évente megrendezik a Magyar Kultúra Napjait Ceské Budéjovicében, Hra- dec Královában, Lounyban, Karlovy Varyban, Trebicben, Zsolnán. Sőt, mi magunk is részt veszünk a magyar kul­túra terjesztésében. Szep­tember óta létezik, éppen Ceské Budéjovice modern lakótelepén egy új művelő­dési ház, amelynek az a ne­ve: Magyar—Csehszlovák Barátság Kultúrház. Az a lényeg, hogy mind többen ismerjék meg nálunk a szí­nes, különleges, izgalmas magyar kultúrát. — S a fiatalok? — Van itt Prágában a Magyar Kultúrának egy üz­lete, a belvárosban Národni trídán, amelyet talán a budapesti Kossuth Lajos ut­cához hasonlíthatnék. Ótt hallottam nemrég, hogy évente " tizenötmillióért árulnak magyar hanglemezt, könyvet, népművészeti tár­gyakat. Évente nyolcvanezer hanglemezt adnak el. Illés, Koncz, Rubik — Ki a sztár? — Biztosan az Illésék és Koncz Zsuzsa. S ha már a népszerűségről van szó, hadd mondjam el, hogy mi, cseh nők, szeretjük a magyar ke­rámiát, s persze a hím­zett blúzokat, hogy el ne fe­lejtsem, még egy sztár: a Rubik-kocka. Sok tízezer prágai gyerek karácsonyfá­ja alatt volt ott tavaly! S még egy női titkot: nagyon szeretjük — ötleteik miatt, bár szövegét nem értjük — a magyar divatlapot. Én is sokszor megveszem magam­nak. Firon András összeállította: Gyurkó Géza KNDK Víz, víz, víz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom