Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 22., kedd 5. A fonott bútortól a sás legyezőig A fa, amelyből egyre több kellene drága, és a fában kevésbé gazdag vidékeken — mint nálunk is — gyakran hiánycikk. A bútort mester­séges anyagokból, fahulladé­kot tartalmazó farostleme­zekből, különböző műanya­gokból igyekeznek előállítani. Nem csoda hát, ha divatba jöttek világszerte a vessző­ből, nádból font bútorok, használati tárgyak. Melyek azok a tulajdonsá­gok, amelyek kellemessé te_ szik a fonott bútorral való berendezkedést? A könnyű, mégis rusztikus felület nem hagy kétséget afelől, hogy a természetből származó anyaggal van dolgunk. A nád, a vessző nélkülözi a műanyag ridegségét, töré­kenységét, sérülékenységét. .Szőkesége” kellemes, vidám hangulatot teremt a szobá­ban, valósággal behozza a kertet. Minden szín illik hoz­zá : sötétbarna vászonpár_ nákkal egy fonott fotel még komolyságot is tud sugallni, piros, kék vagy virágos fe­lülettel pedig egészen har­sány, kellemes 'összeállítás. A Bútorker hálózatában megjelenő pihenőszék — karfával, lábtartóval — nagyszerű heverő, tévéfotel. A karosszék egyaránt jó be­szélgetés, pihenés céljára, de étkezőasztal mellé is. A fo_ nőtt bútor minden berende­zéshez csatlakoztatható, egyetlen darab belőle már pompás hangulatot teremt. S a gyerekek is szeretik! Könnyűsége valóságos játék­szerré teszi. A fonott lámpabúrák áten­gedik a fényt, és kellemes cirmos virágot rajzolnak a mennyezetre, ötletes foná_ suk, szép formájuk méltó dí­sze a szobának akkor is, ha csak ez az egyetlen fonott darab. De tallózzunk tovább a fo­nott tárgyak között. Csere­pes virágok, száraz, bogyós növények elhelyezésére hasz_ nos alkalmatosság a kisebb vagy nagyobb virágkosár. (Ez lehet szép formájú piaci kosár is.) Íróasztal mellé, papírhulladék összegyűjtésé, re kis félgömb, hanger -ala­kú kosárka illik. Régi vagy új fonott utazóbőrönd prak­tikus lehet az ágynemű vagy a szennyes tárolására, külö_ nősen azért mert szellőzése is biztosított. Külföldön nagy divat a kis fonott utazótáska, amely for­máját tekintve leginkább a diplomata táskához hasonlít. Ha „kiszolgált”, még mindig felhasználható kis virágcse­repek elhelyezésére. Ne feledkezzünk meg régi fonott bútorainkról sem! Hajdan szinte kizárólag a kerti bútorokat készítették fonással nádból, vesszőből. És ezek a bútorok milyen jól bírták a napot, az esőt! Hogyne maradnának hosszú életűek a szobában! Nos, a napszítta, esőverte régi fo­nott bútorokat be lehet feste, ni. Talán legszebbek fehéren. Láttam egy ilyen öblös vesz- sző-gamitúrát, amelybe sö­tétkék-fehér csíkos párnákat, dunnácskákat tettek; olyan modern bútor lett belőle, mintha ma formatervezték volna. Amint a fa bútorváznak a kárpitozásra, úgy van szüksége a fonott bútorok­nak a párnákra. Előnyük, hogy könnyen kezelhetők, moshatók, s hamarabb lehet egy kispárnában követni a divatot is mint a kárpitozott garnitúra kicserélésével. (Egyébként is a fonott bútor nem elhanyagolható tulaj­donsága a viszonylagos olcsó ság.) A külföldi példákból meg­tudható, hogy teljes szoba- berendezést elő lehet állíta­ni fonottan: a könyvespolc éppúgy tervezhető vesszőből, mint az ágy vagy az asztal. Kelet ajándéka Nyugatnak a fonott tárgyak garmadája. A szalmából szőtt roló vagy rizspapír lámpa-lampion Ki. nából vagy Japánból érkezik; gyékényszatyrok, növényi rostból készült szőnyegek és falra akasztható óriás legye­zők jönnek Vietnamból. A magyar lakberendezést nem véletlenül mondják a német stílus követőjének: Sok, nehéz, sötét bútorunk ennek az irányzatnak a ha­gyományait őrzi. Ideje „vi­gyázó szemünket” más égtáj felé vetni. A skandináv pél. da, a svéd falban, az elemes bútorokban megnyilvánuló északi hatás után most örömmel üdvözöljük a kele­ti hatások megjelenését, ame­lyek az egyszerűsödést kép­viselik. T. A. A 3200 kalóriánál — Száz forintnak 45 a fele — Naponta két óra Gulyást a magyarnak? Az asztalon gulyás, avagy csípős pörkölt, olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál. Hozzá búzaliszt cipó, vagy gondosan gyűrt tészta kerül körítésnek. Akinek mind­erre nem telik, kásával, lepényfélékkel lakatja jól a családját. Zöldséget jószerivel csak eladásra termeszt a török idők óta a magyar, ezzel szemben a gyümöl­csöt vagyoni helyzetétől, társadalmi hovatartozásától függetlenül nagy becsben tartja. Igaz, cseppfolyós vál­tozatát fogyasztja leginkább; a „fütyülős” barackot, a „fekete szárú” cseresznyét linkát. Keleti Károlyinak, a honi statisztikai vizsgálódások atyamesterének múlt száza­di megállapításai ezek, ame­lyekből sokat bizony ma is aláírunk. Egyben rávilágíta­nak nehezen változó étkezé­si szokásaink előtörténetére. A magyar konyha nimbusza elvitathatatlan. Mégis abban, hogy a hiányos táplálkozás, a vitaminhiányból adódó anyagcserezavarok valóságos népbetegséggé lehettek egy konyhaművészetéről híres országban, nem csupán a társadalmi igazságtalanságok, milliók nincstelensége ját­szott szerepet. Nagy étvágyú ország A felszabadulással nagyot fordult a viláig, és nemcsak azért, mert az éhezést már a mai harmincasok is hírből ismerik. Az elmúlt húsz év­ben másfélszeresére nőtt a húsfogyasztás. Szokásaink persze mélyen gyökereznek bennünk, amit igazol, hogy sertéshúsból a világ öt leg­nagyobb „étvágyú” országa között vagyunk’ ugyanakkor marhából'annyi fogy nálunk egy évben, mint a gyengén fejlett országokban. A zsír­fogyasztás 30 százalékkal nö­vekedett az utóbbi két évti­zedben, bár az is igaz, hogy újabban némi csökkenést fi­gyelhetünk meg. Ennek elle­nére még ma is háromszor több zsírt használunk a fő­zéshez, mint olajat. Lisztből 1965 óta csökken az igény, de még mindig jóval több kenyér és té&ztaféleség kerül az étrendünkbe, mint ameny- nyit az egészséges táplálko­zás hirdetői megfelelőnek tartanak. Táplálkozásunkat 1960-tól tekintve, az egy főre jutó kalória egyenletes emelke­dése jellemzi leginkább. El­jutottunk a naponta átlago­san elfogyasztott 3100—3200 kalóriáig, ami bizony a szak­emberek szerint jóval fölöt­te van a kívánatosnak. Nem elég azonban pusztán azt szemügyre venni, hogy miiből mennyit eszünk, ha­és a többi búfeledtető pa­nem azt is látnunk kell, hogy miként alakul az étren­dünk. Milyen hatások erősítik vagy gyengítik a megcsonto­sodott szokásokat? Ha meg­nézzük például egy városi munkáscsalád heti menü­jét, — a közelmúltban ké­szült ilyen szociológiai fel­mérés —, szegényes kép tá­rul elénk. Pedig korántsem költöttek keveset az evés- ivásra. Ma egyébként a csa­ládokban minden száz forint­ból negyvenet-negyvenötöt a .hasukra” költenek az em­berek. Ha a hagyományosan bőséges vasárnapi ebédet nézzük, valóságos „terülj asztalkámról” számolhatunk be. Mégis, hétről-hétre szin­te ugyanaz az étrend. Az egyhangú étkezés okai A már említett vizsgálat, amely az urbanizálódó csa­ládok táplálkozási szokásait kutatta, megállapítja azt is, hogy aiz otthoni ételkészítés egyhangúságát milyen össze­tevők erősítik. A hidege konyhai készítményeket pél­dául a megkérdezettek 60 százaléka egyáltalán nem kedveli. A vitaminos ételek — például saláták — sok­féleségével, készítésük mód­jával alig-alig vannak tisz­tában az emberek. Reggeli­nél, a fejetlen rohanás kö­zepette, legritkább esetben kerül az asztalokra méz, dzsem, tojás. Ma már, váro­siasodé életformánk szükség- szerű velejárójaként több­nyire menzán, üzemi kony­hán ebédelünk A közétkezte­tést viszont normák szorítják keretek közé. Ezek a nor­mák pedig, köztudottan év­ről évre szigorúbbak. Ami a konyhai mesterség minden fortélyát bevetve sem kedvez a változatos étrend kialakí­tásának. Igaz, ahol van vá­lasztási lehetőség, — az ilyen helyek száma egyelőre kevesebb a kívánatosnál a közétkeztetésben — ott is ritkán mondunk le egy bor­sos tokányról a felkínált borsófőzelék ellenében. Az étkezési rend tervezé­sét meghatározzák a be­szerzési lehetőségek is, me­lyek meglehetősen egyenet­lenek. No és az árakról se felejtkezzünk el, amelyek — a tavalyi nyárra visszate­kintve — nem kedveztek a vitamindús étrendre szava­zóknak. Látszólag távoli megköze­lítés, mégis hozzátartozik a változatos táplálkozás kiala­kításához, hogy ma még — főként a munkás és paraszt családokban — a háziasszony meglehetősen magára hagya­tott a főzés terheivel. Ennek, és az anyáról leányra átörö­kített, nem mindig gazdasá­gos időbeosztásnak tudható be, hogy a főzés átlagos idő­igénye ma is napi két óra, hét végén ennél is több. Makacs szokások A táplálkozási szokásokra persze úgyszólván valameny- nyi felsorolt tényező szűrő­kön, áttételeken keresztül hat. Ennél jóval drasztiku- satóbnak hihetjük a családi kasszát érintő hatásokat. Nem is ok nélkül, hiszen abban, hogy 1970—1979. kö­zött a tejtermékek fogyasz­tása 46 százalékkal emelke­dett, — a választékbővítés mellett —, fontos szerepe volt annak, hogy az árarányok a húsfélék rovására, a tejter­mékek irányába tolódtak el. Mégsem tulajdoníthatjuk döntőnek az árak hatását, a makacs szokások és az egész­séges táplálkozás közötti perben. Hiszen az élelmisze­rek javarészének árrugal­massága alacsony. Sőt: az élettanilag értékesebb táp­lálékoknál ez a rugalmasság 0,5—1 százalék közötti’ míg a korszerűtlen étkezés „alap­anyagainak” ára szinte ru­galmatlannak tekinthető. Ebből pedig az következik, hogy az áremelkedések java­része kedvezőtlenül hat a „per” kimenetelére. Annyi bizonyos: a jelenle­gi, több országban, közöttük nálunk is honos, húson ala­puló táplálkozás nemcsak korszerűtlen, hanem drága is. Ez a kettős kényszer pe­dig előbb-utóbb hatni fog a híres-neves magyaros ét­rendre is. Ami érték, azt őrizzük meg, örökítsük át belőle. Mindez azonban nem jelentheti táplálkozási szoká­saink mozdíthatatlanságát. Gazsó L. Ferenc Választékbővítésre (?) Fürjhús és fürjtojás A fürjtojást a világ szinte minden konyháján előszere­tettel alkalmazzák. Nem egy ismert nagy nyugati szállo­dához külön gazdasági farm tartozik, ahol fürjeket tarta­nak, hogy a szálloda vendé­gei reggel friss fürjtojást rendelhessenek. Keresett cikk a fürjhús is. Nyugatnémet kutatók meg­vizsgálták a fürjhús összeté­telét, s megállapították: fe­hérjetartalma magasabb, mint a tyúkhúsé, húsa a szárnyasok 'közül a legízle- tesebb. Kitűnő tulajdonsá­gokkal rendelkezik a fürjto­jás is. Sárgájában a lecitin és koleszterin egyaránt meg­található. Ezek kondíciója­vító alapanyagok, melyek a szív működésére is kedvező hatással vannak. Meglepően magas a B, és a Bfi vitami­nok aránya, a kén- és kal­cium-tartalom is nagyobb, mint a tyúktojásban. Így fo­gyasztását különösen gyer­mekeknek és terhes anyák­nak ajánlják. Előnyös tulajdonságai mi­att a szakemberek szeretnék, ha a fürjhúst és a fürjtojást magyar konyha is felhasznál­ná, mint választékbővítő és az egészséges táplálkozást elősegítő nyersanyagot. Ezért a Magyar Fürjtenyésztők Egyesülete a világon első­ként megjelentetett egy fürj ételkülönlegességeket tartal­mazó receptkönyvet. Bővítet­ték a fürjtojást és a fa­gyasztott fürjhúst árusító üzletek számát is. Mind szélesebb körben használják fel a fürjtojást gyári élelmiszeripari készít­ményekhez is. A Sasad TSZ például fürjtojásos házitész­tájához különleges tésztafor­mát alakított ki’ mely formát védjegyeztette. Használható levestésztának és köretnek egyaránt, 20 dkg-os csoma­golásban már kapható az üz­letekben. Tervezik, hogy a választékot cémametélttei és csigatésztával bővítik. A közelmúltban szabadal­maztatták a förjtojásból ké­szült Casanova likőrkülönle­gességet. A kedvező aromájú likőrhöz a feltalálók lecitint kevertek, így lett belőle „gyógylikőr”, amely fokozza a szervezet ellenállóképes- ségét, s nyugtatja az ideg- rendszert. A konzervipar tervezi, hogy a jövőben a dobozos sóletthez nem tyúktojást, ha­nem főtt fürjtojást adnak. Magas biológiai értéke miatt vizsgálják, miként lehetne a fürjtojást gyerektápszerek és bébiételek készítéséhez is felhasználni. Megkezdődött a fürjtojásos tubuskrémcsalád kísérleti gyártása is A tubusfcrém 5 és 10 dkg-os csomagolásban paprikás’ borsos, majoránnás, kakaós, vaníliás és sajtos ízesítéssel kerül forgalomba. öt évvel ezelőtt csak 6 üz­let és csak Budapesten kí­nálta a fürjhúst és fürjtojás- készítményeket, ma az ország 72 boltjában kaphatók egyre nagyobb választékban. MH éti umor ét elején — Szóval, neked nem öröm a murika? — De igen, csakhogy nem könnyű naponta egyfolytá­ban nyolc órán át örülni! ★ — Ezért a bizonyítványért jól elfenekellek, fiam! — Szerintem nincs értel­me papa, hiszen még a tanár néni is azt mondta, hogy raj­tam már a verés sem segít! ★ — Érdekes, maguknál foly­ton áruátvétel van, de ha vásárolni akarok, mégsem kapok semmit! ★ Mr. Smith bemegy a szu­permarketbe és egy 100 dol­lárost nyújt át a pénztáros- nőnek. — Ez hamis pénz — mondja a pénztárosnő, a bankjegyet a fény felé tart­va —, ezért nem tudok ma­gának semmit sem adni. — Nem is akarok vásá­rolni — tiltakozik Mr. Smith — csak arra gondoltam megkérem, hogy váltsa fel.... ★ Az előadó professzor hosz- szasan beszél, és az egyik idézetet a másik után sorol­ja. — Hogy tetszett az elő­adásom? — kérdezi azután az egyik hallgatótól. — Túl száraz — válaszol­ja a hallgató — ahhoz ké­pest, amennyi forrást fel­használt hozzá... ★ — Jobb, ha nem is gon­dolok rá, hogyan magyará­zom meg a feleségemnek, hol voltam ma este... — Helyes. Hadd törje ő a fejét! 15 ezer dolláros költségvetés Hollywood első film­múzeuma Hollywoodban megtör­tént az első kaptavágás a létesülő filmmúzeum épí­téséhez. Az amerikai filmmetroptolis még nem rendelkezett ilyesféle in­tézménnyel. A múzeumot 1983 elején szándékoztak megnyitni. Fő épületül Cecil B. de Mille, Jesse Lasky, Samuel Goldfish (később Goldwyn) produ­cerek eredeti pajtája szolgál majd, ahol 1913. de­cember 19-e és 1914. feb­ruár 15-e között, 15 ezer dolláros költségvetéssel, az első hollywoodi fil­met forgatták. Ezt a fil­met („Az asszonyember”) eredeti változatában mu­tatják majd be a múze­umban. Emellett további emléktárgyakat is kiál­lítanak Hollywoodnak — akkor még Los Angeles kicsiny elővárosának — úttörő napjaiból. A de Miile—Lasky— Goldwyn-pajtát nemsoká­ra 70 éves története so­rán többször felhasznál­ták helyszínként, így a „Bonanza” című tévé- western-sorozatban ku­lisszául szolgált, 1956-ban pedig, mint Kaliforniá­nak, az Egyesült Államok szövetségi államának mű­emléke, a műemlékvédel­mi intézkedések hatálya alá került. (Die Presse)

Next

/
Oldalképek
Tartalom