Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV; évfolyam, 44. szám ÄRA: 1983. február 22., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megújulva s ritmust váltva Az országoshoz hasonló­an megyénk vállalatainál, szövetkezeteiben és intéz­ményeiben is javában tar­tanak azok a munkahelyi tanácskozások, amelyeken a gazdasági és a brigád- vezetők egyrészt számot adnak a tavalyi munka eredményeiről, másrészt véleményt cserélnek a ver­senymozgalom jelenéről és jövőjéről egyaránt. E számvetéseknek most különösen nagy a jelentő­sége és a felelőssége. Mint ismeretes: ez év májusában kerül megrendezésre a szocialista brigádvezetők hatodik országos tanács­kozása, amelyen — aho­gyan a SZOT főtitkárhe­lyettese elmondotta — egyebek között áttekintik majd a több mint másfél millió dolgozót tömörítő mozgalom helyzetét, alkal­mazkodó képességét a meg­változott gazdasági körül­ményekhez, és megvitatják továbbfejlesztésének lehető­ségeit Korántsem ‘ mindegy tehát, hogy a munkahelyi kollektívák küldöttei mit visznek majd tarsolyukban az országos konferenciára, min és hogyan akarnak változtatni annak érdeké­ben, hogy az újat teremtő munkájuk még értékesebb legyen, illetve még értéke­sebb lehessen majd. Nemes szándékukat meg­annyi példa bizonyítja szőkébb hazánkban, me­gyénkben is. A tanácskozá­sokon szót kért brigádve­zetők — a Mátra aljától Egerig, a Tisza mellől a hegyvidékekig — közül eddig egy sem elégedett meg a sikerek leltáirbavé- telével, vagy az / „általában és összességében”-nel. An­nál több szó esett a konk­rét munkáról, annak anya­gi, erkölcsi megbecsülésé­ről, a vállalások értékelési rendjéről, a zavartalan munka feltételeinek biztosí­tásáról, a termelés szerve­zettségéről, és a gazdasági, valamint a társadalmi szer­vezetek feladatairól, teen­dőiről. Vagyis legtöbben és legtöbbet a mozgalom jö­vőjéről szóltak. Aligha véletlenül. Mert maguk a szocialista brigá­dok tagjai és vezetői is azt vallják: a többet, a jobbat akaró munkaversenyre ma nagyobb szükség van tár­sadalmunknak, mint valaha is volt. Az igényesebb, a magasabb követelmények­nek ugyanakkor csak úgy tudnak megfelelni a kisebb, nagyobb szocialista kollek­tívák, ha maga a verseny- mozgalom is megújul, és a jó ötletekhez, törekvések­hez a gyors ritmusváltás feltételeit is biztosítják a munkahelyeken. Értünk, magunkért, vala­mennyiünkért tartja szük­ségesnek a mozgalom kor­szerűsítését, a másfél mil­liós nagycsalád. Hallgassunk rájuk és higgyünk nekik! Koós József Javuló munkakörülmények • Hogy kevesebb legyen a baleset • Fejlesztések Apcon, Sirokban és Visontán • Több szakmával az egri Finomszerelvénygyárban Mit ígérnek a vállalati szociális tervek! A szakszervezeti bizalmi testületek tanácskozásain kü­lönösen behatóan vizsgálták a szociális terveket, hogy a korábbiaknál nem nagyobb összegeket a legfontosabb fejlesztésekre, a legcélsze­rűbben használják fel. A vi­tákat többnyire közvéle­ménykutatás előzte meg: mi­lyen szociális juttatásokat tartanak a legfontosabbnak a dolgozók, s vannak-e ötle­teik, javaslataik a pénz cél­szerűbb elköltésére. A véle­mények egyeztetése alapján mindenütt elkészültek a szo­ciális tervek, amelyeknek főbb intézkedéseit rövidesen a kollektív szerződéseken is át­vezetik. Módosításra szinte mindenütt sor kerül, mert annak idején, amikor az öt­éves kollektív szerződések készültek, a jelenleginél ked­vezőbb anyagi feltételekkel számoltak. Valamennyi vállalatnál továbbra is a munkavédelem és az üzemegészségügy fej­lesztését sorolják az első helyre: a szűkebb pénzügyi keretek között is mindenütt kötelező a dolgozók testi ép­ségének, egészségének védel­me. A mecseki szénbányák­ban például több mint 85 millió forintot költenek az idén munkavédelmi célokra, főként a bányaveszélyek el­leni védekezésre. Például olyan módszerek bevezetésé­re, amelyek felszabadítják a kőszéntelepekbe zárt me­tánt, s így megszüntetik a gázkitörés és a sújtólégrob­banás veszélyét. A korábbiak­nál szilárdabb védősisakokat, acélbetétes gumicsizmákat szereznek be, sokféle eszköz­zel csökkentik a zajt-, javítják a bányák szellőztetését. Az Ózdi Kohászati Üzemekben szociális célokra szánt 280 millió forintnak csaknem a felét szintén a munka biz­tonságának javítására költik, s szociális épülettel egészítik ki a gyár most épülő salak­hasznosítóját. Országszerte sokat költe­nek munkaruhákra, hozzájá­rulnak a dolgozók étkezésé­hez, szállításához, üdültetésé­hez. A tapasztalatok szerint azonban ma még kevés he­lyen élnek azzal a lehetőség­gel, hogy ügyes gazdálkodás­sal bővíteni is lehet a vi­szonylag szűkös kereteket. Például azzal, hogy a válla­lat autóbuszán nemcsak sa­ját dolgozóikat szállítják, ha­nem megfelelő térítés ellené­ben másokat is fuvaroznak. Jó néhány üzemi étterem al­kalmas arra, hogy a környék dolgozóit,' lakóit vendégül lássa, lehetséges az is, hogy kulturális és sportlétesítmé­nyeket időnként bérbe adja­nak. a vállalati üdülőkben pedig — amikor nincs telt ház — külső vendégeket fo­gadhatnak. Az ilyen vállal­kozások azért is hasznosak lehetnek, mert a vállalatok a rendelkezésükre álló összeg­nél többet szeretnének költe­ni különféle szociális célok­ra, egyebek között a dolgozók lakásépítésének támogatásá­ra, jó néhány helyen munkás- szállások létesítésére. Tekin­télyes összeg — bár az igé­nyekhez képest kevés, az az 50 millió forint, amelyből az Ózdi Kohászati Üzemek ka­matmentes kölcsönnel, építé­si anyagokkal, szállítójármű­vekkel segíti új, vagy meg­nagyobbított otthonhoz jutni dolgozóit. A kenderfonó és szövőipari vállalat rövidesen modern leányszállodát helyez üzembe egy erre a célra át­alakított épületben 120 dol­gozója részére. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat á lakóhelyüktől tá­vol dolgozó építők számára konténer-programot dolgozott ki: eddig 100 olyan konténert vásárolt, amelyben öltözőt, étkezőhelyiséget rendez be dolgozóinak. Ennél a válla­latnál, csakúgy mint egész sor más helyen növekszik az oktatási program jelentőségé is. Az országoshoz hasonlóan megyénk üzemeiben is első­sorban a munkavédelem kor­szerűsítését, valamint az üzemegészségügy fejlesztését tartják a legfontosabbnak. Az anyagi lehetőségeken be­lül elsősorban a dolgozók tes­ti épségének, egészségének védelmére fordítják a meglé­vő anyagiakat. Az apci Qualitálban a munkavédel­mi berendezéseket korszerű­sítik, a visontai Gagarin Hő­erőműben a közelmúltban újították föl az üzemi étkez­dét, a Mátravidéki Fémmű­vek tubusgyártó üzemében az öltözőket teszik kulturál­tabbá és új berendezésekkel tisztítják, javítják az üzemek levegőjét. A több szakma el­sajátítására az egri Finom­szerelvénygyárban találhat­nak az érdeklődők követendő példákat és olyan módszere­ket, amelyekkel a vállalat anyagilag és erkölcsileg egy­aránt ösztönzi a dolgozó­kat. Hazánkba érkezeit a lengyel külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Stefan Olszowski, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisz­tere. A lengyel diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülő­téren vendéglátója. Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Garamvölgyi József, ha­zánk varsói, valamint Tade- usz Pietrza-k, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A megérkezést követően Stefan Olszowski megkoszo­rúzta a magyar hősök em­lékművét, . majd késő dél­után a Külügyminisztérium­ban megkezdődtek a hivata­los magyar—lengyel külügy­miniszteri tárgyalások. A megbeszélésen jelen volt Garamvölgyi József és Ta- deusz Pietrzak. Este Púja Frigyes a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában díszvacsorát adott a Hétfőn Budapestre érkezett Stefan Olszowski, lengyel külügyminiszter, a LEMP KB PB tagja (Népújság telefotó — CAF—MTI—KS) lengyel diplomácia vezetőjé­nek tiszteletére. (MTI) A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének központi vezetősége napirendjén: A kulturális ágazat idei tervfeladatai A kulturális ágazat 1982. évi tervének teljesítéséről és az idei tervfeladatokról szóló művelődési minisztériumi előterjesztését vitatta meg a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének központi ve­zetősége a Fészek művész- klubbán hétfőn tartott ülé­sén. A tájékoztató rámutatott, hogy a minisztériumban megkezdődött a hosszú, távú művelődési stratégia kidol­gozása; ez a munka az Or­szágos Tervhivatal összefog­laló népgazdasági és társa­dalmi tervezési munkálatai­hoz kapcsolódik. A feladat az, hogy a művelődési tárca kialakítsa távlati koncepció­ját 2000-ig. Havasi Ferenc Algériába utazott A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársa­ságba utazott Havasi Fe­renc, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára. Kí­séretében van Markó Ist­ván, az MSZMP gazdaságpo­litikai osztályának helyettes vezetője és Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Abdelaziz Kara, az Algéri­ai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagy­követe. Havasi Ferencet az algíri repülőtéren Slimane Hoff­man, az FLN külügyi bizott­ságának tagja fogadta, aki­vel a délután folyamán megbeszélést folytatott a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. Téli sportnap Kékestetőn A hét végén — szombaton — a KISZ Heves megyei Bi­zottsága, a gyöngyösi városi KISZ-bizottság, a megyei testnevelési és sporthivatal, a gyöngyösi városi sportfel­ügyelőség, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, va­lamint a Kékesi SAS Sportklub közös szervezésében ke­rült megrendezésre az immár hagyományos mátrai téli sportnap Kékestetőn. A déli sípályán színes program várta az itt rajthoz álló közel ezer résztvevőt. Rönkhajítás, hó­szoborépítés, dombrafutás, bobverseny, síszlalom, szánkó­verseny szerepelt a kiírásban. A résztvevők elért helye­zésük alapján zsetont kaptak, amelyet a versenyek végén árverés keretében értékes díjakra cserélhettek fel. A jól sikerült programot a Kékesi Sas versenyzőinek síbemu­tatója zárta. Jó példája volt ez a mátrai téli sportnap a tömegsport jelentőségének, sikerének bizonyítéka, lehet érdekes és jó programot szervezni, melyre szívesen jön­nek el az emberek. Ketten egy lécen (Fotó: Szabó Sándor) Készülődés a nagy viadalra... Az adótorony tövében Indul a szánkóverseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom