Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. február 20., vasárnap Akit Bulldózernek hívtak Színes, olasz film NEMCSAK KÖTELEZŐ, AJÁNLATOS IS Nyolc osztály nélkül... MINDENNAPI NYELVÜNK Papramorgó Egy levélírónk azt szeretné tudni, miért hívják a címbeli tréfás megnevezéssel a pálinkát, s van-e közük a papoknak ehhez a szóösszetételhez. Hogy valamiféle közük valóban van, arról ezek az adatok bizonykodnak: a népi jellegű szólások gyűjtése kapcsán a Zemplén megyei Bodrogközben jegyeztem fel ezt a szó- lásformót: Amolyan papramorgó ember. A mondásnak ilyen változatát is hallottam: Papramorgó családba született bele. Meglehetősen elítélő minősítés mind a két közszólás. Azokra mondják, - akik szeretik az- italozást, gyakran bepálinkáznak, s csak a pálinka beszél belőlük, s az ital megoldja nyélvüket. Egyik idősebb adatszolgáltatóm azt is hallotta szüleitől, hogy a Bodrogközben jogadott papok szolgálták a gyülekezeteket, s ha hivatásukkal összeegyezhetetlen viselkedésük közmegbotránkozást okozott, akkor a gyülekezet felmondott nekik, elküldte a faluból, kiszeke- rezték maguk közül. Nem véletlenül ismerünk Zemplénből egy ilyen szóláshasonlatot is: „Elküldte, mint Pajzos a papot”. A népi emlékezet arról is tud, hogy a papfelmondást, elküldést a legszájasabb emberre, az úgynevezett papramorgóra bízták. Előbb jól „bepálinkáztatták”, hogy nagyobb legyen a bátorsága küldetése teljesítésére. Persze, morogtak a papokra a párbér miatt is. Az Egerben is tevékenykedő Szaisz Leó, aki Máriafi István névvel adta ki Kis Magyar Frazeológia című művét, szintén tanúskodik a papramorgó összetétel sajátos használati értékéről ebben a szövegrészletben: „Papra- morgóktól annyiszor kell hallanunk, minek a püspöknek annyi jószág, jövedelem” (Magyar- és Erdélyországnak történetei, 1973,. 159. 1.) Volt idő, amikor a papramorgó összetétellel a papok csúfolóit, az egyházellenes személyeket nevezték meg. Majd, elsősorba a nép nyelv- használatában a pálinka humoros, tréfás megnevezésére szolgált, s, ma is ilyen értelemben szoktunk .ezzel a szóösszetétellel élni. Különben a tréfás népies megnevezések eredeti bántó éle ma már megtompult nyelvhasználatunkban. Akkor is, amikor ajkunkra vesszük a pálinka szó helyett a papramorgó, a vadlé, a vadvíz, a gyomorrágó, a torokkenő vagy éppen a gugyi szóalakokat. Az erdélyi írók, költők írásai nyomán egyre szélesebb körben jut nyelvi szerephez a pálinka szó helyettesítésére a cujka tájszó is nyelvhasználatunkban, ill A hó úgy esett, mintha a természet elhatározta volna: a nagy hegyek ölén megbújó kis falut eltemetem, betakarom e fehér, csillogó szemfedéllel. Nyugodjon bé_ kében. Még csak délután van, de az utak már kihaltak Alig van a faluban olyan ház, porta, ahonnét ne hiányoznék már valaki. A férj vagy a fiú. A vő, az apa, vagy éppen valamelyik közelebbi, távolabbi rokon. És legtöbbjük a Donnál harcol a „szülőhazáért”, ahonnét, ha nem is hivatalosan, de egyre rosz_ szabb hírek érkeznek. Tele van velük a falu: a szomszéd községben már eltűnésekről, hősi halálról is értesítették a családokat, egészségesen nem jön haza senki. Ha valaki maradandó élményekre, magvas gondolatokra, egyéni ízű művészi teljesítményekre vágyik, ne nézze meg az Akit Bulldózernek hívtak című színes, szinkronizált olasz filmet, mert garantáltan csalódik. Ez a produkció ugyanis nem az igényesség, hanem a feltétlenül sikerre utazó, a hatásvadászó rutinmunka szülötte. A stáb tagjai magabiztosan vetik hadba szakmájuk valamennyi kellékét. Tudják : miként fakasztható harsány nevetés, épp ezért a kacagtatás valamennyi lehetőségét kiaknázzák. Tehetik, hiszen Bud Spencer személyében olyan színészre leltek, akinek varázsát nemcsak képességeinek gazdag tárháza, hanem ólomsúlyából fakadó mackós külleme is magyarázza. Ezekre az adottságokra érdemes volt, lehetett mindig újabb folytatást kívánó sorozatot építeni. A forgatókönyvírók — Marcello Fondato, és Francesco Scardamaglia — mindent megtettek azért, hogy másfél órára száműzzék az unalmat a mozivászonról. Minőségi követelmények nem izgatták őket, majdhogy kizárólag harsány szórakoztatásra törekedtek, ám elhatározásukat szinte maradékFokozza a bizonytalanság, a félelem érzését, hogy az utóbbi hetekben senki nem kapott üzenetet a messzi tá_ vol levőtől. A február végi délutánon apró termetű, rövid kabátot, kucsmát és csizmát viselő emberke lépett ki a hóviharba. Vállán postástáska, benne a sok egyéb levél mellett ott lapulnak sorban a halál üzenetei. Katonás tömörséggel: hősi halált halt, eltűnt. És ami sokéves szolgálata alatt ezzel a postással még nem fordult elő, most nem vágott neki a dolgának. To- porgott, merre is induljon? A szolgálata nem volt könnyű, nem is nagyon bírta a bányában szerzett asztmá. ja miatt. De mit csináljon. talanul valóra váltották. Fordulatos, eseménydús cselekményt szőttek Bulldózer, a nápolyi kagylóhalász figurája köré. Ez a hajdan híres, visszavonult rögbijátékos elvállalja egy kikötői vagányokból toborzódott csapat edzését, felkészítését az amerikai katonákból verbuválódott gárda elleni döntő küzdelemre. Ennyi a sztori, de mesterszakácsra . vallóan „fűszerezték” kiszámítható, várható, de egyszer sem hatástalan mesterségbeli fogásokkal. Nem hiányoznak az ügyesen, ötletesen bemutatott kocsmai verekedések sem. Az ennél jobbat remélőket az ironikus hangvétellel, a nyers, az ostoba őrmester karikíro- zásával nyerik meg. Ezt a célt szolgálja, ezért tesz meg mindent Michele Lupo rendező, s ezért munkálkodott a két zeneszerző, Guido és Maurizio de Angelis is. Mindannyian arra, „esküdtek”, hogy bármi áron is, de eloszlassák a borúfelhőket. Méghozzá mindig biztosra menve. A közönség vette a lapot, hiszen minden jegy elkelt. Mellesleg a többre vágyók sem jártak nagyon rosszul. Nekik sem ártott ez a búfeledtető, az a gondűző „pirula”, amely legalább kilencven percig hatott. Otthon öt gyerek — igaz, ebből már három hoz valamit a konyhára, de a nyugdíj mégis csak 28 pengő havonta. Egy-egy járata tíz-tizen_ két kilométer, és naponta hányszor, de hányszor kényszerül megállni „fújtatni” egyet. Sok domb, kisebb-na_ gyobb hegy állt mindig az útjába, és amíg feljutott az olyan emelkedőkön. mint például Jajhalma, a Kereszt- út vagy Karácsonylovából a Békástetőn visszafelé kikerülhetetlen Kis utca, meg még haza is érni, bizony sokszor híján voltraz oxigénnek, a levegőnek. És most itt áll tanácstalan nul, a már nem fiatal postáskisasszony együttérzésével, a csapkodó hózivatarban a postahivatal előtt. És A legfrissebb statisztikai kimutatás szerint Heves megyében 109 037-en nem végezték el az általános iskolát, ez a felnőtt lakosság 40 százalékát jelenti. A 15 és 40 év közöttiekből pedig 10 140-en nem jutottak el a nyolc osztályig, holott szinte minden településen indították évről évre a dolgozók esti általános iskoláját. Ismerősöm több éven keresztül dolgozott az üzemben segédmunkásként. Közvetlen vezetői felfigyeltek szorgalmára és szakmunkás- képző tanfolyamra javasolták. örült, hogy végre szakmája lesz. A beiratkozásnál derült ki, hogy nincs meg a nyolc osztálya. Csalódottan vette tudomásul, hogy maradnia kell "a régi beosztásban. Becsületére legyen mondva, végül elvégezte az általános iskolát, majd megszerezte a szakmát is. A Hatvani Cukorgyárban és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál olyan fiatal munkásokat kerestünk meg, akik hasonló helyzetben vannak, és az abbahagyott tanulmányaikról, jövőjükről faggattuk őket. L. segédmunkás fehér nad-. rágban és kabátban csomagolja kilós zsákokba a cukrot. A huszonnyolc éves, erős testalkatú fiatalembernek azonban sokszor kell félmázsás zsákokat is vagonba raknia. — Apám is, majd a nevelőapám is meghalt. Anyu keresete kevés volt a három gyerekre, így hatodikban otthagytam az iskolát — mondja. — Most meg nincs hozzá kedvem, anélkül is megvagyok. Keresek havi 6400-at, a feleségem is elég szép összeget hoz haza, így jól kijövök. A pénzt magunkra, meg az ötéves fiunkra költjük. Nehéz a meló, de van pénz. Akkor meg minek ide iskola? Egyébként rendszeresen olvasok, most fejezem be például a Bálnák és kalózok című könyvet. Tavaszi A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság február 21-én rendkívüli tavaszi tv-lottó- szelvényeket bocsát forgalomba. A szelvények beérkezési határideje 1983. március 13. (vasárnap) déli 12 óra. A tv-lottószelvények számsorsolása — amelyet a televízió is közvetít — március 15^én lesz. nem tudja, merre induljon, hová, merre vigye elsőnek a gyászt, a bánatot, a szomorúságot, a halál hírét: mire, hová jusson fáradó erejéből. És vigye-e egyáltalán? Győzött a kötelesség. Elindult járatán a megszokás útján, a nehéz terhével. Majd minden kapunál, ház előtt már várták, és elhangzott a remegő kérdés: van-e levél? És gyakran nem volt ereje kivenni a táskájából és átadni a halál üzenetét a négy gyermekkel itthon maradt fiatal anyának. A falu legszebb menyecskéjének, akinek a lagzi utáni hajna_ Ion kellett elválnia ifjú férjétől. A gyötrelemtől meggörbült még nem is olyan idős asszonynak, akiknek a férje a 14-es háborúból nyo- morékan jött vissza, most meg a fia halálhírét őrzi a táska. — Nincs levél, ma nem jött semmi — válaszolt egy_ re fáradtabban, és egyre — Ez nem épp az ön korához illő, hiszen ifjúsági regény. — Ez érdekel. A tévében is főként a bűnügyi filmeket néZem. G. segédmunkás nehezen ül le a fotelba, mondván, hogy összekoszolja, mert piszkos a ruhája. — Heten voltunk testvérek — kezdi a beszélgetést. — Az ötödik után otthagytam a sulit. Muszáj volt dolgoznom mert én voltam a legidősebb. — Olyan nagy szükség volt a keresetére? — tamás- kodom. — Hát..., apámék sem törődtek az iskolával, én sem ... Dolgoztam a Volánnál rakodómunkásként, de az nem tetszett, mert korán kellett kelni. Átjöttem ide, már negyedik éve. Havonta megkeresem a 3500-at. Jelenleg az anyósnál lakunk, de szeretnénk venni egy lakást. Arról is beszámol, hogy hatéves kisfiával gyakran indul horgászni. Legutóbb egy hét és fél kilós pontyot fogtak. Gyakran néz tévét, főként a Tv-híradót és a Jogi eseteket. Hogy mi ragadt meg a tegnap esti híradóból? Hát most nem jut eszembe hirtelen semmi. Szeretné letenni a hegesztővizsgát. — De ahhoz kellene a nyolc általános — vetem fel. — Mór megvan — újságolja, — itt a művelődési otthonban végeztem el. Azután tudtam meg, hogy ez a „tény” nincs bevezetve a munkakönyvébe, s eddig erről a személyzeti és oktatási osztályon sem tudtak, pedig ők szervezték ezt az iskolát. Vezetői azt mondták, hogy bizonyára szégyell- te bevallani az igazságot... — Egerszalókon jártam iskolába — kezdi a beszélgetést Gy. kubikos. — Nem voltam valami jó tanuló, sajnos, szüleim nem nagyon törődtek azzal, hogy meg- csinálom-e a házi feladatot vagy sem. Aztán harmadikban már az iskola mellé jártam ... A hiányzások miatt apámék kaptak is feltv-lottó A szelvények tárgynyere- mény-húzásán, március 22- én 501 nyereményt sorsolnak ki. A főnyeremény egy választás szerinti személygépkocsi, ötféle típusból. A tavaszi tv-lottó számsorsolásán és tárgynyeremény-hű- zásán a márciusi előfizetéses lottószelvények is részt vesznek. lassabban haladt tovább, egyre jobban húzta a táska terhe. — Majd holnap, vagy holnapután. Ma nincs - levél mondta. Majd jön! Régen elharangozták már az esti hét órát. amikor a levegőt kapkodva, nehezen lélegezve hazaérkezett. A könnye a bajuszára fagyott. Levette a nyakából a postástáskát bevágta a karoslóca sarkába, és fulladó hangon nyögte: „Nem tudtam, nem tudom megtenni, ha agyonlőnek se ...” Aztán mégis megtette. Másnap, meg azután még egy ideig, majd mindennap általa üzent a halál. Mindez történt negyven évvel ezelőtt, amikor a postástól, mert vagy a lába, vagy a szíve nem bírván, e kései krónikás vette át és juttatta el a halál üzeneteit a címzettnek. Papp János szólításokat, de nem sokat segített ez rajtam, mert ha megvertek is, akkor sem mentem be az órákra. Utáltam a könyveket. Tizennégy évesen hagytam aztán abba az „egészet”. Az ötödik osztályt már nem fejeztem be. Volt már azóta jó néhány munkahelyem. Dolgoztam Pesten is az építőiparban, végül hazajöttem, mert a pénz kevés volt ahhoz az élethez, ami ott volt. Hat hónapja vagyok itt Egerben, az „építőknél”. — Nem nehéz ez a munka? — Nehéz, de hozzászoktam — mondja. — Nagyon megbántam már az „iskola- kerülést”. Ha meglenne a nyolc osztályom, biztosan nem ezt csinálnám. Elmennék gépkocsivezetőnek. Nem lapátolnék tovább. Akkor talán többet is keresnék, mert most 25 évesen csak háromezerért „gürizek”. Igaz, hogy nincs családom, de ez még nekem is kevés. — Miért nem próbálta meg befejezni tanulmányait, hiszen évről évre nyílik rá lehetőség a dolgozók általános iskolájában? _ ? M egismétlem a kérdést. Azt mondja, hogy ő erről nem tudott. De még holnap megkérdezi az iskolában, hogy mikor iratkozhat be az ötödikbe. Amikor megkérdezem, hogy viccel-e, haragosan néz rám. — Higgye el, — mondja — én még egyszer nem járnék az iskola mellé ... A jelenlegi gazdasági helyzetben olyan szakemberekre lenne szükség, akik több fronton is foglalkoztathatók, hiszen egy-egy átszervezés után gyakran megváltoznak a belső munkaerőigények. Talán beszélgetőpartnereim között is akad olyan, akit egyszer kiszemelnek egy nagyobb feladatra — mondjuk szakmunkásképző iskolába küldik —, amely megköveteli, hogy befejezze alapfokú tanulmányait, mert enélkül nem léphet előre. Nem is beszélve arról, hogy a művelt ember köny- nyebben kiismeri magát a világ dolgaiban. Várja őket a várfürdő Irodalmi alkotótábor Gyulán Először lesz nyári irodalmi alkotótábor Gyulán: a júliusi egyhetes Körös-parti táborozásra húsz fiatal írót és költőt várnak, s egy hétre változatos időtöltést kínálnak a rendezők, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-bizottsága és ifiköre. A Magyar Ifjúság című lap segítségével szervezik a tábort, s ha jól sikerül, a továbbiakban évről évre gyulai műhelymunkára várják a legfiatalabb írónemzedéket. Az alkotótábor a város szélén, a Fehér-Körös partján lévő vízügyi vendégházban kap helyet. A fiatal toliforgatók az egy hét során kedvükre ismerkedhetnek majd Gyulával és a Körös-közzel: várja őket a várfürdő, a várszínház, részt vehetnek az írószövetségnek a magyar drámáról tartandó tanácskozásán, a Körösvölgy szépségeit pedig gyalogtúrán és hajókiránduláson fedezhetik föl maguknak. Az alkotótábor természetesen sok szabad időt nyújt a fiatal íróknak s költőknek a kötetlen műhelymunkához. A tervek szerint a gyulai alkotótáborban készült írások kötetben fognak megjelenni. Dr. Bakos József A holtak postása Pécsi István Roma János
