Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1983. február 1., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gáspár Sándor Lengyelországba utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével va­sárnap szakszervezeti kül­döttség utazott Lengyelor­szágba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására. A kül­döttséget a Keleti pályaud­varon Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. Jelen volt Andrzej Zabinski, Lengyelország budapesti nagykövetségének követta­nácsosa. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezeté­sével hétfőn szakszervezeti küldöttségünk megérkezett Varsóba Fiatal közgazdászok országos konferenciája Salgótarjánban Salgótarjánban hétfőn megkezdődött a fiatal köz­gazdászok országos konfe­renciája. A kétnapos eszme­cserét ezúttal negyedik alka­lommal rendezte meg a Ma­gyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB értelmiségi fiatalok ta­nácsa. A tanácskozás első napján Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetének tudományos ta­nácsadója Gazdaságpolitikánk dilemmái és céljai címmel tartott bevezető előadást. Ezt követően Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter-he­lyettes a gazdasági szabá­lyozórendszer, Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökhelyettese a bérszabályozás kérdéseivel foglalkozott. A konferencia második napján, ma Melege Tibor külkereskedelmi miniszter- helyettes és Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank osz­tályvezetője tart előadást. (MTI) • • Ünnepi megemlékezés negyedszázados napilapunknál Dr. Vasas Joachim ünnepi megemlékezése Ma 25 esztendeje, hogy napilap a Népújság. A ne­gyedszázados jubileum al­kalmából hétfőn délután a megyei tanács vb egri já­rási hivatalának nagytermé­ben ünnepi megemlékezésre került sor. A résztvevőket — újság­írókat, -terjesztőket, nyom­dászokat, postásokat, s a meghívott vendégeket, kö­zöttük Kiss Sándort, a me­gyei pártbizottság titkárát, Szellő Tibort, a MUOSZ szakosztályi titkárságának vezetőjét, Szántó Jenőt, a Hírlapkiadó Vállalat igaz­gatóhelyettesét — Virágh Tibor szavalata után Gyurkó Géza főszerkesztő üdvözölte. Ezután dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályveze­tője méltatta a kedves ese­mény jelentőségét. Testüle­tük, illetve a megyei tanács s a szűkebb hazánkban munkálkodó társadalmi és tömegszervezetek nevében meleg szavakkal köszöntötte az ünneplőket, a még ma is aktív vagy már nyugdíjas dolgozókat, mindazokat, akik részesei voltak a hajdani nagy eseménynek, segítették a lapot fejlődésében. Tevé­kenységüket érintve utalt a Népújság történetének ' ki­re”: az Igazság c. politikai hetilap jogutódjaként 1949. áprilisában formájában és tartalmában megújhodott sajtóra, s a nevezetes 1958. február 1-re, amikortól már naponta találkozunk kedves olvasóinkkal. Hangsúlyozta, hogy az el­telt negyedszázad forradalmi jelentőségű eseményeket ho­zott népünk, megyénk életé­be, és mindezekből a válto­zásokból, a fejlődést előre­vivő feladatokból — a maga módján —, a Népújság is kivette a részét. Szolgálta pártunkat, Heves megye la­kosságát. Tanúja, tudósítója volt a lap egy sor nagy beruházásnak, s kicsit alakí­tója is jelenünknek. Ezért — mint mondotta —, ered­ményeivel és sikereivel, de gondjaival együtt is nem­csak a szerkesztőségé, a ki- adóhivatalé a lap 25 eszten­deje. Szép és nemes hivatás a Népújságé — emlékeztetett beszédében a megyei párt- bizottság osztályvezetője —, küldetés amit vállalt. S ha munkatársai a jövőben is lelkes buzgalommal oldják meg feladataikat, a további sikerek sem maradnak el: még szebb, tartalmasabb lapot kap nap nap után az olvasó. Az ünnepi beszédet köve­tően Koós József alapszer­vezeti párttitkár szólt el­ismeréssel a jubiláló régi és mostani munkatársakról, majd emléklapot adott át dr. Balogh Dezsőnének, Boz- lék Mihálynénak, Fazekas Istvánnak, Gyurkó Gézának, Hóra Jánosnénak, háj er Miklósnak, Papp Jánosnak, Pilisy Elemérnek, Somody Józsefnénak és Suha Andor­nak. S hasonló elismerésben részesült Greskovits László, Szalay István is. emelkedőbb „merföldkövei­Koós József párttitkár emléklapot ad át Pilisy Elemérnek (Fotó: Szabó Sándor) Megyénkben is időközi választások Az országos választási elnökség közleménye Január 29-én az időközi választások törvényesen, rendben megtörténtek. Bu­dapesten a 41. számú or­szággyűlési választókerület­ben 19 396-an voltak jogo­sultak az országgyűlési kép­viselő időközi választásra, 82,4 százalékuk vett részt a szavazásban. Érvényesen sza­vazott 15 841, érvénytelenül 136 választópolgár. Az ér­vényes szavazatokból a je­lölt 99,2 százalékot kapott, ellenszavazat 0,8 százalék volt. Ily módon, a jelöltet, Pozsgai Imrét megválasztot­ták képviselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választókerületben a tanács­tagok megválasztásában 218 766 választó jogosult állampolgár közül 193 097 (88,3 százalék) vett részt Szavazataikból érvényes 192 044 (99,5 százalék), ér­vénytelen 1053 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 191 141- et (99,5 százalék), ellenük 903-at (0,5 százalék), adtak le. 72 tanácstagi választókerü­letben két illetve több je­lölt közül választottak. Mind az 1333 helyi tanácstagi vá­lasztókerületben megválasz­tották a tanácstagot ★ Az 1982. janáur 24-i idő­közi választást követően megyénk helyi tanácsainál a választási törvényben meg­határozott okoknál fogva több választókerület megüre­sedett. A Heves megyei ta­nács a rendelkezések értel­mében időközi választást tű­zött ki 1983. január 29-re. Heves megye négy járásá­nak területén, valamint Eger és Hatvan városban szomba­ton járultak az urnákhoz a választópolgárok. A két vá­rosban egy-egy választókör­zetben szavaztak az állam­polgárok. Eger környékén, Felsötárkányban és Noszva- jon, Gyöngyös környékén Gyöngyöshalászon, Hatvan környékélj, pedig Boldogon és Heréden voltak választá­sok. Az egri járásban Recs- ken, Bekölcén, Egercsehiben, Ostoroson és Tarnaszent- márián, a füzesabonyi já­rásban Füzesabonyban, Po­roszlón, Mezőszemerén és Sarudon, a hevesi járásban Hevesvezekényen Kiskörén, Komlón, Tarnamérán, Tar- naszentmiklóson, Tarnazsa- dárnyban és Tiszanánán vok­soltak a választópolgárok. összesen 36 választókerü­letben számlálták össze a szavazatokat, s ebből négy a városi, a többbi községi körzet. Hat helyen volt ket­tős jelölés. A névjegyzékbe 3816 állampolgárt vettek föl, a leadott szavazatok száma 2985 volt, ebből az érvényes 2963, ami 99,2 százalékot je­lent. Szombaton délután fél há­romra már be is fejeződtek az időközi választások me­gyénk területén. A szavazá­sok mindenhol a törvényes keretek között, élénk rész­vétellel zajlottak. Negyedszázad „Február elseje: mától mindennap megjelenik a Népúj­ság. Megilletődötten írjuk most le az új napilap első so­rait. Megilletődötten és mély felelősségérzettel. Nem va­gyunk talán szerénytelenek, amikor megállapítjuk, hogy a hetenként kétszer megjelenő lappal megálltuk a he­lyünket, s ha utunk nem is volt zökkenőmentes, de az alapvető dolgokban teljesítettük azt a hivatásunkat, ame­lyet a nép és a párt joggal elvárt tőlünk. Ezt bizonyítja sok olvasónk hozzánk küldött levele és a szerkesztőséget felkereső emberek elismerő szavai.” ' Negyedszázaddal ezelőtt lapunk vezércikke ezekkel a szavakkal köszöntötte az olvasót, s természetesen magát a lapot is — napilappá válása alkalmából. „Ez a lap — folytatódott a vezércikk — a párt szavát akarja eljuttatni mindenkihez, de célját csak akkor ér­heti el sikeresen, ha olvasótábora szereti és becsüli, ha hisz benne, ha igazi barátjának hiszi és vallja. Ezért szük­séges tehát nekünk olvasóink megbecsülése, ezért te­kintjük elsődlegesnek, hogy az emberek örömmel vegyék kezükbe az újságot, s megelégedéssel tegyék azt le.” Azt tartják, hogy az újság egy napig él. Hiszen kit ér­dekel a tegnapelőtti, vagy akár a tegnapi lap. Az újság mindig a mához, az aktualitásokhoz kötődik. Kétségtele­nül van ebben igazság. De mégsem ez a teljes igazság. Mert a lapok híranyaga valóban csak egy napig él, ha egyáltalán él addig. Mert mai világunkban a reggel meg­jelenő hír lehet, hogy estére, vagy délutánra elveszti ak­tualitását — a televízió, vagy a rádió jóvoltából. De az újság nem csupán a hírekből, az aktualitásokból áll ösz- sze. A negyedszázaddal ezelőtt íródott vezércikk — gondo­latai miatt — ma is élő, ma is aktuális. Hiszen elsődleges feladatunknak ma is azt tartjuk és valljuk, hogy a párt szavát eljuttassuk olvasóinkhoz, de ezt a célt csupán ak­kor érhetjük el, ha az olvasó szereti lapunkat, hisz az újságban megfogalmazott gondolatoknak és örömmel ve­szi kézbe lapunkat. A Népújság napilappá válásának negyedszázados jubi­leumán úgy hisszük, hogy nincs miért szégyenkeznünk az elmúlt huszonöt év miatt. Lehet, hogy nem mindig oko­san és helyesen írtunk mindenről, azt is tudjuk, hogy az okos gondolatok hitelét sokszor lerontottuk bosszantó kis hibákkal, de feladatunkat alapvetően mégis teljesítet­tük. Hírt adtunk a nagyvilág eseményeiről, beszámoltunk országunk fejlődéséről, s természetesen, ami számunkra a legfontosabb: igyekeztünk valós képet rajzolni me­gyénkről, a városok, a falvak életéről, az itt élő embe­rek szorgalmas, alkotó munkájáról. S a jubileum alkalmával arról is örömmel számot ad­hatunk, hogy szebbet, jobbat akaró, újító szándékaink nem csökkentek a negyedszázad alatt. Mindig arra töre­kedtünk, hogy tartalmában és formájában olyan lapot ké­szítsünk, amely nem csupán tájékoztat, hanem mozgósít a párt által kitűzött feladatok megvalósítására. S természe­tesen az is mindig célunk volt, hogy az újság érdekes, vonzó és olvasmányos legyen. Éppen ezért örvendetes számunkra, hogy immár lassan másfél éve új köntösben, s még változatosabb tartalom­mal jelenik meg újságunk. Ez alatt az idő alatt megyénk szinte minden településéről nagyobb terjedelmű riportot készítettünk interjúkban, kerekasztal-beszélgetésekben számoltunk be mai valóságunk legfontosabb kérdéseiről, s örömmel mondhatjuk el azt is, hogy az újság készítésé­be egyre többen bekapcsolódtak — cikkek révén — az élet legkülönbözőbb területein dolgozó emberek. Megyénk párt- és állami vezetői, irodalmárok, művészek, tudomá­nyos kutatók, műszaki értelmiségiek nyilvánítanak véle­ményt lapunk hasábjain rendszeresen, s emellett állandó tudósítóink, levelezőink tájékoztatnak egy-egy kollektíva életéről, az eredményekről és a gondokról. De a lapunk iránti érdeklődést és bizalmat jelzi az is,' hogy szerkesz­tőségünkbe évente több ezer olyan levél érkezik, amelyek­ben olvasóink egyes cikkeinkről mondanak véleményt, felhívják a figyelmünket valamire, vagy valamilyen pa­naszos ügy megoldásában kérik a szerkesztőség segítségét. Emellett naponta igen szép számban keresik fel telefo­non ügyeletes szerkesztőinket valamilyen probléma kap­csán. S természetesen a lapunk iránti bizalmat és szere- tetet jelzi az is, hogy a negyedszázad alatt nagyjából megkétszereződött a példányszámunk, ma már naponta mintegy negyvenezer példány kerül az olvasók kezébe. Jó néhány olyan olvasónk kezébe is, aki már negyedszá­zada is előfizetője volt lapunknak. A jubileum kapcsán mit ígérhetünk a következő évek­re, évtizedekre? Azt, hogy továbbra is olvasóinkat kívánjuk szolgálni. Hiszen nekik, értük készítjük a lapot, hol kisebb, hol na­gyobb sikerrel. De azt is megígérhetjük, hogy igyekszünk még hitelesebben, még pontosabban tájékoztatni — mind a nagyvilág, mind az ország és mind megyénk életéről. És az is alapvető'feladatunk marad, hogy pártunk politi­káját szolgáljuk továbbra is igaz hittel, meggyőződéssel és még jobb szakmai felkészültséggel. Mi, újságírók, nyomdászok, postások egyaránt arra tö­rekszünk, hogy lapunk egyre tartalmasabban és szebb ki­vitelben, pontosan és időben jusson el mindennap előfi­zetőinkhez és vásárlóinkhoz. Az olvasás, a pontos tájéko­zódás örömét okozva. És azt szeretnénk, ha negyedszázad múltán újra azt ál­lapíthatnánk meg, hogy munkánk eredményesnek bizo­nyult és nincs miért szégyenkeznünk az olvasó előtt. Kaposi Levente Nagy erőfeszítések a gázkitörés elfojtására Mint ismeretes, vasárnap reggel — eddig tisztázatlan okok miatt — gázkitörés történt a Nagyalföldi Kőolaj- és Gázszolgáltató Vállalat hajdúszoboszlói üzemének nagyhegyest kútjánál. A gáz­oszlop 20 méter magasra, ferde irányban tört a fel­színre. Az üzem elhárító osztagának tagjait gyorsan riasztották, s néhány óra múlva már a többi alföldi gázüzem csapatai és a deb­receni tűzoltók is a helyszín­re érkeztek. A kutat már régóta hasz­nálják, így a földgáz nyo­mása a kitermelés során fo­kozatosan csökkent. A kitö­rés erőssége lényegesen ki­sebb — 60—70 bar erősségű —, mint a legutóbbi füzes­gyarmati—szeghalmi gáz­kitörésé. A feltörő gáz a kút- nál nem lobbant be. A helyszínen lévő szakem­berek iszapos tömörítéssel, illetve vízzel igyekeztek többször is elzárni a gáz út­ját, de hétfő estig ezt nem sikerült. Mint elmondták lapunk munkatársának: az erőfeszítéseket folytatják, s amennyiben az továbbra sem vezetne eredményre, a sérült kútfej helyére kitörésgátló szerkezetet szerelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom